Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-16 / 14. szám
16. óTdST. bAcsmegtb mnA 1927. fanužr 16« zetek Is. Nagy keveredés lenne ebből, s félek, egy véres választással több volna a világon... Nem, nem, jobb nem is gondolni erre a kellemetlen eshetőségre, s jobb belenyugodni, hogy kormányozzon tovább, ha öregesen is, a jó öreg Isten, akivel, ha szabad ezt mondani — már egészen jól összeszoktunk, akinek van némi gu. vernementális érzéke és gyakorlata, ami szerencsésen pótolja nála az újabb elméletek hiányát Ha a modern közigazgatáshoz nem is ért oly mértékben, ahogy azt a reformerek, az aufkláristák, a bölcselkedők, a progresszisták és egyéb fölforgatók kívánnák, elvurstllz valahogy, elintézi az aktáit s ha nem is individualizál kellőképen, azért valami égbekiáltó istentelenséget nem követ el, s ha nem is hallgat meg minden imádságot, amelyet égi trónjához felküldenek a hívők, az összes káromlásokról se vesz tudomást, amelyeket meg nem gondolt hirnak. Ügyesen fenntartja hát magát abból a bizalomból, amellyel iránta a vallásos emberek — és főleg az ateisták — viseltetnek, s amely, tisztelettel legyen mondva, az általa rosszul informáltság folytán elkövetett tévedések ellenére még mindig fennáll. Mert, ha egy kormányzat hosszabb ideig tart, a fonákságait is elviselik, — dinasztiák is ezért maradhatnak a trónjukon oly sokáig. Meg merem jósolni, hogy ha az Isten még ezer évig tartja magát, akkor a léte örök időkre lesz biztosítva. Arra a kérdéstekre pedig, (hogy tulajdonképen miben követett el hibát a Világ és az Emberiség legnagyobb művésze, s hogy mi az oka annak, hogy 3 működésével némelyek minden istenfélelműk és istentiszteletük ellenére sincsenek megelégedve, csak azt felelhetem, amit ti is tudtok: az emberismeret hiánya. Az Isten nem ismeri eléggé az embert ö teremtette, s ép ezért nem ismeri. telendi emberek a szájukon kiszaiaszta- Ami hiba a világon történik, innen ered. Hogyan lett Herzog Franzból, a vrsaci sváb jogászból Herczeg Ferenc, az ünnepelt magyar iró Halálos párbaj és egyévi államfogház, amiből megszületik az első regény — „Franz, hőre au! ml l der Schreiberei“—mondotta néki az anyja — Epizódok Herczeg Ferenc vrsaci fiatalságából A régi sárga házak álmosan düledeznek egymásnak. A falakról repkény lóg alá, az ucca hegyes kővekkel kirakva. Ketten sétálunk Vrsac uccáján, a régi kornak egy visszamaradt emléke és én. A távolban egy vén nyikorgó kocsi döcög. Megállunk egy emeletes ház előtt A földszinten gyógyszertár, az emeleten szürkék, homályosak az ablakok. — Látja kérem — szólal meg utitársam — ez az a hires ház, hol a Feri fiatal éveit töltötte. Itt volt apjának, az öreg Herczognak — aki Vrsac polgármestere volt hoszu éveken át — a patikája s azt most fiatalabbik fia vezeti tovább. A hideg decemberi szél belopózik bundám alá s teljesen átfázva térünk be az egyik kis vrsaci vendéglőbe. Néhány sváb ül az egyik asztalnál s a cigány valami régi magyar nótát köszörülget. Letelepedünk a kályha mellé. Forralt bort hoz a korcsmáros. Néhány pohár után Herczeg Ferenc apjának egyik régi jó ismerőse az elmúlt időkről mesélni kezd... — Sohasem hittük volna, hogy a Feriből ilyen nagy ember lesz. Furcsa is ez a világ. Egy gyermek német kultúrán nevelkedik, esztendőkön keresztül nem is hall magyar szót, németül tanul beszélni s csak az iskolában ismerkedik meg a magyar nyelvvel és mégis nagy magyar iró lesz belőle. Hogyan történhetett, ezt talán még maga a Feri sem tudja. Ügyvédnek készült Jogot tanult, de sohasem végezte cL A majálison — Fiatal jogászgyermek volt, amikor a vrsaci Ifjúság a szomszédos hegyháton majálist rendezett. Ott volt a Feri is. Aki csak tehette, az nem sajnálta a fáradtságot és eljött a majálisra. Pedig hét kilométert kellett gyalogolni. Asszonyok, leányok, diákok, no meg a tisztek mind-mind eljöttek. S ott volt a Gettmarín-család is. A két fiatal Gettmannleány közül az Anna volt a szebbik, de gőgös, rátarti leányzó. A fiatalság táncolt, az Anna azonban mindenkit kikosarazott. Hiába jöttek a tisztek és kérték táncra, mindenkinek nemet mondott. Ekkor kérte fel a Sipos hadnagy, az ezred vivómestere a Gettmann Annái Csodálatosképpen vele táncba ment. — A valcer meg szállt, száUL mint finom illat a májusi éjben s a gőgös Anna táncba indult Alig forogtak azonban néhány percig, táncosa a térség szélére vitte és se szó, se beszéd, köszönés nélkül otthagyta Vrsac egyik legszebb leányát. — Hatalmas botrány keletkezett ebből és a Feri mint egy igazi gentleman, azonnal provokálta Sípos hadnagyot-~ Másnap, összeültök « segédek. Kard.párba], bandázs nélkül, végkimerülésig, ezek voltak a feltételek. A halálos párba] — Nagy kavarodást keltett a párbaj Ilire Vrsacon. Lázban volt az egész város. Mindenki szegény Ferit féltette, aki tulajdonképpen azt sem tudta, mi a kard s ellenfele pedig egyik leghíresebb vívóbajnok volt — A párbaj előtt talán két órával beszéltem legutoljára Sípossal: — Nem vágom meg nagyon a kis Herezogot — mondotta — csak egy emléket adok neki. Hadd legyen, ami emlékeztesse arra a majálisra, no meg a gőgös Annára. — A Feri pedig szaladt jobbra, szaladt balra és tanácsokat kért Megpróbálta a kardot forgatni és az egyik teremben pankolt órák hosszat Barátai biztatták. — Vágjál csak Franzi — mondották — jobbra, balra, ne törődj semmivel, csak üssél amerre a szemed lát és ahogy a karod bírja. — És megtörtént a nagy összecsapás. Már az első menetnél a Feri kardja bevágott és Sipos hadnagy, a vivóbajnok eszméletlenül terült el a földön. A nyakánál ütőerét metszette el Feri kardja s néhány perc alatt elvérzett. Meghalt. Egy évi államfogház Leírhatatlan napok következtek. Kétségbeesetten szaladgáltak fel és alá az emberek a kis város uccáln. Nem tudták megérteni, hogyan történt Ferit csodálták, Sipos hadnagy iránt pedig általános volt a részvét. Megindult az eljárás és Herczeg Ferencet egy esztendei államfogbázra Ítélték. amit a szegedi Csillagbörtönben töltött ki. Itt született meg első regénye és innen indult el karriérje. Benn a fogházban unalmában megírta tFenn és lenn« cimü regényét, amikor azonban irta, salát bevallása szerint, egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ez az irás még nyomdafestéket fog látni Budapesten. Regényeinek témáját Vrsacról vette. Élt akkor Szediszcsén egjr gazdag família, Lazarovicsék, hol két leány és egy fiú volt Felmérhetetlen gazdagságban éltek, nagy kiterjedésű birtokaik, hatalmas sertéshizlaldájuk volt és csakis a legelőkelőbb körökben fordultak meg. Az egyik leányt Bineld volt osztrák miniszter vette cl feleségül, Bineid még a közelmúltban is tekintélyes szerepet játszott Anglia politika! életében. Hogy a másik leánnyal mi lett, azt nem tudni. Misi az egyetlen fiú apjának halála után néhány év alatt elherdálta, ellumpoha a hatalmas Lazarevics vagyont és a ssószoros értelmében koldusbotra jutottak, Ezek voltak fészorepIS regénkének, kik Keve város (Kubint értette alatta) ós vármegye életében tekintélyes szerepet játszottak. Kétezer pengő Kiszabadulva a fogházból ismét haza jött Feri Vrsacra és innen néhány cikket irt természetesen még mindig német nyelven Grecsdk Károly volt igazságügyminiszter — aki szintén vrsaci — lapjába a *Bndapester Tagblatt *-bz és csak azután kezdett magyar nyelven is cikkeket írni, legelőször a Perjesi Lajos rajztanár szerkesztésében megjelenő Nemzetőr cimü hetilapba. Amikor pedig az »Egyetemes Regénytár« pályázatot irt ki egy regényre, Feri beküldötte a fogházba Írott regényét. Nagy volt a meglepetés, amikor Rákosi Jenő válaszolt néhány hét múlva és közölte vele, hogy bár a dijat nem ítélték oda neki, mégis mint arra legméltóbbat futalmazni kívánták. így kapott ezért a regényért 200« forint jutalmat ' : és kisebb átdolgozás után a Singer és Wolffner cég kiadásában megjelent Herczeg Ferenc első regénye. Ekkor lett a Herczog Franciból először Herczeg Ferenc. Később mesélte nekem a Feri, hogy eleinte anyja állandóan szidta és mindig csak azt hangoztatta: — Last da mit der Schreiberei — Amikor azonban az első 2000 pengőt meglobogtattam — mondotta — és letettem az asztalra, nem szólt egy szót se többet. Hogyan képzelték a vrsaciak a Herczeg Ferenc monumentumot? Ezután Feri gyorsan emelkedett Rákosi Jenő és a Singer és WolKner cég szemmel láthatólag favorizálták és rövid idő alatt ismert iró lett belőle. Mi vrsaciak mindig mondottuk, ha »Herczeg Ferenc monumentumot kap, akkor azt csakis agy togfdk megkonstruálni, hogy a Feri egy Árpád-féle pajzson fog ülni, s azi Singer és Woílfner fogják dárdákon tartani.* Akiért Feri párbajozott S mi lett a gőgös Annával? Férjhez ment. Egy ügyvéd vette el feleségül s mindaddig boldog családi életet éltek, a mig meg nem jelent Ruttner városkapitány a láthatáron. Ez a férfi, aki típusa volt a kisvárosi Don Jüanoknak, elkezdett udvarolni a polgármesternének, hogy mi történt később, azt nehéz lenne elmesélni. Annyi bizonyos, hogy egy alkalommal, amikor a férj váratlanul érkezett haza Ruttner zz ablakon keresztül ugrott ki és még azon az éjjel elutazott Pancsevóról Budapestre, honnan többé, sohasem tért vissza. A férj pedig azonnal beadta a válópert. * Herczeg Ferenc később Is gyakran jött haza Vrsacra s ilyenkor több érdekes epizódot mesélt el életéből, Mint Tisza Istvánnak legbizalmasabb embere Igen gyakran fordult meg az arisztokraták társaságában. Karácsonykor mindig ellátogatott Vrsacra s amikor megnősült és elvette feleségül Csillag Teréznek a Nemzeti Színház művésznőjének leányát Grill Juliskát, mindig feleségével együtt jött le hozzánk. Egyszer csak a háború alatt egyedül jött ismét — Elváltam a feleségemtől — mondotta és elmesélte, hogy felesége feltűnően sokat járt, mint ápolónő a körházba s ott beleszeretett az egyik orvosba, akihez ő férjhez is adta — Bizony, sohasem hittük volna mi vrsaciak, hogy a Feriből Ilyen nagy ember lesz. Szivünkbe zártuk akkor, amikor egyszerű kis sváb jogdszgyermek volt és megtartottuk szerzetünkben akkor is, amikor nagy magyar iró lett belőle. Ferenczy György Emlékezzünk régiekről Hogyan küzdöttek a régi Magyarország nemzetiségi képviselői az anyanyelven történő oktatásért? Maximovies Miklós a magyar képviselőház 1879 május 3-ikán tartott ülésén a következőket mondotta: Nem lehet tagadni e törvényjavaslatnak magyarizáló tendenciáját Miért ts tagadják? Miért nem ismerik azt el azon nyílt és férfias bátorsággal, amint ezt Mocsáry Lajos t képviselő ur tette. Hiszen Önök minden alkalommal a magyarosodásnak szószólói, — miért akarják azt ezen alkalomból eltitkolni? Mi az oka annak, hogy azon képviselők Is, a kik nemrégen itt a házban nyíltan és határozottan a magyarosodás jövő programjáról nyilatkoztak, mi oka annaK, hogy most a hallgatás aranyos éráját ünnepük? Különösen az igen t. közoktatásügyi miniszter ur minek tagadja most a szándékát, mikor máskor nyilt szavakkal beismeri, hogy ö ott is magyarosítani akar, ahoi az a pozitív törvénybe ütközik. Példát hozok fel erre, amelyik a szőnyegen levő törvényjavaslatai tárgyi öszefüggésbe van. A nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény 17 pontja ezt rended. A közoktatás sikere a közművelődés és közjóiét szempontjából az államnak legfőbb célja lévén, köteles a közoktatási miniszter az állami tatintézetekben gondoskodni arról, hogy a hon bármily nemzetiségű nagyobb tömegben együtt élő polgárai az általuk lakott vidék közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képezés kezdődik. Ezen törvény rendelete szerint fel is állíttatott egy Ilyen nemzetiségű gimnázium felszólalásom és Deák Ferenc nagy hazánkfia hathatós pártfogása következtében,. — hiszen azon időben a közművelődés az államnak legfőbb célja volt De ml lett ezen gimnáziumból? Az igen t miniszter ur az országgyűlés elébe terjesztett jelentésében erre feleletet ad. Azt mondja: »A német, szerb, dalmát és tót ajtar tanulók nyelvi nehézségeket okoznak az oktatásnál, főképen az első osztályban, de már a harmadik osztályban csak ritkán szükséges a magyar mellett kisegítőül a német, vagy a szerb nyelvet alkalmazni« Erre kommentár nem szükséges. De az igen t közoktatásügyi miniszter ur még tovább megy. »Ezen gimnáziumnak« — úgy mondja — »hivatásszerű működése a magyarosodás terjesztésében áll.« Ezen gimnáziumnak hivatásszerű működése, t. miniszter ur, nem a magyarosodás terjesztése, hanem a törvény világos szavai szerint hivatásszerű működése általában a közművelődés előmozdítása és különös hivatása — ismét a törvény szerint — a magyar nyelvet nem tudó polgárok anyanyelvükön való kiképzése és az akadémia képezésre való előkészítése. Valóban tanulságos reánk nézve ez a pont Tanulságos, mert világosságot vet ezen törvényjavaslatra is. Egy pozitív törvény a magyarosodás érdekében, a mint ezt maga a közoktatásügyi miniszter ur bevallja, megsértetik; ha igy bánnak el lex lata-val mit kell feltennünk de lege ferenda? De tanulságos azért is, mert világosan illusztrálja a szituációt, 1868-ban a magyar államférfiak azon hiedelemben voltak, hogy az állami felsőbb tanintézetekben a más ajka nemzetiségek nyelve néíkülözhetdcn.
