Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
1920 december 25, BÁCSMEGYET NAPLÓ _______ 89. oldal A GÉPIRÓNŐ A VILÁGTÖRTÉNELEMBEN Irta: Szász Zoltán Egy francia iró leleplezte vagy, szelidebben szólva, feltárta a SDNt. ami magyarul Nemzetek Szövetségét jelenti, belső életének egy bizarr fejezetét; azt. amelyet az itt egybegyülekező politikai hatalmasságok s a körülöttük nyüzsgő titkárnők és gépirónők többé-kevésbé bensőséges viszonyai tesznek igen-igen meglepővé s olykor pajkosan pikánssá. Arról szói a könyv, ami az uj világparlament homlokzata mögött történik. Biztonsági szerződés, lefegyverzés, háborúkat elhárító bíráskodás, megtorlási eljárás a békebontók ellen, nagytanács, kistanács, széktanács: ez a homlokzat. . Adassák tisztesség neki; bármily foevatékos ez az intézmény, mégis egvike azoknak a halvány csillagoknak, amelyek felé a mai európai éjszakából feltekinteni lehet. De azért az se varázsnélkiili. ami a homlokzat mögött történik. Titkárnők, gyorsirónök, tolmácsnök s főleg és elsősorban gépirónők billentyűznek itt külügyminiszterek szivén, simogatták miniszterelnökök gyér hajfürtjeit, játszadoznak világbankárok óraláncával. , Tévedés volna azonban azt hinni liogv a rövid szoknya és az etonfrizüra csak éppen a SDN. életének legbelsőbb szövődményein át bocsátja az örök nőiesség varázsának pezsditő fluidumát. Már a háborúban is. amely pedig kifejezetten férfiüzem volt, már a hadseregpaíancsnokságok, a hadtápirodák, az élelmezési hivatalok Írógépei és telefonfülkéi körül is ott nyüzsögtek szőke, barna vagy vörös, akkor még nagvobbára kontyos, de már akkor is rövidszoknyáiu dé- i monok s buzgón gépelték a front mögé j küldött nemibeteg katonák listáját vagy 1 haragosan* reklamálták telefonjukon a j frontmögötti esetnegeboltból a tábornok i ur számára megrendelt, de még el nem küldött ananászt. S ki csodálkozik azon hogy akár előrenyomult a hadsereg, akár | hátrált, azaz hogy az ellenség elől; «ki- I tért«, ezek a.hadseregek testé1 átszövő! női rajvonafak egyre Vöze'ebtf tudtak férkőzni a,.leghatalmasabb személyekhez! is s egy-egy parancsgépe’és vagy tele- | fenüzenet felvétele kapcsán kitüntetéseket, áthelyezéseket és szabadságolásokat' sariasztottak mosolyukkal. A háború azonban mégis csak a kezdet volt: a gépíróizmttsnak. punt politikai hatalmi tényezőnek, mint ujformáju női térfoglalásnak a férf'-hafalmi-szfé- j rák világában igazi feltörési korszaka a: forradalmak alatt köszöntött be. Talán túlzás az az állítás, hogy az orosz hol«evlki forradalmat tisztán matrózok és gépirónők csinálták. De bizonyos, bogy minden népbiztos mellett ott volt titkárnőként a tájpraiterin. aki döntő pillanatokban direktívákat is adott s állítólag kormányzóságokat és lovasezredeket! tartott meg a forradalom számára. a i mely utóbbi mentési munka egészen ért- j hetően revelálódott női munkaként. Ma- ! gyarországon a szelíd és majdnem vértelen. de a vad és fegwrrrnnogásos levegőjű bolseviki forradalomban is Yost j és Remington gépei sikeresen versenyt zajongtak Mannlicher és Kropacsek alkotásaival. Mert valóban, a gépirónö egv egész különös női típus vagy legalább is egész különös női tipussa küzdhet! fel magát. Ma már tömérdek államférfi, magasrangu hivatalnok, pénzügyi nagyság, de iró is minden közleményét gépirónőnek diktálja. Vannak publicisták, sőt novella- és regényírók is, akik egy szót se Írnak, nem is gépelnek saját maguk, hanem egy Írógéppel kiegészített titkárnőnek suttogják vagy szavalják el szellemi termékeiket. S ez az együttes produkció egészen sajátos viszonylatot teremt a diktáló és felvevő közeg között. Üzleti levelek, sablonos adatok diktáUisa esetében ugyan nem. de mihelyt valami alkotás, valami szellemi teremtésféle áramlik a diktűlóból a gépirónö kezei alá. rögtön saiátos összhangolódásnak és összgyakorlód-ísp.ak kell a két szereplő között kiépülnie Mert hiszen minél inkább szellemi rnun- i ka, minél inkább teremtés a diktált sző- j vég, annál egyénibben, annál inkább sajátos ütemben, különös szeszélyekkel ; ksvarUs uälttlfc c* tuuu Az ilyen összeszokottság aztán intimitást teremt. Diktálás közben a diktáló rendesen fesztelenné válik. Nemcsak a kényelmes ülés, de a fekvőhelyzet is olykor szükséges feltétele a gondolatok megszületésének. Vannak emberek, akiknek sétálva jönnek a gondolatai, vannak viszont, akiknek fekvőhelyzetben. Egyesek csak cigarettázva, mások csak bor vagy pálinka mellett, mások csak pongyolában tudnak alkotni. Különösen iroűa'nii értékű írások diktálása közben valóságos szellemi vajúdási izgalmak vesznek gyakran erőt a diktálom Ez az az eset. amikor a férfi vajúdik s a nő némileg a bába szerepét játssza. Mi sem természetesebb mármost, hogy az, intimitás, a fesztelenség, a szellemi vajúdás és az önlelepző vívódás c égkörében gyakran kifejlődik valami érzelmi barátság és szerelmi vonzalom is a diktáló férfi és a gépirónö között. Es pe(Fekete és sárga. Ez a két szín uralkodik rajta. Erős szemöldöke, nugy szeme. ritkuló haja fekete, ösztövér arca viszont sárga és sárgák a Unom ujjai. a csuklója is, melyen nőies aranylánc ragyog. Moha már elmúlt dél, ágyban találom őt. párnák dagályán fekszik, ébren. de aléilan, oly omlátag lengeséggel, mint a reichstadti herceg a haldoklási jelenetkor. Körötte egy dúsan berendezett legénylakás nem kellemetlen rendetlensége. Rádió, hangosan beszélővel, angol grammofon. francia kártyák bontatlan csomagokban, mint a tiszteletpéldányok egy nagy írónál, spanyol bor, olasz ibolya, lengyel pálinka, török cigaretták. rózsaleveles szopókával. A croupier csodálkozik löttömön. Főfájásról panaszkodik, likőrrel, cigarettával kínai, közben szép, hosszú aljait szemléli a paplanon'. Á$t hiszi, hogy pénzt jöttem köicsöiilcérjy. gyomban biztosit, hogy rendelkezésemre áti. Én azonban!)' — Csak néhány élményt, uram. — őrről is lehet csevegni. — Mikor feküdt le? — ötig dolgoztam. (Dolgoztam: milyen megindító Gereblyézte a téteket, fizetett, visszaadott, tessék tenni, mindenki tett, nincs tovább. Époly munka, mint szenet hordani, vagy irni.l — Mióta csinálja ezt? — Tizenöt éve. (Ástt.) — Hogy lett kártyamester? — Mint az operaénekesből énektanár. . Nem vo't tehetségem, látszottam, aztán ! letörtem, felültem a magasszékre, on- ! nan néztem a játékot. ott ragadtam, . Volt valami érdekes abban, hogy a ré-1 szegek között iózan maradtam. Később leültem a »koporsó« mellé. — Mondja, csupasz kézzel adogatja a kártyát? Mert sok klubban a kártyamester gumikesztyü-ujjat húz az tijjári, m'nt a sebész az arany eres operációkhoz — Minek ez? A kártva nem piszkos. | — Hát a pénz? — W csak zsetonokkal játszunk, még pedig pengős zsetonokká!. Ebben a tekintetben megelőztük az államot. nálunk a pengős számítás már régóta életbelépett. A kártyások legalább gyakorol iák magukat az átszámításban. — Kitűnő. A zsetonjaikat egyebütt is elfogadják törvényes fizetési eszközül? — Csak a környékbeli kávéházakban és vendéglőkben a fizetöpincérek. — Mi ma a legmagasabb tét? — Egy millió korona. \ konjuktura idején vo'tak százmilliós tétek is. — Mennyit keres? _ Szóra se érdemes. En a kártyamesterek között proletár vagyok. Van azonban 'u egy croupier, aki több klubban v-au érdekelve. Annak havi .iövedclmét legkevesebb háromszáz millióra teszem. — Nagy a játékszenvedély? —r Sa.inos, erősen megcsappant. (Só- j hajt. mint egy államférfi.) Az áldatlan, gazdaság' viszonyok. Elmúltak azok az idők, mikor Budapesten a nap és éjjel dig akkor is, ha a férfi külügyminiszter vagy hires iró s a gépirónö esetleg egy egész jelentéktelen származású és társadalmi helyzetű hölgy. De nem is kel! éppen szerelmi viszonyra gondolni: már az a meghittség is. anii a gépirónö és diktáló hatalmasság vagy híresség közt ilyenkor kialakul, elég ahhoz, hogy egy ügves nő messze a gépirónői hatáskörön tűiméiül jelentőséget és befolyást tudjon magának biztosítani. Az egyszerű titkárnő vagy titkár, aki csak rendeletet fogad el vagy hűvös megbeszélések eredményeit jegyzi fel, nehezebben jut ilyen szerephez. A teremtő, vajudásos diktálás légkörében azonban akarva nem akarva oly közel íérkőzhetik, a gépirónö, főleg. ha jól érti a mesterségét, a hatalmas vagv befolyásos férfihoz, hogy végül ez a hatalom és ez a befolyás is egy második Írógéppé válik, melyen titokban szintén a nő iáiszik. minden órájában lehetett játszani. Reggel fél kilenckor ép úgy mint délben egy órakor és hajnalban háromnegyed ötkor. — Kár. Szóval nincs pénz. De humor még mindig van? — A kártyás-hutnor nem változik, a kártyás konzervatív. —A nyerők ma is »pénzbeszedők«? — igen, akár Ferencz József korában., Aki pénzt süiyeszt, az »falaz«, »elteszi a dohányt a pincébe«, vagv Szatmárra — Ez uj. Miért éppen Szatmárra? — Rejtély. — Hát a kedves »tudósok«, akik folyton jegyeztek, a »tanárok«, akik szorgalmasan rajzolták a játék lázgörbéjét, működnek még? — Jobban, mint valaha. — A ^zfiz-k'éziiék "van még ' fiećštt-le te? £ —. Hu tenne szűz-kéz Pesten. Ma .inkább a »szakállas .kezekét« kedvelik. — Érvényben varinak még a kártyakódex régi. kőlapra vésett törvényei, a halhatatlan fex-Spatz? Bocsásson meg, m> is az a lex Spatz? (Elpirulok) Látja, eEeleitettem — (Gépiesen.) »Ha a banknak és pointeur-nek egyszerre két különböző slágere van. akkor utána egész biztosan a bank vészit.« — Beszéljen még néhány ilyen lex-et. — »En carte után egész biztosan a pointeur nyer.« -Mahlojka után egész biztosan a bank nyer.« »Pointeur-passe után egyet üt a bank, de aztán egész biztosan a pointeur üt.« »Ez a coup de Hon.« — Bravó: oroszlánütés. Milyen hősi és gyönyörű Legalább beválik? — Sok esetben. De épo'y sok esetben nem — Akkor mi az értelmük? — Ezeknek a buta lex-eknek nagyon sok értelmük van. Aki követi őket. \z nem ég le annyira, mint a hitetlen ak folyton bedül, nem tud fölállni, odaragad a székhez , A kártyának is van erkölcse. Korlátok, tilalomfák, sorompók nélkül itt «em lehet élni. A törvények mérsékletet parancsolnak a játé kosra, mint a vallásos emberre a böjtök. — Mi ma a legnagyobb probléma? — Még mindig az ötös megállás. Az is marad az idők végezetéig. — Hallani még az intermit paklik megtörésének recsegését? — \ finomabb iiilüek ma is hallják. ... Ali a mai kártyások babonája? _ Egyesek hivalkodnak bizonyos babonákkal. hogy például maguknál hordanak eg'- döglöt legyet, vagy egv eltört töltőtollat. Ezeknek nem kell hinni. Igazi babonájukat úgyse árulják el. Az ilyesmi egy bűvös C'-e'ekedet. 1 alán az ütés pillanatában a bal fülünk cimpáiát: érintik meg. De ha én is látom ezt, ak- j kor nyilván csak azért teszik, hogy el- j tereljék figyelmemet valódi. hatékony j babonájuktól. Nagyon bonyolult lelkek, j Ami természetes is. Maga az. a tény,! hogy valaki ép egy ütést játszik meg s nem egy másikat, már őrület. A legnépszerűbb kabala? — Az, hogy játék közben senkinek sem szabad pénzt kölcsön adui. — Praktikus. Hány kártyaklub működik Budapesten? —• Negyven vagy ötven nyíltan, de ugyanannyi titokban. Köröttük nagy a vetélkedés. Egyes klubok »nyiie.s bankkal csábítják a játszókat. Mások fölhajtókkal dolgoznak. A nők a legjobb fölhajtók, összeismerkednek a kártyásokkal és egyenesen házhoz szállítják őket. Jutalékot kapnak. Ha egy jó vidéki pali egy este lead ötven-hatvan milliót. akkor a fölhajtó — százalékos megállapodás szerint — öt-hat milliót kap belőle. — És ha a vidéki pali történetesen ötven-hatvan milliót nyer? Az a fölhajtó rizikója. — Hamiskártyások? — Egyre ritkábbak, de azért sokan csalnak. , A kártyamester kifizeti a légtéteket, a sajátjából. Hiszen ezek nem I rossz emberek, végül úgy is ott hagyják áz ingüket, csak polgári felkilsmeretükct nyugtatják meg azzal, hogy csalnak. — A klubok nem csalnak? — Egyes klubok néha »flótát« állítanak össze. — Mi az, az istenért? — óiyan pakli, melyben bank-passe van kirakva. Arra szolgál, hogy nekilenditse a játék-szenvedélyt s a pointeure-ök szaladjanak a pénzük után. Akkor szokták a flótát alkalmazni, mikor a játék nem fejlődik ki abban a mértékben, mint azt a pinka kívánatosnak tartja. (Mondom, mint egy államférfi.) — Miről beszélnek a kártyások? Érdekli őket a szerelem? — Ha gőzben vannak, a szeretőjük előtt is letagadtatják magukat, eldobják a legjobb találkákat Gyakran vesznek színházjegyeket, de többnyire elajándékozzák. Évekkel ezelőtt egyetlenegy színdarab keltett nagyobb érdeklődést. A lapok megírták, hogy egyik színházunk be fogja mutatni valamelyik francia írónak a darabját, melynek ez a cl^i/A'idonce ’jaite a Marié. Élénken tárgyalták, hogy miféle annonce-rčA lehet itt szó, de miután megtudták, hogy a darab a legtávolibb vonatkozásban sincs a kártyával, érdeklődésük más irányba terelődött. —Azt hallottam, hogy a kártyásoknak dülledt a szemük a sok gusztálástól, többnyire kopaszok. Igaz ez? — Ezt nem vettem észre. De az ujjaimban határozottan van valami jellegzetes. Magam sem tudom mi, de én megismerem az igazi kártyást Csodálatos szekta. Mindegyik látogatja az összes kártyaklubokat, nincs játékbarlang és előkelő kaszinó, nekik minden mindegy, akár a híveknek, hogy ho! áldoznak áhítatuknak. A napi játékhoz való pénzt akárhonnan előteremtik, a kölcsönösszeget lelkiismeretesen visszafizetik. Emellett könnyelműek. Ha nyernek, szórják a pénzt, mert nyertek, ha vesztenek, szintén költekeznek, mert úgy is sokat vesztettek. Bölcsek. Azonkívül türelmesek is. A legnagyobb politikai izgalmak idején is egymás mellett ültek, mint jó kis testvérkék, nem törődtek a jelszavakkal Szivüket állandóan csapja az izgalom, füti a láz s ez a megviselt, elhasznált izomdarabkájuk minden emberi részvétre, minden nemes megindulásra hajlamos. A kártyások nagyon jó emberek. (Bólintok és nem pusztán udvariasságból. Magam is vallom ezt. Úgy élnek itt közöttünk, mint állam az államban Polgári értelemben talán hibáztatni lehet őket. de életfelfogásuk nem alantas, mcgértöek és tiinődőek, érzik az élet ütemét, a változást, az elmúlást, minden dolog hiúságát. Ma nem diplomaták kevernék a kártyákat, hanem ők, bizonyos vagyok, hogy sohase lennének embermészárlások, kegyetlenségek, kóboruk. A kártyásuk nem üzennének hadat egymásnak. Egyszerűen föltennék egy kártyára az országukat és elvesztenék, di aztán njia visszanyernék, a népek pedig, melyek alattuk élnének, azt se tudnák hogy voltakép hová is tartoznak.) K. D. ALAKOK Kártyames'ei