Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

1920. december 25. öagsivíegyeí Napló 71. oldal. MAGYAR FALUK BÁNÁTBAN Látogatás a bánáti magyar községekben — A bánáti magyar nép gazdasági és kulturális helyzete, hangulata, panaszai és örömei Karácsony hónapjában a Bácsmegyei Napló munkatársa látogatást tett vala­mennyi bánáti magyar községiben, hogy megismerje a bánáti magyar nép hely­zetét, hangulatát, panaszait és örömeit, politikai felfogását és a magyar falvak gazdasági, közigazgatási és kulturális viszonyait. A bánáti körutazás eredmé­nyeképpen megállapíthatjuk, hogy min­denütt ugyanaz a panasz: sok az adó és hogy mindenütt nagy megnyugvás­sal fogadták a magyar párt megegye­zését a radikálisokkal, amitől igen sok eredményt várnak: a magyar nép hely­zetének megjavulását, a magyarság kí­vánságainak teljesülését. A legtöbb ma­gyar faluban a körülmények kényszere folytán régóta működik a radikális-párt, mig a magyar pártnak nem sikerül elég­gé szervezkedni. Most ugy érzik, hogy ez a két párt egy lett, hogy most min­denki szive szerint szavazhat a közös radikális—magyarpárti listára, Első utunk Debeljacsa községbe vezetett. Azt mondják, a köz­ség nevét egy hajdani népszerű ottani vendéglőről kapta, akinek Jása volt a neve. de annyira kövér volt hogy min­denki csak »kövér Jásának«, szerbül »Debel-Jásának« nevezte. A magyar rezsim idején Torontál Vásárhely volt a község neve. amelyet országos hirü nagy vásárai folytán kapott. Országos vásárai még ma is híresek, a legnagyob­bak minden bánáti vásárok között, még a városi vásárokat, a beoskerekieket, ki­­kindaikat és pancsevóikat sem véve ki. Debeljacsa szép, gazdag, rendezett község, lakossága tiszta magyar, refor­mátus vallásu és többnyire jómódú em­berek. Élénk kereskedelme van. gyárai és pénzintézetei. A község népe még mindig nem ocsúdott fel teljesen a múlt hónapi borzalmas hármas rablógyilkos­ság hatása alól, amikor négy szövetke­zett gazember meggyilkolta a derék és népszerű Klein Mátyás vendéglőst, a fe­leségét és Becsei Kati szolgálót, azután a lakást kirabolták és megszöktek. Leg­inkább az fáj a falunak, hogy a gyanú­sítottak között egy odavaló református magyar is akadt: Nagy János cipész, akinek az apja szégyenében — vagy talán félelmében — fölakasztotta ma­gát. A legnagyobb panasza a népnek, hogy elvette az agrárreform a község legelő­iét. Ez nagy csapás a lakosságra, mert lehetetlenné teszi az állattenyésztést, anélkül pedig megakad a földművelés. Sok mindent próbáltak már, hogy visz­­szaszerezzék a legelőt, de eddig még eredménytelenül. Már azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy pört indítanak az állam ellen a legelő visszaadásáért, mi­után valamelyik beogradi ügyvéd felvi­lágosította őket, hogy a legelő elvétele jogtalan és hajlandó volt a Pört ingyen elvállalni, ha azt meg nem nyerik. A faluban csak egy párt van meg­szervezve: a radikális párt, amelynek Tóth Ferenc az elnöke. Tóth Ferenc tekintélyes ember, jómódú gazda és az egész faluban népszerű. Évekkel ezelőtt egy kegyetlen és igazságtalan jegyző kínozta, üldözte a debeljácsai magyaro­kat, akinek azonban olyan összekötte­tései voltak, hogy minden küldöttségjá­rás hiába volt ellene. Aztán jöttek a vá­lasztások és Tóth Ferenc kijelentette, hogy ha a jegyzőt azonnal elhelyezik, akkor készek a radikális-pártra sza­vazni. Ez volt a végső kétségbeesés. A kívánságot akkor telítették is és Tóth Ferenc beváltotta szavát: megalakította a radikális pártot és azóta a közigazga­tás teljesen rendbn megy Debeljácsán. Csak az adó, az sok, de azon már nem tud segíteni még a radikálisáért sem. Debeljácsáról elmentünk Jermenovci községbe, amelynek a régi neve Or­­ményháza volt. Jermenovci kis falu, 1900 lakossal, 5436 hold föld határral. A lakosság középmódu, szegénység ke­vés, de gazdag ember sincs sok a falu­ban. Van hitelszövetkezete. amelynek Cseh János az elnöke, van tüzoltótestü­­lete, amelynek Kancsár József a pa­rancsnoka. aki egyben a községi biró tisztét is betölti. A tüzoltótestület élénk kulturmunkát is végez, amennyiben minden nagyobb ünnepen szinielőadást rendeznek. A külturmozgalom élén Lik­ker Gergely borbélymester áll. A. köz­ség jegyzője, Sztefanovics István csak két hónapja van Jermenovcin és máris igen népszerű, annál is inkább, mert az elődje, Brasován Mileta valósággal ré­me volt a falunak, ö volt az. aki revol­verrel akarta kényszeríteni az egyik jermenovci! polgárt, hogy jogtalan kö­vetelését megfizesse. Itt is általános a panasz a/ adó mi­att, amely oly rengeteg, hogy lehetetlen megfizetni. Még nagyobb baj, hogy rosz­­szak az utak annyira, hogy egész té­len el vannak zárva a világtól. Ezért a gabonát csak nyáron tudják eladni, mert télen nem lehet szállítani. Van még egy nagy panasza a falunak: jelenté­keny dohányteremeiés volt mindig Ür­­ményházán, nyolcvan hold volt beültet­ve dohánnyal, de tavaly óta nem kap­tak engedélyt dohánytermelésre, ami természetesen nagy kár a falura. A jermenovcii hetipiacok híresek, az egész környék odahozza áruját eladni. Orvos a faluban nincsen, iskola egy van, négy osztályos, amelyben csak a két alsó osztályban tanítanak magya­rul, a harmadik és negyedik osztály­ban már csak szerbül folyik a tanítás. A falu lakossága katolikus, a plébános, Szakáll András igen népszerű. Van azonban a tanyákon tizennégy nazaré nus család is. Ezeknek Obmann Ferenc a papjuk, aki egyébként jómódú föidbir tokos, 150 holdat tesz ki a birtoka. Ér dekes. hogy a nazarénusoknak saját, vil­­lanytelepjíik van, úgyhogy a tanyákon villanyvilágítás van, mig a faluban csak lámpával világítanak. Rádiójuk is van a nazarénusoknak, imaházuk is volt, de azt a hatóságok lepecsételték. A pótadó igen nagy Jermenovcin: 1500 százalék. Politikai párt több is van, a legerősebb a radikális-párt. amelynek 225 tagja van, de a legutolsó választá­son 417-en szavaztak a radikális listá­ra. Most nagyon őrülnek, hogy a ma­gyar párt a radikálisokkal megegyezett, igy legalább az egész falu egy listára szavaz. Egyik legjelentősebb magyar falu a Bánátban Torda amelynek ötezer magyar lakosa van. Prém Péter plébános, ez a tekintélye^ népszerű és nagytudásu pap elmondja nekünk a község történetét' — Egészen 1773-ig ez a terület kincs­tári biTtok volt. Akkor gróf Pejacsevics Zslgmond megvette és magyar teleoe­­seket hozatott a föld művelésére. Jöt­tek ide Apátfalváról, Szegedről. Makó­ról. Kiszomborból és Bániakról telepe­sek. A felépítés 1797-ben kezdődött, vagy ahogyan itt mondják: a »megszál­lás«. A telep már akkor Bánát-Torda nevet kapta. Sokáig csak bérbe, feles­be dolgoztak, de mikor a gTóí látta, hogy a nép szorgalmas és hogy a szom­szédos Csekonics-blrtokról csábítani kezdik őket, 1881-ben, hogy helyhez kösse őket, örökáron eladott minden családnak 2'A, illetve 5 hold földet amortizációra. Ezt nevezik a faluban »első öröklés«-nek. A második öröklés 1903-ban történt, amikor Papp Géza in­tervenciójára amortizációs kölcsönt kap­tak, úgyhogy minden család 15—20 hold földet vásárolhatott. — A falu ezután fejlődésnek indult. Négy iskola épült, ma hét tanerő van bennük. De 1848-ban osztrák martalóc csapatok elől a nép elmenekült Szeged felé, a bevonuló csapatok pedig a falut felgyújtották. A nép csak hónapok múl­va tért vissza. 1863-ban a kolera meg­tizedelte a népet és az a nap, amelyen a kolera megszűnt a faluban (szeptem­ber 4-ike, Rozália napja) még ma is községi ünnep. Á másik nagy csapás az 1863—64-ben az az úgynevezett *szök­­esztendőben« érte a falut, amikor nyolc hónapig nem esett az eső és a kevés búzát nem fogta a kasza, szálanként kellett kitépni. A jószágok etetésére kiszedték a szalmát a szalmazsákokból. 1870-ben az árviz öntötte el Tordát. Há­zak dőltek össze, jószágok elpusztultak és csak 1872-ben ment le a viz a földek­ről. Torda község népe főként dohányter­meléssel foglalkozik, de nagy elkesere­dést szült, hogy az idén 600 termelő he­lyett csak 150 kapott engedélyt dohány­­termelésre. Vasútja nincs, ehelyett na­ponta háromszor megy az autóbusz Becskerekre. Két nagyméretű országos vására van, de mindennél híresebb a május 16-iki hires tordai búcsú, amely az utóbbi időben néha már bicskázás nélkül is lefolyik. Az ipartestületnek 80 tagja van. el­nöke Korom János cipész. Van 35 ta gu tűzoltó testületé, aniélynek Szél Pé­ter asztalosa parancsnoka. Az iskola igazgatója Kovács Pál tekintélyes em­ber. A falu büszkesége Bénák Imre ta^ nitó. az első diplomás ember a tlordai nón véréből, ö a falu tanácsadója, hoz­­zátoraulnafc panaszaikkal, ügyes-bajos dolgaikkal Érdekes egyéniség a falu­ban mezők Ferenc a vidámkedalyü örev Dohém. nyugalmazott kántortani­­to. aki 30 éven át tc/nitotta a tordai lur­kókat. Már tíz éve végrendelkezik, foly­ton készül a halálra, de évről-évre egészségesebb és kedélyesebb. A falu iegvzőie Jokics Vazul nagy­szerű fiatalember, aki a hírhedt Eremics Jován helyét foglalta el. A biró Tóth Antal, a Hitelszövetkezett elnöke Tá­­pán János. Élénk kulturélet folyik Tor­dán, amelynek főmozagtója Barta Ma­riska és Bénák Imréné tanítónők. A tor­dai műkedvelők között a legkiválóbbak Kószó Ilonka a két Hönig testvér, Ko­rom Irénke. Pap Erzsi és Sári István. Tordán is erős a radikális párt, amelynek, sikerüli) kijárni, hogjj meg­szabadultak, Eremics Jován jegyző­től. Novemberben a novibecsei kerületi konferencián 40 kocsival vonultak fel és amikor Nincsics külügvmlnniszter előtt elvonultak, Szitepanovics képviselő azt mondta Nincsicsnek: — Itt jönnek a mi tordai magyarjaink. Erre nagyon büszkék a tordaiak, akik most nagyon örülnek a magyar párt és a radikális párt megegyezésének, amelyben az ő politikájuk igazolását lát­ják. Tordától nem esik messze Nova Crnja Képkeretek mindenféle alakban és ki­vitelben. Ml Festmények, gobelinek szak­szert! keretezése F. BACHINGER Subotlca, Aleksandrova u.13 —»> c-*~-Rahmen-Kunst-Werkstätte. Stilgerechte Einrahmungen jeder A t von Bildern köség. azelőtt Magyar Csernia volt a neve, nagy magyar község, amelynek közel ötezer lakosa van. Ez is telepítés­ből alakult falu, amelynek ma 12.000 hold határa van. A föld apró darabokra van osztva, alig van olyan gazda, aki­nek több volna 40—50 holdnál. A leg­több a 10—20 holdas kisgazda. Azért nagy számban vannak a földnélküll sze­gények is. akiken a község ugy akart segíteni, hogy a községi földekből mind­egyiknek ingyen házhelyet juttatott. A községnek rendkívül élénk a forgalma, különösen amig Zsombolya Jugoszláviá­hoz tartozott, mert a keskeny vágányu vonattal rövid idő alatt be lehetett érni Zsombolyára. Mióta azonban Zsombo­lyát Romániához csatolták. Nova Crnja község kereskedelmi forgalma Becske­rek felé orientálódik. A község nevezetessége a Bahring­­féle szálloda, amely elegáns berende­zésével nagyvárosi nivón áll. Ebben a szállodában Van a község egyetlen nagy moznia. amely a legmodernebb műsort­­mutatja be. Van a falunak 40 tagú tüz­­oltótestülete, amelynek az agilis Poli­mer István a parancsnoka. A tűzoltó­ságnak kitűnő zenekara is van, azonkí­vül műkedvelő gárdája, amelynek élén Csiszár Imre áll. Csiszár Imre egyéb­ként a falu legérdekesebb egyénisége. Félkezű rokkant azonfelül ezermester: kárpitos, fényképész és biztosítási ügy­nök. Azi egész falu nagyon szereti a derék, vidám és sokoldalú Csiszár bá­csit Nevezetes ember a falu plébánosa. Fábián Dénes kerületi esperes, nagyte­kintélyű. szeretetreméltó és nagytudásu pap. Az öccse, dr. Fábián Károly a falu orvosa, akit elsőrangú orvosnak ismer­nek. A község biráia Fricska István szintén nagyon népszerű és tekintélyes férfiú. A falu forgalmát erősen emeli az a körülmény, hogy a szomszédságban van két nagy dobrovoljác-telep: Alek­­szandrovo és Karagvorgvevo. amelyek lakói mind Csernyára járnak bevásá­rolni. Novacrnjatól három kilométerre fek­szik Tóba község, amelynek lakossága szintén tiszta magyar. Tóba kis falu, mind­össze 1200 lakosa van, de olyan szép, tiszta, rendes község, olyan Ízlésesen épült csinos házai vannak, hogy arra alig van példa a Bánátban. Az intelli­gencia Petrovics Nikola jegyzőből, Bá­lint István bíróból. Dobra Péter taní­tóból és a plébánosból áll. Van a falu­nak gazdaköre, amelynek Kaslik Jó­zsef az elnöke. Tóba község népe jómódú volt. csak a nagy pór teszi őket tönkre, meg a sok adó. A nagy pör két részre osz­totta a népet, az úgynevezett »tízesek­re« és »tizenhetesekre«, akik egymás­nak kérlelhetetlen ellenségei. A tízesek azok. akik 1900-ben vették a földet, a tizenhetesek pedig azok, akik ugyan­ezt a földet 1917-ben újra megvásárol­ták. Mert a bölcs vármegye 1917-ben eladta azoknak a földjeit, akik a há­borúban voltak és nem fizették az amortizációt. A tízesek és a tizenhete­sek évek óta pőrben állnak egymással és a pört egyszer az egyik, másszor a másik fél nyerte meg. Utoljára a he­tesek nyertek, de a birtokban a tízesek vannak. A pörre azután lassacskán rá­megy a falu egész vagyona és ami fő — a békessége. A Tisza mellett, Bácska közelében fekszik Padéj község, amelynek hatezer lakosa közül négyezerötszáz magyar és ezerötszáz szerb. Padéj község arról nevezetes, hogy itt a magyarok és a szerbek em­beremlékezet óta a legnagyobb barát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom