Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-16 / 14. szám
PoStarlna u gotovom plaóenal 28 OLDAL » Ara 4 DINAR Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) XXülll. évfolyam. Szubotica, 1927. VASÁRNAP január 16. 14. szám A bacillusok útja Madridban, a spanyol influenza metropolisában százezer ember esett náthalázba és a járvány egész Európán végigsöpör, mintha a nemzetközi óvóintézkedések szükségének szemléltetésével akarná figyelmeztetni a kontinens népeit arra az összetartásra és vállvetett munkára, amely nélkül a világ nem gyógyulhat ki a háború ütötte sebekből. A Népszövetség naponta bulletint •4* ki a betegség terjedésének mércékéről és irányairól. Ez a nagytekintélyű, de kis hatáskörű internacionális testület minden alkalmat megragad arra, hogy az egyes nemzetek érzékenységének kímélése mellett az emberi együvétartozás gondolatát előmozdítsa. Kell-e e tekintetben semlegesebb terület, mint a politikai vonatkozásokkal össze nem bonyolított. hatalmi szempontoknak alá nem vetett közegészségügy? A Népszövetség tehát siet eleget tenni az egészséget közvetlenül veszélyeztető tömegjelenségekre élénken reagáló közvélemény érdeklődésének és lelkiismeretesen összegyűjtött adatok alapján pontos grafikont tesz közzé a náthaláz útjáról. Ámde nemcsak a járványos betegség sürgeti az országhatárokon átcsapó pusztításaival az emberi szolidaritás nemzetközi frontjának kiépítését, liánéin a politikai rendszerek abnormitásai is epidémikusan sugárzanák szét a népek közt és ezek ellen is közös védőoltásokkal kell magukat a nemzeteknek immunizálniok. Amikor a bolsevizmus veszélye imminens volt, minden országban azonos defenzívával védekeztek a fertőzés ellen. Később, amikor elterpeszkedett a háború eredményeit féltő imperializmus, gazdasági romlást árasztva maga körül, ugyancsak nemzetközi egységként bontakozott ki a népek békeakarata, amely a poshadt külpolitikai atmoszférát Locarno szellemével frissítette fel. Macdonald, mint angol premier és Herriot, mint a francia kormány elnöke voltak az elemi erővel felszinre tört pacifista irányzat reprezentánsai és szuggesztiv lelkesedésük delejes fluidumként futott végig a népek idegein. A belpolitikában Európaszerte népszerűvé vált a baloldali orientáció, amely a béke legmegbízhatóbb biztosítékának látszott Ezekbe az időkbe esik bele a Népszövetség működésének legtermékenyebb korszaka, mert megvolt a kongruencia a népszövetségi ideológia és a nagyhatalmak hivatalos külpolitikájának irányelvei között. Mihelyt Németországot felvették a Népszövetségbe és megtörténtek a német-francia közeledés első lépései, előbujt leshelyéről az olasz fasizmus és megkezdte offenziváját a világbéke ellen. Mussolini belefullad a saját belpolitikai győzelmeibe, ha az olasz expanzív törekvéseket levegőhöz nem juttatja és a béke statusquója halálos csapás volna a fasizmusra. A duce előbb Franciaországgal húzott ujjat, most pedig gyűrűt próbál kovácsolni az S. H. S. királyság körül. A fasizmusnak máris sikerült a külpolitikai nyugtalanság rnagvát elvetnie, amitől a maga létének prolongálását reméli. A nagvnehezen konszolidált békét válsággal fenyegeti egyetlenegy országnak a demokrácia alapelveivel szembehelyezkedő kormányzati politikája. A fasizmus is olyan epidémiának bizonyul, amelynek roncsoló hatása nem korlátozódik az olasz népre, hanem egész Európa légkörét az erőszak bacillusaival inficiálja. A Népszövetség akkor emelkedne igazán hivatása magaslatára, ha a közegészségügyi osztályon kívül felállítaná a politikai higiénia osztályát is, ahol számontartanák és publikálnák azoknak a baktériumoknak terjeszkedési mérvét és irányvonalát, amelyek az európai békét ássák alá. A náthalázzal majdcsak megbirkózunk a Népszövetség statisztikai kimutatásai nélkül is, de mi lesz a békével, ha legfőbb oszlopa az a Népszövetség, amelynek égjük vezető tagállama állandóan a háború Pandora-szelencéjét nyitogatja? A természet titokzatos mélységeiből ekszplodáló elemi csapások a genfi iroda széljegyzetei nélkül is fejlesztik a nemzeti különbségeket áthidaló emberi együvétartozás érzését, de a béke ügye látja kárát, ha a Népszövetség elzárkózik a politikai egészségtan törvényeinek propagálása elől. Hóry András beogradi kővet tanácskozása a magyar külügyminiszterrel Bethlen a magyar országgyűlés külügyi bizottsága előtt fog felvilágosi* fásokat adni római útjáról—Csehszlovák lapvéiemények az olasz-magyar közeledésről — A kisantant egysége — irj ák a csehszlovák lapok — a pozsonyi kisantant konferencián kifejezésre jut Asiovjeílapok szerint már elkésett Jugoszlávia orosz orientációja Budapestről jelenük: Hóry András beogradi magyar követ szombaton reggel Budapestre érkezett és délelőtt kihallgatáson jelent meg Walkó Lajos külügyminiszternél, a kinek részletes jelentést tett Bethlen miniszterelnök római utjával kapcsolatban a beogradi hivatalos körökkel folytatott megbeszéléseiről. Ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolatban illetékes helyen a következő felvilágosítást adták a sajtó számára: — Hóry András beogradi magyar követet tudvalevőleg e tisztség alól már hetekkel előbb felmentette a magyar kormány és a római követség élére nevezte ki. Tehát követi minőségében Hóry semmiféle tárgyalást nem íolytatbatott volna Beogradban, csupán bizonyos felvilágosításokat adott a Bethlen útiéval kapcsolatban elterjedt hírekről a jugoszláv kormánynak. Hóry András egyébként a napokban l visszautazik Beogradba, utazásának azonban most már kizárólag az a célja, hogy Akkszandar királynál bucsukihallgatáson jelenjen meg, azután pedig végleg elhagyja Beogrudot és Rómába utazik, hogy átvegye a római magyar követség vezetését. Bethlen római utjának előkészületeit és az ezzel kapcsolatos külföldi híreket egyébként változatlan érdeklődéssel figyeli a magyar politikai élet, miután pedig Bethlen terveit illetően a kormánypártban is teljes a tájékozatlanság, mozgalom Indult meg, hogy az uj országgyűlés összeillését követő valamelyik napra, valószínűleg február harmadikára, vagy negyedikére összehívják az országgyűlés külügyi bizottságát, hogy alkalmat adjanak Bethlennek, hogy a Ház tagjait római utjának céljáról informálhassa. A külügyi bizottság ülései mindenkor bizalmasak és igy erről az üléséről sem tudhat meg semmit a közvélemény. Apponyi kívánatosnak tartja a fiumei szabadkikötő ügyében való meg llapodást Budapestről jelentik: Bethlen miniszerelnök római utjával kapcsolatban szombaton először nyilatkozott aktiv nagyar politikus és pedig gróf Apponyi Mbert. aki fogadta az Az Est munkatér;át és annak kérdéseire a következőket nondotta: — A miniszterelnök római útját ma nár nyugodtabban Ítélik meg, mint az :lső napokban és ez mindenesetre kedvezőbb talajt teremt nekünk. De még tz a tény, hogy a magyar minisztereitök meglátogatja olasz kollegáját és togy vele Magyarországot érintő küönböző kérdésekről fog tárgyalni, semni körülmények közt sem alkalmas ara véleményem szerint, hogy akár náunk akár másutt nyugtalanságot idézsági feléledésünk égető problémájává teszi a tengerre való kijutás kérdését. A tárgyilagos szemlélet pedig megállapíthatja, hogy ez a kijutás számunkra a leghelyesebben mégis csak Fiúmén keresztül eszközölhető, nem pedig Spiiten át, amely kétszáz kilométerrel távolabb esik Magyarországtól és amely vasúti szempontból nagyobb közlekedési akadályokkal bír, mint Fiume. De ettől eltekintve, olyan számosak a gazdasági és politikai érdekkapcsolatok Olaszország és Magyarország között hogy az ilyen közvetlen eszmecserét mindenki csak üdvösnek és kívánatosnob ♦ortli-ití'l Bethlen római utazásának első híre előidézett, maga ez a tény is mutatja, hogy mennyire emelkedett Magyarország súlya a világpolitikában. Az újságíró ezután azt a kérdést intézte Apponyihoz, hogy a külpolitikai helyzet ilyen alakulása után remélhető-e a Millerand-féle kísérőjegyzékben foglaltak mielőbbi megtörténte, amire Apponyi a következőket felelte: — Bármennyire kívánatos volna is, nem hiszem, hogy elérkezett volna ennek az ideje. Sajnos a békeszerződések, amelyeket annakidején a nagyhatalmak lekötöttek, még mindig olyan érzékeny pontjai nemcsak Franciaországnak, hanem még a velünk rokonszenvező Angliának is, hogy ebben a kérdésben semmit sem remélhetünk. Az újságíróknak arra a kérdésére, lehetséges-e, hogy Bethlen római utjával kapcsolatban a királykérdés is megoldást nyer. Apponyi a következőképen nyilatkozott: — Abban a legendakörben, amely a római ut körül kialakult, szó volt a királykérdés bizonyos irányban való megoldásáról is. Ezeknek a hireknek én soha hitelt nem adtam és pedig azért nem, mert a miniszterelnök, amennyire én ismerem, mindenféle kritikát megérdemel, mint azt, amely őt könnyelmű politikusnak akarná bemutatni. Már pedig az úgynevezett királykérdés megoldása, amit a fáma az olaszországi úttal kapcsolatba hozott, a legkönynyelmübb politikai kaland volna. Gróf Apponyi Albert nyilatkozata, mint a magyar miniszterelnök római utjával kapcsolatban elhangzott első politikai nyilatkozat, nagy feltűnést keltett magyar politikai körökben. A kisantant egységes az olasz-magyar közeledéssel szemben zen elő. — A miniszterelnök római útja — azt hiszem — tisztára gazdasági vonatkozású és semmi oka sincs a külföldnek, hogy na vélekedjék másként mint úgy. hogy Magyarország a befejezett pénzügyi szanálás után közgazda-Ami pedig Magyarország külpoliükai helyzetét illeti, kétségtelen, hogy középeurópában Magyarország helyzete tényleg egyre javul. Maga az a tény, hogy a magyar miniszterelnöknek egy nagyhatalom vezető államférfiéval való találkozása olyan hullámzásba hozza az egész európai közvéleményt, amelyet Prágából jelentik: A csehszlovák sajtó szombaton is vezércikkekben foglalkozik Bethlen római utazásának tervével és az ezzel kapcsolatban felmerült kombinációkkal. A Tribuna, amely külpolitikai értesüléseit rendszerint a külügyminisztériumból kapja, vezércikkében a következőket írja:
