Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-01 / 330. szám

1926 december 1. 6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ számára is biztosíthatnánk az igy ke­letkező konktirrenda folytán olcsóbb szenet. — A vasutügyi adminisztráció reor­ganizálása és egyszerűsítése a szemé­lyi kiadások terén fog jelentős megta­karítással járni. Húsz százalékkal csökkent­hetők a kiadások — A közlekedési budget tehermente­sítésén kívül rendkívül fontos kérdés a beszerzett anydgok felhasználása körül űzött gazdálkodás is. — Minthogy most öt tartományi vas­­uíigazgatóság van, amelyek valameny­­nyíen komplettek a maguk számos osz­tályával, lehetővé válik összehasonlí­tást tenni kiadásaik között és pedig úgy személyi, mint anyagi kiadásaik tekintetében és ezeket át lehet számíta­ni lokomotivok és lokomotivkilométerek szerint. Hogy ezt végre lehessen . haj­tani, szükségünk van bizonyos adatok­ra, ha azokkal az államvasutak igazga­tósága egyáltalában rendelkezik, úgy mint: 1. Hány lokomotív van forgalomban az egyes igazgatóságoknál? 2. Mennyi a rendszeresített alkalma­zottak - száma az igazgatóságoknál? 3. Hány alkalmazott jut egy forga­lomban levő Iokomotivra? 4. A munkások összes létszáma? 5. Hány munkás jut egy forgalomban lévő iokomotivra? 6. A i munkások átlagos napibére? 7. A megtett lokomotivkilométerek száma? 8. Mennyibe kerül a szén egy loko­­motivkilométerre? 9. Mibe kerül a kenőanyag egy loko­­motivkilométerre? 10. Mibe kerül egy mozdony évi fenn­tartása az elhasznált anyagokkal, nap­számokkal és karbantartással? — ízeknek az adatoknak az alapján összehasonlítást lehet tenni az egyes igazgatóságok munkája és rezsije kö­zött és ha a különbségek frappánsak volnának, akkor alaposan meg kell \izs­­gáltft,»hégy honnan erednek. Mert nem lehet megengedni, hogy az egyik igaz­gatósághál itgymiaz a munka akár á személyi, akár a dologi kiadások foly­tán sokkal többe kerüljön, mint a má­siknál. Ebből következik, hogy 1. a közlekedés költségvetését teher­­mentesteni kell 250 millióval; 2. a szénbeszerzésnél körülbelül 80 millió lesz a megtakarítás; 3. a szolgálat reorganizálása a sze­mélyi kiadások terén fog 50—60 millió megtakarítással járni; 4. munkaerő és anyagtakarékosság­gal az összes igazgatóságoknál szintén jelentős sikert lehet elérni a kiadások csökkentése terén. — Ilyen módon a kiadások 15— 2ff -kai lesznek csökkenthetők. Azon­ban nemcsak a kiadások csökkentésével kell a vasutak helyzetén javítani. Tö­rekednünk' kell a bevételek emelésére is. Ezt azonban nem a tarifák emelésé­vel kell elérni, hanem jobb és haszno­sabb munkafiinkcióval, vagyis a meg­terhelt vagonok nagyobb gyorsaságával és elegendő számával. Ezért elsősorban a meglévő vasútvonalakat kell olyan állapotba hozni, hogy a vonatokat a mostaninál nagyobb gyorsasággal já­rathassuk’. A vonatok gyorsasága egy­úttal nagyobb vagonparkot is jelent. Sürgősen rendbe kell hozni a kocsiállományt — A közlekedési tniniszter a multévi költségvetéshez adott expozéjában egy — Egészen biztosra vehető, hogy a HIRDETÉSEKET az ossz s bel- és külföldi lapokra előnyős feltételek mellett felvesz Pallas Reklám hirdető-iroda, Subotioa, P. Kujundžićeva4 Telefon 4-47 ioS93 kis statisztikát közölt, amelyből kiderül, hogy vagonparkunk meglehetős nagy mértékben defekt és hogy a vagonpark kijavítására a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Ha a jelenlegi állapotot to­vábbra is tűrjük, nem kétes, hogy mi­lyen eredményekhez fogunk jutni. E statisztika szerint van mozdony személykocsi teherkocsi használható rongált haszn. rongált haszn. rongált rendes nyomt. 935 639 2017 1887 23235 10513 keskeny nyomt. 430 245 614 169 6068 1887 délivasut 244 157 480 302 5269 4256 —• Egészen biztosra vehető, hogy a nénk bért a külföldnek, a gyáripar mun­vagonpark állapota ma sem kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt volt. Meg keVT szabadulnunk az ilyen nagyszámú ron­gált kocsiktól. Ez az állapot nemcsak a vasutak jövedelmezősége szempontjá­ból káros, hanem a vasutak vagyoni helyzete szempontjából is, mert a vago­nok az állás és nemhasználat követ­keztében tönkremennek. Ezen a helyze­ten tehát változtatni kell. Vissza kell térni a normális állapotokhoz, amelyek legfeljebb 10 rongált kocsit engednek meg. Ezért feltétlenül .szükségesnek fartőm, hogy az összes rongált vago­nokat azonnal munkába adják és pedig hazai gyárakba, ne pedig külföldre. Er­re pénzügyi fedezetet is lehetne találni oly módon, ha a gyárakkal megállapo­dást létesítenének, hogy a javításokat egy, két, vagy háromévi hitelre eszkö­zölnék, a kifizetésre pedig fedezetet nyújtanának azok a költségvetési téte­lek, amelyeket ma külföldi vagonok bér­letére fordítunk. Végül pedig azokat a vagonokat, amelyek már nem használ­hatók, el kell adni, nehogy továbbra is elálljanak annyi kilométer vonalat az ál­lomásokon. Mindennek az előnyei evi­densek. A vagonpark a legnagyobb rendben volna, jövedelmezne, nem fizet­kához jutna és a munkanélküliség eny­hülne. A vasutak ne dolgozzanak nyereségre — Ilyen rendszabályok mellett, ame­lyek a belföldi és tranzitóforgalom na-, gyobb jövedelmezőségét biztosítanák, ilehetővé válna egy jóval alacsonyabb rezsitétel megalapítása és ennek foly­tán joggal követelhetjük majd, hogy a vasúti tarifákat hozzák összhangba a viszonyokkal, áz áruk minőségével és árával, valamint az ut hosszával és irá­nyával is. — Közlekedésünk restaurálását és a javításokat is eddig főleg a jóvátétel számlájára végezték el. A pénzügyi bi­zottságnak épen ezért be kell követel­nie a vasutaktól a jóvátétel terhére vég­zett munkák terveit és jegyzékét. Szük­séges végül ismernünk vasutaink pénz­ügyi helyzetét, tényleges bevételeit és kiadásait, adósságait, bárminő alapon is keletkeztek stb. Fontos annak az elv­nek a felállítása, hogy ne követeljünk a vasúttól bevételi feleslegeket, mert vilá­gos, hogy ezek ugyanakkor a nemzet­­gazdaságban, mint hiány jelentkeznek. Mi a bevételek és kiadások egyensúlyát követeljük.« Január 1-én megnyílik a színház Az oszijeki színtársulat havonként két estén vendégszerepei Szuboticán Gyorgyevics Dragoszláv polgár­­mester hétfőn este érkezett vissza O'Szijekről, ahol néhány napig tar­tózkodott. A polgármester megtekin­tette az oszijeki villanygyárat, ame­lyet a Mac Daniel amerikai pénz­csoport építtetett fel. A polgármes­ter ezenkívül megállapodást kötött az oszijeki horvát színtársulattal a szuboticai vendégszereplés ügyében. A városra nézve kedvező anyagi fel­tételekkel kötelezte magát az oszi­jeki szintársulat, hogy a szuboticai városi színházban havonkirtt két elő­adást fog tartani. A szerződés a jö­vő év négy első hónapjára érvényes. Az oszijeki színház első két előadá­sát január 24. és 25-ikén tartja Szu­boticán. , Gyorgyevics Dragoszláv polgár­­mester a legközelebbi napokban No­­viszadra. Beogradba és Zagrebba utazik, ahol a színházigazgatókkal hasonló tárgyalásokat fog folytatni. Eszerint ha mind a négy színházzal sikerül hasonló szerződéseket kötni, akkor is havonkint csak nyolc, illet­ve hetenkint két szinielőadás lesz Szuboticán, ami bizonyára nem lesz elegendő. A színházat január elsején fogják ünnepélyesen megnyitni. A háromszoros jövedelmi adó Aki nem kap tartózkodási engedélyt, háromszorosan fizeti az adóját Irta: Fischer Jákó dr. A jövedelmi adóról szóló törvény és az azt életbeléptető 127.000—1926. szá­mú pénzügyminiszteri rendelet 23-ik szakasza előírja, hogy háromszorosan számítandó a föld és házbirtokból szár­mazó jövedelme azoknak, akiknek az ország terültén belül állandó lakhelyük és háztartásuk nincsen és megelőző év­ben legalább négy hónapot nem töltöttek el az országban. Ennek a rendelkezés­nek az volt az értelme, hogy a hazai föld­ből és házakból származó jövedelmeket, vagy legalább azoknak nagy részét ab­ban az országban költsék el, amely or­szág területéből azt élvezik. Ez a törvény nálunk még ma is válto­zatlanul hatályban van és igen sokan panaszkodnak annak terhes következ­ményei miatt, habár azok a viszonyok, amelyek a törvény meghozatalát indo­kolttá tették, ma már megváltoztak és úgy a politikai viszonyok változása, mint egyéb okok miatt ez a törvény töb­bé fenn nem tartható. Igen jól tudjuk, hogy az egyszeres adóztatás is milyen súlyosan nehezedik az emberekre és a legtöbb adófizetőt az egzisztenciájában támadja meg, mennyivel súlyosabb kö­vetkezményekkel jár tehát az, ha valaki a jövedelme után háromszor annyi adót tartozik íizejnj, mint mások. A határok megváltoztatása folytán igen sok föld és háztulajdonos rekedt a szom­szédos Magyarországon, Romániában és az osztrák köztársaságban, akik szíve­sen eleget tennének annak a feltételnek, hogy az SHS királyság határain belül évente több mint négy hónapot töltsenek el, azonban ennek az akaratnak megva­lósítása nem egyedül saját elhatározásu­kon múlik, hanem azon a hatósági intéz­kedésen, hogy megkapják-e ezek a ket­tős-birtokosok és küllöldiek a négy hó­napnál hosszabb ideig terjedő ittartóz­­kodási engedélyt? Ha egyedül a saját elhatározásukból töltenék távol az előirt négyhóflapot, akkor még megérdemelnék a törvényben előirt súlyos következmé­nyeket, azonban akkor, amikor a ható­sági intézkedés teszi lehetetlenné a hosz­­szabb ideig való itt- tartózkodásukat, ak­kor súlyos igazságtalanság, hogy a tá­volmaradásukat mégis háromszoros jö­vedelmi adóval büntessük. De még az sem elég, hogy ezek a föld és háztulajdonosok négy hónapig itt-tar­­tózkodjanak, mert a törvény előírja, hogy a mi országunkban állandó lakhe­lyük és háztartásuk is legyen,ami szin­tén nem egyedül tőlük függ. Ilyen körülmények között a mi jöve­delmi adókivetü-bizouságainkuaJs nem volna szabad a szigorú jog álláspontjára helyezkedni és a gyakorlatilag kivihetet­len törvényt alkalmazni, hanem a vis­­major esetével kellene számolniuk és a háromszoros adóztatást mindenütt mel­lőzni, ahol ez az adóalany hibáján kívül álló okokból következik be. De legsúlyosabban a törvényhozásun­kat terheli a szemrehányás azért, mert nem fordított figyelmet arra, hogy a magyar törvény ezen rendelkezései, a melyek változatlanul átvétettek, tovább itt fenn nem tarthatók és megválíozta­­tandók lettek volna. A hivatkozott törvény 23-ik szakaszá­nak megváltoztatását a trianoni béke­szerződés 211. cikkének c) pontja egye­nesen előírja, amikđr Magyarországot arra kötelezi, hogy. a szövetséges és társult hatalmak állampolgáraira, ja­vaikra, jogaikra, vagy érdekeikre, ide­értve azokat a társaságokat és egyesü­leteket is, amelyekben érdekelve vannak nem vethet ki semmiféle más vagy ma­gasabb terhet és illetéket, vagy egyenes, vagy közvetett adót, mint aminők saját állampolgárait vagy javait, jogaikat, vagy érdekeiket terheli, vagy terhelné. A béke­­szerződés ezen intézkedése folytán Ma­gyarország eleget tett a vállalt .kötele­­zetségének és az 1909. évi 10. t.-c.-nek a háromszoros adóztatásra vonatkozó sza­kaszát teljesen kihagyta és többé semmi­féle alakban sem alkalmazza. Bármennyire vitasák is azt, hogy a békeszerződések Magyarországra nézve egyoldalú kötelezettséget alapítottak meg, a jogelmélet és a morális felfogás azt diktálják, hogy a szerződés, mint kétoldalú jogügylet, a szerződő felek mindegyikét kötelezi és a békeszerző­déseknek az intenciója sem volt más, mint az, hogy a szövetséges és társult hatalmak önként betartsák azokat a ren­delkezéseket, amelyeket, a legyőzött ál­lamokra nézve diktáltak. Még ha ez a felfogás nem is volna helytálló, akkor is a nemzetközi paritá-t son felül ennek a 23-ik szakasznak az el­törlését az a körülmény is parancsolóan előírja, hogy az adóztatás tekintetébett a viszonos eljárást mindig szemelőtt kell tartani és egyik állam sem sújthatja a másik állam polgárait nehezebb adókkal és illetékekkel, mint ahogyan azt a másik állam cselekszi. Kénytelen vagyunk tehát a kormány! figyelmét az előbb felsorolt igazságta­lanságra és nemzetközi jogsérlemre fel­hívni azzal, hogy a jövedelmi adóról szóló' törvény 23-ik szakaszát sürgősen helyezze hatályon kívül, másrészről pe­dig a közigazgatási bírósághoz fordulni, hpgy a trianoni békeszerződés 211. sza­kaszának nálunk is becikkelyezett ren­delkezése értelmében szerezzen érvényt annak a jogszabálynak, hogy a későbbi törvény lerontja az előbbit és igy változ­­tasa meg a jövedelmi adókivető-bizottsá­­gainknak azt a sérelmes határozatát, a mely szerint bárkire is háromszoros jö­vedelmi adót vethessenek ki. Megindul a vizsgálat a Vojvodina volt vezetői ellen A »Vojvodina« Temetkezési Egye­sület jelenlegi vezetősége nemrég feljelentést tett az államügyészségen az egyesület volt vezetősége ellen, amelyben számos szabálytalanság elkövetésével vádolta meg a régi vezetőséget. A feljelentést az egye­sület nevében Dttlics József elnök tette meg, akit az államügyészség felszólított, hogy a feljelentéshez csatolja a szükséges adatokat. Eze­ket az adatokat Dulics József ked­den délelőtt nyújtotta be az állam­­ügyészségnek, amely azokat rövi­desen a vizsgálóbíróhoz továbbítja. A feljelentésből megállapítható, hogy a volt vezetőség egyes tagjai nagyobb arányú szabálytalanságo­kat követtek el és több százezer di­nárral megkárosították az egyesü­letet. A szabálytalanságokat a felje­lentés szerint csak négy tag követte el, akik közül többen halottakat Írat­tak be és az alapszabályok kijátszá­sával esetenkint ötvenezer dinárt vettek fel az egyesület pénztárából. A vizsgálóbiró a hét végén kezdi meg a vizsgálatot ebben a szenzá­ciósnak Ígérkező bűnügyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom