Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-19 / 17. szám
12 OLDAL * AHA 17, DIHflR PoStarína u gotovom plaćenal XXI/lll. évfolyam. Szubotica, 1927. SZERDA január 19. 17. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Arany és vér Az ismeretlenség varázsos-sejtelmes távolából, a messzeség opálos függönyén keresztül érthetetlen és felfoghatatlan események zuhannak ránk. A mesék mennyei birodalmában egy ^ sokszázmilliós nép, egy Európánál nagyobb ország vajúdik véres kínok és verejtékes gyötrelmek között a »forradalom nászágyá«-ban. Egyéni szenvedések sikoltása, egyéni tragédiák páthosza nem ér el hozzánk. Tömeggé szürkül a vér, az élő testek hekatombája, morajjá közömbösülnek a kétségbeesés sikoltozó jajai s a legborzalmasabb és legvéresebb események riportjait, úgy olvassuk, mint a történelmi könyvek lehiggadt tanításait. Pedig messze van-e tőlünk az az irtózatos háború, melyből nem érkezik hozzánk sem a sebesültek ordítása, sem ágyudörgés, sem megrendelés a hadiszállításokra. A középkorban messze volt a szomszéd város is, ma repülőgépen lehet utazni Londontól Bombayig s estére a milánói operából fogom az Íróasztalom mellett ülve hallgatni a Bohémeket. A távolság minden csökkenése fogyasztja az objektivitást. Az ősember érzéketlen maradt a legközvetlenebb szomszédja sorsával szemben is — az emberi szolidaritás — ha szabadna mondani — a távolságok csökkenésével egyenes arányban nő- Szinte a minap még — ne feledkezzünk meg róla —- érzéketlen érdeklődéssel néztük azoknak a népeknek küzdelmét, melyek közé magunk is belenőttünk. Ma még Kína népének küzdelme csak úgy érdekel bennünket, mint ha véres és borzongtató film peregne te előttünk. De ki tudja, a jámbor nézőből mikor válik aktor, a közömbös népből jajveszékelő tömeg s az emberi zseni s j a rábukkanó szerencse mikor falja j föl a távolságokat. Ki tudja, miért állanak fel egymás! ellen csatasorba évezredek kultúrájának elnyomorodott gyermekei? Mi lehet a gondolat, mely őket ilyen cselekvésre füti s mely a halált kívánatosabbá teszi előttük, mint betöltetlen feladataik súlya alatt az életet? Mit ér az a kultúra, mely az európai civilizáció bölcsőkorában már örökszépséget alkotott, ha most tömeggyilkosságok fertőjébe és gyalázatába szennyesedik. A világhábo-1 ru fortéimé megmutatta, hogy a fe-'j hér ember kultúrája mennyire csak j szalmaszál-gát s mennyire csak pe- j helysuly. Most az ázsiai kultúra me-, i rül el a gyilkolás örvénylő mélyé-' ben. De mit gondolnak ők, akik kezükbe vették a testvér ellen élesített fegyvert? Mit érezhetnek ők feladatnak. küldetésnek, parancsnak,* az élet io''át megtagadó hivatásnak, j akik milliós hadseregekké állva ősz-1 sze. pusztítanak életet és dobovó | emberi sziveken, testvérsziveken j nyiriak meg kardjukkal a fekete ha-1 Iái kapuit? Mi ebből a véres eposzból csak j üzleti szavak morajló tőzsdeiizan- j szait, politikai ágensek propagandajelszavainak törmelékét halljuk ki.-1 Európa népei összekülönböznek azon, hogy ki szállítsa Kínának az ópium és heroin tömegmérgét s hogy ki hozza ki Kina selymét és bányáinak föltáratlan kincseit. Európa népei, a világ hatalmasságai versenghetnek azon, hogy a »politikai érdekszféra« hímjébe öltöztetett rideg_ üzletiesség és mezítelen profitéhség hogyan osztozkodjék meg Kína fölrnéretlen és be nem járt mammuttestén. De Kina népe miért viv háborút az európai hatalmak érdekeiért? Miért ölik, miért gyilkolják egymást azért, hogy Anglia, vagy Oroszország zsákmányolja el munkájuk és földjük kincseit? Érdemes-e azért pusztitaniok egymást, hogy Beogradból jelentik: Kedden délelőtt nem történt semmi nevezetesebb politikai esemény. A kormány valamennyi tagja és a Beogradban tartózkodó politikusok nagy része résztvett Cvijics Jován, az elhunyt nagy szerb tudós temetésén. A parlamentben csak a pénzügyi bizottság többségi tagjai tartottak a délelőtt folyamán értekezletet, hogy megbeszéljék a íöldmivelési és az agrárreformminisztériumok költségvetésén eszközlendő módosításokat. Az agrárreformminisztérium költségvetése A pénzügyi bizottság’ ülését délután fél ötkor nyitotta meg Radonics Jován dr„ a bizottság elnöke. Előbb az agrárreformminisztérium költségvetését tárgyaltak. Rudics Pavle agrárreformminiszter rövid expozét mondott. Kijelentette, hogy az agrárviszonyokat végleg rendezni kell. Ebben az irányban tnár első minisztersége idején minden előkészii'etet megtett. Már elkészült a dalmáciai, boszniai és délszerbiai agrárviszonyok likvidálásáról szóló javaslat és most van készülőben az északi országrészekről, a Vajdaságról, Horvátországról és Szlovéniáról szóló javaslat. Ezen a javaslaton most egy bizottság dolgozik és az márciusban elkészül. A javaslat lényegéről a parlamentben fog annakidején nyilatkozni a miniszter Az agrárreform keresztülvitele anyagi áldozatokat követel és nehéz szívvel egyezett bele a költségvetés redukálásába. Két szempont ütközik most össze: az általános takarékosság és az agrárviszonyok likvidálásának szükségessége. Máetics Vada a többség nevében a következő módosításokat terjesztette elő: Szüntessenek meg három államtitkári, hat inspektori, hat referensi, hét'titkári, hét fogalmazói, nyolc segédfogálmazói. két irattárosi, huszonhárom segédkönyvelői, tíz irodatiszti és öt szolgai állást. A kiadásokban javasolt nagyobb törlések: a délszerbiai földbirtokosok kártalanítására előirányzott hárommillióhatszázezer dinár: ugyanerre a célra Dalmáciában előirányzott hárommillió dinár. Végül javasolta, hogy az agrárzajednicának nyújtandó kölcsönt nyolc millióról redukálmelyik európai hatalom rabigájába hajtsák életük és javaik testvérháborúból kimentett maradékát? Háborús népek sohasem tudják, hogy miért harcolnak. Az érdek rimája mindig érintetlen hajadonná kendőzi el magát s tömegeket megmozdító, lelkesedést kigyujtó s halálos elszántságot parancsoló jelszavakká dekorálja az adok és veszek profitszempontjait. A hadiszállítók viselik a háborút s a hős gyermekek ják hatra. Arra fog törekedni az egész kormánnyal együtt, hogy mielőbb rendezzék az ország hitelviszonyait, különösen külföldön és hogy az angliai háborús adósságok rendezése után az ország nagyobb hitelhez juthasson. A minisztérium igyekszik módot találni arra, hogy még az északi vidékekre vonatkozó agrártörvény meghozatala előtt a földigénylők fakultatív vétel-eladás utján rendezhessék jogviszonyukat a földbirtokosokkal. A dalmáciai agrártörvény már a parlament előtt fekszik, azt, ha nem is szószerint, de el fogják fogadni. A javasolt módosításokat magáévá teszi. A bizottság ezután az agrárreformminisztérium költségvetését tizenöt szóval négy ellenében elfogadta. A törvényegységesitö minisztérium költségvetésének tárgyalásánál először Jovanovics Vásza miniszter szólalt fel, kijelentve, hogy a minisztérium feladatának végére jutott. A központi igazgatásról szóló törvény életbeléptetése után a minisztérium azonnal megszűnik. Kéri a költségvetés elfogadását. Demetrovics Juraj emlékeztet arra, hogy ugyanez az ígéret már a múlt költségvetési Vitában is hallható volt. Attól tart, hogy ez jövőre is megismétlődik A szavazásnál tizenöt szóval négy ellenében ezt a költségvetést is elfogadták. A földmivelésügvi miniszter expozéja A földmivelésügvi tárca költségvetését tárgyalta le végül a bizottság. Jovanovics Vásza helvettes miniszter expozéjában a földművelés válságát abban jelölte meg, hogy a termelés nem fizetődik ki. A földárak csökkentek, a földműves szükségleti cikkeinek ára azonban nem. A 'Tágpiacon erős a konkurrencia. A minisztérium arra ,törekszik, hogy a földművelés rentabilitását a termelési költségek csökkentésével enielic, az adók. kamatterhek, munkabérek, stb. leszállításával. Módot kell találni minél több piac meghódítására jó kereskedelmi szerződésekkel és jó tarifapolitikával. Visszautasítja a viszik vásárra gyönyörű életüket. Ez az emberi kultúra és ez az emberi civilizáció eredménye Párisban éppúgy, mint Sanghajban. Az üzleti harc kivonult a bürökből s a tőzsde igazi küzdelmét a csatamezőn vívja meg. A katona a nagyipar munkása lett a Ruhr-vidéken éppúgy, mint Mandzsúriában. A nehézipar külpolitikája pedig mindig háborút, akar. »Örök a bestia.« Avagy: »Vér és arany.« vízügyi igazgatóság ellen elhangzott vádakat. Egymilliószázezer hektár mocsaras földet kell kiszárítani, ennek már az előkészítése is óriási összeget emészt fel. Miletics Vlada a többség nevében különféle módosításokat terjeszt elő. Demetrovics Juraj felszólalása után a késő éjjeli órákban még egész sor beszéd hangzik el. majd a költségvetést a bizottság végül elfogadja. Vesenjak szlovén néppárti beszédében helyeselte, hogy az agrárreformminisztériumban három államtitkári állást megszüntettek, majd hosszasan kritizálta a minisztérium működését. A vajdasági agrárviszonyok Sztankovics Szvetozár Jovano-f vics-párti képviselő beszédében elsősorban azt követelte, hogy hozzák meg a végleges agrártörvényt az ország északi vidékei számára. Kifogásolta, hogy a miniszter csak most dolgozza ki ezt a javaslatot. Ez egészen felesleges, mert hiszen Miletics Kfszta már 1922-ben kidolgozta ezt a törvényt és a vajdasági képviselők 1923 és 1924 folyamán már megtették a javaslatra vonatkozó megjegyzéseiket és kívánságaikat huszonnégy pontba foglalták össze, amit annakidején el is fogadtak. Ha a miniszter ezeket az észrevételeket elfogadná, hasznos szolgálatot tenne. * 7{ hiszi egyébként, hogy a törvény legnehezebb oldala épp a kérdés pénzügyi része és ha ezt valahogyan ■e idézni lehetne, akkor minden külön törvény nélkül egyszerűen a pénzügyi törvény néhány szakaszával rendezni lehetne az egész agrárkérdést, az agrárföldek telekkönyvi átírásával egyetemben Hangsúlyozta ezután, hogy fél attól, hogy a miniszter hiába is fáradozik az uj törvénnyel, mert az agrárkérdést elejétől kezdve annyira elrontották, hogy azon már alig lehet segíteni és a törvény már csak szankcionálhatja a jelenlegi állapotokat.. A nagybirtokok fakultativ eladásáról beszélt ezután és rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek úgy az agráférdekeltek, mint a birtokosok részéről felmerültek és amelyek miatt az adásvételi szerződések sehogysem jönnek létre. Kifogásolta, hogy a miniszter nem teremtette meg a lehető-Készül a vajdasági agrártörvény Radics Pavle agrárreformügyi miniszter expozéja a pénzügy* bizottságban — Sztankovics Szvetozár az ármentesitő társulatok szanálását sürgette A bizottság megszavazta az agrárreform, a törvényegységesitő és földmivelésügyi tárcák költségvetését
