Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
54. oldal 1926. december 25. adóztatni. Egyszer mini a földnek háznak, keresetnek, tőkekamat és Járadéknak a hozamát, másodszor mint összjövedelmet. Es amikor az egész adórendszernél a Wekerle-ffle szisztémát követi, mellőfei WekeHének az* t a gondolatát, hogy az általános jövedelmi adó behozatala a rendes, fimdált jövedelmek és a személyi tevékenységekből eredő keresetek adókulcsának leszállításával elengedhetetlenül szoros kapcsolatba hozandó. i. Ehelyett az egész vonalon adóemelést látunk a javaslatban, amely a pénzügyi bizottságban is letárgyaltátváh, kevés reményt hagy azoknak, akik még mindig valamely változtatásra számítanak a parlamenti tártyalásokofl. Az n] földadó így a földadó csak látszólag számítódik a kataszteri tiszta jövedelem után, mert a földek jövedelmét tartomáiiyonkint egy 16 tagból álló, Beograelbán székelő — uj bizottság fogja megállapítani a tcrmelvényeknek 1925—20. évi középára alapján fa ae adókulcs aa igy megállapított föMjövedelemnek 20 százaléka lesz. A békében körülbelül 20 korona volt egy hold. föld kataszteri tiszta jövedelme és ezután 4 korona egyenes földadó volt fizetendő, amely után 30 % általános jövedelmi pótadót, 60% hadlpöUékot és 15% betegápolásit, végül 500% vanredai porezt számítottak és mindezt koronák helyett dinárban. így jött ki hogy egy katasztrális holdnak összes állami földadója nem haladta meg a 23 dinárt. Ma most a 16 tagú bizottság azt fogja megállapítani, hogy egy vajdasági hold föld hozama 500 dinár, akkor egy hold adója 100 dinár lesz és ez az 500 dinár hozadék még egyszer számításba jön az összjövedelmi adó megállapításánál is. Aki pedig a földjét 1000 dinárért haszonbérbe adja, az a további 500 dinár után még 15% láradékadót tartozik fizetni, anélkül, hogy a haszonbérlő megszabadulna a kereseti adófizetési kötelezettség alól. Az nj házadó A házadó kulcsa az 1909. évi VI. tcikk szerint eddig a fővárosban 16%, azokban a városokban, melyeknek a lakossága a 15.000-et meghaladta, 14%, ezen alul 100 lakó számág 11% és azután 9%. Most általában 20% lesz, azzal, hogy a tatarozást és fentartási költség elmén a jövedelem bizonyos százaléka levonható, and ezelőtt nem volt megengedve. A pénzügyi bizottság az adókulcsot 16%-ra szállította le. A házosztályadó majdnem teljesen klküszőböltetett és a háztulajdonosok általában házbéradót fognak fizetni a szomszédos hasonló lakások bérösszegének megfelelőig. Ez aZ intézkedés az adókulcs felemelésénél lóval több kincstári bevételt log eredményezni. Emellett az ideiglenes házadómen‘ességgel Is Igen szűkkeblűén bánik a Javaslat, mert a földszintes házakra csak Öt évet akar engedélyezni. Annál szigorúbb a házbérek pontos bevallásánál,, ahol az ez ellen vétő a rendes házbéradón félül még 4—8-szoros birsaggal sújtható és megfosztja a házigazdát a'bírói Jogsegélytól a házbérnek be nem vanott részére nézve, a bérlőt pedig a lakástörvényben biztosított előnyöktől. Az ti] kereseti adó A kereseti adó kulcsa az 1909. évi IX. t.-c. szerint a szellemi foglalkozásúaknál 4, a többieknél 5% volt. Ezt az adókulcsot az 1912. évi Lili.. t-c. 3, 2, illetve 1%-ra szállította le abban a feltevésben, hogy az összjövedelem az általános jövedelmi adó kulcsával újból adó alá kerül Ezek a törvények a háború folytán nem léptek életbe és igy a jövedelmi adó mellett megmaradt a 10%-os, immorális nagyságú adókulcs. A javaslat nem elégszik meg az összejövedélmi adóval és annak is felemelt adókulcsával, hantim a kereseti adó kulcsát ott, ahol a keresetnél nagymértékben a tőke Is szerepet játszik, felemeli 12%-ra. A kereskedők-1 kel és gyárosokkal mint a legtöbb adót < fizető elemmel szemben a szellemi mun-1 'fcások kereseti adóla 6%-ra lett leazál-J litva. míg a fizika! munkások, akik az-1 előtt adóalanyok nem voltak. 2%-ot fos*1 BÁCSMEGTEI napló nak fizetni, Jobban mondva a munkaadókon ennyit hajtanak majd be. A kereseti adót nem háromévi ciklusbán, hanem évenkint vetik ki az előző évi kereset alapján. így tehát nem minden három, hanem minden egyes, évben újra kezdődik a reszketés. Súlyosbítja még ezt az adónemet az, hogy a keresetből nem vonható le sem az állami, sem a községi, adó, sem a háztartási szükséglet, sem az előző évi veszteségek, de még a családtagok, munkájának az egyenértéke sem és 'igy az ilyen veszteségek' után, mint nyereségek után kel! adót , fizetni. A tisztességes létminimum biztosítására a Javaslat nem gondol, ellenben arra, hogy az adóért nocsak az adókötelezett, hanem a vállalat mindenkori tulajdonosa feleljen, annál figyelmesebben gondol. Nagy igazságtalanságot hoz azonban helyre a javaslat, áfáikor a hivatalnokokat mentesíti a kereseti adó fizetése alól, vagyis eltörli a' IV. osztályú kereseti adót. A hivatalnokok ezentúl cšak egyszeresen adóznak'és pedig az össz- JÖvedelml adókulcs alapján: Az nj részvénytársasági adó A nyilvános számadásra kötelezeti vállalatokkal továbbra is kegyetlenül bánik a javaslat és sezretettel karolja fel a rentabilitási elvet, mely az ország dél! részein eddig Ismeretlen volt. Éveken át tartó küzdelmet folytattak, különösen a pénzintézetek, hogy legalább azokat a korrektúrákat vigyék keresztül, amelyeket az eredeti törvény kigondolóla szükségesnek tartott keresztülvinni de ez hiábavalónak bizonyult, mivel a kifizetett adókat és a vállalat érdekében eszközölt ajándékokat ezentúl is nyereségnek fogják tekinteni, sőt a helyzet még súlyosbodott azzal, hogy nz alkat mázottuk helyett kifizetett uáók timtiémek, napidljak, a felügyelő bizottságnak és « választmánynak adott honnrdrio mólt is nyereségnek tekintendő1' ■’*- 1 • n regietételek után- Is adót kelt ,0 zetni. ' Az adókulcs itt Is változik asz*rlnt amint a vállalat Ipari, blnvavállalát és szövetkezet, vagy más célra alakult Az előbbiek a régi törvény hatálya alatt, 10. 12, 14, 16 és 1$%-ot. most !5. 17, 19, 21 és 23%-ot, sőt bizonyos esetben ,30%-ot-fizetnek az utóbbiaknak adókulcsa 12. 14. 16, 18 és 20% volt most \t0%-nál kezdődik és 22. 24, 26, 28 is 30% lesz. í • Az uj rente adó Nehogy valamely jövedelem kikerülje a. megadóztatást, ' hatályban tartják a tőkekamat és Járadék adót Is; amely Boszniában és - Hercegovinában * fog nagy meglepetést okozni, mivel ezt az, adónemet ott eddig némismerték. Az 1875. évi XXII. t.-c. az ■ adókulcsot 10%-ban áUápitőtia meg, de ebből; az, összegből csak 7% jutott az állami közpénztárnak, 3% a, föld tehermentesítési kötvényekre fordittatott. Az 1909. évi VII. t.-c. 5%-ra, sőt némely esetben még ennél csekélyebb összegre is szállította le az adókulcsot. I1IIIHIIS III LONDON 1 100 ÉV ÓTA A LEGJOBB VEZÉRKÉPVISELET: ADOLF SCHOSSBERGER 10 VI 8 A 0 xa Ezzel szemben a Javaslat 10 és 15%bao állapítja meg az adókulcsot, aszerint, amint a kantat a takarékbetétek vagy más kölcsönök és járadékok után folyik. A bizottság az adókulcsot 8, Illetve 10%-ra szállította le. A bankok tartoznak a kamatadót nemcsak a tényleg kifizetett kamatok után beszedni a kincstár réSzéfe, hanem azon kamatok után is, melyek a félnek Javára iratnak és tőké, slttctnek. Ellenszenves intézkedése lesz a törvénynek, hogy' a bíróságokat ismét igénybe veszj fináncteendókre és most már nemcsak az illetékek ellenőrzésére és beszedésére kötelezi azokat; hanem a kamatadó behajtására is. Kötelezi bíróságokat, hogy a behajtott követelések utalványozásánál a kamatadót vonják le. De ennél még tovább Is megy a javaslat és kimondja, hogy a hitelező nem perelheti adósát a kamatokért, ha nem hoz bizonyítványt arról, hogy kamatadó követelése a pénzűgyigazgatóságnál be van Jelentve, kamatadó kisza bdsa végett. Még egy adóbizonylat! A általános jövedelmi adót én össz- Jövcdclml adónak nevezem, mert ez a cim tökéletesen fedi a kifejezni óhajtott fogalmat Egyébként ez az adónem sem uj, hanem teljesen az 1909 évi X. t ez kópiái a, mety szerint ezt első sortján a természeti személyek fizetik összes jövedelmük után, vagy ha jobban tetszik, jövedelmük összesége után, bárhonnan származzék is az és bármilyen adóval tcfhelfetett már meg. Fizetik azonban a vagyonősszeségek. házközősségek, egyházak, alapítványok, közbirtokosságok. nyugvó örökségek és a külföldiek Is. A-jövedelem alól nem lehet kivonni a tőzsde, sorsjegy, kockajáték és’ lóverseny nyereséget sem, de a 4800 dináron aluli összjövedelem adómentes marad. Pentartla a Javaslat a háztartások sze,>ntj i adózás rendszerét is. mert czzí! ,i progresszivitás jobban előtérbe nyomul és a kincstárnak több jövedelmet IJiitásaV hogy a köz* és magánhivatalnokok csak ezt az adót fogják fizet.il és náluk ez az adó . nem fogja a kétszeres adóztatást felehtenl. Az előzékenységben még tqvább megy, amikor az állaim hivatalnokoknál azadóalaphoz nem számítja a lakpénzeket, drágasági pótlékot és az utiátalányokat ellenben az adókat itt sem Icrtiet leszámítani A befizetésért a munkaadó felelős. Az adókulcs progresszív és a következő-Az első megkezdett 5000 dinár után 1% A kővetkező % 5000 dinár után 2% A következő » ’ 5000 dinár után 3% A következő > 5000 dinár után 4% A következő 5000 dinár után 5% 10.000 dinár után 8% 15.000 » után 7% 20.000 » > 8% 40.000 » > 9% 50.000 » > 10% 100.000 * T> 11% 150;000 » > 12% 200.000 » » 13% A köv. megkezdett 200.000 din. után 14% A köv. megkezdett 200.000 din. után 15% elő a törvény az adókulcs nagyságát, ha a p. ü. miniszternek módjában van az ő embereivel és bizottságaival az adóalapokat úgy emelni, amiként arra neki szüksége van. Az adókulcs továbbra Is meg fog maradni a törvényben előirt mértékben, de az adóalap a íiskus tetszése szerint növelhető és evvel növekszik az állami bevétel is. Amíg a p. ü. miniszternek többsége van a bizottságokban, ámig joga van a tagokat leváltani és a jogerős kivetéseket megsemmisíteni, addig illuzoriusnak mutatkozik a javaslatnak parlamenti tárgyalása, addig problematikus minden anyagi rendelkezés, mert a törvény gyakorlati keresztülvitele teljesen a fiskus képviselőjének kezébe tétetik le. igen nagy .súly volna helyezendő a javaslatnak alaki rendelkezéseire azáltal hogy a törvényhozó akarata a törvény végrehajtásánál is érvényesüljön. Ellenkező eset. ben pénzügyi diktatúrához jutunk, amelyben a parlament akarata: »Kvanta species, séd celebntm non habet.« Egy milliótól két millióig minden megkezdett 200.000 dinár után további 1 Százalék és két millión felüli összegnél 20 százalék az adókulcs. Ugyancsak koplrozása a Vajdaságban hatályos törvénynek az egyedüllét! (agglegény adó), amely szerint azok, akiknek összjövedelme meghaladja a 12.000 dinárt, még 10% pótlékot fizetnek, ha nincs feleségük, vágj- férjük, a gyermektelen házaspár 5% és az egygyermekü 3% pótlékkal suj tátik, , Ezzel szemben a sok gyerekkel megáldott házaspár, ha a jövedelme nem haladja meg a 36.000 dinárt, 5%-ig terjedő kedvezményben részesülhet. A törvényjavaslat anyagi rendelkezéseit kiegészíti aközadők kezeléséről szóló rész, amely az államhatalomnak olyan befolyást biztosít az adóösszeg meghatározásánál, hogy evvel a befolyással minden jogszabály, oegdőnttiető. illába Írja A nagy fa Irta : Apai’la a if est rét Az ut közelében áll egy óriás fa, amelyolyan magas, hogy szinte a kék égbolt csúcsáig ér. A fa töve melleit haladt el egy ember, aki bámulva nézte és igy kiáltott fel: »Gyönyörű ez a fa!« És folytatta félbeszakított útját. Aztán egy másik járókelő haladt el ott és ennek is az a gondolata támadt, hogy gyönyörű a fa, de nem nyitotta ki .a szájál hogy gondolatának kifejezést is adjon, hanem megállás nélkül tovább ment Később egy harmadik menf arra s még ügyet sem vetett a fára. II. Végül jött két örült Egyikük fel akart mászni de alig érte el az első ágakat leesett a földre és szétzúzta a fejét Ekkor kiderült hogy a feje üres volt. Társa szintén fel akart mászni de neki -* vagy töb furfangja, vagy több ereje volt mint az előbbinek — sikerült elérnie a fa sudarát és onnan nézhette figyelmesen a világot, a lábai alatt elterülő kicsiny, nagyon parányi világot' És a világ lángésznek proklamálta. III. Cs tovább jártak-keitek ott emberek és emberek, akik épp úgy, mint az a bizonyos első, pillanatra megálltak, hopmegbámulják a lángészt és felkiáltottak: »Talán az az őrült aki leesett, volt olyan lángész, mint ez... de a sors nem kedvezett neki,« Ezek voltak az intelligens emberek. És Jött több olyan ember is, mint az a második s anélkül hogy megálltak vagy egy szót is szóltak volna, ilyenfélcképpen gondolkoztak: »Talán ez, aki elérte a csúcsot szintén olyan őrük volt mint az, aki leesett... de neki kedvezett a sors.« Ezek voltak a bölcs emberek. És több — óh, sokkal több! — olyan ember járt arra, aki, mint a harmadik, folytatta útját semmire sem gondolva, még csak nem is sejtve sem az őrültnek, sem a lángésznek létezését. És ezek alkotják az óriás többséget, a melyhez majdnem mindnyájan tartozunk És ezek azok, akik dolgoznak és tétlenkednek, mert övék a föld. fordította: Salamon Frigyes 95 ELSŐMJ CaUUgriu-Riitkiltl MOVADO vszsrft «inn iu»i*iunu*iaiui
