Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-30 / 355. szám
6. oiaal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ * °26. december 30. NRPRÓL HRPRR Női zsokék A feminizmus eddig már majdnem minden téren érvényesült, kivéve a gyöpöt. Manapság egyedül Angliában vannak női zsokék: a New Markets n, a hires londoni lovagló téren négy női zsoké lovagol. Páris, mely nem akar elmaradni angol vetélytársa mögött, azt óhajtja, hogy Longchamp-on és Auteuil-ben is legyenek női zsokék. Ellenben az indítványt a párisi lóverseny igazgatósági ülése elvetette. A határozatot azzal indokolta, hogy nem akar a zsokék közé műkedvelőket beengedni. Az angol amazonok is osak urlovasnök. Ezenkívül is nagy a munkanélküliség a férfiak között, nem kívánatos, hogy számukat még szaporítsák. Más ellenvetések is hangzanak cl. Egyesek attól tartanak, hogy a lóversenyek »erkölosisége« csorbulna a női zsokék beengedése által, amennyiben a hölgyek nem tudnak titkot tartani és előre elkotyognák, hogy melyik lónak j van esélye, a közönségnek pedig meg-1 ingana a fogadásokban való bizalma, j Végül azzal érvelnek, hogy ez a lépés! betetőzné a nők elférfiasodását, kivet- i kőztetné őket jellegükből. A férfiak logikája sántít. Kissé furcsa, hogy valaki 1926-ban, < mikor a jó társaságbeli asszonyok szmo-, kingban és Eton-frizurásan jelennek meg a délutáni teákon — így beszél. Miért ne lovagolhatnának a nők. ha repülőgépre ülhetnek s ejtő-ernyőve! ereszkednek le a földre, gépkocsikat hajtanak 120 kilométer sebességgel, operálnak a kórházakban, vívnak, festenek, ügyvédi talárban rablógyilkosokat védenek a tör- j vényszék előtt, isznak és pipáznak — mi értelme van tehát ennek a tilalomnak j A zsokéruhától és sapkától pedig iga- i zán nem kell félteni nőink erkölcsét, a j turfon sokkal kevésbbé lennének kitéve a j tapintatlan. kiváncsi tekinteteknek, | mint a bálákon, ahol átlátszó hálótrikót j viselnék, vagy a tengeri fürdőkön, hol j úgyszólván semmit sem viselnek. A cirkuszokban a lovarnők már régóta szabadon produkálják magukat, trapézokra ülnek, ügyesebbek, mint a férfiak. Miért akarják, hogy csak a turfon ki- j vül tehessenek lóvá bennünket. i Aki széttép e az őrü tek láncát Most ünnepük egy jeles francia orvos- j nak. Philippe Pinel-nek százéves szüle- ! tési évfordulóját, aki a francia téboly'- 1 dákban elsőül valósította meg_ az örül- j tekkdí való emberies bánásmódot. An-. nakelötte az elmebetegeket béklyóban j tartották, mint a fegyenceket. Egy orvosi hetilap elmeséli e nagy kezdemé- j nyezö küzdelmeit. Pinel 1793-ban kapott fölhatalmazást arra, hogy megoldja az őrültek láncát. : Egy orvostársa, aki látta, hogy ezek az 1 elmebetegek úgy üvöltenek, mint a vad- 1 állatok, igy szólt az elmegyógyászhoz: j — Csak nem vagy megőrülve, hogy j szabadon ereszd ezeket a fenevadakat? | — Polgártárs — válaszolt neki Pinel — meg vagyok győződve, hogy ezek a j szerencsétlenek csak azért dühöngenek. j mert rosszul bánnak vriük. A történelmi igazság megköveteli an- j nak fölemlitését, hogy ezt a termesze- j tes ötletet a híres elmegyógyász egy j ápolótól kapta.- Ha izgatottak, mit csinálsz velük? j — kérdezte az ápolótól az orvos. — Hát leveszem a láncukat. — És aztán? — Aztán megnyugszanak. Az első beteg, akinek visszaadták a j szabadságát, egy angol kapitány volt, j aki már negyyen éve járt láncokban. J Egyik legveszedelmesebb őrültnek tar- | tották. Maguk az ápolók is féltek közeledni hozzá, mióta egy dührohamában a láncával agyonverte az égjük ápolót. Pined bement a cellájába és igy szólt i a beteghez: — Kapitány ur, én önnek levétetem a láncait, szabadon sétálhat az udvarban, ha megígéri nekem, hogy okosan viselkedik és senkit sem bánt — Megígérem, de te csak tréfálsz, úgyse mered megtenni. — Dehogy nem, hat ember van mellettem, az vigyáz rám. Az ápolók erre megoldották a láncát és kinyitották cellájának ajtaját. Pinel a följegyzéseiben ezt Írja a kapitányról: — A kapitány többször föl próbál kelni, de visszaesik a székére, hiszen oly régóta — negyven év óta — ül már, nem tudja használni lábait. Végül egy negyed óra múlva sötét cellájában fö9-tápászkodik, az ajtó felé botorkál. Künn először is az égre tekint és fölkiált: »jaj de szép«. Egész nap folyton szaladgál, fölmegy a lépcsőkön, lejön, mindig ezt hajtogatja: »jaj de szép, jaj de szép«. Este magától felmegy a cellájába, nyugodtan alszik a számára elkészített jobb ágyban s az utána következő két évben egyetlenegy dührohama sincs. Sőt az intézetben hasznát is vesszük, felügyel az elmebetegekre, kordában tartja őket, valóságos parancsnokuk. (-) szegést követtek el, amikor egy évre lekötötték magukat a Weifert-lerakathoz és azután ismét visszatértek Zoffmannhoz. Az elmaradt haszonért és kártérítésért a Munkás Otthon vezetőségét 35.000 dinárért perli és hasonlóképen kártérítési per indult meg a vrsacl járásbiróság előtt a Városkert bérlője ellen. A Vojvodina-kávéházat csak részben hódította vissza Zoffmann, bár neki is folyósított nagyobb kamatmentes kölcsönt, nem hagyta ott teljesen Weiferiéket, hanem most mindakét gyárnak A szuboticrJ orvosok a tisztvisel ő-betegsegélyző ellen Az orvosszttveíséjg rez-olucióbun figyelme /tett tagjait hogy ne vállalja ;ak tisztsége: u Merkúrnál A vajdasági orvosszövetség szuboticai fiókja, szerdán délután öt órakor viharos lefolyású ülést tartott az állatni ambulanciáit. Az ülésen, amelyen dr. Pavkovics Mij.jtin városi tiszti főorvos, az orvosszövetség elnöke elnökölt, a szuboticai orvosok csaknem teljes számban megjelentek. A tanácskozás tárgya a Merkur kereskedelmi társulat szuboticai fiókjának megalakítása volt. A felszólalok éles hangon tiltakoztak a tisztviselő betegsegély tő megalakításának előkésztő munkálatai ellen, mert a szervezők a felszólalók szerint nem jártak el a Merkur alapszabályai és a munkásbiztositó törvény rendelkezései szerint.. Az egyesület rezoluciót hozott, amelyben kimondották, hogy a szuboticai orvosok tiltakoznak a Merkur szuboticai fiókiának megalakítása ellen. Tiltakoznak az ellen, hogy az orvosi állásokat nem pályázat utján töltik be, holott ezt a rnun- i kásbiztositói törvény határozottan előír-> ja. Tiltakoznak a szuboticai orvosok az ellen is. hogy a taggyüjtés során az alapítók nemcsak a banktisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak között agitálnak. hanem ónálló kereskedőket és iparokat is igyekeznek a betegsegélyzöbe bevonni, elhallgatva előttük, hogy ezeknek az önkéntes tagoknak a bctegségélyzu nem adhat táppénzt. Tiltakoznak az orvosok az ellen is, hogy a taggyüjtés érdekében a szervezők szabad orvosválasztással kecsegtetik a kereskedőket és az alkalmazottakat, holott az országos munkásbiztositó igazgatósága a szabad orvosválasztást a Merkur számára nem engedélyezte. Elhatározták, hogy tiltakozásukat megküldik a zagrebi országos pénztár igazgatóságának és a szuboticai munkásbiztositó igazgatóságának, a szövetség taglóit pedig felhívják, hogy sem a Merkúrban, sem a lövőben alakítandó bármilyen betegsegélyzőben állást váUaljanak. Sörháboru Vrsacon amelynek eredménye a Munkásotthon felépítése, 200.000 dinár kamatmentes kölcsön és n h íny kártérítési per Vrsac közgazdasági köreit már he;ek óta.'. foglalkoztatja az az elkesérelet.t háború, amelyik két sörgyár: 'a /rsaci Zoffmann és a pancsevói lVeiért sörgyár között keletkezett. Az előz* nények ez év tavaszáig nyúlnak vissza, tmikor Zoffmann Sándor sör gyárost :elszólították, hogy lépjen be a sörkar:elbe. Zoffmann azonban, aki teljesen conkurrencia nélkül állott Vrsacon 6s cörnyékén, ezt visszautasította. Ennek v'övetkezményeképén a pancsevói VVeiért sörgyár bevonult Vrsacra. ahol leakatot állított fel és képviseletével Wessel Adolf vrsaci céget bizta meg. Itt kezdődött a háború. A lerakat elsősorban a város négy legnagyobb fo~ ;y asz tóiát: a Városkertet, Munkás Ottiont. QUlckmann kávéház és éttermet Is a Vojvodina kávéház és vendéglőt szerette volna megszerezni. Ez az eísO letekben nagyrészben sikerült is, mert i Városkert, a Munkás Otthon és a /ojvodina vezetősége tényleg szerzőlést kötött Weiterttel, illetve képviseőjével, hogy egy évig tőle vásárolják i sört. A térhódítás azonban nem ment olyan cönnyen és súlyos áldozatokat követelt, t Városkert bérlője közölte, hogy nett Zoffmannal szemben 15—20,000 diláros tartozása áll fenn és csak abban íz esetben vásárolhatja a sört Weifertől. ha ők adósságát kifizetik. Ez megörtént. Weifert kamatmentes kölcsön ormájában folyósította a szükséges jsszeget, mire a Városkert tulajdonosa '■gy éves szerződést kötött és kötelezte nógat, hogy csakis Weiferttől vásárolja rzentul a sört. A Munkás-Otthon vezetőségével már jókkal nehezebb volt megállapodást kötw. ök nagy árat kívántak a szerződéért: 100,000 dinár kamatmentes kölcsönt, amiből befelezhetik a Munkás)tíhon székhazának és szittháztermé\ek építkezéseit. Weiferték ezt is tnegidták. Megkötötték a . szerződést a Aunkás-Otthonnal is, átvették tőlük a izükséges váltókat és kiutalták a kért pénzt, miután a Munkás-Otthon is lekötötte magát egy évre. Egyidejűleg pedig szerződést kötöttek a Vojvodina kávéház és vendéglő tulajdonosával is. Zoffmann, akit nagyon érzékenyen érintett három legnagyobb és számos kisebb konžumcnsćnek elvesztése, természetesen azonnal akcióba lépett. Elsősorban a Munkás-Otthon vezetőségével lépett érintkezésbe, kiknek 200.000 dinár kamatmentes kölcsönt ajánlott fel arra az esetre, ha visszatérnek hozzá. A Munkás Otthon vezetősége előtt egy szempont lebegett: a székház kérdése. Ha kétszázezer dinárt kapnak, akkor szebb lesz székházuk és hamarosan létre is jött Zoffmannal a megállapodás. Weifert kiutalt 100.000 dinárlát nem vették fel, a váltókat visszakérték és Zoffmann 200.000 dináros kölcsönéből azonnal folytatták az építkezési. A székháznak és színháztermének építkezését Thomas vrsaci származású, de Budapesten is ismert építőművész tervei és vezetése mellett befejezték s ma már egymásután rendezik az előadásokat és a táncmulatságokat az Otthon hatalmas és teljesen modern színháztermében. Zoffmann az első sikeren felbuzdulva, azonnal tárgyalásokat kezdett a Városkert bérlőiével is. akit nehéz áldozatok árán szintén sikerült visszahódítania. Nemcsak a Weifertné! fennálló tartozásait fizette ki a Városkert bérlőjének, hanem összes ingatlanán levő és egyéb váltó adósságait rendezte s igy közel 130,000 dinárt tolyósitott kamatmentesen, amiáltai visszaszerezte és teljesen magához láncolta Vrsac legnagyobb sörfogyasztóját. A Weiíert-gyár egyszerre csak azt látta, hogy' nagy nehezen megszerzett vásárlóit ismét visszahódította Zoffmann. Ez különösen Weifert képviselőjének okozott jelentékeny kárt, aki most kártérítési perrt indított a Munkás Otthon és a Városkert bérlője ellen, hivatkozva arra,, hogy mindketten szerzödéstartja készítményeit és egy tonna menynyiségben vásárol az egyiktől is meg a másiktól is, miután sikerült neki mindkét oldaliról kamatmentes kölcsönhöz jutnia. A kisebb korcsmárosok használják ki a legjobban a sörháboru következtében kedvezőnek látszó helyzetet. Hol az egyik, hol a másik sörgyárat keresik fel és azzal a fenyegetéssel, hogy átmennek a másikhoz vásárolói, 5— 1C.000 dináTos kamatmentes kölcsönöket erőszakolnak ki maguknak. A nagyközönség azonban eddig sem' mi hasznát sem látta ennek a háborúnak. mert bár a gyárosok harcban állanak egymással, a sör ára azonban nem lett olcsóbb. (F. Gy.) Hatezer cigány kegyelmet kér egy gyilkosnak A rendőrség letartóztatta a cigányküldöttséget, amely erőszakkal a király elé akart jutni Beogradból jelentik: Száztagú cigányküldöttség járt szerdán az igazságügyminisztériumban Barajevóból, hogy kegyelemért folyamodjanak egy gyilkosságért halálraítélt cigánylegény érdekében. Srskics igazságügy miniszter fogadta a küldöttséget. amelynek vezetője a beogradi kerület hatezer cigány lakosa nevében kérte a minisztert, hogy kegyelemre terjessze fel Mitrovics Dimitrije huszonötéves cigdnylegényt, aki bestiális módon megölt egy ötéves leánykát. Mitrovics halálos ítéletét már a semmitőszék is jóváhagyta, de a cigányok bíznak a királyi kegyelemben, mert szerintük a gyilkos nem volt beszámítható állapotban, amikor tettét elkövette. A küldöttség néhány tagja meglátogatta a gyilkost is, aki a fogházban éppen a hegedűjével szórakozott és a begedüszó mellett bus nótákat énekelt. Megüzente a küldöttséggel, hogy szeretné, ha a falnjabeliek minél gyakrabban meglátogatnák, mert vigasztalásra és bátorításra van szüksége. A cigányküldöttség azután elhatározta, hogy az ügy sikere érdekében egyenesen az uralkodóhoz fordul. A királyi palotánál azonban kudarc érte őket, mert az őrség útját állta a hangos zsivajjal benyomuló, be nem jelentett küldöttségnek, amely mindenáron be akart jutni az udvarba. Az őrség parancsnoka felszólitotta a méltatlankodó cigánypkat. hogy válasszanak ki maguk közül egy-két delegátust, akik majd bebocsátást nyernek a kegyelmi kérvénnyel, de a cigányok ragaszkodtak ahhoz, hogy mindannyian a király színe elé akarnak 'tárulni. Nagy közönség verődött össze eközben a királyi palota előtt és a renitenskedő cigányküldöttség valóságos forgalmi akadályt képezett már, úgy hogy a királyi őrség parancsnoka jónak látta erélyesebb intézkedést alkalmazni. Karhatalmat hívtak és eltávolították a cigányokat, a rendőrség pedig rendzavarás címén valamennyiiiket őrizetbe vette. A póruljárt kegyelmi küldöttség érdekében igy újabb küldöttség közbenjárása válik szükségessé. Ql* AVVMC 3 1,8,1 ,latt fohór fogak Dl-UAflMt
