Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-15 / 13. szám
Poštarina u gotovom plaćena! BflCSMEGYEI NAPID XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT január 15. 13. szám Te.wfon. KiadőJjivatal 8 58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik'reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Suboticá, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) 12 OLDAL » ÁRA 1'/, DINAR KqzbeszólAs Csak nagy elemi csapás vagy imminens külpolitikai veszedelem idején tapasztalható a politikai pártok felfogásának az az egyértelműsége, amely most nálunk a nép megadóztatásának katasztrofális méreteivel szemben megnyilvánul. Maga az uj pénzügyminiszter is szakitott azzal a hagyományos fináncmerevséggel, amellyel a mindenkori pénzügyminiszter az adózók panaszainak jogosultságát tagadni szokta. Markovics Bogdán dr. nyíltan hangoztatta expozéjában azt a meggyőződését, hogy a gazdasági kibontakozás egyik főakadálya a túlságos adóme-gterhelés. A kormányzópártok szónokai sem maradtak a pénzügyi bizottság ülésein az ellenzék mögött az adópolitika anomáliáinak feltárásában. Grgin Dusán dr. vajdasági radikális képviselő rámutatott arra, hogy a Vajdaság területén a háború idején életbeléptetett magyar adótörvények rosszabbitott kiadásának alkalmazásával az adóalanyok széles^ kontingensét juttatják a tönk szélére. Preca dr., a boszniai Radics-párt vezére sem tett szordinót a hangjára, amikor az adózási bajokról beszélt. Nincs a politikai életnek olyan tényezője, amelyik ne érezné magát kötelezve, hogy az adók enyhítését sürgesse és ebben a pártközi irányzattá hatalmasodott hangulatban fejeződik ki a legpregnánsabbul a gazdasági élet fájó sebének mélysége. # — Rien ne va plus — nincs tovább — mondta már annakidején Stojadinovics Milán pénzügyminiszter is, az adók maximális magasságát hangsúlyozva a kiadások fedezetének hiányaival kapcsolatban. Ennek a konciliáns megállapításnak azonban semmi folytatása nem volt és a nincs tovább, vagyis az adók horribilis dimenziói állandósulni látszottak. A gazdasági krízis ehhez képest egyre aggasztóbb arányokat öltött és egy izig-vérlg szakértő pénzügyminiszternek kellett jönnie, hogy végre megindulhasson az orvoslás folyamata. Az állami egyenes adók osztályának vezértitkára, akit Sztipics Károly dr. főispán intervenciója következtében küldött ki a pénzügyminiszter Szuboticára az adódzsungel tanulmányozása céljából, kiderítette, hogy az adóreferensek vaktában felebbezték meg a nem megsemmisitően súlyos adókivetéseket és a minisztérium ilyen módon megtévesztve járt el, amikor a felebbezéseket elfogadta. A szanálásra eltökélt jószándék varázsvesszeje tehát felkutatta az egyik bőséges forrást, amelyből a sérelmek tekintélyes része patakzott. Az adókivető- és felszólamlási bizottságok általában kielégítően működnek és ha a referensek informálatlansággal párosult túlbuzgóságát leszerelik, akkor sok igazságtalanság lesz elkerülhető addig is, mig az adóegységesítési törvényt meg nem hozzák. # A belátás Golf-áramlata máris j érezteti hatását a harmadosztályú kereseti adók kivetése tekintetében. A szabad pályákon elhelyezkedett gazdasági egzisztenciák gondjait lényegesen enyhíti ez a kedvező fordulat. hiszen rövid idővel ezelőtt még fantasztikus összegekre rugó adójavaslatok hire keltett riadalmat kereskedők, iparosok, ügyvédek és más önálló keresettel biró adóalanyok körében. Még mindig rendezetlen azonban a negyedosztályu kereseti adó kategóriájába tartozó alkalmazottak megadóztatásának kérdése. Ezidőszerint úgy áll a dolog, hogy egy fixfizetésü magánhivatalnokra, aki alig tud megélni jövedelméből, annyi adót rónak ki, amennyit egy jól menő ügyvédi iroda is méltán soka^na. Sőt a munkásokat is arra az időre, amikor még nem volt munkásadó, visszamenőleg évi tiz-tizenötezer dinár negyedosztályu kereseti adóval rakják meg a nélkül, hogy a legcsekélyebb lehetőség is volna ilyen monstruózus adók behajtására. Ezt a problémát is meg kell már oldani, mert a nincstelen alkalmazottak és munkások hihetetlen mértékű megadóztatása azt a látszatot keltheti, mintha a negyedosztályú kereseti adó fizetésének kötelezettsége nem volna komoly. Az egyház és állam elválasztását követelték a pénzügyi bizottság vallásügyi vitájában A bizottság elfogadta a vallásügyi tárca költségvetését — Stanojevics Acát Beogradba hívják Beogradból jelentik: A pravoszláv újév ismét eseménytelenséget idézett elő a főváros politikai életében. Pénteken a délelőtt folyamán nem jelent meg hivatalában Uzunovics miniszterelnök sem, aki pedig még vasárnap is dolgozni szokott a miniszterelnökségen. Mivel Perics Ninko dr- külügyminiszter Sabácon van, a külügyminisztériumban is elmaradtak a szokásos megbeszélések a külföldi követekkel. Csak a pénzügyi bizottság dolgozott, amelynek a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt minden napot ki kell használnia a költségvetés tárgyalására. A pénzügyi bizottság többségi tagjai délelőtt előzetes megbeszélésre ültek össze, amely alkalommal a vallásügyi tárca költségvetésében egyeztek meg. A konferencián olyan indítvány is elhangzott, hogy a lelkészek illetményeit is csökkenteni kellene az állami tisztviselők fizetésredukciójának mintájára. Szóvá tették a muzulmán egyház serelmeit is és Vujicsics Milorád vallásügyi miniszter a sérelmek orvoslását H. lyezte kilátásba. A konferenciád különböző módosításokban állapodtak meg, amelyeket aztán délután a plénum elé terjesztettek. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság pénteken délután kezdte meg a vallásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását. Az ülés megnyitása után Vujicsics Milorád vallásügyi miniszter rövid expozét mondott, amelyben kérte, hogy a minisztérium költségvetését fogadják el, abból ne redukáljanak semmit, mert amit a költségvetésbe felvettek, az halaszthatatlanul szükséges. Puzderlijevics radikális a többség nevében néhány módosítást terjesztett elő. Sztankovics Szvetozár Jovanovics-párti képviselő mondott ezután nagy beszédet. Követelte az állam és az egyház szétválasztását, mert mig most 148 milliós költségvetése van a vallásügyi minisztériumnak, az állam és az egyház szétválasztása után az egyes felekezeteknek legfeljebb néhány millió segélyt kellene adni. Az autonóm egyházak jobban megfelelnek a célnak, mert a papok szorosabb érintkezésbe kerülnek a hívőkkel. Példának hozza fel a vajdasági pravoszláv egyházat, amely évszázadok során mint autonóm egyház működött. Kifogásolta, hogy a Vajdaságban is alkalmaznak olyan lelkészeket. akik a Szveti Száva papnöveldéből kerülnek ki és igy nincsen magasabb képzettségük. Az egyházakat saját birtokaikból kellene fentartani, de az agrárreform szociális szükségből felosztotta az egyházi birtokokat- A vallásügyi minisztériumnak törődnie kellett volna azzal, hogy az egyházat más helyen kárpótolják és ott kapjanak földet, ahol ezt a szociális viszonyok lehetővé teszik, például erdőbirtokokat kapjanak és ott intenzív fakitermelést végezzenek. Hosszasan beszélt ezután a szerzetesrendek kérdéséről. Több mint kétszáz kolostor van és a költségvetésben többek közt szerepel egy szerbiai kolostor kijavítása és ez az államnak nagy összegekbe kerül, holott a szerzetesek milliárdokkal rendelkeznek. A szerzetesrendek azelőtt a Vajdaságban milliókat áldoztak az iskolák fentartására és ha ez most is igy volna, az állam nagy összegeket takarítana meg. Sokalja a Püspökségek és az egyházi bíróságok számát. Kijelentette, hogy a vallásügyi minisztériumnak arra kellett volna törekednie, hogy a papság kvalifikációját emeljék és nem elég, hogy a papoktól érettségit és lelkészi vizsgát követelnek, hanem még filozófiai vagy jogi diplomát is kellene szerezniük. A papnöveldék számát csökkenteni kell és a karlócai Szent Száva intézetet meg kell szüntetni és helyébe visszaállítani a régi papnöveldét, amely sokkal nagyobb kvalifikációt adott. Kérte ezután, hogy a vallásügyi miniszter a naptáregyesitést hajtsa végre, mert az ünnepeket redukálni kell, hiszen százhusz-százharminc napon nem dolgoznak egy évben. Követelte még, hogy a pravoszláv papoknak engedjék meg a másodszori nősülést. Végül kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy Vujicsics miniszterrel szemben speciálisan bizalommal van, a minisztérium költségvetését megszavazza. A vallás lelkiismeret dolga Smodelj szlovén néppárti Sztankoviccsal szemben nem helyesli az állam és az egyház elválasztását. A katholikus egyház szerinte a költségvetésben hátrányba szorult. Az állam adja vissza a katholikus egyháznak régi birtokait, akkor az egyház többé nem reflektál állami támogatásra-Grol Milán demokrata szerint a költségvetés túlságosan nagy. A háború előtt zizj tisztviselő intézte az egész minisztérium ügyeit, ma nem kevesebb, mint öt főtisztviselő van. Ezek a tisztviselők a saját érdekükben készítették igy el a tárca költségvetését. Az egyházak állami támogatását nem helyesli, az egyházak éljenek meg saját jövedelmükből. A vallás a lelkiismeret dolga és a papok nem lehetnek állami tisztviselők. Pantheonra öt millió dinárt állítottak be a költségvetésbe, ahelyett, hogy ebből a pénzből kórházakat építenének. A külföldi katonasirokkal egyáltalában nem törődnek. Legjobb volna, ha az egész minisztériumot megszüntetnék. A költségvetést nem szavazza meg. Demetrovics Juraj Pribicsevicspárti az egész minisztériumot fölöslegesnek mondotta és azonnali megszüntetését követelte. Az egyház és az állam szétválasztása mellett foglalt állást. A nép a papokban ma állami tisztviselőket lát. Egy hang: Ezt Príbicsevics követelte először. Demetrovics: Akárki követelte, rosszul tette. A konkordátumról beszélt ezután Demetrovics és rámutatott arra, hogy Róma államokat ingatott már meg a konkordátumok miatt. Neki ugyan semmi köze a katholikus ügyekhez, de államügyekről van itt szó és a konkordátum tárgyalásokat a már megkezdték, fejezzék is be. Kérdi a kormányt, milyen vallási politikát akar folytatni, liberálisat-e vagy reakciósat. Rendezni kell már a polgári házasságból született gyermekek törvényességének kérdését is. Végül sürgette az interkonfeszszionális törvény meghozatalát. Vujicsics miniszter válasza Vujicsics Milorád vallásügyi miniszter felelt az elhangzott észrevételekre. Kijelentette, hogy a naptáregységesités az egyház belügye, amibe a kormány nem folyhat be. Görögország nem akart résztvenni a naptáregységesitési kongresszuson, Oroszország pedig nem vehet még részt. Tiltakozott a miniszter az ellen az állítás ellen, mintha az egyházi vagyont nem hasznos célokra fordítanák. Ebből a vagyonból fogják többek közt felépíteni a Szent Száva székesegyházat is. Végül kérte a miniszter a pénzügyi bizottságot, hogy fogadja el a költségvetést. A bizottság 13 szóval 4 ellenében elfogadta a vallásügyi minisztérium költségvetését. Az ülést Radonics Jován dr. elnök háromnegyed ^hétkor berekesztette.
