Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-08 / 336. szám

Poitarlna a getov»m piaién«! 16 OLDAL » ÁRA Vj, DINAR BACSMEGYEI NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 SZERDA december 8. 336. szám Kegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—19, 8—51 Ll&iFizetési ár negyedévre 165 d' Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-pslot.i^ Kiadóhivatal: Snbotiea. Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palc ' Összetartás — erő Megtörtént hát a nagy lépés, amellyel a magyar párt hosszú ha­bozás után belekapcsolódott az aktiv politikai életbe. Sdkáig, károsan sokáig tartott, mig a vezetőkben kiérlelődött a dön­tő elhatározás. Évekig zajlott a po­lémia akörül, hogy maradjon-e meg a párt a splendid isolation jelszavak aranyfüstjével díszített álláspontján, vagy pedig vegyen részt a pártok versenyében és a do ut des elve alapján igyekezzék könnyítéseket és engedményeket kiharcolni tömegei számára. A magunk részéről az ér­veknek ebben a mérkőzésében kö­vetkezetesen a kompromisszumos politikát képviseltük, amiért a radi­kális párt hivatalos lapjának címé­vel és jellegével tisztelt meg bennün­ket az ellenvélemény. Hol van már a tavalyi hó? Hol vannak a meddő kuruckodás handabandázói, akik a paktum szó hallatára félreverték a harangokat és az árulás bélyegét sütötték az alkudni szándékozók homlokára? Hol vannak azok a pat­riarkális idők, amikor a magyar ki­sebbség ügyének ostromlott várát a nagyidai cigányok municiónélküli­­séggel kérkedő tragikomikus naivi­tása védte? A magyar párt annyi balszerencse közt és oly sok viszály titán engedett a negyvennyolcból és a bölcs opportunitás útmutatása sze­rint indul uj küzdelembe programja megvalósításáért, anélkül, hogy emiatt a labancság vádjától kellene tartania. Nincs azonban helye a rekriminá­­ciónak, amikor üt a cselekvés órája. Ne essék most szó elmulasztott al­kalmakról, eltékozolt időről és ki­aknázatlanul hagyott lehetőségek­ről, hanem mindenki, aki a magyar kisebbség érdekeit szivén viseli, has­son oda, hogy a magyar pártnak a radikálisokkal kötött megegyezése minél több gyümölcsöt teremjen. A mai, meglepetésektől terhes viszo­nyok között a legkülönbözőbb kom­binációk vetődnek felszínre. A le­mondott Uzunovics után jöhet Pa­­sics, Davidovics, Marinkovics, vagy ismét Uzunovics, alakulhat szükebb vagy bővebb kormánykoalíció, eset­leg a legszélesebb koncentráció, kaphatunk választási-, munka- vagy koronázási kormányt: a magyarság­nak, ha politikai súlyát, érettségét és fegyelmezettségét demonstrálni akarja, hűségesen ki kell tartania a paktum mellett. Természetes, hogy politikai megegyezés nem szól örök időkre. A paktumot a közvetlen cél elérése és meghiúsulása is felbont­hatja. Ámde‘a magyarságnak jelen esetben a jövő fejleményeire való .tekintet nélkül is arra kell töreked­nie, hogy tanúságot tegyen erejéről, egységéről és szövetségesi megbíz­hatóságáról. A Vajdaság magyar nemzetiségű választói önmaguknak tartoznak azzal, hogy a tartományi választásokon a magyar párt direk­tívái szerint járjanak el, mert szét­­forgácsolódva egyik párt sem tekinti őket olyan politikai értéknek, ame­lyért érdemes volna versengeni és ellenszolgáltatást nyújtani, ha csak ígéretekben is. Miután labilis a kormányzat és a politikai válságok egymást érik, bi­zonyára sokan fognak töprengeni azon. hogy a radikálisokkal kötött paktum nem rontana-e a magyarság helyzetén, ha történetesen az ellen­zéki blokk kerülne kormányra. Ugyanilyen aggodalom nyugtalaní­totta a romániai magyarságot is, amikor az ottani magyar párt a libe­rálisokkal szövetkezett. De éppen az erdélyi példa mutatja, hogy ez a skrupulus egy nemzetiségi párt poli­tikai állásfoglalása tekintetében tel­jesen alaptalan. Amikor Averescu kezébe került a hatalom, eszeágába sem jutott bosszút állni a magyar­ságon, amiért az a Bratianuval kö­tött paktumot becsületesen és foga-Beogradból jelentik: Nincsics Momcsilo dr. külügyminiszternek hétfőn késő este történt lemondása, amint előrelátható volt, általános kormányválságot idé­zett elő. Nincsics lemondásának kizárólag külpolitikai oka van. azonban Uzu­novics miniszterelnök ezt az alkal­mat megragadta arra, hogy a rég­óta lappangó válságot az egész kor­mány lemondásával megnyissa. A kormány lemondása nem hatott meg­lepetésként, tekintettel azokra az igen éles ellentétekre, amelyek a kormányzópártok közt az ankétbi­zottság ügye miatt támadtak. A par­lament keddi ülése különösen, azon­ban a radikális klub ülése a kormány sezmpontjából kritikusnak ígérkezett és igy Uzunovics ügyes manővert haj­tott végre, hogy a kormányzat kemény kritikáját a parlament­ben és a radikális klubban elke­rülje. Sot Uzunovicsnak a radikális klub­ban sikerült elérnie, hogy beszédét zajosan megtapsolták. Uzunovics a kormány lemondá­sának elfogadása után néhány órával már megbízást kapott Őfelségétől uj kormány mega’a­­tására. A kibontakozásra nézve természete­sen a legkülönbözőbb kombinációk vannak forgalomban. A radikális klub ülésén elhangzott beszédek után ítélve, úgy látszott, hogy Radicsék nem maradhatnak benn a kormány­ban. Uzunovics és Pasics beszédének nyugodtabb mérlegelése csakhamar megdöntötte azt a feltevést, hogy a következő kormány csak Radicsék nélkül alakulhat meg. Annyi azonban bizonyos, hogy minden kísérlet meg fog történni a kormánykoalíció ki­szélesítésére. Uzunovics mandátumának tartal­mára nézve is különböző verzjók ter­jedtek el. Feltűnést keltett Tnfkovics Márkónak, a parlament elnökének az a délután tett kijelentése, hogy Uzunovics csak a kormány re­natosan állotta, sőt sietett a magyar­ság impozánsul megnyilvánult ere­jét megnyerni a maga politikája szá­mára. Hasonló tanulság kínálkozik a ju­goszláviai németség politikai maga­tartásának taktikájából is. A néme­tek az első nemzetgyűlési választá­sokon a radikálisokkal szövetkezve vettek részt, a következő választá­sokon már az ellenzéki blokkhoz csatlakoztak, nemrég a íöldmives­­párttal közös parlamenti klubba tö­mörültek és legújabban ismét a ra­dikálisok felé orientálódnak anélkül, hogy visszautasításra találnának. A jugoszláviai németség politikája a kompromisszumok sorozata, ame­lyek sikerét az a körülmény bizto­sítja, hogy a németség vezérei való­ban rendelkeznek tömegeik fölött. A paktum módot ad a magyarság­nak arra, hogy összetartását és a nagy célok kultuszában összeolvadó egyetértését a politika területén is érvényesítse. Ha nem ezt cseleked­­né, ha széthúzásával a magyarság­gal kötött paktum illuzórius voltát szemléltetné, jóvátehetetlen bűnt kö­vetne el önmaga ellen. Lemondott a kormány Nincsics lemondása általános kormányválságot idézett elő — A radikal s klub ülésén Pasics és Uzunovics kijelentették, hopy nem lebet együtt dolgozni Radicsékkal — Demokrata egyesü­léssel akarják kiszélesíteni a kormánykoalíciót A dezignált miniszterelnök tárgyalásai a pártvezérekkel konstrukciójára kapott megbí­zást. Éz a kijelentés már csak azért is fel­tűnő, mert a király Uzunovics le­mondását még a délelőtt folyamán elfogadta, holott ez nem szokott A kormány lemondása Uzunovics Nikola miniszterelnök kedden már korán reggel megjelent a miniszterelnökségen és nyolc óra előtt minisztertanácsot hivott össze. Kilenc órakor a Radics-párti minisz­terek távoztak a minisztertanácsi ülésről és pártjuk klubjába mentek. A radikális miniszterek tovább­ra is együtt maradtak és végül elhatározták a kormány lemon­dását Tíz órakor Uzunovics átment az ud­varhoz. Vele együtt távozott a mi­niszterelnökségről Triiunovics Misa' közoktatásügyi és dr. Perics Ninko pénzügyminiszter. Az újságírók kér­désére Trifunovics Misa vallásügyi A parlament ülése A parlament ülését délelőtt tiz óra­kor nyitotta meg Trifkovics Márkó házelnök. A kormány tagjai nem je­lentek meg az ülésen. A megnyitás után az ellenzék részéről ilyenféle gúnyos felkiáltások hangzottak el: — Hogy van a kormány? — Fogadják részvétünket! A jegyzőkönyvhöz Markovirs Pera demokrata szólt hozzá és több módosítást ajánlott, amiket a több­ség elutasított. A radikálisok és Ra­dicsék ezúttal még együtt szavaz­tak. Trifkovics házelnök felolvasta Uzunovics miniszterelnök következő levelét: Elnök Ur! Van szerencsém értesíteni es megkérni, hogy szíveskedjenek a parlamenttel közölni, hogy a ki­rályi kormány benyújtotta lemon­dását őfelségének. Fogadja kiváló tiszteletem nyil­vánítását Uzunovics Nikola a minisztertanács elnöke. Az elnök végül kijelentette, hogy megtörténni akkor, ha csak a kor­mány rekonstrukciójáról van szó. A házelnök kijelentését általánosságban úgy értelmezik, hogy Uzunovics megbízása a kormánykoalíció kiszé­lesítésére vonatkozik. miniszter kijelentette, hogy a kor­mány lemondott. A miniszterelnök rövid idő múlva visszatért az udvartól és az újság­íróknak csak ennyit mondott: — Átadtam a kormány lemon­dását. Később a miniszterelnök a követ­kező nyilatkozatot tette az újságírók előtt: — Amikor jelentkeztek az okok, amelyek a kormány lemondását szükségessé tették, benyújtottam a lemondást. Megkértem a parlament elnökét, hogy ezt a parlament tudo­mására hozza. Az okok önök előtt eléggé ismeretesek. miután a kormány lemondásban van, az ülést bezárja és a legközelebbi ülést Írásban fogja összehívni. »A Radics-párttal nem lehet együtt dolgozni« A lemondás- publikálása után Pa­sics Nikola is megjelent a parlament épületében, ahova a csendőrségi be­járaton keresztül ment be. Az újság­írók igy szóltak hozzá: — Elnök ur, az újságírók várják önt.' — Szép, szép — mondotta Pasics. — Krízis van, elnök ur. — Hát igen. Pasics ezután lassú léptekkel be­ment a klubhelyiségbe és tizenegy óra tiz perckor megnyitotta a radi­kális klub ülését. Pasics ötven per­ces beszédet mondott, amelyben is­mertette a politikai helyzetet Közöl­te, hogy a kormány lemondás/malí okairól Uzunovics fog közelebbi fel­világosításokat adni. A lemondásra — folytatta Pasics — azért került a sor, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom