Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-19 / 17. szám
2. oldal. ségét annak, hogy az agrárérdekeltek megfelelő hitelekhez jussanak, akár altruista bank alapításával, akár magánbankoknak erre a célra való egyesítésével. Hangsúlyozta Sztankovics Szvetozár, hogy személyes tapasztalatai alapján beszél, amelyeket járásában, a novakanizsai járásban szerzett. Példának felhozta, hogy Banatski Arangyelovón az agrárérdekeltek meg akarták vásárolni Batthyányi gróf birtokát, azonban ennek egyetlen nehézsége a hitelkérdés volt. Ezért kérte a minisztert, tegyen meg minden lehetőt annak érdekében, hogy az agrárérdekeltek olcsó hitelhez jussanak. , Rátért ezután az ármentesitő társulatok kérdésére. A költségvetés hétmillió dinárt irányoz elő az agrárminisztérium részére az' ármentesitési illetékek visszatérítése címén. Megkérdezte a minisztert, megfelel-e ez az összeg a valódi szükségnek és valóban ennyit kért-e az ármentesitő társulatok noviszadi központja. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a vajdasági ármentesitő társulatoknak huszonegy millió dinár követelésük van az agrárminisztériumtól, amelyből a tavalyi árviz után tiz és fél millió dinárt fizettek vissza nekik. Miután ebben az összegben bent van a belyei uradalom és a bukini ármentesitő társulat is, amelynek egyetlen agrárérdekelt tagja sincs, kérdi, hogy az ezeknek juttatott pénzt hajlandó-e a miniszter ármentesitő társulatoknak megfizetni. Na a kormány ezt a politikát folytatja az ármentesitő társulatokkal szemben, a Vajdaság termékeny területe pusztasággá változik■ Példaképpen felemlítette, hogy a Bogojevó—vajszkai. ármentesitő társulat területéről maga az agrárminiszter volt kénytelen áttelepíteni a telepeseket, miután ezek nem tudtak ott megmaradni. Ugyanez az eset Bánátban is, ahol ötvenezer hold föld annyira tönkrement, hogy minden tavaszkor viz alatt áll és az agrárérdekeltek, akiknek kiosztották, nem használhatják. A; miniszternek ezeken az állapotokon sürgősen változtatni kell. A községi földek kérdéséről beszélvén, Sztankoyics elmondotta, hogy az agrártörvény nem intézkedik a községi földekről, de az a gyakorlat alakult ki, hogy a községi földeket nagybirtokoknak tekintik és felosztják. A vajdasági községek ilyenmódon elszegényedtek és a községi pótadókkal kénytelenek tengetni életüket. Azt kívánja, hogy a miniszter állapítson meg egy bizonyos maximumot, amely a községek tulajdona maradhat és ezt a maximumot adja vissza a községeknek, hogy azok leszállíthassák a magas pótadókat és földhöz juttathassák a helybeli földműveseket. Abban a reményben, hogy a miniszter javaslatait megszívleli, a költségvetést megszavazza. Grgin Dusán radikálispárti különösen a vajdasági agrárviszonyokról beszélt. Novakovics Nikó dalmáciai radikális éleshangu beszédében igazságtalannak bélyegzi azt az eljárást, amelyet a Radics-párt a törvény megszerkesztésénél követett. Megsérti a törvény a magántulajdon elvét és Radicsék pártérdekeket követnek benne. A beszéd nagy feltűnést keltett és arra rögtön válaszolt is: Baszaricsek liorvát parasztpárti képviselő, aki megállapította, hogy a baj az állandótlanságban van- Szerinte a paraszt, ha tudná, hogy a föld, amelyet kapott, végleg az övé, akkor azt másképp művelné. A szociális elvekkel, amelyeket keresztül akartak vinni, szintén kudarcot vallottak. Meg kell valósítani azt, hogy aki földet kap, az annak telekkönyvi birtokosa is legyen. Az agrárkérdést a föld állami megvásárlásával nem lehet rendezni, hanem a fakultativ eladást kellene megfelelő hitelviszonyok megteremtése mellett favorizálni. Az agrárviszonyok likvidálásának költségeit a nagybirtokosoknak kellene viselni.. A dobrovoliác-BÁCSMEGYEI NAPLÓ kérdésre vonatkozólag kijelenti, hogy ha már 1918-ban megmondták volna a dobrovoljácoknak, hogy kapnak földet és útiköltséget, de semmi mást és nem ígértek volna nekik aranyhegyeket, akkor a dobrovoljácok kilencven százaléka régen letelepedett volna földjére és ma boldog kisgazda volna. Pártját az igazság elve vezeti és az nem igazságos, hogy ötvenezer család dolgozik, végez robotmunkát ötezer családnak, akik már etikailag is elvesztették a földhöz való jogukat. Radios Pavle agrárreformminiszter válaszolt végül a vitában elhangzott felszólalásokra. A legtöbb kifogás — mondotta — a helyzet nemismeréséből és rossz információból ered. A dobrovoljác-kérdésben a minisztérium a törvény szerint^ jár el, sőt nem is alkalmazza a törvény szigorú betűjét a dobrovoljácokkal szemben- Pénzügyileg nem lehet rendezni az agrárkérdést az állam anyagi eszközeiből, hanem csakis külföldi kölcsön segítségével, a nagy beruházási kölcsön egyrészét erre a célra kellene felhasználni. A Bleer-kölcsön egyrészét is erre fordították,- de ez a pénz elveszett az agrárzajednicák rossz gazdálkodása fólytán. Az ő minisztersége alatt fedezték fel azokat a hiányokat, amelyek a szkopljei, becskereki és oszijeki agrárszövetkezeteknél mutatkoztak. Radics válasza Trifkovics Márkó szombori beszédére Zagrebból jelentik: Radios István kedden az újságírók előtt tett nyilatkozatában válaszolt Trifkovics Márkó házelnöknek szombori beszédére, amelyben a házelnök azzal vádolta Radicsot, hogy ő akadályozza meg a parlament zavartalan munkáját. Radics nyilatkozata a következő: — Éppen Trifkovics Márkó a kerékkötője a parlament munkájának, mert a két évi elnökösködése alatt alig tízszer elnökölt a parlament ülésén, noha ezt a házszabályok előírják. Bojkottálja a parlament működését azáltal is. hogy nem ellenőrzi a bizottságok munkáját. így -a dalmáciai agrárreform törvényjavaslatot augusztus 5-ikén nyújtották be a parlamenthez, az elnök azonban ezt csak október 15-íkén jelentette be. A bizottságot csak október 27-ikén választották meg, az első ülést a bizottság október 28-ikán tartotta s azóta az elnök egyáltalában nem törődik azzal, hogy ez a bizottság dolgozik-e valamit, . bár joga volna a nem dolgozó bizottságot feloszlatni és uj bizottság kiküldését javasolni. A horvát parasztklub ezzel az ügygyei a folyó hó 26-ikán tartandó ülésén fog foglalkozni, mert Trifkovics Márkó úgy látszik elfelejtette, hogy a parlament nem a radikális klub kisebbségének szerve, hanem az egész nép és állam akaratának kifejezője. Bánffy díszruhát tervez A volt magyar külügyminiszter erőtlen cáfolata Budapestről jelentik: Bánffy Miklós gróf, volt magyar külügyminiszter, aki csak néhány nappal ezelőtt utazott viszsza Budapestről Romániába és közben Bukarestben tárgyalásokat folytatott a román kormány több tagjával, vasárnap újból visszaérkezett Budapestre. Amióta Bánffy Miklós gróf felvétte a román állampolgárságot, a legmerevebbpn elzárkózik tpirtden nyilatkozattétel elől, bár szerepéről a legfantasztikusabb hírek láttak napvilágot úgy a bukaresti, mint a budapesti sajtóban és már többizben megírták azt is, hogy gyakori utazásainak és erdélyi tartózkodásának az a célja, hogy megteremtse a román-magyar barátságot és keresztülvigye Albrecht főherceg és Ileafla román király! hercegnő házasságát. Bánffy Miklós gróf ezekkel a hírekkel kapcsolatban most nyilatkozott először a nyilvánosság számára. A volt magyar külügyminiszter fogadta kedden az »Az Est« munkatársát és annak a személyével kapcsolatos különböző kombinációkról a következőket mondotta: — Tegnapelőtt jöttem Budapestre néhány heti itt tartózkodásra. Nagyon is tudom, hogy személyemhez Erdélybe való visszatérésem credményeképen különböző körök különböző érdekekből a legkalandosabb és némelykor egészen mulatságos színezetű pletykákat terjesztik, figyelmen kivül hagyva, hogy az első ilyen természefü híreszteléseket már a leghatározottabban dementáltam. Minthogy nem kisérhetem figyelemmel az összes rólam megjelenő híreket, nem dementálhatok folytonosan. Minden, ami aktiv politikai tevékenységemről széliében megjelent, csupán eredménye annak, hogy sokan nem tudják elképzelni, hogy az ember mással is íoglalkozhatik komolyan, mint politikával. A nyilatkozat további részében Bánffy Miklós gróf elmondotta, hogy igaz az, hogy Albrecht főherceg részére diszmagyar ruhát tervezett, amit Albrecht a felsőház megnyitó ünnepségén fog viselni. !927. január 19. nősnek, mert Mergh Erzsébetet és Schmidt Máriát meg akarta károsítani. Végül Gyurisics Marinkó negyedrendű vádlottat egyrendbeli csalás kísérlete bűntettében mondotta ki bűnösnek a bíróság. Pálics Józsefet ezért két és fél évi börtönre, ezer dinár pénzbüntetésre, polgári jogarnak öt évre való felfüggesztésére, Fuderer Rudolfot egy évi börtönre és ötszáz dinár pénzbüntetésre, polgári jogainak négy évre való felfüggesztésére, Gyernianov Velimirt hat havi fogházra és kétszáz dinár pénzbüntetésre, politikai jogainak négy évre való felfüggesztésére. Gyurisics Marinkót pedig két havi fogházra és száz dinár pénzbüntetésre ítélték-Az ítélet indokolása Az elnök azután hozzáfogott a tizennyolc iv terjedelmű indokolás felolvasásához. A bíróság bebizonyitottnak látta a csalás, illetve csalás kísérletének bűntettét Hódosi Sándor és Lajos, Merg, Schmidt, Pretgreier Rozália, Rohács és Appel kárára és enyhítő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy a legtöbb esetben visszaadta a pénzt és igy nincsen kár. Súlyosbító körülménynek minősítette a bíróság a ravasz fondorlatot, mert Pálics tudta, hogy a kiutasítás el van intézve és hogy útlevelet nem tud szerezni. Dr. Ganjev védő felebbezett, mert szerinte bűncselekmény nem forog fenn, a vádlott csak javát akarta a sértetteknek. Azonkívül a büntetőtörvénykönyv 36ß. szakasza értelmében felebbezett, mert amikor az ügyész a vádinditványt a tárgyalás során megváltoztatta, a bíróság nem halasztotta el a tárgyalást. Az elnök ezután felhívta az ügyészt az esetleges indítványok megtételére, dr. Kupuszárevics ügyész azonban nem tett indítványt az elitéit letartóztatására. Önsegélyző politikus Egy zagrebi álhirlapiró Beogrcdban önsegélyző és kulturális pártot akart alokitani Bcogradból jelentik: Beogradban néhány hét előtt egy Barkovics Antal nevű állítólagos újságíró Opstanka címmel la-, pót indított. A lapban különböző közéleti szerepet játszó személyek ellen közölt durva támadásokat és emiatt a rendőrség kiutasította a városból. Barkovics ekkor Zagrebbau próbált szerencsét és ott Izdajnik (Áruló) cimen adott ki-.lapot. A zagrebi rendőrség tegnapelőtt szintén kiutasította Barakovicsot, aki visszajött Beogradba és itt önsegélyző és kulturális párt cimen politikai pártot akart alapítani. A beogradi rendőrség azonban az állítólagos újságírót előállította és őrizet alatt visszatoloncolta Zagrebba. Letartóztattá k egy beogradi filmtársasá ; igazgatóját Brünnböl jelentik: A marienbadi rendőrség utasítására Brünnben letartóztat' >■: az Inco-filmtársaság igazgatóját. !'• m dolpti Kamillót. Rnadolph két hónap ■ ' ■ a brünni polgármesteri hivatal támogat - sával egy propaganda filmet készít.tt Ezt a jóalkalmat fölhasználta arra. Itogv különböző vállalatoknál kiscbb-nugvobh előlegeket vegyen fel. Ezt megelőzően még más északcsehszlovákiai városokban, Marientadban, Egerben és Saazban is járt. A film előállítása már meg is kezdődött s az érdekelt kereskedők valamint szállodatulajdonosok fizettek is, aszerint, hogy milyen módon akartak vállalataikkal, vagy szeméyesen a propagandafilniben szerepelni. Randolp igazgató azonban filmsziészeivel együtt váratlanul eltűnt Marienbadból. fii rendőrség köröztette s igy került Brünnben Randolph a rendőrség kezébe. Kihalgatása folyamán kiderült, hogy az Inco filmtársaság már régóta csődbe jutott. Radolp által behajtott összegek százezer koronára rúgnak. Elitélték Pálics' Józsefet A szombori törvényszék csalásban mondta ki bűnösnek és két é ; félévi börtönre ítélte a kiutas t isi panama fövádlottját Valamennyi vádlottat eliíéiték Szomborból jelentik: A szombori törvényszéken kedden délután hirdették ki az Ítéletet a kiutasitási panama ügyében. A bíróság — mint annakidején megírtuk — több napon keresztül tárgyalta ezt a bűnügyet, amelynek a vádlottait, Pálics Józsefet, Fuderer Rudolfot. Gyernianov Velimirt és Gyurisics Marinkót azzal vádolta az ügyészség, hogy 1923-ban több kiutasított szombori lakostól pénzt kértek ügyük elintézéséért, azonkívül amerikai útlevelek megszerzését vállalták magukra, de áldozataikat megzsarolták. Az ítélet iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg és már fél öt óra tájban zsúfolásig megtelt a 'tárgyalóterem közönséggel. s Az ítélet Fél hatkor vonult be dr. Masirevies Brankó törvényszéki elnök tanácsa a tárgyalóterembe és amint lccsillapult a zaj, megkezdte az ítélet kihirdetését. A biróság ítéletében bűnösnek mondotta ki az elsőrendű vádlottként szereplő Pálics Józsefet a BTK 380. szakasza és a büntető novella 50. paragrafusa alapján csalás bűntettében, amelyet Mergh Erzsébet, Appelt Ádáin, Schmidt Mária, Rohács Vendel és Pretgreier Rozália kárára követett el, azonkívül csalás bűntettének kísérlete miatt, amelyet Hódosi Lajos. .Hódosi Sándor kárára akart elkövetni. Bűnösnek találta a biróság a másodrendű vádlottat, Fuderer Rudolfot három rendbeli csalás kísérletének büntette miatt, amelyet Vorácsek Katarina, Fábián Krisztina és Spern Katarina kárára akart elkövetni. Gyernianov Velimir harmadrendű vádlottat kétrendbeli csalás kísérlete miatt mondotta tó a bíróság bű» íí * ■» «> r* * v> *>Ifi«»ri n jf í ajy'V *.
