Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-28 / 353. szám

4. oldal.

BÁCS MEGYEI NAPLÓ

1923. december 28.

Gyújtogatással vádolnak

egy vrsaci gazdálkodót és feleségét

Három tfiz egy év alatt ugyanazon az udvaron — Az őre; na ybácai leleplezi öccsét

Vrsacról jelentik: November 9-én jelentették. a rendőrségen, hogy Mitrovanov Dusán vrsaci gazdálkodó Hajdukvelikog-ucca 50, szám alatti házában tűz ütött ki. A tűzoltóknak sikerült a tüzet idejében lokalizálni és igy mindössze néhány mázsa széna és egy disznóól égett le. A rendőrség a tüzeset ügyében azonnal megindította a vizsgálatot. Petrovics Misa főkapitánynak gyanús volt, bogy ebben az esztendőben már harmadszor' keletkezett tűz Mitrovanov portáján és összefüggést talált a november 9-iki és az előző két tűz között. Ebben az irányban is folyt tovább a nyomozás, amikor másnap reggel megjelent a rendőrségen Mitrovanov Dusán feleségével együtt és feljelentést' tett szomszédja, Trnyancsev Milos ellen gyújtogatás miatt. Feljelentésében elmondotta, hogy uz éjjel feleségével és fiával együtt látták, mikor az első lángok fellobbantak, hogy Trnvancsev egy égő kanócot hajit el és azután elszalad kertjéből és eltűnik az éjszaka sötétjében. A rendőrség Mitrovanov, felesége és. fia vallomása alapján előzetes letartóztatásba hegyezte I rnyancsev Milost és gyújtogatás büntette miatt megindította ellene az eljárást.

Trnyancsev kihallgatása során tagadta. hogy ő gyújtotta volna fel szomszédjának portáját.

Hiába hangoztatta ártatlanságát a három terhelő vallomással szemben, továbbra is visszakisérték a- rendőrségi fogdába.

Másnap azonban szenzációs fordulatot nyert ez a bűnügy és a vádlóból vádlott lett. Egy öreg összetört parasztember és egy ráncosarcu asszony jelentkeztek vallomásra a rendőrségen. Mindketten elmúltak már nyolcvan évesek. Az öreg ember elmondta, hogy.Mitjovanöv iönelnek hívják s. nagybátyja a kárvallott jylífTövarro.v Dusánnak. Előadta, hogy MitroyapoY, Dusán előtte t és ,á, felesége előtt tárgyalta meg, hogy fel kellene gyújtani az ólat, mert igy egy kis pénzhez jutnának a biztosításból.

A két öreg a következőket mondta a rendőrségen:

— Amikor meghallottuk, hogy a szomszédot letartóztatták, egész éjszaka nem tudtunk aludni. Nem hagyott pihenni az, hogy ártatlan ember szenved a fogdában.

A vallomás alapján a rendőrség Trnyancsevet azonnal szabadlábra helyezte, Mitrovanov Dusánt pedig feleségével együütt azonnal letartóztatták.

Mitrovanov Dusán kihallgatása során

Becskerekröl jelentik: December 8-ától 21-ig Beogradban nagyjelentőségű konferencia folyt le, amelynek az volt a feladata, hogy véglegesen megállapítsa az SHS királyság vasúti hálózatának kibővítési programját. A bizottságai, amely ezt a nagyfontosságu fei idatot elvégezte, a közlekedésügyi miniszter által összehívott vasúti konferencia választotta meg, hogy alapos tanulmányok után állapítsák meg, mely vasúti vonalak építésére van szükség a következő fél évszázad alatt.

A közlekedésügyi miniszter előtt harminchatezer olyan kérvény fekszik, a melyekben egyes kerületek, járások, községek, valamint közgazdasági és szociális intézmények az őket érdeklő vasúti vonalak kiépítését kérik s 150 vállalkozó tett ajánlatot a minisztériumn ik egyes vasúti vonalak kiépítésére. Hogy ezt a rengeteg kérvényt és ajánlatot el lehessen végre intézni, szükségesnek tartotta a közlekedésügyi miniszter, hogy alakítson egy bizottságot, amely a jövendő vasúti hálózatról rendszres és' részletes tervezetet dolgozzon ki. Égért ült 'Össze a bizottság egyíólytá- Jban két hétig.._

A bizottság három egyetemi tanárból,1

megmaradt előző vallomása mellett és állandóan azt hangoztatta, hogy Trnyancsev a gyújtogató. Amikor pedig nagybátyjával szembesítették, annyit beismert, hogy beszéltek akkor ilyesmiről, de a gyújtogatást nem ők követték el.

A rendőrség a vizsgálat befejezése után Mitrovanov Dusánt és feleségét átkisérte a belacrkvai ügyészséghez, ahol előzetes letartóztatásba helyezték őket. Később azonban a főtárgyalásig id;iglenesen szabadiábrahelyezték mindkettőjüket. Az ügy rövidesen főtárgaylásra kerül.

hat mérnökből és nyolc közgazdászból állott. A Vajdaság érdekeit a bizottságban Popovics Dáka mérnök, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara elnöke és Sztanojlovics Sándor, a becskereki kereskedelmi és iparkamara titkára képviselte. A bizottság először azt a kérdést vitatta meg, hogy megmaradjon-e a jelenlegi kétféle — normális és keskenyvágányu —> vasúti hálózatrendszer, vagy térjenek át teljesen a normális rendszerre. Tekintettel azonban arra, hogy Boszniában és Szerbiában több mint 2000 kilométer keskenyvágányu vasúti vonal van kiépítve, a konferencia arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyelőre meg kell tartani a kétféle rendszert.

Az uj vonalak építésének megállapításánál a bizottság elsősorban arra törekedett, hogy az egyes vonalvégeket, amelyek az ország központja és a tenger felé kell, hogy gravitáljanak, egymással összekapcsolja. így elhatározták, hogy Varasdin és Koprivnica, Velika-Kikinda és Nova Crnja, Kocsevlje és Szusak állomások között összekötő vonalakat kell építeni.

A Vajdaság vasúti hálózatának bővítése és felépítésére vonatkozólag a következőket határozta el a bizottság:

Fővonallá átépítendők a Pancsevó— vladimirov áci, a Pancsevó—Becskérek —dragutinovói, a Kovin—Alibunar—vrsaci, a Noviszad—titeli és a Noviszad— Sztaribecse—szentai másod- és harmadrendű vasúti vonalak és egyidejűleg az elágazó állomások kibővittessenek.

A bizottság a Vajdaság területén a következő uj vonalak kiépítését határozta el:

1. Beograd—Pancsevó, a nagy pancsevói Dunahid kiépítésével.

2. Szmederevo—Kovin, ugyancsak

vasúti híddal a Dunán.

3. Sid—Ilok—Bácska—Palánka szintén Dunahiddal.

4. Novibecsej—Sztaribecsej, vasúti híddal a Tiszán.

5. Számos—Orlovát.

6. Pancsevó—Kovin—Belacrkva.

7. Német Crnja—Velikakikinda. A hat első vonal normális, a hetedik keskenyvágányu vonal lenne. Értesülésünk szerint a bizottság azt is kimondta, hogy legelsősorban kiépítendő mindezek közül a Pancsevó—beogradi hid, a mellékvonalak fővonallá való átépítése és a végállomások összekapcsolása.

A sokat vitatott adriai vasútvonal kiépítése tekintetében úgy határoztak, hogy feltétlenül szükség van két adriai vonalra, és pedig az egyik, amely Splitet. a másik, amely Kotort kötné öszszc az ország többi részével. A kotori vonal Beogradból indulna és Obrenovác, Lajkovác, Kraljevo, Raska, Pristina, Pety, Podgorica és Cetinje állomásokon keresztül menne Kotorig, a másik Beograd, Sabac, Tuzla. Szarajevó, Mostar és Imocki állomásokon keresztül vezetne Splitig.

A vasúti hálózat kiépítésének pontos sorrendje még nincs megállapítva, de az építési program két csoportra van osztva: az egyik az úgynevezett »szükebb program«, amelybe azok a vonalak tartoznak, amelyek elsősorban valósitandók, a másikba pedig a későbbi időben megvalósítandó vonalak, tartoznak. A szükebb programba felvett vonalak épitése 15—20 év alatt befejezendő, a többi építések teljes lebonyolítása 40—50 évre van tervezve.

Hét uj vasúti vonalat építenek a Vajdaságban

Négy uj vasúti hid épül a Dunán és a Tiszán — öt mellékvonalat fővonallá alakítanak át

A beográdi közlekedési konferencia határozat i

Tököt vagy makkot?

Irta: Farkas Antal

Amíg annak a nyavalyás tornatanárnak eszébe nem jutott, hogy nálunk lapot szerkesszen, addig a legnagyobb békességben éltünk és társadalmi életünk nyugalmát az sem zavarta meg, amikor Sólyom Bercit, a városi pénztárost, a közte és a rovancsoló vármegyei föszámvevő között fölmerült nézeteltérések miatt letartóztatták. (A végin kisült, hogy Bercinek volt igaza, mert a főszámvevő öt esztendőre taksálta a hiányt és Berci mégis csak kettőt kapott.) Az sem keltett nálunk nagyobb feltűnést, amikor az ujraépülő városháza kétszer is beomlott, aztán néhány ember otthagyta a fogát, mert hiszen mindnyájan tudtuk, hogy az építkezési vállalkozó nagy szamár, de becsültük benne, hogy azért mindenre vállalkozik. Aztán az a pár ember? Istenem. ha nem lett volna ott, bizonyára nem történt volna semmi baja. Senkinek sincs az orrára kötve, hogy milyen halállal múlik ki ebből az árnyékvilágból: tessék hát az életet egy kicsit megbecsülni és jobban vigyázni rá. Lám. az. építkezési vállalkozó ur tájára sem néz az építkezéseinek.

Még a szemünk se rebbent meg, amikor Terhes Pista harmadszor is örökhűséget esküdött a tőle már kétszer megszökött és elvált asszonynak, mert hiszen meg vagyon írva. hogy kinek miben kell elpusztulnia. Az sem lepett meg bennünket, amikor szeretett képviselőnk ma átvette az ellenzéki mandátumot és a következő napon a kormánypárt elnökénél jelentkezett vele, mert hiszen a politikában gyakoriak a meglepő fordulatok és ennek az alapján biztosra vettük, hogy a legközelebbi választásnál szeretett képviselőnk megint csak ellenzéki programra fog fölesküdni.

Mondom, minden társadalmi és politikai eseményt megértéssel és megnyugvással fogadtunk.

Annak a nyavalyás tornatanárnak támadt az a szerencsétlen gondolata, hogy lapot szerkp«' ’en. 'j. m, r,i,'idí"p én, hogy ross*. -••/ üdéi., *• ..ui„ató törekvés vezette a jámbort; talán mindössze az

vet, hogy az apósa nyomdatulajdonos volt, aki a lányával a stafirungon kivül nem tudott egyebet adni, minthogy hetekint egyszer kinyomat a vejének cgv négyoldalas lapot. Ez teremtette meg nálunk azt a helyi sajtót, amely első számaiban nem ártott ugyan a légynek sem, hanem később annál többet a mi társadalmi és politikai békénknek.

Az egész komédia ott kezdődött, hogy a Kaszinóban, kártyázás közben nézeteltérés támadt a polgármester és Barkó fiskális között. Egyik azt állította, hogy tököt kellett volna hivni a fölvevő ellen, a másik azt, hogy makkot. A végin !eszamarazták egymást és mi több — abba hagyták a játékot. Mi békitgettük őket, hogy igaza van az egyiknek is. másiknak is, de — úgy látszik — ez sem használt. mert a legközelebbi városi közgyűlésen Barkó fiskális meginterpellálta a polgármestert, hogy mi is van hát azokkal a Városi gőzfürdőrészvényekkei ?

Ha már Barkó olyan tapintatlan volt, hogy ilyesmiket egy kisebb társaságban, amilyen egy pár tucat emberből összeverődött közgyűlés. szóvá is tesz: hát aztán arravaló az az igen tisztelt sajtó, hogy az ilyen bizalmas városi közügyét háromszáz példányban a nyilvánosság elé vigye, hogy olyanok elé tárja, _akiknek semmi közük ahhoz, hogy a gőzfürdő elherdálásával érte-e, nem érte-e kár a várost és mi haszon jutott e réven a polgármester ur zsebébe? Hát szabad egy közgyűlési interpellációt ilyen esetben a nyilvánosság elé vinni?

Akármilyen sajnálatos is, de érthető, hogy a következő számban a polgármester ur interpellálta meg Barkó fiskálist, hogy a Simon-hagyaték milyen hamis becslési bizonylatok alapján került a nevére és az egyik Simon-örökös miért is lett öngyilkos ennek következtében? (Ez is szamárság. A Simon-gyerek különben is tüdővészes volt.)

Nagyon természetes, hogy ez az átkos tusakodás, ami tulajdonképpen abból eredt, hogy tököt vagy makkot kellett volna-e a fölvevő ellen kijátszani, pártokra tépte egységes társadalmunkat és ez nem csupán a közgyűlési teremben, hanem még a Kaszinóban is éreztette megdöbbentő hatását. A Barkó-pártiak nem

Gazdatársadalmunk, amely eddig a I csöndes, a szemlélődő politizálás hive volt, a helybeli újságban nyílt levélben szólította föl szeretett képviselőnket, hogy mi lesz azokkal az ígéretekkel, amiket választás előtt hangoztatott? Ha nem ad a kormány tenyészkanokat, akkor tessék kilépni a kormánypártból! Még elgondolni is szörnyű, hogy mit szólhattak ehhez a minisztertanácsban?

A sajtó alkalmat szolgáltatott arra Is, hogy bizonyos magán: veket a nyilvánosság előtt intéz. 1 ;i; el a legvakmerőbb nyíltsággal Kinek mi köze volt ahhoz, hogy a gözinahnqsné eltörte a napernyőjét a gyógyszereszen? Ez igazán a kettőjük dolga volt, ha még hetipiackor a cukrászda előtt történt is.

Az átkozott újság lassankint a Barkópárt kezébe kezdett csúszni. Ez hangoskodott benne a legjobban, mert a tornatanárnak a fizetésjavitásra irányuló kérelmét a városi tanács elutasította. A polgármester-párt most már nem jutott szóhoz. Uj lapot csinálni? — kész őrültség, hiszen ki áldozna csak egy garast is azért, hogy a tusakodásoknak nagyobb tere legyen; de meg a nyomda nagyon borsos és a tornatanár is csak úgy győzi, hogy hozományba kapja a lapot az apósától.

Könyörögtünk neki:

— Pista, légy tekintettel a városunk társadalmi és politikai békéjére: szüntesd be a lapodat!

— Nem lehet. Egy-egy sajtónak kulturhivatása van. Most jön az építő munka: várjatok. A Nagytakaréknál olyan panamák vannak!...

Bizonyos, hogy a Nagytakarék a Pista váltóját nem számitolta le. Szó sincs róla, ez tapintatlanság, de még nem olyan nagy panama.

Megkörnyékeztük az apóst.

— Gyuri bácsi, ne nyomtassa ki többet ezt a békebontó újságot, hiszen tulajdonképpen árt vele a vejének.

— De magamnak használok. Egy kis előfizetés, egy kis árverési hirdetmény, egv kis hirdetés... Valamiből csak élni kell.

(Szép kis após, aki abból a hozományból é3, amit a lányának adott!)

— Aztán — tette hozzá az öreg —

nélkül nem élhetünk.

Szent Isten az ám! A Jucikát most veszi el a városi számvevő. Mi lesz, ha Jucika egy másik újságot visz hozományul az urához, aki elkeseredett polgármester-párti és egyszerre két háborúzó lap veri agyon a mi társadalmi és politikai békénket? Ebből a városból el kell költözni.

Kézenfekvőnek látszott az a feltevés, hogyha a tornatanárt sikerülne elválasztanunk a feleségétől, Gyuri bácsi beszüntetné a női hozomány további kiszolgáltatását és a laptól megszabadulnánk.

Úgy terveződött. hogy a tornatanár feleségét névtelen levélben figyelmeztetjük, hogy a tisztelt férje ura egyik-másik kikapós menyecske ablakán, ajtóján ki-beugrál. (Ilyen ki-beugrálást egy tornatanárról könnyen elhihet az ember.) Ha a szerencse mellénk szegődik, a Pista házas életét sikerül földulnunk. Egyesek érdekei a közjó érdekének alája rendelendök! Hasonló módon, ugyanilyen erkölcsi alapon szó volt arról is. hogy a számvevő és a Jucika házassága elé akadályokat gördítsünk, összeveszitsük a jegyespárt, mert az ő békéjük a mi társadalmi békénk teljes kimúlását jelenti.

A legkétségbeejtöbb helyzetben voltunk. amikor a főjegyző bizalmasan újságolta nékem:

— Ne félj a másik laptól, ami nincs, mert az is bedöglik, ami van.

— Hogyan? Ki döglesztené be?

— Maga Gyuri bácsi. A városi nyomtatványokat eddig a megye székhelyén csináltatták, de mostantól kezdve Gyuri bácsi szállítja. Igaz, hogy egy kicsit borsosabban kapjuk, de a város nyugalma minden pénzt megér.

Csakugyan: a Gyuri bácsi nyomdája egyszerre beszüntette a női hozomány további kiszolgáltatását. Pista egy kis fizetésemeléssel megvigasztalódott. A Nagytakarék sem panamázott többé a váltójával: leszámítolta.

És amióta nincs helvbeli újság, azóta a legnagyobb békességben éldegélünk. Nálunk nem történik semmi, de semmi. A polgármester megint egvütt kártyázik Barkó fiskálissal és a játék vév*n minden komolyabb következmények nélkül vitatkozhatnak azon. hogy tököt-e vagy mak-* kfofllmtaY gleite meg s&a m a lat» frlrtyfatafr » pQlgtawrtwwpfrttaktal

sooftJiwíWii to, Mwjta'toU