Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-15 / 13. szám

1 y?r. január 15. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal CIRKUSZ Gyermekszáj Azok az elvetemült idióták, akik a vicclapokat szerkesztik és az újságok tréfás rovatait írják, szóval a humoris­ták, »Gyermekszáj« címmel szokták közzétenni ama válogatott sületlensége­ket, amelyekért a nyájas olvasó, ha nem lenne tekintettel a címre, mint .enyhítő körülményre, felrobbantaná a szerkesz­tőséget. Ha egy élclapból lapzárta előtt tiz perccel hiányzik még két oldal szö­veg, a szerkesztő kiadja az utasítást: — Dajbukát, szedjen elő egypár régi rajzot, emeljen be fél oldat hirdetést és írjon gyorsan öt anyósviccet, két meg­adta nekik és kilenc gyermekszájt. Már ebből is kitűnik, hogy elméletileg tekintve a dolgot, kétféle gyermekszáj van: 1. Olyan, amit tényleg egytől öt esz­tendőig terjedő egyén, tehát gyermek agyait ki. Nevezzük ezt valóságos, vagy reális gyermekszájnak. Az ilyen való­ságos, vagy reális gyermekszáj ren­delkezik ugyan némi zamattal, ez azon­ban rendszerint csak szűk családi kör­ben élvezhető, mert olyan rokoni kap­csolatok és egyéb összefüggések isme­retét szükségek, amelyekről a be-nem­­avatottnak fogalma sincsen, má'rpediga fene megette azt a viccet, amit magya­rázni kell. Ez azonban a jobbik eset. Rendszerint az a baja a valóságos, vagy reális gyermekszájnak, hogy olyan bu­ta, mint amilyen csak egy háromeszten­dős kisded szellemessége lehet. Két évig üldözött egyszer egy anya, hogy ír­jam meg, milyen jót mondott a Pistike. Nevezett Pistike azt mondta egy kon­flislóról: »Nini, milyen nagy darázs.« 2. Olyan, amit huszonöt esztendőtől kjlencvenháromesztendöig terjedő egyén, tehát humorista agyait ki. Nevezzük ezt mesterséges, vagy imaglnárias gyer­­raekszájnak. Ami nyomtatásban megje­lenik, az kivétel nélkül mind ilyen mes­terséges, vagy imaginárius gyermek­száj. Mindamellett tévedés lenne azt képzetei, hogy az utóbbi gyermekszáj, ha hamisítvány is, de legalább mulat­ságosabb a reális, vágj' valódi gyer­­mekszájnál. Egyáltalán nem. A mester­séges, vagy imaginárius gyermekszáj­­nak az a baja, hogy olyan buta, mint amilyen csak egy negyvennégy éves vlcclapszerkcsztő szellemessége lehet. Sosem fogom elfelejteni ezt a gyermek­szájt a Fügende Blättcr-nek: »A Ban­diké: Mama, vannak szárnyatlan an­gyalok? — A mama: Nincsenek. — A Bandika: Akkor miért mondta a papa a Fráulclnnak, hogy maga egy angyal?« Joggal figyelmeztetem tehát az olva­sót, hogy sose olvasson el az újságban olyan közleményt, amely fölött ez a cím foglal helyet: »Gyermekszáj«. Akkor se, ha az Író megesküszik saját déd­anyja lefkiüdvösségére,. hogy nem ő ta­lálta ki a szóbanforgó vicceket és ha halottkémi becsületszavát is adja arra, hogy azok egytől-egyig kitűnőek. ’ Ezekután közlök alább öt válogatott gyermekszájt, amik közül egyik jobb. mint a. másik és amiket valamennyit a ínagam két impozáns fülével hallottam. Az atya végre azt proponálja csemeté­jének, hogy menjen le az udvarra ját­szani. — Nem lehet, mert piszkos a kezem — hangzik a válasz. Mutatja. A keze csakugyan szurtos, sőt szurkos. Vastagon van rászáradva a kátrány. — Mosd meg! — Nem megy le. — Ha nem megy le — viccel az apa türelmetlenül — akkor menj le te! A három éves kölyök megáll zsebre­­dugott kézzel az apja előtt: — Mondd, ezt te találtad most ki. vagy pedig talán hallottad, valakitől? 8. Lilikének este, mielőtt lefektetik alud­ni, a napirend értelmében rá kel! ülni egy bizonyos edényre. Éppen rajta ta­nyázik, amikor átmegy a szobán egy néni, aki a felnőtteket jellemző tapintat­lansággal megtudakolja:-- Elvégezted már a dolgod, Liliké? A kislány lebiggyeszti ajkát és fölé­nyesen legyint: — Nem forszírozom. 4. Szenes Bélának, a kitűnő humoristá­nak a kisfia beteg. Megkérdik tőle a szülei: 1 — Mid fáj? — Fáj a lábam — panaszkodik a ki­csi — és fáj a hasam... meg fáj a fo­gam... a szemem is fáj... iái az egész gyerek... 5. Az öt éves Józsi rendkívül precíz fia­talember. Arra a kérdésre, hogy hat­hetes kisöccse mit csinál, így felel: — Bent szopik egy cselédből. dió. Olaszország Romániát is be akarja vonni a jugoszlávellenes blokkba A beogradi olasz követ a külügyminisztériumban í. A bácsi megkérdi a négyéves kisfiút: — Mondd meg szépen, hogy hívnak? — Serényi Gusztikának. A bácsi beéri a felvilágosítással és nem érdeklődik tovább, hanem beszél­getni kezd a mamával. Gusztika vár egy darabig, aztán megrántja a bácsi kabátját: — Mit akarsz? — kérdi a bácsi. Serény Gusztika szemrehányóan rá­néz: — Na és hogy hol lakunk? 2. Kaczér Illés, a Pozsonyban élő. kitűnő iró dolgozni szeretne, de nem lehet, mert legkisebb fia éppen kísérleteket tesz a távorditási világrekord megja­vítására. és erről uera lehet lebeszélni. Berlinből jelentik: Bethlen István gróf magyar miniszterelnök római útitervével kapcsolatban a Berliner Tagblatt azt a szenzációs értesülését közli, hogy az olasz diplomácia ismét ha­talmas erőfeszítéseket tesz a ro­mán-olasz barátság kiépítésére. A román közeledéssel az olasz diplomácia egyrészt bezárná a Jugoszlávia köré kovácsolt gyű­rűt, másrészt azonban Olaszország, a mely mögött ilyen tekintetben min­dig angol érdekek állanak, rendkívül érdeklődik a román perólcum-vidé­­kek iránt is- Állítólag azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy a román petróleum-vidékről egész Szalonikiig a Baku—batu­­mi petróleumvezető csatorná­hoz hasonló hatalmas petróleum­­csatornát építenének és ez a gigantikus terv teljesen meg­felelne Olaszország Balkán-politiká­jának. Az olasz követ a külügyminisztériumban Bcogradból jelentik: Bodrero olasz követ pénteken megjelent a külügyminisztériumban, ahol meg­látogatta Markovics Jován dr. kül­ügyminiszterhelyettest. Bodrero a külügyminisztériumból távozva ki­jelentette az ujságirók előtt, hogy boldog újévet kívánt a külügyminisz­terhelyettesnek és részvétét fejezte ki dr. Ribarzs Ottokár halála alkal­mából. Általában azonban azt hiszik, hogy az olasz követ látogatásának más célja is volt és Bodrero különösen aziránt ér­deklődött a külügyminisztérium­ban. hogy ini a hivatalos jugo­szláv álláspont az olasz-magyar közeledés kérdésében. Erről a kérdésről azonban Bodrero követ nem volt hajlandó nyilatkozni. Londonban úgy tudják, hogy nem készül olasz­­magvar barátsági szer­ződés Londonból jelentik: A Daily News úgy tudja, hogy Bethlen miniszterelnök nem szándékozik Olaszországgal ba­rátsági szerződésről tárgyalni. A lap szerint az esetleges római megbeszélések előzményei 1926 őszére nyúlnak vissza, amikor Ma­gyarország az adriai kikötő ügyé­ben tapogatódzött, hangsúlyozta, hogy ez a probléma csak a, két érde­kelttel, a jugoszláv és olasz_ kor­mánnyal egyetértésben oldható meg. A bolgár sajtó Bethlen római útjáról Szófiából jelentik: A bolgár sajtó egy része is foglalkozik már Bethlen magyar miniszterelnök tervbe vett római utjával. A hivatalos Slobodna Recs azt írja, hogy. Bethlen terve­zett római útja a iiranai szerződés után a legnagyobb európai szenzá­ció. A lap közli az utazással kap­csolatos külföldi híreszteléseket és megemlíti, hogy úgy Olaszország, mint Jugo­szlávia ajánlatot tett Magyar­országnak és most Magyaror­szágon a sor, hogy válaszoljon. Végül kiemeli a lap, hogy Magyar­­ország békés hajlandósága és Beth­len útját nem kell sem nehezteléssel, sem pedig bizalmatlansággal meg­ítélni. Chamberlain újból találkozik Mussolinivel Londonból jelentik: A Morning Post római tudósítója megerősíti a Chamberlain,- Mussolini és Volti olasz pénzügyminiszter közötti ta­lálkozás hírét. Az angol külügyminiszter való­szinüleg január 20-ikán a római angol követség fogadóestjén fog találkozni Mussolinivel. a találkozás azonban, értesülésünk szerint, nem hivatalos formában fog megtörténni. Radics Istvánt öt napi elzárásra ítélték A zagrebi törvényszék uj ítélete Franics volt vasutigazgaté rágalmazósi pőrében Zagrebból jelentik: A zagrebi törvényszék pénteken hirdette ki újabb ítéletét abban a sajtóperben, amelyet Franics-Pozsezsanin Leo­nid, volt zagrebi vasutigazgató indí­tott Radics István ellen a Dom-ban megjelent cikk miatt, amelyben a vasutigazgatóról azt Írták, hogy visszaél hivatalos hatalmával, párt­­politikát üz hivatalából, továbbá ha­nyag és gondatlan- Elsőizben a törvényszék felmen­tette Radics Istvánt a sajtó utján el­követett rágalmazás vádja alól. A hétszemélyes tábla azonban meg­semmisítette az ítéletet és az ügy­ben uj tárgyalást rendelt el. A pén­teki tárgyaláson a bíróság bűnösnek mondotta ki Radicsot és öt napi el­zárásra, amely ötszáz dinár pénz­büntetésre változtatható át, vala­mint a perköltségek viselésére Ítélte. Az ítélet ellen mindakét fél felebbc­­zett. Curtius kormányalakítási kísérlete megakadt a nacionalisták miatt A centrum határozott állásfoglalásra szólította fel a német nemzeti pártot Berlinből jelentik: Curtius dr. kor­mányalakítási tárgyalásai még min­dig nem jutottak előbbre és a kormányválság még mindig ugyanazon a ponton van, ahol kedden volt. amikor Curtius megkapta kancellárrá való de­szignálását. Az ütközőpont az, hogy a német na­cionalisták nem akarnak szint val­lani. Curtius csütörtökön újból tár­gyalt Stresemannal és a centrum­párt két vezető tagjával, Guerarddal és Stegerwalddal, akiket a párt kül­dött ki megbízottai gyanánt. A centrum elvi álláspontja ma is az, hogy addig nem áll szóba a nacionalistákkal a kormány­alakítás módozatai felöl, amíg a legfontosabb elvi kérdésekben határozott állást nem foglalnak. Guerard és Stegerwald írásban ter­jesztették elő, hogy a centrum a kö­vetkező kérdésekre kér a naciona­listáktól minden félreértést kizáró választ: 1. Milyen álláspontot foglal el a német nemzeti párt a köztársasági állapiforma kérdésében és egyáltalán elismeri-e a naciona­lista párt a weimari alkotmányt mindeu fentartás nélkül. 2. Hajlundó-e a német nemzeti párt a locarnói, genfi és thoiry-i kül­politika alapjára helyezkedni és kész-e a nemzeti párt a külpo­litikát az eddigi szellemben folytatni. 3. Mi az álláspontja a német nem­zeti pártnak a munkaidőről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ez az utolsó kérdés nemcsak a na­cionalistákhoz, hanem a néppárthoz is szól, amellyel a centrum külön kíván tárgyalni arról, hogy miként lehetne a birodalmi had­sereget minden politizálástól tá­voltartani. Politikai körökben nem hiszik, hogy a nacionalisták szint vallanak, hanem a német nemzetiek válasza bi­zonyára kitérő lesz és semmi­­esetre sem olyan, ami a centru­mot kielégíthetné. Éppen ezért ezzel politikai körök vé­leménye szerint a Curtius-epizód le­zártnak tekinthető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom