Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-16 / 14. szám

18. oldál. BlcsMKcrra haplO TfTTIarwár WL életjáradék s bizonyos kötvények kamitr ta, illetve osztaléka. Adó áld vonhatók: az életjáradék, a melyet valaki vagyon, vagy vagyon­rész átengedéséért kap, az elvált n6 nö­­tartásdija, a vételár, vagy haszonbér­hátralék, ha az után az adós kamatot fizet, a bérbeadott gyógyszertárak dija. Pénzüzérek, ha ezzel üzletszerűen fog­lalkoznak, a telekkönyvileg biztosított követeléseik után tőkekamatadót, egyéb kamatjövedelmeik után III. osztályú ke­reseti adót űzetnek. Mentesek a tőkekamat adó alól: Az életjáradék, amelyet valaki özvegyi jo­gon földhaszonbérletből, vagy eltartás­ból származtat, az ideiglenes nőtartási s a megítélt gyermektartási dij. Külföldiek belföldről származó kamat­­jövedelme szintén adómentes, úgyszin­tén a részvények osztaléka. Községek a vadászati és halászati jog bérbeadásából kapott összegek után, ha ezt a költségvetésbe felveszik közigazga­tási célokra, nem fizetnek adót s úgy­szintén, ha a férj és feleség közt nincs különvagyonkezelés, az egymástól szár­maztatott kamatjövedelmek után nem fizetnek kamatadót. Ha a váltókezes a nem fizető adós váltóját magához váltja, az igy szer­zett követelés kamatai után nem fizet adót. Az áruhitel biztosítására adott kötelez­vények és váltók kamatai. Az árvapénztárban elhelyezett tőkék kamatai csak akkor kamatmentesek, ha a tőke pénzintézetnél van elhelyezve, ellenben kamatköteles, ha magánfelek­nek van kiadva. Nem kell tőkekamatadót fizetni a fe­­lebbezett ügyvédi, mérnöki, orvosi s haszonhonoráriumok után sem. Figyel­men kívül hagyandók továbbá a peres ügyből követelt tőkék kamatai is. Mentesek a tudományos, közművelő­dési, jótékonysági, közegészségügyi cé­lokra szolgáló alapok kamatjövedelmei. A humor határán van a törvénynek az az intézkedése, hogy az, akinek évi összjövedelme nem haladja meg a 630 koronát, nem tizet kamatadót a kamat jövedelmei után. Ez az intézkedés 1875-ben került a törvénybe, azóta a 630 koronát nem valorizálták. Az adóalap az elmúlt naptári i évben élvezett kamatjövedelem, 1927-re tehát az 1926-os alapon fizetendő az adó. A tökekamatadót annál a községnél írják elő, ahol a kamatot élvező lakik. Helyesen cselekedne minden adózó, ha megtekintené a községnél levő tőke­kamatadó lajstromot, hogy nincs-c fel­véve adózásra olyan követelések után, mely már rég megszűntek, vagy mente­sek, ha igen, kérje ezek törlését 25 di­náros bélyeggel ellátott kérvénnyel. Peresített követelések tőkekamatadója függőben tartandó. A munkásadó befizetését a pénzügyi hatóságok most fokozottabban ellenőr­zik; pénzügyi közegek jelennek meg a munkaadóknál, hogy ennek az adónak a befizetéséről meggyőződjenek. Mint­hogy a közönség egy nagy része még ma sincs tisztában ennek az adónak sem kiszámításával, sem fizetési módjával, szükségesnek tartjuk közölni a követ­kezőket: Minden fizikai munkás — nemre és szolgálati beosztásra való tekintet nélkül — tizennyolcadik életévének betöltésétől hatvanöt éves koráig, ha é\i keresete öt­ezer dinárt meghalad — a természetbeni járandóság pénzértékével együtt — tar­tozik munkásadót fizetni. Fizetni tartóz­nak tehát a művezetők, főgépészek, fő­molnárok, valamint a házicselédek is. Mentesek a munkásadó fizetése' alól a mezőgazdasági napszámosok, azonban azok a napszámosok, akik nem kizáró­lag a mezőgazdaságban dolgoznak, kö­telesek évi átlagos keresetük után adót fizetni. Ezeknek adóját az adókivető bi­zottság állapítja meg. Az egyéb fizikai munkás adóját a munkaadó tartozik le­vonni és az állami adót a Financijszka Upravánál, a községi pótadót a községi adópénztárba tartozik befizetni. Ipari vállalatok, pénzintézetek, szállo­dák, nagykeneskedők, építési s egyéb vállalatok kötelesek a munkásaikról az úgynevezett *Spisak<-ot kiállítani két példányban. Ilyen »Splsak« nyomtatvány wegrercdeihetft * MiB*jva-nypmda rfc-nál SznbotlcáH. A »Sptsakcot minden hő­­napban két példányban kell klálUtanL A Sptsak-ba felveendők a tizennyolc éven aluli és hatvanöt éven felüli mun­kások Is. Ezekre vonatkozólag azonban az adókat az egyes rubrikákba nem kell beírni, csupán a »Jegyzett-rovatban kell feltüntetni a születési évet, hónapot és napot, illetve meg kell említeni, hogy évi keresetük nem tesz ki ötezer dinárt Az adó havonként utólag fizetendő. A túlóra nem esik adó áld. A ids kereskedők, iparosok, földbirto­kosok (ez utóbbiak évi fizetéses béreseik után), magánosok (házicselédjeik után) és egyéb munkaadók az év elején be­adott vallomásuk alapján negyedéven­ként tartoznak az adót megfizetni. Az adót a munkaadó jogosított a mun­kás fizetéséből levonni. Minden fizikai munkás részére az adó befizetése alkalmával adókönyvet állíta­nak ki. Ezt a munkaadó veszi kézhez és ha a munkás a szolgálatot elhagyja, a munkaadó köteles az adókönyvet kiszol­gáltatni. Az a munkaadó, akihez a mun­kás szolgálatba lép, az adókönyvet át­adni tartozik. Ha valamely munkás szol­­gálatbalépéskor nem tudja az adóbefi­zetését igazolni, szolgálatba léphet, az uj munkaadó a legközelebbi alkalommal beszolgáltatandó »Splsak« jegyzetrova­tában köteles ezt a tényt felemlíteni. Ha pedig az adót nem Spisak-kal, hanem negyedévenként fizeti, a munkás mun­­kábaléptc után három napon belül köte­les bejelenteni a pénzügyi hatóságnak. Azok, akik természetbeni lakást élvez­nek, a pénzbeli fizetésükhöz a lakás el­lenértéke fejében havi 60—120 dinárt, az élelmezésért havi 240—480 dinárt kell felszámítani minőség szerint A munkásadó 1925 április 1-től van életben s ettől a naptól kezdve a munkás nem köteles negyedosztályu kereseti adót fizetni. Az állami adó 33%, a községi pótadó maximuma 1925-re 1.6%. A községi és vármegyei pótadó szá­zaléka a munkásadénál a következőkép­pen számítandó: 0.50 alapszámot szo­rozni kell a községi s vármegyei pótadó százalékával, a kapott számot 10.000-rel osztva kapjuk az illető községben fize­tendő önkormányzati adók százalékát Példa a kiszámításra a következő: az 1925. évi április-Junlus hónapokra szóló pénzügyi törvény 52. §. szerint a köz­ségi pótadó maximuma (magasabb szá­zalékban való szedését csak a noviszadl tartományi pénzügylgazgatóság engedé­lyével lehet), mig a vármegyéi pótadó Bácskában 1925-re 15%-ban, az iskolai adó 5%-ban lett megállapítva. Ezek sze­rint tehát 300 + 20 = 320 X 50 = 16.000: 10.000 = 1.60. Az a munkás, akinek 100 dinár heti fizetése van, tartozik fizetni állami adó­ba 3 dinár 30 párát, összes pótlékba maximum 1 dinár 60 p., összesen 4 dinár 90 p. Azokban a városokban, mint pél­dául Velikibecskerek, ahol a pótadó 270% volt néhány párával kevesebb. Egyes pénzügyi hatóságok a Splsakra 5 dináros bélyeg ragasztását követelik. Ez a követelés nézetünk szerint alapta­lan, mivel csak a vallomásokra kell 5 dlndros bélyeget leróni, már pedig a Splsak nem vallomás. Epugy szabálytalannak találjuk, hogy azoktól az adózóktól, akik munkásadó­jukat negyedévenként tartoznak beszol­gáltatni, minden negyedévben követelik a pénzügyi hatóságok a vallomás beadá­sát, holott a pénzügyminiszter 26.581/925 rendelet 7. §. világosan kimondja, hogy a kiskereskedőknél, Iparosoknál, gazdál­kodóknál s minden más foglalkozású munkaadóknál alkalmazásban levő mun­kásokról a vallomás évente január ha• vában adandó be, tehát évente egyszer. Ha.a munkások évközben változtatják is gazdájukat, adójúkat az eddigi adó­­könyvecskéjük alapján fizeti tovább a későbbi munkaadó. PÁRISI PORTRÉK FELICIEN CHAMPSAUR A harmadszori; csengetésre galamb' ősz, ingujjas bácsika nyitott ajtót és én a kezébe nyomtam névjegyemet. — Jelentsen be Champseur urnák. Az aggastyán elnevette magát: *— Már be is van jelentve. Legyen szerencsém — és karonfogva kisért a dolgozószobájába. — Nincs itthon az inasom — mente­getőzött — egyedül szeretek lenni, ha dolgozom. Mintha, csak. azt mondaná: »nincs nálam aprópénz.« A hatvanéves Fclicien Champsaur egyike Páris legnépszerűbb regényírói­nak. Könnyen, pikáns Írásait mindenütt ismerik. Egy ledér Maupassant ő, de kedélyesebb mpgbocsátóbb, aktuálisabb. Társadalom-javító regényei nem okoz­nak lelkiismeretfordulást a legelvetemül­tebb gonosztevőnek sem és nem fekszik meg a lelkét lidércnyomásként. Rövideb­ben: népszerű regényíró, aki azonban nem mindig szolgál rá a népszerűséggel egyértelmű lekicsinylésre. A gázkályha mellé ültünk le. Ag öreg­­nr balkan csevegett Az Andersen-tnesék hősei jlyffl fiszia kellemes öregek; csak még' a hófehér szakáll hiányzott és a vadregényes táj. — Szent Habaikuk az életemre ki­váncsi? Rögtön, rögtön, csak egy kis rendet csinálok a múltamban, de előre is kijelentem: ne tápláljon vérmes re­ményeket. Nem követtem el egy fél gyil­kosságot se, nem vagyok morfinista, börtönben se ültem, sajnálattal kell be­­vallanom: becsületben őszültem meg! (Elpirult.) Tizennyolcéves koromban Ír­tam első regényemet, a Dinah Sámuelt. Utána egy siker-regényt a »Larriviste«­­ot .ötszázezer példányban fogyott el. Valódi nagy siker volt. összesen öt­­ven müvem van. Leggkedvesebb kötetem a »Mámoros szivek.« — Sarah Beriiard és Morris Bemard szerelme? Ravasz mosoly a bajusz alatt: — Azt beszélik, hogy őket irtani meg benne. En hivatalból nem tiltakozom a pletyka ellen. Mindig élő alakokat sze­repeltetek. Most fejeztem be nagy tri­lógiámat Közös címük: »Az utálat.« A szerelem és a nemek harcáról szól. Az ember kegyes prédikációkat néz ki ebből az angyali őregurból, ám a ja­víthatatlan Don Juan a nemek harcába avatkozik be. Vén kujon báránybőrben. — Egy táncosnő szerelme egy ma­jommal Tudja olyan ugriíüles vadóc.. Kisleánya születik, normális, csinos gyermek, aki megnyerhetné akármelyik amerikai szépségversenyt Darwin mel­lett török lándzsát. Jó az ilyen tudós az elméleteivel, Legalább lehet szidni, vagy védelmezni egy regény erejéig. Kacagott. Jóizüén, mint aki az orránál fogva vezeti a világot. . — ötleteim? Húsz évre valók! Nézze ezt a fiókot. Csordultig van jegyzetek­kel Az igazi munka csak most követ­kezik. Olyan tarkalelkü ez az ember, akár a regényei Tisztelői Lottihoz hasonlít­ják, de ő Boccacclót és Casanovát vall­ja mestereinek. Jókedélyü és jó kondíció­ban van. Mönománlája nem féktelen, még csak aem Is terjed tu] a legális iro­dalmi önimádás határain. Mindenesetig": megvan győződve róla, hogy nagy mű­vész, akit kora nem méltányol érdemileg. Mert csak pénzt ád neki és nem he­lyet az akadémiában. — Mikor megfogamzott bennem ’»fa téma, a szülés előtt elvonulok vidékre ó, az Írás csudás dolog, életet adni a holt betűkbe, hogy visszhangozzon }a némák szivében is. Regényeimet hosz­­szu stúdiumok előzik meg. Most a filozó­fiát bújom, pszichológiát és Egyipto­mot tanulmányozom. A tudás birodalmáról úgy beszél, mint más lábbal tapodható földi országokról. — A történelmet és a kultúrát cukroz­va kell beadni, máskép nem Ízlik a mai közönségnek. Fehden Champsaur, Paris kivénhedt cukrásza, filozófiát és szerelmet adagol ennek a gigászi gyermeknek. Kezében mézesmadzag, amelyen falánk olvasók csüngnek. Ami az orvosok közt a ku­ruzsló, az ő a hivatásos írók seregében. De jótékony, gáláns és ártalmatlan. A medicinájába nem is hal bele a páciens ha már nem gyógyul meg tőle. — Szeretem az életet A szivem most is huszesztendős — és belekönnyölt egy majombőrös párnába. A szobája valóságos muzeum. Nip­­pek, képek, szőnyegek, ezüst, bronz, márvány, ében és elefántcsont szobrok. Akárhová nyúl az ember, műremekbe botlik. Kilincsek, tükrök, ablakok, ajtók, mind felbecsülhetetlen értéket képvisel­nek. Egy párna: latin orgiák. A menye­­zeten csillagok, amelyek a sötétben fosz­­foreszkálnak. Falfreskó: egy nő, a francia Agnes asszony, aki véres leplét mossa. Még a kályha ellenzőn is klasszikus ké­pek: a szerelem Japánban, Kínában, Egyiptomban, Szudánban, az ókorban és a jelenkorban. Üvegre festve, párnára himezvie. Ez együtt, marokra fogva: Champsaur művészete. És minden sa­rokban egy isten. Buddha Brahma, Mo­hamed, Mózes, Apolló, Jupiter, Vépus, aj. egész Olympus, a középkor tüzes szent-, jel, Meíisztó és körötte félkaréjban báj\ jós angyalok meztelenül, úgy, ahogy a, jóisten keze alól kiszabadultak. — Tele vagyok istenekkel —• mondta szinte exkuzálóan — ha engem nem is kedvelnek, én mégis Imádom őket és álj dozok valamennyinek. Egyik bizonyig pártomat fogja majd. Nincs a hangjában semmi frfvol pdN fidia. Egy százhitü lélek a XX-ík száj zadban. Vannak csalódott emberek, akiit semmiben sem hisznek. Am Champsauj mindenkivel jóba akar lenni. ** — Nézze — vezetett a másik Szobig ba — Bourdelle szobrát Es az a kén ott Louis Legrand portréja rólam. A többi figuráik: regényeim hősei. Mindéi regényalakomat megrnintáztatom. Mert az én regényeim valóban megtörtént, az életből vett esetek. Néhány alakom még ma is él. — Hogy nem fél ennyi eleven tűséi* tét között egyedül? — A legjobb barátaim őkl Még akti kel megöltem és meggyaldztam, azok te szeretnek. A könyvtára monumentális. Akár eg"V diadalkapu. Négy kőtetet adott emlékbe.; Míg a dedikációkat irta idegsokkosaa reszketett a keze és a toll ugrált győn^ ge ujjai között. ' — így fizettek az istenek — mondta könnyed maliciával és leitatta a pacgi-' Kelt * A csengő ránkkiáltott Az író kimen? ajtót nyitni és egy fiatal, szép, szőke leánnyal tért vissza. A bemutatkozónál, megkérdeztem: ’ — Szintén regényalak? »-, ■ Az.öregur zavartan, kicsit klpirulv'á:« — igen. De még nem kész regény,1 csak az első fejezetnél tartunk. Kedves jó Fehden Champsaur! Ahogy én látom, nem is jut tovább az első fe­jezetnél. Tamás István 2 Világsláger! Most érkezett! LOEVE-RADIO-készülék, többcsövű lámpák (Mehrfachröbre) és alkatrészek AUDION Ing. G. Deutsch Novisad, Jermenska ni. 3. iU40 . " ... I ml

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom