Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-28 / 353. szám

4. oldal. BÁCS MEGYEI NAPLÓ 1923. december 28. Gyújtogatással vádolnak egy vrsaci gazdálkodót és feleségét Három tfiz egy év alatt ugyanazon az udvaron — Az őre; na ybácai leleplezi öccsét Vrsacról jelentik: November 9-én je­lentették. a rendőrségen, hogy Mitrova­­nov Dusán vrsaci gazdálkodó Hajduk­­velikog-ucca 50, szám alatti házában tűz ütött ki. A tűzoltóknak sikerült a tüzet idejében lokalizálni és igy mind­össze néhány mázsa széna és egy disz­nóól égett le. A rendőrség a tüzeset ügyében azonnal megindította a vizsgá­latot. Petrovics Misa főkapitánynak gyanús volt, bogy ebben az esztendőben már harmadszor' keletkezett tűz Mitro­­vanov portáján és összefüggést talált a november 9-iki és az előző két tűz között. Ebben az irányban is folyt to­vább a nyomozás, amikor másnap reg­gel megjelent a rendőrségen Mitrova­nov Dusán feleségével együtt és felje­lentést' tett szomszédja, Trnyancsev Mi­los ellen gyújtogatás miatt. Feljelenté­sében elmondotta, hogy uz éjjel felesé­gével és fiával együtt látták, mikor az első lángok fellobbantak, hogy Trnvan­­csev egy égő kanócot hajit el és azután elszalad kertjéből és eltűnik az éjszaka sötétjében. A rendőrség Mitrovanov, fe­lesége és. fia vallomása alapján előzetes letartóztatásba hegyezte I rnyancsev Mi­­lost és gyújtogatás büntette miatt meg­indította ellene az eljárást. Trnyancsev kihallgatása során tagad­ta. hogy ő gyújtotta volna fel szomszéd­jának portáját. Hiába hangoztatta ártatlanságát a há­rom terhelő vallomással szemben, to­vábbra is visszakisérték a- rendőrségi fogdába. Másnap azonban szenzációs fordulatot nyert ez a bűnügy és a vádlóból vád­lott lett. Egy öreg összetört parasztem­ber és egy ráncosarcu asszony jelent­keztek vallomásra a rendőrségen. Mind­ketten elmúltak már nyolcvan évesek. Az öreg ember elmondta, hogy.Mitjova­­növ iönelnek hívják s. nagybátyja a kár­vallott jylífTövarro.v Dusánnak. Előadta, hogy MitroyapoY, Dusán előtte t és ,á, fe­lesége előtt tárgyalta meg, hogy fel kel­lene gyújtani az ólat, mert igy egy kis pénzhez jutnának a biztosításból. A két öreg a következőket mondta a rendőrségen: — Amikor meghallottuk, hogy a szomszédot letartóztatták, egész éjsza­ka nem tudtunk aludni. Nem hagyott pihenni az, hogy ártatlan ember szen­ved a fogdában. A vallomás alapján a rendőrség Trnyancsevet azonnal szabadlábra he­lyezte, Mitrovanov Dusánt pedig fe­leségével együütt azonnal letartóztatták. Mitrovanov Dusán kihallgatása során Becskerekröl jelentik: December 8-ától 21-ig Beogradban nagyjelentőségű kon­ferencia folyt le, amelynek az volt a feladata, hogy véglegesen megállapítsa az SHS királyság vasúti hálózatának kibővítési programját. A bizottságai, amely ezt a nagyfontosságu fei idatot elvégezte, a közlekedésügyi miniszter ál­tal összehívott vasúti konferencia vá­lasztotta meg, hogy alapos tanulmányok után állapítsák meg, mely vasúti vona­lak építésére van szükség a következő fél évszázad alatt. A közlekedésügyi miniszter előtt har­minchatezer olyan kérvény fekszik, a melyekben egyes kerületek, járások, községek, valamint közgazdasági és szo­ciális intézmények az őket érdeklő vas­úti vonalak kiépítését kérik s 150 vál­lalkozó tett ajánlatot a minisztériumn ik egyes vasúti vonalak kiépítésére. Hogy ezt a rengeteg kérvényt és ajánlatot el lehessen végre intézni, szükségesnek tartotta a közlekedésügyi miniszter, hogy alakítson egy bizottságot, amely a jövendő vasúti hálózatról rendszres és' részletes tervezetet dolgozzon ki. Égért ült 'Össze a bizottság egyíólytá- Jban két hétig.._ A bizottság három egyetemi tanárból,1 megmaradt előző vallomása mellett és állandóan azt hangoztatta, hogy Trnyan­csev a gyújtogató. Amikor pedig nagy­bátyjával szembesítették, annyit beis­mert, hogy beszéltek akkor ilyesmiről, de a gyújtogatást nem ők követték el. A rendőrség a vizsgálat befejezése után Mitrovanov Dusánt és feleségét át­­kisérte a belacrkvai ügyészséghez, ahol előzetes letartóztatásba helyezték őket. Később azonban a főtárgyalásig id;ig­­lenesen szabadiábrahelyezték mindkettő­jüket. Az ügy rövidesen főtárgaylásra kerül. hat mérnökből és nyolc közgazdászból állott. A Vajdaság érdekeit a bizottság­ban Popovics Dáka mérnök, a novisza­­di kereskedelmi és iparkamara elnöke és Sztanojlovics Sándor, a becskereki kereskedelmi és iparkamara titkára képviselte. A bizottság először azt a kérdést vitatta meg, hogy megmarad­jon-e a jelenlegi kétféle — normális és keskenyvágányu —> vasúti hálózatrend­szer, vagy térjenek át teljesen a nor­mális rendszerre. Tekintettel azonban arra, hogy Boszniában és Szerbiában több mint 2000 kilométer keskenyvágá­nyu vasúti vonal van kiépítve, a konfe­rencia arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyelőre meg kell tartani a kétféle rendszert. Az uj vonalak építésének megállapítá­sánál a bizottság elsősorban arra töre­kedett, hogy az egyes vonalvégeket, amelyek az ország központja és a ten­ger felé kell, hogy gravitáljanak, egy­mással összekapcsolja. így elhatároz­ták, hogy Varasdin és Koprivnica, Ve­­lika-Kikinda és Nova Crnja, Kocsevlje és Szusak állomások között összekötő vonalakat kell építeni. A Vajdaság vasúti hálózatának bőví­tése és felépítésére vonatkozólag a kö­vetkezőket határozta el a bizottság: Fővonallá átépítendők a Pancsevó— vladimirov áci, a Pancsevó—Becskérek —dragutinovói, a Kovin—Alibunar—vr­saci, a Noviszad—titeli és a Noviszad— Sztaribecse—szentai másod- és harmad­rendű vasúti vonalak és egyidejűleg az elágazó állomások kibővittessenek. A bizottság a Vajdaság területén a következő uj vonalak kiépítését hatá­rozta el: 1. Beograd—Pancsevó, a nagy pan­­csevói Dunahid kiépítésével. 2. Szmederevo—Kovin, ugyancsak vasúti híddal a Dunán. 3. Sid—Ilok—Bácska—Palánka szin­tén Dunahiddal. 4. Novibecsej—Sztaribecsej, vasúti híd­dal a Tiszán. 5. Számos—Orlovát. 6. Pancsevó—Kovin—Belacrkva. 7. Német Crnja—Velikakikinda. A hat első vonal normális, a hetedik keskeny­vágányu vonal lenne. Értesülésünk sze­rint a bizottság azt is kimondta, hogy legelsősorban kiépítendő mindezek kö­zül a Pancsevó—beogradi hid, a mellék­vonalak fővonallá való átépítése és a végállomások összekapcsolása. A sokat vitatott adriai vasútvonal ki­építése tekintetében úgy határoztak, hogy feltétlenül szükség van két adriai vonalra, és pedig az egyik, amely Spli­­tet. a másik, amely Kotort kötné ösz­­szc az ország többi részével. A kotori vonal Beogradból indulna és Obreno­­vác, Lajkovác, Kraljevo, Raska, Pristi­na, Pety, Podgorica és Cetinje állomá­sokon keresztül menne Kotorig, a másik Beograd, Sabac, Tuzla. Szarajevó, Mos­tar és Imocki állomásokon keresztül vezetne Splitig. A vasúti hálózat kiépítésének pontos sorrendje még nincs megállapítva, de az építési program két csoportra van oszt­va: az egyik az úgynevezett »szükebb program«, amelybe azok a vonalak tar­toznak, amelyek elsősorban valósitandók, a másikba pedig a későbbi időben meg­valósítandó vonalak, tartoznak. A szü­kebb programba felvett vonalak épitése 15—20 év alatt befejezendő, a többi épí­tések teljes lebonyolítása 40—50 évre van tervezve. Hét uj vasúti vonalat építenek a Vajdaságban Négy uj vasúti hid épül a Dunán és a Tiszán — öt mellék­vonalat fővonallá alakítanak át A beográdi közlekedési konferencia határozat i Tököt vagy makkot? Irta: Farkas Antal Amíg annak a nyavalyás tornatanár­nak eszébe nem jutott, hogy nálunk lapot szerkesszen, addig a legnagyobb békes­ségben éltünk és társadalmi életünk nyu­galmát az sem zavarta meg, amikor Só­lyom Bercit, a városi pénztárost, a közte és a rovancsoló vármegyei föszámvevő között fölmerült nézeteltérések miatt le­tartóztatták. (A végin kisült, hogy Berci­nek volt igaza, mert a főszámvevő öt esztendőre taksálta a hiányt és Berci mégis csak kettőt kapott.) Az sem kel­tett nálunk nagyobb feltűnést, amikor az ujraépülő városháza kétszer is beomlott, aztán néhány ember otthagyta a fogát, mert hiszen mindnyájan tudtuk, hogy az építkezési vállalkozó nagy szamár, de becsültük benne, hogy azért mindenre vállalkozik. Aztán az a pár ember? Iste­nem. ha nem lett volna ott, bizonyára nem történt volna semmi baja. Senkinek sincs az orrára kötve, hogy milyen ha­lállal múlik ki ebből az árnyékvilágból: tessék hát az életet egy kicsit megbecsül­ni és jobban vigyázni rá. Lám. az. épít­kezési vállalkozó ur tájára sem néz az építkezéseinek. Még a szemünk se rebbent meg, ami­kor Terhes Pista harmadszor is örök­­hűséget esküdött a tőle már kétszer meg­szökött és elvált asszonynak, mert hi­szen meg vagyon írva. hogy kinek miben kell elpusztulnia. Az sem lepett meg ben­nünket, amikor szeretett képviselőnk ma átvette az ellenzéki mandátumot és a következő napon a kormánypárt elnöké­nél jelentkezett vele, mert hiszen a po­litikában gyakoriak a meglepő fordulatok és ennek az alapján biztosra vettük, hogy a legközelebbi választásnál szeretett kép­viselőnk megint csak ellenzéki program­ra fog fölesküdni. Mondom, minden társadalmi és poli­tikai eseményt megértéssel és megnyug­vással fogadtunk. Annak a nyavalyás tornatanárnak tá­madt az a szerencsétlen gondolata, hogy lapot szerkp«' ’en. 'j. m, r,i,'idí"p én, hogy ross*. -••/ üdéi., *• ..ui„ató törekvés vezette a jámbort; talán mindössze az vet, hogy az apósa nyomdatulajdonos volt, aki a lányával a stafirungon kivül nem tudott egyebet adni, minthogy he­tekint egyszer kinyomat a vejének cgv négyoldalas lapot. Ez teremtette meg nálunk azt a helyi sajtót, amely első szá­maiban nem ártott ugyan a légynek sem, hanem később annál többet a mi társa­dalmi és politikai békénknek. Az egész komédia ott kezdődött, hogy a Kaszinóban, kártyázás közben nézet­­eltérés támadt a polgármester és Barkó fiskális között. Egyik azt állította, hogy tököt kellett volna hivni a fölvevő ellen, a másik azt, hogy makkot. A végin !e­­szamarazták egymást és mi több — abba hagyták a játékot. Mi békitgettük őket, hogy igaza van az egyiknek is. másik­nak is, de — úgy látszik — ez sem hasz­nált. mert a legközelebbi városi közgyű­lésen Barkó fiskális meginterpellálta a polgármestert, hogy mi is van hát azokkal a Városi gőzfürdőrészvényekkei ? Ha már Barkó olyan tapintatlan volt, hogy ilyesmiket egy kisebb társaságban, amilyen egy pár tucat emberből össze­verődött közgyűlés. szóvá is tesz: hát aztán arravaló az az igen tisztelt sajtó, hogy az ilyen bizalmas városi közügyét háromszáz példányban a nyilvánosság elé vigye, hogy olyanok elé tárja, _akik­­nek semmi közük ahhoz, hogy a gőzfür­dő elherdálásával érte-e, nem érte-e kár a várost és mi haszon jutott e réven a polgármester ur zsebébe? Hát szabad egy közgyűlési interpellációt ilyen esetben a nyilvánosság elé vinni? Akármilyen sajnálatos is, de érthető, hogy a következő számban a polgár­­mester ur interpellálta meg Barkó fiská­list, hogy a Simon-hagyaték milyen ha­mis becslési bizonylatok alapján került a nevére és az egyik Simon-örökös miért is lett öngyilkos ennek következtében? (Ez is szamárság. A Simon-gyerek kü­lönben is tüdővészes volt.) Nagyon természetes, hogy ez az át­­kos tusakodás, ami tulajdonképpen abból eredt, hogy tököt vagy makkot kellett volna-e a fölvevő ellen kijátszani, pártok­ra tépte egységes társadalmunkat és ez nem csupán a közgyűlési teremben, ha­nem még a Kaszinóban is éreztette meg­döbbentő hatását. A Barkó-pártiak nem Gazdatársadalmunk, amely eddig a I csöndes, a szemlélődő politizálás hive volt, a helybeli újságban nyílt levélben szólította föl szeretett képviselőnket, hogy mi lesz azokkal az ígéretekkel, ami­ket választás előtt hangoztatott? Ha nem ad a kormány tenyészkanokat, akkor tessék kilépni a kormánypártból! Még el­gondolni is szörnyű, hogy mit szólhat­tak ehhez a minisztertanácsban? A sajtó alkalmat szolgáltatott arra Is, hogy bizonyos magán: veket a nyil­vánosság előtt intéz. 1 ;i; el a legvak­merőbb nyíltsággal Kinek mi köze volt ahhoz, hogy a gözinahnqsné eltörte a napernyőjét a gyógyszereszen? Ez iga­zán a kettőjük dolga volt, ha még heti­piackor a cukrászda előtt történt is. Az átkozott újság lassankint a Barkó­párt kezébe kezdett csúszni. Ez hangos­kodott benne a legjobban, mert a torna­tanárnak a fizetésjavitásra irányuló ké­relmét a városi tanács elutasította. A polgármester-párt most már nem jutott szóhoz. Uj lapot csinálni? — kész őrült­ség, hiszen ki áldozna csak egy garast is azért, hogy a tusakodásoknak nagyobb tere legyen; de meg a nyomda nagyon borsos és a tornatanár is csak úgy győzi, hogy hozományba kapja a lapot az apó­sától. Könyörögtünk neki: — Pista, légy tekintettel a városunk társadalmi és politikai békéjére: szüntesd be a lapodat! — Nem lehet. Egy-egy sajtónak kultur­­hivatása van. Most jön az építő munka: várjatok. A Nagytakaréknál olyan pana­mák vannak!... Bizonyos, hogy a Nagytakarék a Pista váltóját nem számitolta le. Szó sincs róla, ez tapintatlanság, de még nem olyan nagy panama. Megkörnyékeztük az apóst. — Gyuri bácsi, ne nyomtassa ki többet ezt a békebontó újságot, hiszen tulajdon­képpen árt vele a vejének. — De magamnak használok. Egy kis előfizetés, egy kis árverési hirdetmény, egv kis hirdetés... Valamiből csak élni kell. (Szép kis após, aki abból a hozomány­ból é3, amit a lányának adott!) — Aztán — tette hozzá az öreg — nélkül nem élhetünk. Szent Isten az ám! A Jucikát most ve­szi el a városi számvevő. Mi lesz, ha Jucika egy másik újságot visz hozomá­nyul az urához, aki elkeseredett polgár­mester-párti és egyszerre két háborúzó lap veri agyon a mi társadalmi és poli­tikai békénket? Ebből a városból el kell költözni. Kézenfekvőnek látszott az a feltevés, hogyha a tornatanárt sikerülne elválasz­tanunk a feleségétől, Gyuri bácsi beszün­tetné a női hozomány további kiszolgál­tatását és a laptól megszabadulnánk. Úgy terveződött. hogy a tornatanár fe­leségét névtelen levélben figyelmeztet­jük, hogy a tisztelt férje ura egyik-má­sik kikapós menyecske ablakán, ajtóján ki-beugrál. (Ilyen ki-beugrálást egy tor­natanárról könnyen elhihet az ember.) Ha a szerencse mellénk szegődik, a Pista házas életét sikerül földulnunk. Egyesek érdekei a közjó érdekének alája rende­­lendök! Hasonló módon, ugyanilyen er­kölcsi alapon szó volt arról is. hogy a számvevő és a Jucika házassága elé akadályokat gördítsünk, összeveszitsük a jegyespárt, mert az ő békéjük a mi tár­sadalmi békénk teljes kimúlását jelenti. A legkétségbeejtöbb helyzetben vol­tunk. amikor a főjegyző bizalmasan új­ságolta nékem: — Ne félj a másik laptól, ami nincs, mert az is bedöglik, ami van. — Hogyan? Ki döglesztené be? — Maga Gyuri bácsi. A városi nyom­tatványokat eddig a megye székhelyén csináltatták, de mostantól kezdve Gyuri bácsi szállítja. Igaz, hogy egy kicsit bor­sosabban kapjuk, de a város nyugalma minden pénzt megér. Csakugyan: a Gyuri bácsi nyomdája egyszerre beszüntette a női hozomány további kiszolgáltatását. Pista egy kis fizetésemeléssel megvigasztalódott. A Nagytakarék sem panamázott többé a váltójával: leszámítolta. És amióta nincs helvbeli újság, azóta a legnagyobb békességben éldegélünk. Nálunk nem történik semmi, de semmi. A polgármester megint egvütt kártyázik Barkó fiskálissal és a játék vév*n minden komolyabb következmények nélkül vitat­kozhatnak azon. hogy tököt-e vagy mak-* kfofllmtaY gleite meg s&a m a lat» frlrtyfatafr » pQlgtawrtwwpfrttaktal sooftJiwíWii to, Mwjta'toU

Next

/
Oldalképek
Tartalom