Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-13 / 11. szám
1927. január 13. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Az erdélyi magyar párt reiormcsuportjának marosvásárlielyi ülése a teljes egység és harmónia jegyében folyt le. Az ülésről kommünikét tettek közzé, mely felsorolja mindazok neveit, akik az értekezleten megjelentek és résztvettek a tanácskozásokban. >>Krenner Miklós elnök — mondja tovább a kommüniké — örömmel üdvözölte a megjelenteket, akik újból tanúságot tettek lelkesedésükről és összetartozásukról. Különös örömmel üdvözölte az ülésen elsőizben megjelent Bernády Györgyöt és Zombory Lászlót, kik élénk részt vettek a tanácskozásokban. Az értekezlet első tárgya a szervezeti szabályzat kérdése volt. A csoport megbízásából Toldalaghy Mihály elnöklete alatt bizottság készítette el az írj szervezeti javaslatot, a mezőteiegdi értekezleten . megállapított demokratikus szellemben. A javaslat egy példányát átadták Joksmann Ödön ügyvezető alelnöknek, a többi példányokat pedig szétosztották a csoport tagjai között, akik. meg fogják tenni észrevételeiket ,s a hozzászólások beérkezése után eljuttatják a csoport végleges javaslatát a pártvezetőséghez és a nyilvánosság fórumaihoz. A csoport megállapította, hogy rendkívül nagy szükség van a szervezeti szabályzat mielőbbi elkészítésére. A továbbiak során több órás vita folyt a politikai helyzetről, úgy a pártélet, mint az országos vonatkozások szempontjából. Minden kérdésben sikerült egyhangú határozatot hozni. A tárgyalást azzal a megállapítással zárták le, hogy a csoport működése iránt minden irányban várakozással tekintenek, ami megerősitette azt a régi meggyőződést, hogy arra egyetemes magyar érdekek szempontjából nyilvánvalóan szükség van. A csoport tagjai számánaík, valamint a feladatoknak szaporodása miatt megfelelő határozatokat hoztak a csoport jövőbeli munkavégzésének rendszeresítése érdekében és végül a legközelebbi összejövetel helyét és idejét állapították meg.<s •v * : . A kisebbségi -politika várható eredményéiről Törköly József dr. szlovénszkói magyar szenátor hosszabb cikket irt a »Prágai Magyar Hirlap«-ba. Az érdekes és aktuális cikk többek közt ezeket mondja: ;»Egy külföldi politikus mondotta, hogy a nemzeti kisebbségek nem akarnak mást, mint: élni akarnak tovább és nem akarnak a többi nemzetektől asszimilálódni. Ezt mindenki által elfogadhatóan a mi állapotunkra úgy vonatkoztathatjuk helyesen, ha' azt mondjuk, hogy Szlovcnszkóban és Ruszinszkóban a magyarság fennmaradását mindenképpen biztosítani s lehetővé tenni azt, hogy a magyar, mint magyar érje el és élvezhesse az emberi boldogabb jövendőt. Ha a nemzeti ideál fényesen ragyog, ha mi magyarok mindent elkövetünk, hogy annak fénye soha se homályosuljon el ha megteszünk mindent arra, ami szükséges, hogy legyenek mindörökre, akiknek a nemzeti ideál fényeskedlk s akik a nemzeti ideál mindenségét hirdetik és győzelmét követelik, ha minden lehetőséget kitermelünk és hatályossá teszünk avégből. hogy a nemzed élei, a nemzeti vagyon, a nemzeti kultúra és a nemzeti j érzés révén fejlődjék és egy boldogabb jövendő alapjául szolgáljon — akkor a i célt e! fogjuk érni. Hogy mily állásból j indulunk ki, az mindegy, akár a pillanatnyi opportunizmus, akár a merev nppozició frontján harcolunk, a célnak változatlanul azonosnak keli maradnia! Az egyik küzdelem lehetővé teszi a nemzeti etőn kivid más erőknek a felhasználását is, mis a másik csak a saját erőnkre i utal, amelyből azonban napról-napra j kevesebb van s félő, hogy egészen elfogy. A pártállás esetlegesen beköVetke-1 zft különbözősége semmiképen sem lehet megsemmisítő válaszfal a magyarság között a nernzetnien'.ő önvédelmi harcban, mert a közös cél szempontjából cl lehet képzelni azt a szituációt is, hogy a magyarság két fronton, a polgári blokk és az ellenzék frontján külön-kiilön küzd a közös célért. Í(r A nemzetközi tanárkongresszus, melyet a Népszövetség hívott össze, határozatot fogadott el, mely igy szól: »A történelem oktatását minden országban vgy kell és úgy lehet felfogni, mint a leghatásosabb eszközt a jövendő állampolgárok formálására. Ebből a célból a nemzeti történelmet kell az oktatás középpontjába állítani, különösen az alsóbb osztályokban, de azzal a formális kikötéssel, hogy annak sem szándékosan, sem öntudatlanul nem szabad rendszeresen glorifikálnia a saját országot és különösen nem szabad igyekeznie, hogy rendszeresen lealacsonyítsa a többi nemzeteket.« A határozat ellen hevesen tiltakozik a bukaresti »Universal«, »Tanárainknak — kérdi — ne legyen joguk őseink dicső tetteit dicsőíteni és viszont érdemük szerint kvalifikálni a szomszédos országok brutális igazságtalanságait, amelyek a múltban súlyosan érintették nemzeti érdekeinket? Például Bukovina elrablását 1775-ben Ausztria által, Besszarábia elragadásáí 1812-ben a cári Oroszország által nem lehet ezután érdemük szerint minősíteni az iskolákban, hanem »jóindulatú annexiósak« kell mondani, hogy le ne alacsonyitsuk a szomszédos országokat? Vagy a magyarokat is, akik 1865-ben annektálták Erdélyt, a román nép kifejezett akarata ellenére s aztán drákói törvényeket hoztak be a magyarosítás érdekében, szintén a sok jóindulattal kell tárgyalnunk történelmi tankönyveinkben? S ez nem elég, a Népszövetség még arra is kényszeríteni akar bennünket, hogy iskolákban és iskolán kívül pacifista propangandát végezzünk ügyvédnek- nyolcezer dinárt adott a saját útlevele céljára, de ez két hét múlva már harmincezret kért. -. Mergiernévcl volt Sztojkovnál, aki megmutatta, a számot, amely alatt a kész útlevél fekszik, de kért még pénzt, ö már tudta ekkor, hogy az útlevélből semmi sem lesz. »Ha mondta volna, hogv Sztoikovhoz. megy. nem adtam volna pénzt« Gyermanov Velimir vádlott elmondja, hogy Merglerné vele ment Sztojkovhoz, akiről ő nem mondta, hogy ügyvéd, hanem hogy volt alispán. Sztojkov tizenötezer dinárért vállalta az útlevél megszerzését. Fuderertöl négyszer kapott négy-ötezer dinárt, hogy menjen Sztojkovhez útlevélért. Az elnök szembesíti Fuderer't és Gyérmanovot. Fuderer: Ha mondta volna, hogy Sztojkov Möcóhoz megy, soha egy vasat se adtam volna. Maga jött hozzám a piacra pénzt kérni. Gyermanov: A lakásomra jött, hogy thenjek el‘helyette az ügyvédhez és a minisztériumba. Fuderer: Azért adtam a pénzt, hogy a vármegyénél levő kérvényeket továbbítsák már Beogradba. Végül Gyurísics Mihajlo vádlottat hallgatja ki a biróság. Kijelenti, hogy sohasem kapott pénzt útlevélre. Púderért ismert. Fuderer: A lakásán adtam neki ötezer dinárt. Gyurísics: Soha egy fillért se. Elnök: Hemm Borbálától kapott-e ötszáz dinárt? Gyurísics: Semmit. Lakásomra ,'ött és kérte, hogy igazítsam ki az útlevelét, hogy a gyermeke részére is érvényes legyen. Nem tettem meg. Lehet, hogy Fuderer vett fel pénzt. A tanúkihallgatások A biróság ezután megkezdte a tanuk kihallgatását. Az első tanú Hódosi Lajos, a Szloboda-szálló igazgatója, aki elmondja. hogy 1923 május havában, amikor kiutasították, Klein Miksa, a szálló akkori igazgatója közölte vele, hogy ismer valakit, aki tízezer dinárért megszerzi részére az állampolgárságot. Ugyanakkor kapott egy névtelen levelet, amelyben a levélíró közölte, hogy van mód'az állampolgárság megszerzésére, de ha nem űzet, akkor ki fogjak utasítani. Az elnök: Nem tudja, más is kapott ilyen levelet? A tanú: Igen, tudomásom szerint mind- . azok kaptak, akiket kiutasítottuk. Hódosi ezután elmondja, hogy a névtelen levelet felvitte a rendőrségre és ott feljelentést tett a névtelen levélíró ellen. Amikor lejött a rendőrségről, találkozott dr. Aíögossy Irma orvosnővel, aki megszólította és közölte vele, hogy a B. B. B.-ben nagy összeköttetései vannak és a kiutasítások mögött ő áll, ezért kérte, hogy vonja vissza a levélíró ellen a feljelentést. Elmondja ezután Hódosi azt is, hogy ugyanilytn levelet kapott apja, azonkívül Gyöngyösi Dezső, Vajda Mór és meg mások is. Az elnök: Milyen hatást tett magára a kiutasítás és az ajánlat? A kiutasítást panama a szombori törvényszék Hu«z rendbe*! zsarolással és csalással vádolják Pálies Józsefet, a szombori Radlcs-párt elnökét — S tojkov Mózes volt alispán is a tanuk között van — A vádlottak tagadják a vádakat Szomborból jelentik:. A szombori törvényszék büntetőtanácsa előtt szerdán kérült. tárgyalásra az a bűnügy, amely visszaidézte a három évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett. szombori kiutasítások történetét. Pálies József volt lakatosmester, jelenleg a Radics-pärt kerületi elnöke ellen az a vád, hogy kiutasítással való fenyegetés utján magas beogradi összeköttetésekre való hivatkozással zsarolást kiséreit meg azoknál az embereknél, akik annakidején áz állampolgárságért optáttak. Vádolja ezenkívül az ügyészség.Pálies Józsefet és hátont társát, hogy hiszékeny falusi emberektől pénzt csaltak ki amerikai útlevél 'megszerzésének ürügyével. A bűnügyet dr. Masirevics Drankó törvényszéki elnök tanácsa tárgyalja, a melynek tagjai Bakiés Milán és Radutovics Száva bírák, a vadát dr. Kupuszárevics Miliáiy királyi ügyész képviseli. A fövádlott Pálies Józsefet dr. Krecsárevics Sándor, mig a többi vádlottakat dr. Nikolics György szombori ügyvédek védik. ■m íén/oiton.'V: t&Jf A fövádlott, Pálies József igen változatos pályát futott meg. Valamikor lakatosriiester-majd kereskedő, azután jéggyáros volt. Jelenleg az egyik bácskai cukorgyár alkalmazottja, A múlt választásokig a bunyevác párt exponense volt, most már hónapok óta a Radics-párt szervezője a Bácskában és a horvát parasztpárt Szombor-keriileti szervezetének elnöke és a párt Szomborban megjelenő lapjának, a »Der Baucr*-nek szerkesztője. A többi vádlottak: Gyermanov Velimir volt községi jegyző. Gyurísics Marinkó volt megyei tisztviselő és Fuderer Rudolf-szombori kereskedő.-» \ tanuk A tanukat nagy számukra való tekintettel a törvényszék két turnusban hallgatja ki. A tanuk között szerepel Sztojkov Mózes volt bácskai alispán is, akit ez alkalomra fegvörök kísértek el a mitrovicai fegyházhól abba a tárgyaló terembe. amelyben még nem régen mint vádlott tilt az egykori alispán, összesen harminchárom tanút idéztek be, akik nagyrészt egyszerű vidéki emberek, az amerikai útlevél keresésén megkrosuitnk. A vádirat Délelőtt féltiz órakor nyitotta meg a tárgyalást dr. Masirevics Brankó törvényszéki elnök és felolvasta a vádiratot. Az ügyészség Pálies Józsefet kétrendbeli zsarolás kísérletével vádolja, a melyet azáltal követett el, hogy 1923 májusában az állampolgárságért optáló Hódosi Lajos szállodást levélben értesítette, hogy ki fogják utasítani Magyarországra, ha nem fizet s feiszólitotta, hogy forduljon az egyik befolyásos beogradi ügyvédhez, továbbá Gyöngyösi Dezsőtől tízezer dinárt követelt azzal a fenyegetéssel, hogy különben ki fogják utasítani. Hgyrendbeli csalás kísérletét a vád szerint azzal követte el, hogy Hóáosi Sándortól tízezer dinárt kért. megígérve, hogy ebben az esetben kedvezően intézik el az optálási kérvényét. Vádolja ezenkívül az ügyészség Pálies Józsefet tizenhatrcndbcli csalás bűntettével, amelyeket: azáltal követett cl,, hogy Mergl Erzsébettől, Schmidt Ftórlítnnétól és másoktól különböző összegeket vett fel amerikai utlevélszerzés céljára, de az útleveleket nem szerezte meg. A többi három vádlott ellen szintén utlcvélcsalás a vád. A zsidók háiszája áz' egész — mondja Pálies Pálies József kihallgatása következett ezután. Az elnök kérdésére kijelenti Pálies, hogy nem érzi magát bűnösnek, a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el, annál kevésbbc, mert 1921 óta mind a két Hódosival haragban volt és Gyöngyösivel sem beszélt. Dr. Mihdjlovics Szvetiszláv beogradi ügyvédnél sohasem járt, nem ismeri és a nevét a vizsgálóbiróntjl hallotta. először. Az elnök felmutat egy gépírásos levelet, a melyről Pálies kijelenti, hogy nem ö irta és az aláírás sem az övé. — Politikai terror és hajsza az egész — mondotta ezután a vádlott. Keresztény vagyok és a zsidók ellenem vannak, megfojtanának egy pohár vízben. Elnök: Ilyen kijelentéseket nem tehet. Az dllamilgyész a kötelességét teljesíti ék itt semmiféle politikai terror nincs. Asvédlott a következőkben- azt vyjlfjá» jibgy Beogradban, a Moszkva kávéházban- égy utv azt-kérdezte .tőle, ismeri-e Szomborban Módosít, akit ki akarnak utasítani. Megkérte, küldje el Módosít hozzá, bizonyos honorárium ellenében elintézi az ügyét. Az ismeretlen nr nem akarta elárulni a nevét, hanem kijelentette, hogy elegendő, ha Hódosit a szálloda portásához utasítja. — Hazaérve — folytatja vallomását Pálies — a Szíobodában elmondtam, hogy az állam igy tönkremegy, mert olyan emberek ügyét, akikot ki kell utasítani, húszezer dinárokért vissza lehet csinálni. Klein szállodai igazgató erre közölte, hogy Hódosi milyen levelet kapott. Merg' Erzsébet utlevélügyére vonatkozólag kijelenti, hogy nem követett el csalást, mert. abban az időben némely ik tizenöt-húszezer dinárt kértek ntlevélcsináiásért, ö pedig figyelmeztette az embereket, hogy az ilyen útlevelek hamisítványok. Vállalkozott arra, hogy kétszáz dinárért elmegy az amerikai konzulátushoz és megtudja, lehet-e rendes útlevelet kapni. A felvett pénzekről nyugtát adott. Miután nem lehetett, mindenkinek visszaadta a pénzét, oki nyugtát mutatott fel. Az elnök kérdéseire kijelenti, hogy sohasem volt dr. Sztojkov Mózesnél Beogradban és hogy dr. Af.fgassy Irmának csak annyi szerepe vöt, hogy elment vele Nesics ügyvédhez. Koszt vvasz koszt Fuderer Rudc’f vádlott kijelenti, liogv bűnösnek érzi magát, mert nem tudja, hogy a dolog igy fog végződni. A feleségének szerzett útlevelet s ezután sokan kérlelték, végre nagynehezen vállalkozott utlevélszerzésre, azzal a feltétellel, liogv balsiker esetén a pénzt visszaadja, fívoracsek Katalintól tizenötezer dinárt, Müller Krisztinától öt-hatezer dinárt, Sper Katalintól ötezer dinárt veit fel. Adott a pénzből Gyurísics vádlottnak is költségre .és Gyermano.’nak. Az asszonyok szívesen áldoztak az -amerikai. útlevélre, azt mondták: kost was kost. Járt Beogradban dr.. Sztojkovnál a saját .ügyében, Dr. Jovánovics
