Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
1920. december 25. öagsivíegyeí Napló 71. oldal. MAGYAR FALUK BÁNÁTBAN Látogatás a bánáti magyar községekben — A bánáti magyar nép gazdasági és kulturális helyzete, hangulata, panaszai és örömei Karácsony hónapjában a Bácsmegyei Napló munkatársa látogatást tett valamennyi bánáti magyar községiben, hogy megismerje a bánáti magyar nép helyzetét, hangulatát, panaszait és örömeit, politikai felfogását és a magyar falvak gazdasági, közigazgatási és kulturális viszonyait. A bánáti körutazás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy mindenütt ugyanaz a panasz: sok az adó és hogy mindenütt nagy megnyugvással fogadták a magyar párt megegyezését a radikálisokkal, amitől igen sok eredményt várnak: a magyar nép helyzetének megjavulását, a magyarság kívánságainak teljesülését. A legtöbb magyar faluban a körülmények kényszere folytán régóta működik a radikális-párt, mig a magyar pártnak nem sikerül eléggé szervezkedni. Most ugy érzik, hogy ez a két párt egy lett, hogy most mindenki szive szerint szavazhat a közös radikális—magyarpárti listára, Első utunk Debeljacsa községbe vezetett. Azt mondják, a község nevét egy hajdani népszerű ottani vendéglőről kapta, akinek Jása volt a neve. de annyira kövér volt hogy mindenki csak »kövér Jásának«, szerbül »Debel-Jásának« nevezte. A magyar rezsim idején Torontál Vásárhely volt a község neve. amelyet országos hirü nagy vásárai folytán kapott. Országos vásárai még ma is híresek, a legnagyobbak minden bánáti vásárok között, még a városi vásárokat, a beoskerekieket, kikindaikat és pancsevóikat sem véve ki. Debeljacsa szép, gazdag, rendezett község, lakossága tiszta magyar, református vallásu és többnyire jómódú emberek. Élénk kereskedelme van. gyárai és pénzintézetei. A község népe még mindig nem ocsúdott fel teljesen a múlt hónapi borzalmas hármas rablógyilkosság hatása alól, amikor négy szövetkezett gazember meggyilkolta a derék és népszerű Klein Mátyás vendéglőst, a feleségét és Becsei Kati szolgálót, azután a lakást kirabolták és megszöktek. Leginkább az fáj a falunak, hogy a gyanúsítottak között egy odavaló református magyar is akadt: Nagy János cipész, akinek az apja szégyenében — vagy talán félelmében — fölakasztotta magát. A legnagyobb panasza a népnek, hogy elvette az agrárreform a község legelőiét. Ez nagy csapás a lakosságra, mert lehetetlenné teszi az állattenyésztést, anélkül pedig megakad a földművelés. Sok mindent próbáltak már, hogy viszszaszerezzék a legelőt, de eddig még eredménytelenül. Már azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy pört indítanak az állam ellen a legelő visszaadásáért, miután valamelyik beogradi ügyvéd felvilágosította őket, hogy a legelő elvétele jogtalan és hajlandó volt a Pört ingyen elvállalni, ha azt meg nem nyerik. A faluban csak egy párt van megszervezve: a radikális párt, amelynek Tóth Ferenc az elnöke. Tóth Ferenc tekintélyes ember, jómódú gazda és az egész faluban népszerű. Évekkel ezelőtt egy kegyetlen és igazságtalan jegyző kínozta, üldözte a debeljácsai magyarokat, akinek azonban olyan összeköttetései voltak, hogy minden küldöttségjárás hiába volt ellene. Aztán jöttek a választások és Tóth Ferenc kijelentette, hogy ha a jegyzőt azonnal elhelyezik, akkor készek a radikális-pártra szavazni. Ez volt a végső kétségbeesés. A kívánságot akkor telítették is és Tóth Ferenc beváltotta szavát: megalakította a radikális pártot és azóta a közigazgatás teljesen rendbn megy Debeljácsán. Csak az adó, az sok, de azon már nem tud segíteni még a radikálisáért sem. Debeljácsáról elmentünk Jermenovci községbe, amelynek a régi neve Orményháza volt. Jermenovci kis falu, 1900 lakossal, 5436 hold föld határral. A lakosság középmódu, szegénység kevés, de gazdag ember sincs sok a faluban. Van hitelszövetkezete. amelynek Cseh János az elnöke, van tüzoltótestülete, amelynek Kancsár József a parancsnoka. aki egyben a községi biró tisztét is betölti. A tüzoltótestület élénk kulturmunkát is végez, amennyiben minden nagyobb ünnepen szinielőadást rendeznek. A külturmozgalom élén Likker Gergely borbélymester áll. A. község jegyzője, Sztefanovics István csak két hónapja van Jermenovcin és máris igen népszerű, annál is inkább, mert az elődje, Brasován Mileta valósággal réme volt a falunak, ö volt az. aki revolverrel akarta kényszeríteni az egyik jermenovci! polgárt, hogy jogtalan követelését megfizesse. Itt is általános a panasz a/ adó miatt, amely oly rengeteg, hogy lehetetlen megfizetni. Még nagyobb baj, hogy roszszak az utak annyira, hogy egész télen el vannak zárva a világtól. Ezért a gabonát csak nyáron tudják eladni, mert télen nem lehet szállítani. Van még egy nagy panasza a falunak: jelentékeny dohányteremeiés volt mindig Ürményházán, nyolcvan hold volt beültetve dohánnyal, de tavaly óta nem kaptak engedélyt dohánytermelésre, ami természetesen nagy kár a falura. A jermenovcii hetipiacok híresek, az egész környék odahozza áruját eladni. Orvos a faluban nincsen, iskola egy van, négy osztályos, amelyben csak a két alsó osztályban tanítanak magyarul, a harmadik és negyedik osztályban már csak szerbül folyik a tanítás. A falu lakossága katolikus, a plébános, Szakáll András igen népszerű. Van azonban a tanyákon tizennégy nazaré nus család is. Ezeknek Obmann Ferenc a papjuk, aki egyébként jómódú föidbir tokos, 150 holdat tesz ki a birtoka. Ér dekes. hogy a nazarénusoknak saját, villanytelepjíik van, úgyhogy a tanyákon villanyvilágítás van, mig a faluban csak lámpával világítanak. Rádiójuk is van a nazarénusoknak, imaházuk is volt, de azt a hatóságok lepecsételték. A pótadó igen nagy Jermenovcin: 1500 százalék. Politikai párt több is van, a legerősebb a radikális-párt. amelynek 225 tagja van, de a legutolsó választáson 417-en szavaztak a radikális listára. Most nagyon őrülnek, hogy a magyar párt a radikálisokkal megegyezett, igy legalább az egész falu egy listára szavaz. Egyik legjelentősebb magyar falu a Bánátban Torda amelynek ötezer magyar lakosa van. Prém Péter plébános, ez a tekintélye^ népszerű és nagytudásu pap elmondja nekünk a község történetét' — Egészen 1773-ig ez a terület kincstári biTtok volt. Akkor gróf Pejacsevics Zslgmond megvette és magyar teleoeseket hozatott a föld művelésére. Jöttek ide Apátfalváról, Szegedről. Makóról. Kiszomborból és Bániakról telepesek. A felépítés 1797-ben kezdődött, vagy ahogyan itt mondják: a »megszállás«. A telep már akkor Bánát-Torda nevet kapta. Sokáig csak bérbe, felesbe dolgoztak, de mikor a gTóí látta, hogy a nép szorgalmas és hogy a szomszédos Csekonics-blrtokról csábítani kezdik őket, 1881-ben, hogy helyhez kösse őket, örökáron eladott minden családnak 2'A, illetve 5 hold földet amortizációra. Ezt nevezik a faluban »első öröklés«-nek. A második öröklés 1903-ban történt, amikor Papp Géza intervenciójára amortizációs kölcsönt kaptak, úgyhogy minden család 15—20 hold földet vásárolhatott. — A falu ezután fejlődésnek indult. Négy iskola épült, ma hét tanerő van bennük. De 1848-ban osztrák martalóc csapatok elől a nép elmenekült Szeged felé, a bevonuló csapatok pedig a falut felgyújtották. A nép csak hónapok múlva tért vissza. 1863-ban a kolera megtizedelte a népet és az a nap, amelyen a kolera megszűnt a faluban (szeptember 4-ike, Rozália napja) még ma is községi ünnep. Á másik nagy csapás az 1863—64-ben az az úgynevezett *szökesztendőben« érte a falut, amikor nyolc hónapig nem esett az eső és a kevés búzát nem fogta a kasza, szálanként kellett kitépni. A jószágok etetésére kiszedték a szalmát a szalmazsákokból. 1870-ben az árviz öntötte el Tordát. Házak dőltek össze, jószágok elpusztultak és csak 1872-ben ment le a viz a földekről. Torda község népe főként dohánytermeléssel foglalkozik, de nagy elkeseredést szült, hogy az idén 600 termelő helyett csak 150 kapott engedélyt dohánytermelésre. Vasútja nincs, ehelyett naponta háromszor megy az autóbusz Becskerekre. Két nagyméretű országos vására van, de mindennél híresebb a május 16-iki hires tordai búcsú, amely az utóbbi időben néha már bicskázás nélkül is lefolyik. Az ipartestületnek 80 tagja van. elnöke Korom János cipész. Van 35 ta gu tűzoltó testületé, aniélynek Szél Péter asztalosa parancsnoka. Az iskola igazgatója Kovács Pál tekintélyes ember. A falu büszkesége Bénák Imre ta^ nitó. az első diplomás ember a tlordai nón véréből, ö a falu tanácsadója, hozzátoraulnafc panaszaikkal, ügyes-bajos dolgaikkal Érdekes egyéniség a faluban mezők Ferenc a vidámkedalyü örev Dohém. nyugalmazott kántortanito. aki 30 éven át tc/nitotta a tordai lurkókat. Már tíz éve végrendelkezik, folyton készül a halálra, de évről-évre egészségesebb és kedélyesebb. A falu iegvzőie Jokics Vazul nagyszerű fiatalember, aki a hírhedt Eremics Jován helyét foglalta el. A biró Tóth Antal, a Hitelszövetkezett elnöke Tápán János. Élénk kulturélet folyik Tordán, amelynek főmozagtója Barta Mariska és Bénák Imréné tanítónők. A tordai műkedvelők között a legkiválóbbak Kószó Ilonka a két Hönig testvér, Korom Irénke. Pap Erzsi és Sári István. Tordán is erős a radikális párt, amelynek, sikerüli) kijárni, hogjj megszabadultak, Eremics Jován jegyzőtől. Novemberben a novibecsei kerületi konferencián 40 kocsival vonultak fel és amikor Nincsics külügvmlnniszter előtt elvonultak, Szitepanovics képviselő azt mondta Nincsicsnek: — Itt jönnek a mi tordai magyarjaink. Erre nagyon büszkék a tordaiak, akik most nagyon örülnek a magyar párt és a radikális párt megegyezésének, amelyben az ő politikájuk igazolását látják. Tordától nem esik messze Nova Crnja Képkeretek mindenféle alakban és kivitelben. Ml Festmények, gobelinek szakszert! keretezése F. BACHINGER Subotlca, Aleksandrova u.13 —»> c-*~-Rahmen-Kunst-Werkstätte. Stilgerechte Einrahmungen jeder A t von Bildern köség. azelőtt Magyar Csernia volt a neve, nagy magyar község, amelynek közel ötezer lakosa van. Ez is telepítésből alakult falu, amelynek ma 12.000 hold határa van. A föld apró darabokra van osztva, alig van olyan gazda, akinek több volna 40—50 holdnál. A legtöbb a 10—20 holdas kisgazda. Azért nagy számban vannak a földnélküll szegények is. akiken a község ugy akart segíteni, hogy a községi földekből mindegyiknek ingyen házhelyet juttatott. A községnek rendkívül élénk a forgalma, különösen amig Zsombolya Jugoszláviához tartozott, mert a keskeny vágányu vonattal rövid idő alatt be lehetett érni Zsombolyára. Mióta azonban Zsombolyát Romániához csatolták. Nova Crnja község kereskedelmi forgalma Becskerek felé orientálódik. A község nevezetessége a Bahringféle szálloda, amely elegáns berendezésével nagyvárosi nivón áll. Ebben a szállodában Van a község egyetlen nagy moznia. amely a legmodernebb műsortmutatja be. Van a falunak 40 tagú tüzoltótestülete, amelynek az agilis Polimer István a parancsnoka. A tűzoltóságnak kitűnő zenekara is van, azonkívül műkedvelő gárdája, amelynek élén Csiszár Imre áll. Csiszár Imre egyébként a falu legérdekesebb egyénisége. Félkezű rokkant azonfelül ezermester: kárpitos, fényképész és biztosítási ügynök. Azi egész falu nagyon szereti a derék, vidám és sokoldalú Csiszár bácsit Nevezetes ember a falu plébánosa. Fábián Dénes kerületi esperes, nagytekintélyű. szeretetreméltó és nagytudásu pap. Az öccse, dr. Fábián Károly a falu orvosa, akit elsőrangú orvosnak ismernek. A község biráia Fricska István szintén nagyon népszerű és tekintélyes férfiú. A falu forgalmát erősen emeli az a körülmény, hogy a szomszédságban van két nagy dobrovoljác-telep: Alekszandrovo és Karagvorgvevo. amelyek lakói mind Csernyára járnak bevásárolni. Novacrnjatól három kilométerre fekszik Tóba község, amelynek lakossága szintén tiszta magyar. Tóba kis falu, mindössze 1200 lakosa van, de olyan szép, tiszta, rendes község, olyan Ízlésesen épült csinos házai vannak, hogy arra alig van példa a Bánátban. Az intelligencia Petrovics Nikola jegyzőből, Bálint István bíróból. Dobra Péter tanítóból és a plébánosból áll. Van a falunak gazdaköre, amelynek Kaslik József az elnöke. Tóba község népe jómódú volt. csak a nagy pór teszi őket tönkre, meg a sok adó. A nagy pör két részre osztotta a népet, az úgynevezett »tízesekre« és »tizenhetesekre«, akik egymásnak kérlelhetetlen ellenségei. A tízesek azok. akik 1900-ben vették a földet, a tizenhetesek pedig azok, akik ugyanezt a földet 1917-ben újra megvásárolták. Mert a bölcs vármegye 1917-ben eladta azoknak a földjeit, akik a háborúban voltak és nem fizették az amortizációt. A tízesek és a tizenhetesek évek óta pőrben állnak egymással és a pört egyszer az egyik, másszor a másik fél nyerte meg. Utoljára a hetesek nyertek, de a birtokban a tízesek vannak. A pörre azután lassacskán rámegy a falu egész vagyona és ami fő — a békessége. A Tisza mellett, Bácska közelében fekszik Padéj község, amelynek hatezer lakosa közül négyezerötszáz magyar és ezerötszáz szerb. Padéj község arról nevezetes, hogy itt a magyarok és a szerbek emberemlékezet óta a legnagyobb barát-
