Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-30 / 355. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 30. Tagadnak a vádlottak a beogradi rablógyilkossági porben Balyltovics nam vállalja a szpbo Icai Selmái­­ger-fále betörést sem, amelrért Budapesten elítélték — Hempflitger mérni» St a védő sze­rint elhagyott szeretije gyilkolta meg Beogradból jelentik: A beogradi bí­róság szerdán folytatta An to rvics-Coca Jován és Balykovics Fehitn bűnügyé­nek tárgyalását. A szerdai tárgyaláson előszűr befejezték a kémkedési ügyet. A vádlottak kategorikusan tagadták, hogy bármikor, mén álmukban is gon­doltak volna kémkedésre. — Teljesen ártatlan vagyok — mond­ta Antonics-Coca— Dirnics alhadnagy­­gyal nem álltunk semmiféle összekötte­tésben, nem is ismertük. A rendőrségen verés hatása alatt vallottunk. Hasonllóképen vallott Balykovics is. A bíróság ezután áttért hét betöréses lopás tárgyalására. A vád szerint a vádlottak Gratianu Avram viaszinai kereskedőtől elloptak tizenöt tucat kár­tyát, tiz íácta szivart és 3950 dinar készpénzt. Balykovics később levelet irt Gratianunak, kérte, hogy bocsásson meg neki és megígérte, hogy mindent meg fog fizetni. Az elnök: Elkövetted ezt a lopást? Balykovics: Nemi — Te Írtad a levelet? — Igen én írtam! — Miért Írtad, ha nein te voltál a tettes? — Nehogy a rendőrség tovább kínoz­zon! Hajlandó lettem volna az egész kárt megtéríteni, pedig nem én loptam. Schweiger Jenő szuboticai kereskedői kárára elkövetett betörés ügyét vették ezután elő. Schweiger szuboticai laká­sát feltörték és onnan árukat, pénzt és értékpapírt vittek el összesen három­százezer dinár értékben. — Mi van ezzel a lopással he him? — kérdezte az elnök. — Nem én követtem el — válasz ;Ha Balykovics — pedig cl is Ítéltek emiatt. — Mennyire? —, A kiadatásom után Budapesten még egy évi fogházra. Ki is töltötte?-- Igen, de nein éti követtem el ár­pást. Később maid megmondom, hogy ki! A hátralévő ügyekben kisebb értékek­ről van szó. Egy helyen ötven dináit és négy revolvert, másutt aranvóva-at toptak, az utolsó vád szerint pedig a beogradi rendőrség fogházából meg akartak szökni. Néhány rab segítségé­vel kibontották a falat Ezt a v'ioat a vádlottak beismerték és az elnök kér­déseire Balykovics kijelentette hogy nem tudja miért akartak megszökni. — A szemünk előtt lebegett a halál — mondotta. — Miért nem szöktünk meg akkor, amikor Szretén csendőr vigyá­zott ránk. Minden tisztesség Szretén csendőrnek! Szretén a Hallgatóság o aiban mo­solyogva hallgatta a vidi”'* elismeré­sét. Todorovics Pavle, Anton es-Coca vé ­dője hosszú, lendületes beszédében elő­ször azokkal a szociális okoknál fog­lalkozott, amelyek a két embert a vád­lottak padjára juttatták. Majd rátért a gyilkosság! vádra. Lehetetlennek tart­ja hogy a vádlottak gyilkolták meg Hemplliiiger mérnököt. ffempflhiger nagy nőbarát volt és kétségtelennek látszik, hogy bosszúból gyilkolta meg egy nő. A gyilkosság előtti időkben hagyta el törvénytelen feleségét és tíf asszonyt hozott a házhoz. Az elhagyott nő emiatt többször hangoztatta, hogy megöli a mérnököt is és magát fs. A holttesten 49 késszurás volt. amelyet« közül tiz szúrás a nemi szervei körül érte, amikor már halott volt. A védő kizártnak tartja, hogy rablóknak van idejük 49 szúrást ejteni. Beblzonyitott­­nak látja a vádlottak alibijét. A vádlot­tak ártatlansága mellett bizonyít az is, hogy a mérnök házában a pincében és a szobában is sok pénz volt és csak néhány óra és egy revolver hiányzott. A vádlottak beismerő vallomását a rend­őrség kínzással kényszeritette ki. A délutáni tárgyaláson a többi vé­dők beszéltek. Az ítélet kihirdetését esti­­törtökre tűzték ki. Nicaragua tiltakozó jegyzékére nem válaszol az Unió kormánya A mexikói kormány vé’eménye szerint az Egyesült-Államok kormánya egész Délamerikát protektorátusa alá akarja hajtani Washingtonból jelentik: A nicaraguni liberális kormány washingtoni képvise­lője, Vaca dr. utján jegyzéket adott át az Egyesült-Államok kormányának, amelyben tiltakozik az amerikai csapatoknak a nicaraguai területen lefolytatott hadműveletei ellen és az ellen, hogy Latimer amerikai tengernagy cenzúrát vezet be a nicara­guai területen. A külügyi és tengerészeti miniszté­rium kijelenti, hogy tudomása szerint cenzúráról nlnqs szó, a hadműveletek pedig csupán a Nicaraguában élő ame­rikai állampolgárok éleinek és vagyo­nának megvédésére irányulnak. A washingtoni kormány a nicara­guai kormánynak tiltakozó Jegyző­­í.t kére nem ad választ, mert a washingtoni kormány a nicara­guai liberális kormányt még nem is­merte el. A délamerikai, különösen a mexikói sajtóban az amerikai csapatoknak Ni­caraguában való partra szállás és Ni­czagua keleti partvidékének semleges zónává való nyilvánítása óriási feihá borodást keltett. A lapok szokalanul heves hangon támadják az Egyesült- ÁUámok kormányát és a mexikói kor­mánypárt hivatalos lapja, az Universal többek közt a következőket Írja: — Az egyesült-Államok kormánya ugylátszik protektorátusa alá akarja hajtani egész Délamerikát. Az ame­rikai agresszív imperializmus, amely a Monroe-elv mögé rejtőzik vala­mennyi délamerikai köztársaság függetlenségét veszélyezteti. Diaz elnök is fejezi be a lap cikkét csak azért fogadta elazEgyesült-AL lamok támogatását mert pártpolitikai céljait saját csapatainak 1 segítségével nem tudta megvalósítani. Mint Londonból jelentik, a »Times« szerdai számában a nicaraguai harcok­ról részletes tudósítást közöl és azt Ír­ja, hogy a keddi harcokban Diaz serege majdnem teljesen megsemmisült. Nyilvánvaló, hogy Sacasa a mexikói kormánytól lényeges mennyiségű muníciót, fegyvert é- talán önkén­teseket is kapott. Latimer amerikai tengernagy jelenléte és Intézkedése nélkül Sacasa végleges győzelme már nem volna kétséges. Csökkentik a potadót Noviszadosi 1926-ba a 96, 1927-ben 85 s á ;s ti a pót-tclÁ Noviszadról jelentik: A kiszélesített várost tanács csütörtöki közgyűlésén tárgyalják Novlszad t aros 1927 é-i költségvetését, amely az 1926. évi •» i százalékos pótadóval szemben. K5 szá­zalékos pótadót állapit meg. A v 1.. s költségvetési, gazdasági és pénzügyi tv zotfságai keddi ülésükön állapította.; meg a végleges költségvetést. A város jövő évi kiadásainak .végösz­­szege 24,438.318 dinár, amivel szembút a bevételek 20,525.511 dinárt tesznek ki. úgyhogy a hiány 3,914.807 dinár, amely S5 százalékos póíadóval nyer fedezete». A költségvetés bevételi tételeinél az előirányzott bevétel kétmillóiva! na­gyobb, mint volt 1926-ban és kétmillió­val nagyobbak a kiadások is, A közigaz­gatási kiadások 1926-ban tizenkét és félmilliót tettek ki, ptig a jövő évre csak nyolctntUióháromszázczer dinárt irányoz­tak elő. A rendőrségi kiadások változat­lanul hárommillióhatszázezer dinárt tesznek ki és a költségvetési kiadások legszerényebb tételei közé tartoznak a 330.371 dinárban előirányzott egészség­­ügyi kiadások .Jótékonycélokra 801.609 dinárt szánnak. A rendkívüli kiadások összege a múlt évben 5,185.664 dinár volt, a jövő évre 5,099.155 dinárt vettek fel erre a célra. A kétmillió kiadástöbb­let a Kraljica Mária-ut és a vasúttól a Limánon át a Dunapartig vezető ut épí­tési költségei következtében állt elő. A 18,260.318 dinár rendes kiadásból 12,029.183 dinár személyzeti kiadás, tnig az anyagi kiadásokra csak: 6,231.135 di­nár esik.- : A 85 százalékos pótadóhoz hozzá keil számítani. 25 százalék iskolák pőtadó és más mellókjárulékokat, amelyekkel együtt a pótadó 140 százalék lesz, A költségvetés csütörtöki tárgyalása előreláthatólag simán fog lefolyni, mert a kiszélesített tanács tagjai az albizott­ságokban alaposan megvitatták a költségvetési tervezetet. Egy kritikus albumából Irta : Baedeker A házaséletben hasonlíthatatlanul jobb dolga van annak a férjnek, aki csalja a feleségét, mini annak, aki (rara avisl) hii hozzája. Nemcsak azért, mert házoukivül is élvezheti azokat a szerelmi gyönyöröket, amelyek­kel nem tud betelni, de azért is, mert az asszonya, hogy jobban lekösse vagy visszahódítsa, üyukkal-kaláccsal Jár körülptfe, tejbe-vajba füröszti, a ked­venc ételeivel kedveskedik neki, gyön­gédségeivel árasztja el, a gondolatait is kitalálja, legtitkosabb vágyait teljesiti, a királyi kényelméről minden módon gondoskodik, kacérságának minden bájával fogadja és búcsúztatja, ha ha­zajön vagy ha távozik hazulról, a ke­délyének (ha van!) minden derűjével mulattatja s egy szerető hitvesnek meg egy szerelemért harcoló nőstény­nek az egyesített leleményességével iparkodik az otthonát tetszetőssé, von­zóvá tenni. Ellenben a hí) férjet a fe­leség bztosra veszi s a kedvéért nem erőlteti meg nagyon magát az, úgy tudja, megmarad neki s nem pártol el tőle, ha nem is kezeli őt valami külö­nös gyöngéden. Nem biztatok mégse senkit a hü fér­jek közt (hisz’ úgy is oly kevesen van­nak, hogy <még az apagyilkosnak is meg kell bocsájtani köztük!),-hogy le­gyen ő Is kikapós, ha a hűségét ily vékonypónzzel djazzák. Inkább az asz­­szonyaikat biztatnám több méltányos­ságra. Ha már olyan kivételes élettársi« tettek szert, aki egyedül a felesége kö­rül keresi a boldogságát, ne mutassák vele nembea. hogy meaayire megvetik öt ezért. 0 nem tehet arról szegény, hogy olyan átkozottul ósdi s hogy egy csöppet se modern. Ha mások gúnyolták is gyönge jellemének e kissé Kémikus vonásáért, a saját feleségének nincsen ebhez jussa, meH ha a férje hűségét inkább is köszönheti e jó ur lustaságá­nak vagy a női nemmel szemben való bátortalanságának mint a saját ellen­állhatatlan vonzóerejének, mégis ér­tékelne kell azt a nem mindennapi sze­rencséjét, hogy sokan az ö sugárzó női bájainak és egyéb szellemi és testi erényeinek fogják e ritka hűséget tu­lajdonítani s ezáltal őt a diadalmas és domináns asszony magas talapzatára állítani. A legbölcsebb néha a legostobább férjek s a legegyügyübb nők sokszor a képzelhető legokosabb hftestársak. * Minden rossz házasság: mesalliance és egynémely raesaHiance-bót a legjobb házasság lesz, * A nőnek nincs szigorúbb kritikusa, mint az ura s a férfinak nincs enyhébb bírája, mint a felesége. De a házassá­gok kilenc tizedrészében ez meg van fordítva. * A házasságban rendszerint a nő na­gyobbá, a férfi kisebbé lesz mbit az­előtt volt. Amaz nyer tekintélyben, ez veszt belőle. * Aki kiváló emberhez megy (tőül. el lehet készülve, hogy nem les? ió yfa. A nagy férfiak nem születtek férjnek s tj* hjá»afsá?ban étatsk, dilettánsok benne, A szerelemhez sokkal .»óbban értenek, de erre tneg nincs érkezésük. Tudvalevőleg a szerelemhez több ráérő idő kell, mint a házassághoz. * Egy elvált házaspárról mondta egy ismerősünk; Nem lep meg a dolog. Már réget» esak a szerelem volt köztük a kapocs. * Nagy embereknek rendesen olyan fe­leségeik vannak, akik nem méltók hoz­zájuk és jó asszonyoknak olyan férjeik, akik nem érdemlik meg őket. * Valakit biztattak, hogy házasodjon. Azt felelte: — A házasság egy kikötő és én a tengert szeretem. . Igaza is volt, meg nem is, A tenger változatosabb, szabadabb és mindenképpen érdekesebb a legnagyobb szabású kikötőnél is s mnig az ember fiatal, inkább kalandozik messze hullá­mokon, mint vesztegel tétlen valamely biztos partvidékeit. Be bizonyos korban a legszabadabb szellem, a legfüggetle­nebb hajlandóságú lélek fs jobban érzi magát a kikötő biztonságában, mint az óceán háborgása és a szélviharok tob­zódása közben. Az ember élvezze ifjúkorában a ten­gert, de már előre szemeljen ki magá­nak egy kikötőt, ahol majd — ha meg­elégelte a tengeri betegséget -- megpi­henhet. > ♦ A }ó férjnek nemcsak azt kell elhi­tetnie a feleségével, hogy ö a legjobb férj a világi«, de azt is, hogy az ő fe­lesége a legszeretetreméUóbb asszonya földkerekségén máskülönben a há­zassága nem ér semmit. Üt A feleségünkről vagy a barátunkról, ha nagyon jók hozzánk, azt szoktuk mondani: hü, mint egy kutya. De a ku­tyánkról, ha dicsérni akarjuk, sose ál­lítjuk, hogy: hü, mint a feleségünk vagy a barátunk. Mert a legjobb feleség s a legönzetlenebb barát se olyan hii, mint egy jó kutya. * A férjek sokszor, hogy komikusak­nak ne tűnjenek föl, játszák a fenegye­reket s úgy tesznek, mintha Isten tudja mily kikapósak lennének. Mert ami az1 asszonyoknál — a hűség — erény és kötelesség, az a férfiaknál szinte álta­lános fölfogás szerint szánalmas és V mosolyogni való tünet. Ismertem egy asszonyt, akv kézzel-lábbal — s igen formás kezekkel és lábakkal — tiltako­zott az ellen a vád ellen, hogy az ura hű hozzá. — £n nem akarom, hogy az uram nevetséges legyen! — mondta. * A nő sokszor hü a nem szeretett férj­hez} a férfi gyakran hüteten- az imá­dott feleségéhez. * A feleség hűtlenségének egy kicsit mindig a férj az oka — ha hii marad hozzá az asszonya, az nem mindig az 6 érdeme. ★ A házasságban az ember mindig csa­lódik. S már az is előfordult, hogy — kellemesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom