Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

60. oldal

bAcsmegyh napló

!9ÜMS. decemberi.

Gábor, az adai születésű ieles nyelvtudós.

1899. Becskereken mezhalt Stenbach Antal, tanfelügyelő.

13. 1888. Gazdasági és Méhészeti kiállítás Noviszadon.

15. 1686. Azt első szentai csata a törökök ellen.

1885. Mezalakult a Vancsevói Szinüzvzvámolitó Egylet

16. 1698. Széchenyi Pál er. kalocsai érsek személvében kinevezik Bácsboroe vm. első főispánlát.

17. 1780. A Bánsáp részére ui úrbéri

szabályzatot léptettek életbe. 1849. A Volvodina mezalakulása. 1896. A szubotical Nemzeti Casinó felavatása.

18. 1663. Párisban született Savóval

Eugén hercee. a szentai hős.

19. 1903. Szuboticán naiv lelkesedéssel

ölik mez Deák Ferenc százados születésnapiét.

20. 1860. Az e napon kelt Diploma a

torontáli iskolákba is visszahelyezi a maevar nyelvet 1872. A szubotical Kereskedelmi és Iparbank alapszabályait jóváhaeviák.

22. 1857. A noviszadi alreállskoia meznvitása.

25. 1860. Bácsordason született dr. Borovszkv Samu. a Mazy. Tudományos Akadémia taeia.

27. 1859. Szuboticán tnezünneplik Kazinczy Ferenc születése százados évfordulóiát

1906. Hazafias ünnep Klkindán Rákóczi Ferenc és buidosó társainak hazahozatala alkalmából.

29. 1903. Szuboticán meghalt 92 éves

korában Zomborcsevics Ferenc. volt orsz. képviselő volt városi főiezvző és üewéd. Gazdag könyvtárát a gimnáziumra hagyományozta.

30. 1884. Szmboticán Mamuzsich Lázárt

polgármesterré választották.

31. 1903. Megnyílt a .Kiskunhalas—rigvícai h. é. vasút Hossza 71 km.

November

1. 1729. A VeL-Becskereken letelepedett német családok e naptól fizetnek adót

1849. A noviszadi szerb algimnázium leégése után újra megnyílt ' 1852. A noviszadi oénzügvlgazgatősáz megkezdte működését. ; 1905. Szubotica székhellyel mezkezdi működését az Iparfelügvelősés.

t. 1864. Szentén született Lovdszy Márton, volt orsz. képv.

18S6. A becskereki ui vármezvehúza alapkőünnepe.

8. 1716. Merev tábornok visszaíozlaüa

Pancsevót.

9. 1779 Eszterházv Ferenc m. kir udv.

kancellista, gr. Kollowrai udv. kamarai elnök és zr. Khevenhiiller udv. főszámszéki elnök emlékiratot intéznek Mária Therezáához a délvidéki részek visszacsatolása Iránt.

11. 1872. Meznvilt a szombori gimnázium.

12. 1774. Mária Therézia a vek- kikindai

kerületet kiváltságlevéllel tüntette ki.

14. 1889. Megnvilt a Szuhotica— Szenta—sztaribecseii h. é. vasútvonal. Hossza: 77 kin 16. 1787. 11 József császár a bánsági Vizesdián ezer holdas uradalmat aiándékozott spizní gr. Markovics Miklósnak.

18. 1901. Lalinovics Pált Báesmegye főispánjává nevezik ki.

19. 1884. A bácsi »Erzsébet árva ház*

felavatása.

1891. Rőnav Jenő az ui torontáli főispán beiktatása.

24. 1892. Először telefonálnak Noviszadon

25. 1853. Ma "várnádén született Kened! Géza. író.

1882 A szombori színház memvilf.

28. 1842. Szuboticán é'efbp'éntefik a

nnszt('b!rói intézményi.

30. 1837. Tompán 117 érés korában meghalt Inbai Budai Hona. (Halála elő1*! nnnnn Torrmá.. ró' Imásféió-ni iárósl trvnioe ment be Szabadkába (á »Bácska« közlése. 1184 XII—12.)

I. 1687. A Szuboticán letelenii'ő s«erbekrfí' a Ferencrendi-n.apok bejegyzéseket vezetnek -1700. Szuboticai katonai összeirási mintában Szacsich Lukács elsőül szerepel kapitányi minőségben.

1712. Bácsbodroe vm. mezválasznia első alisoánlát báró Pelacsevies Gvörev személvében. 1718 A pétervdradi róm. kath. plébániát mezszervezték.

5. 1850. A szombori oénzüzvizazzatósáz mezkezdi működését.

6. 1830. Torontói vm. ülést tartott a

magvar nyelvnek szélesebb mederben való terjesztése tárgyában.

7. 1748. A Bánság nyers selvern előállítására 600. az eperfa1 és rozs tennelésére 600 és az indigóéra szintén 600 fr* szubvenciót

12. 1782.

13. 1779.

14. 1329. 1890.

nver. 23. 1884.

Megnvilt a szabadkai gimnázium.

Szuboticán a városházán kihirdetik a Privilégiumot. Turski-Kanizsdn hetipiacot engedélyeznek.

Ez Időtől kezdve Szubotica, Noviszad és Szombor város a szegedi kamarához tartozik.

15. 1725. A kormányzó utasítja a torontáli kerületeket hogy az alattvalóknak tilos a sör vagy pálinka készítése, még kis mértékben isi

1844. Szomborban »Nemzeti Olvasókér« elmen kaszinó alakul

16. 1854. Meznvilt az ul szuboticai színház Latebár Endre színlgazzatása alatt.

18. t868. A szuboticai Népbank mezalakult

20. 1834. Becsén született Than Károly, kémikus.

22. 1906. Meznvilt a Szombor-—sztaribeesett h. é. vasútvonal. Hoszsza: 91 km.

1916. Budaoesten meghalt az apadni születésű Pártos Gyula, ént t ész.

Sándor Bélát Bácsbodrog vm. és Szombor sz. kir. város főispánlát a király a Lipót-rend lovagkeresztiével tüntette ki.

24. 1908. Meznvilt a Szubotica—^lombos—palánkul h. é. vasútvonal.

26. 1872. A vel.kikináai dalárda megalakulása.

30 1905. Ifi. Voinich Istvánt Bácsmezve aüsoániává választják.

31. 1869. Népszámlálás Torontó' megyében. Az összlakosság száma: 350.801.

Magyarok a határmentén

Séta a vágó- és hajdujárási tanyák között

Ady alföldjére gondol az ember, vfrágtalan és fátlan tanyák bóbiskolnak gémberedetten, szinte belekristályosodva a levegőtlennek látszó holdas élbe. Csak itt-ott ijed föl egy akác vagy jegenye, a félsötétben olyan, mint valami égről lecsüngő kövér fölkiáltó jel, lába alig éri a síkot, a homokot, mert ha egyik se, de ez van: homok, egyenletes homok nyomorúságos vértelenségével. Sápadt sárgasága még éjszaka is kiütközik, ahogy a határral nem törődve szalad és nekiütődik a szegedi földek sivárságának.

Elfakult néma vidék, bizonyára egyik leghalkabb része az országnak. Az ember nevetve gondol a beogradi célzásokra. amelyek időnként figyelmeztetnek a veszedelemre, hogy a határon leltösödő résieken magyarok laknak. Nincs itt semmi hang. még a politika mindenütt könnyen burjánzó neszé is lassan elfelejtődik itt. Az arcokon nem figyelhet a várakozás, a verejték hamar lemossa, ha olykor ki is rózsáink egy percre a városban hallott újságokból. Mert a munka, a véreitek, az nagyon kell ide. mindig is kellett, de különösen azóta, amióta az agrárreform a város földjein könyököl. No és amióta olyan az adó. hogy egyenlő ellenfélként birkózhatik a meghagyott egy, egv és fél. vagy ha magyarokról van szó: a félholdnyi föld 'arab keservesen kikényszeritett jövedelmével. Nagy nagyritkán vet ('kük föl csak egy-egy véres buborék, amikor mégis megpróbálkozik a jövőbe kacsintgatás. A választások előtt, amikor külön-külön minden képviselőjelölt programjában az ígéretek közt szerepel a homokok visszaszerzése abban az esetben, ha egvedii! igaz elvei mellett sikra száll a puszta.

A vágójárási és hajdujárási földbérleteket 1925-ben parcellázták föl az igénylők között, addig 4—5 holdacska húzódott meg egv-égy tanya mellett, összeszorftott marokkal adta az eredményt ez is, de mégis jobb volt, ha mást nem: a bizalmat tudta előredobatni a munkájával a következő esztendőbe. Azóta öten-tiatan veszekszenek egy ilyen földdarabba}, A vágóiak ezt úgy mondják. hogy az agrárreform egy koldusból ötöt csinált. Az eredmény majdnem semmi, mert a homok nagyon fáradságos kezelést kíván, jó és évenkénti trágyázást. állandó őrködést a földek fölött, különösen a vetésültetés első három-négy hetében, ősszel vagy tavaszszal. amikor a közelesö erdőkben hemzsegő variucsapatok félóra alatt egész -agy területen tönkretehetik a virágzó vetést. Ilyenkor bizony már jóval pitynialláí előtt talpon kell lenni, egv-két óm beír egész nap esőben, viharban kinn legyen a földön és ostordurrogással vagy lármával elhessegesse az erőszakoskodó kártevőket, különben kezdheti újból. Megtörténik, hogy egy-egy meszszebb lakó vagy hanyagabb földmunkáló ekézés ideién egy csirát sem talál a kukoricaföldön. Különben a földosztásban javarészt városiak részesültek, ezeknek elsősorban nem érdemes, de nem is bírják nyolc kilométerről alapos művelés alá fogni a makacs homokot Az ut rossz, egyik része még a háboru előtt félig kiépített s azóta teljesen tönkretett müut, a másik fele viszont fölvágott homok, ahol agyig süpped a kerék. A kár a kocsiban, lóban fölülmúlja a hasznot, amit jóltermő év esetén Is várhat az ember. De legtöbbjének lova, szekere sincs, nem látja érdemesnek, hogy csak ezért lovat tartson vagy ami általánosabb: módja sincs rá. Úgy egyszerűsítik a dolgot, hogy a tilalom ellenére másokkal munkáltatják a földjüket, ami viszont az egyébként is erőtlen homok állandó légyengülését vonja maga Után évröl-évre, mert hát a Megmunkálónak a maga földjét is nehéz és kockázatos erőhen tartania.

*

Zömök, apró Tömörkény-figurával találkozom az egyik dűlő végében, szinte mosolyog róla a szegedföldi származás. A fiatal vetés bársonyát nézdegéli figyelmes-latolgatva. Érdeklődöm a talaj termőképessége . felől.

— Mit vetnek leginkább a homokba?

Kicsi ravasz mosolygás nyilott ki a

szemén.

— Bukfencet. Ezt legjobban lehet a homokba vetni. Az ember nem üsse meg magát. Ha csak meg nem szűri a királydinnye.

Nevet. De mindjárt arcára rajzolódik a komolyság, mesél. A rozs még a legkiadósabh. Kukorica csak ritkán válik he: ha esős az év, mert a homok ha két hétig nem kap esőt, olyan száraz, hogy kisül benne a tavaszi. És hát itt Vágóban, ha esőért imádkoznak, a jó isten bizony többnyire szelet küld. A szél — ez a vágói eső — fölkapja a homokot és vágja az ember szemébe. Jön utána olykor az eső is. de akkor már rendesen késő van. Szóval a kukorica itt nagyon kétes valami a íöldmüvesember kártyájában. Rozs, ha nagyon in az esztendő és Igazán erős a talaj: meghozza holdanként a négy és fél, ritkán az öt mázsát.

— Hogy vannak az adóval?

— Az adó, az jól terem. Arra mindig jobb az esztendő. Mostanába jöttek a régi adók visszamenőleg három-négy évre. Akkor négy hold földem volt, most félhold az egész. És most kéllett az adót fizetni a négy holdra a fél holdból. ,

— Bizony, ez egy kicsit tarka dolog. Akad köztük kérem mindenféle. Van suszter, hentes, fiakkeros, hallottam-• még borbély is. Minek kell annak föld? Ki se jön, kiadja pénzért vagy feliből. Pedig a választás előtt azt szavalták, hogy csak az kapjon földet, aki dolgozik vele.

— No és maguk hóvá politizálnak?

Legyint.

— Egy fene az mind. Valahány van, mind csak igér, de adni nem ad senki. Még tanítót se tudunk kapni. A régit elhelyezték, úgy hallom, mert magyar, az iskola pedig közel van a határhoz. A gyerekek egy esztendeig nein jártak iskolába. Most aztán végre küldtek valakit, de az se biztos, hogy itt marad. Ezek a fiatalok alig is tudnak olvasni. A háború alatt nem jártak iskolába, most sincs sokkal különben.

A határ mentén két szürke alak lépdel. Velük szemben a túlsó oldalon szintén egy.

— örváltás — mondja az öreg — a magyar őr is most megyen.

Egész szépen ide látszik. Közömbösen, lomhán bandukol mind a három. A mozgó szurony néha meggyujtja hegyén a napsugarakat.

Késő este indulok vissza a városba. A szekér döcög, a lovak lassítanak a homokban, a kocsis rágyújt és Rózsa Sándorról mesél. Rózsa Sándor még mindig félig eleven alak itt Vágóban, mesélnek és nótáznak is róla gyakran. A vidék ismerte jól, a tömzsi betyár sokszor le-lejárt errefelé, egyik árulóját is Itt »Teltette« el A vágói kutban lelték meg a holttestét a bojtárok.

Egész világos, nyárból ideálmodott aranyéjszaka van. A holdsugár cseng, mint az érckelevéz és az erdőben kavarodva gyülemlik a köd. Álmos lomhasága szinte undorrá érlelődik az emberi ben, ha soká nézi. Éppen mintha lassított fölvételes táncot látna a mozgóban.

De a tanyák fehérek, szikkadtak. Fénylők. Némelyik akár egy kiásott, ijedt koponya. Homlokzata mint a csont, két sötét ablak rajta a szemüreg.

Berényi János■

Kereszt a kapufélfán

Kardok halkan keresztbetévc. a leálcázott zászlók szárnyal megtépázva és a békés esthajnalok völgyei fölött aranyport lehel a nap. Sokszor fehér utakon támolyog a fölbők szomorúsága, a galambok friss olajágat falaznak fészkükbe és mégis lázongva fölsisterea a csönd, süppedt mellükben tőrrel vándorolnak a ködök és a szív gödrös ér» veréseken döcög a félelmes ünnepek felé.

Kinek a vétke, hogy a gyűlölet és leromlás hosszú vasárnapi át (kell jósolni rr.nidctiből a sánta holnapok homlokára? Méreg sűrűsödik a serlegek alián, gyász izzik a földagadt csirákban és a halál vezényel uj fordulót minden bokázva megtácolt kör közepéből. A szemek mélyén elásott borzadály érik, paráznaság olvad a kézfogásban és leskelödö kígyók lángnyelve csimpaszkodik a nevetés szalagja után.

A fü szédülten nevet és tiszta szeleket fuj és kerget a hold arca végig a fölmart utakon. Éjfélkor pedig loppal ide settenkedig az ellenség, nem bánt, nem öl meg senkit csak keresztet rajzol az ajtófélfák fölé és az ősz ormok halántékára. hogy biztos jel mutasson irányt a késnek a nagy halál titkos eljövetelének idején.

V

V>

SZŐRME 30 DINÁRTÓL

SUBOTICA SOKOLSKA UL