Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-05 / 333. szám

28 OLDAL • ARA 4 DINAR Poitarina a gotovom piacénál XXVIJ. évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP d*»c*mb*»r 5. 333. stim Megjelenik minden reggel, ünnep Ilin <a hétfán délben ; Szerkeutőeég: Zmaj Jorin trg 3. izám (Minerve-palota) telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkeszt«»** 5—10, 8—51 Előfizetési ár negyedévre 16 ' db. Kiadóhivatalt Snbotiea, Zmaj Tov?n trg 3. (Minerva palota) Álam és nép A csehszlovák köztársaság elnöke, aki nemcsak államfői mivoltánál, ha­nem múltjánál és honalapító érde­meinél fogva sem vádolható meg azzal, hogy nincs érzéke nemzete érdekei iránt, külömbséget tesz ál­lam és nép között. Az állam a polgá­rok együttesének közjogi kifejezője, mig a népiséget sajátos nemzeti és kulturális körülmények határozzák meg. A faji többség elve alapján megalakult nemzeti államok külön­böző népeket foglalnak össze egy­­egy egésszé és a faji többségeknek az államéletben viselt domináló sze­repét a népkisebbségek jogai nem veszélyeztethetik. Masaryk. aki már a háború alatt is, mint osztrák alatt­való. a nemzeti államok eszméjének volt heroikusán elszánt előharcosa, megállapítja, hogy az állam nem ad­hat meg mindent népei részére és különösen a kultúra terén a népek­nek önmaguknak kell gondoskodniok saját fejlődésük feltételeiről. Masarykot ez a bölcs és a dolgo­kat magasabb szempontból megítélő felfogás nem akadályozza a kisebb­ségi kérdés politikai jelentőségének fölismerésében. A nemzetiségi jogok tagadása a civilizáció alaptörvényei­be ütközik, de azonkívül nemzetközi viszonylatban is káros következmé­nyekkel járhat. Az a magatartás, amit Csehszlovákia a német kisebb­ségével szemben tanúsít, szükségkép kihatással van az egész német nem­zettel való kapcsolatára. Épen ezért gyakorlati okokból is súlyt helyez a csehszlovák köztársaság elnöke arra, hogy hazája német kisebbsé­gének kulturális és gazdasági ereje korlátozatlanul érvényesüljön az ál­laméletben. Milyen megnyugtató minden or­szág minden kisebbségére az egyik legrendezettebb utódállam fejének ez az eszmemenete, amely emberi, nemzeti és politikai motívumok alap­ján a nemzetek és nemzeti kisebbsé­gek harmonikus együttműködésének szükségességét hangsúlyozza. Néz­zük azonban, hogy7 milyen visszhan­got keltett ez az államfői megnyilat­kozás a csehszlovák sajtóban. A li­berális lapok szerint az elnök hatal­om lépéssel segítette elő a belső békét és nyilatkozatában sok millió csehszlovák polgár érzését és gon­dolkozását tolmácsolta. Ezzel szem­ben a nacionalista sajtó már azon is fennakadj hogy Masaryk distingvál­­ni mert állam és nemzet között és annak az aggodalmának ad kifeje­zést, hogy a kisebbségek fenntartás nélküli szabadsága és egyenjogúsá­ga a nemzeti többség fejlődési lehe­tőségeit csökkentheti. Az intranzi­­gens hazafiak Csehszlovákiában is, mint mindenütt, pápábbak akarnak lenni a pápánál és a kisebbségek kulturális autonómiájában, amit Ma­saryk természetes jognak tekint, az állam ereiét sorvasztó szeparatisz­­tikus törekvések melegágyát látják. A kisebbségek, mondják a naciona­listák, sokkal többet kaptak már, mint amennyi jár nekik. De ha való­ban igy volna, lehetne-e szó kisebb­ségi problémáról? Minden országban azt vitatja a nemzeti türelmetlenség, liogv a kisebbségek iovos írén vei túlontúl ki vannak elécitve. Micsoda megfejthetetlen rejtély, hogy évről­­évre összeül a népkisebbségi kon­gresszus és egész Európát betöltik a nemzetiségek panaszai! A sovinizmus tipikus érvelésével oktatja ki az egyik cseh lap Masa­rykot, hogy a kultúra terén is vigyá­­zatosan kell eljárni és védekezni minden ellen, ami nem az állampoli­tikai célokhoz vezetne, hanem a fel­bomláshoz és kiváláshoz. Mi sem bizonyítja jobban ezeknek a skrupu­­lusoknak alaptalanságát, mint az, hogy ugyanaz a nemzet, amely eze­ket a maga kisebbségeivel szemben hangoztatja, fajtestvéreit mint ki­sebbséget körömszakadtig védi elle­nük. Masaryk szavaiban az ideális megértés és tolerancia tárul fel, a vele polemizáló nacionalista sajtó pedig az élő valóságot szólaltatja meg. Bizalmatlanság, gyanakvás, nemzeti féltékenység von válaszfala­kat a népek közé és ahogy az euró­pai politikában nehezen tör magának utat a locarnói szellem, az egyes ál­lamokon belül is lassan oldódnak a múltból visszamaradt ellentétek. Chamberlain mondta most Páris­­ban, hogy a jelenlegi generáció nem a holnapért dolgozik, hanem a távoli jövőért. A nehézségek sokkal na­gyobbak, semmint máról-holnapra legyőzhetők volnának. A távoli jövő prófétájaként hirdeti a csehszlovák köztársaság ősz elnöke a béke, a szeretet és együttműködés igéit az egyenetlenség és gyűlölködés bábeli zűrzavarában. Anglia elismeri a kantoni kormányt A kínai angol követ a kü földi állampolgárok és az idegen államokkal kötött szerződések ügyében tárgyal a kantoniakkal Londonból jelentik: A Daily Express diplomáciai munkatársa illetékes helyen szerzett információra hivatkozva azt ír­ja. hogy Lanrpson, Anglia uj kínai kö­vete, Hankauba utazott és utasítást ka­pott, hogy ott és Vucsangban a kantoni kormány tagjaival lépjen érintkezésbe és szerezzen tájékozó, tíást arról, hogy milyen magatar. tást akar a kantoni kormány kiil. földi állampo'gárokkal szemben és az idegen állampolgárokkal kötött szerződések tekinte'ében tanúsítani. A lap megjegyzi, hogy ez még nem jelenti azt, hogy7 Anglia jogilag elismeri a kantoni kormányt, azonban ezzel a lépéssel Anglia ténylegesen elismerte a kantoni kormányt, mert ez a kormány egyedüli Kínában, amely életképes és számíthat a kínai nép támogatására. Uzunovics és Nincsics a királynál A miniszterelnök kihaHgatásana^ nagy jelenőséget tulajdonítanak — Az el­lenzéki pártve érek konferenciája Radics az olasz-albán szerződésről Beogradból jelentik: A politikai körök még mindig az ankétbizottság további magatartásának kérdésével foglalkoznak. Az ankétbizottság szombaton nem tartott ülést és telje­sen bizonytalan, hogy mikor folytat­ja munkáját. Az azonban kétségte­len. hogy a bizottság többségi tagjai szeretnék minél messzebbre kitolni az' állásfoglalást ebben a kérdésben. Az ellenzék ebbe nem nyugszik bele és számit arra, hogy az elintézés sürgetésében a Radics-pdrt is támo­gatni lógja. Az ellenzéki vezérek szombati konferenciáján is szóba került ez az ügy és felmerült a terv, hogy a ha­logató taktika megelőzésére az el­lenzék kisebbségi jelentést dolgoz ki és azt nyomban beterjeszti a parla­mentnek. Ezt annál is inkább indo­koltnak tartják, mert a bizottság ra­dikálispárti előadójának, Trifunovics Rankónak jelentése olyan terjedel­mes. hogy abból nehéz képet alkot­ni a bizottság munkájáról és Pasics Ráda ügyeiről. Az ellenzéki bizott­sági tagok már meg is kezdték a je­lentés összeállítását. Foglalkozott az ellenzéki vezérek konferenciája a belpolitikai helyzet­tel is és megállapította, hogy a je­lenlegi siralmas állapotokért a kor­mány felelős, amely munkátlanságá­­val nagy károkat okoz az ország­nak. A gazdasági és szociális problé­mák megoldásával az ellenzéki ve­zérek szerint senki sem törődik, a parlament egyre vészit tekintélyéből és a kormány személyi konfliktusok elintézésével tölti az időt. Az ellen­zék határozott és erőteljes akciót ki­van indítani, hogy a bizonytalanság­nak véget vessen. Végül megvitatta az ellenzéki pártvezérek konferenciája az olasz­albán szerződés által teremtett hely­I zetet is és elhatározta, hogy a szü- I kebb ellenzéki blokk együttes kér­­j dést intéz ebben az ügyben a parla­ment utján a külügyminiszterhez. A I kérdést csak hétfőn fogják benyúj­tani, mert egyrészt időt akarnak ad­ni a kormánynak a szükséges intéz­kedések megtételére, másrészt be akarják várni Spahót, aki hétfőn ér­kezik Beogradba. Korosec a konferencia után nyi­latkozót az újságíróknak az olasz­­albán szerződésről és ismételten j megállapította, hogy a szerződés I olasz protektorátust jelent Albánia \ fölött. I — Az olasz Drang nach Osten­­j politika újabb lépése ez és a Balkán I függetlensége ellen irányul — mon- I dotta Korosec. Feltűnést keltett, hogy Korosec a \ délután folyamán a parlament épüle­­j lében Nincsiccsel tanácskozott. A j szlovén néppárt köréből szerzett ér­­' tesülés szerint azonban ez a találko- I zás nincs összefüggésben az olasz­­j albán kérdéssel. Davidovics a királynál Uzunovics Nikola miniszterelnök szombat délelőtt kilenctől tizig ki­hallgatáson volt Őfelségénél. Az au­diencia után, amelynek politikai kö­rökben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak. Uzunovics csak ennyit mon­dott az újságíróknak: — A kiráhmál voltam, miután már rég nem jelentkeztem kihallgatásra őfelségénél. A folyó államügyekről referáltam. Uzunovics ezután a Páris-szállóba ment. ahol néhány radikálispárti po­litikussal tárgyalt. Onnan a minisz­terelnökségre hajtatott és a kormány j radikális taglalnak látogatását fo­gadta, akikkel hosszú ideig tárgyalt az aktuális kérdésekről. A december hetedik! ülés napirendje A parlamentben szombaton kifüg­gesztették a december hetediki ülés napirendjét, amelyen a házszabályok 14. szakaszának módosítása szere­pel. Napirend előtt Jovanovics Vá­­sza közlekedésügyi miniszter, mint az erdő- és oá'iyaügyi miniszter he­lyettese \ áiaszol dr. Iiodzsar szlo­vén néppárti képviselő interpelláció­jára a dr. Zserjav—Mihak-aifćr ügyében. Simonovics Milán szociál­politikai miniszter pedig Popovics Milán független demokrata képvise­lőnek arra a kérdésére válaszol, a melyet a rokkanttörvény szabályta­lan alkalmazása tárgyában intézett hozzá. Nincsics egyórás audiencián Nincsics külügyminiszter Korosec­­cél folytatott tárgyalása után az ud­varhoz ment, ahol őfelsége egyórás kihallgatáson fogadta. A külügymi­niszter este nyolc órakor Becskerek­re utazott. A radikális klub alelnöké­nek tanácskozása a mi­niszterelnökkel Mihajlovics llija, a radikális klub alelnöke szombat délután hosszasat tanácskozott Uzunovics miniszterei nőkkel a december hetedikére ősszé' hivandó radikális klubülés napirend iéről. Hir szerint a klubülés napi rendiére a politikai helyzet megnyi­tását is kitűzik. Radics sürgeti a barátsági szerződést Magyarország gal Zagrebból jelentik: A Dóm szom­bati rendkívüli számába Radics 1st-

Next

/
Oldalképek
Tartalom