Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

1926 december 25. BÁCSMEGYEI NAPLÓ A főszolgabírói hivatalba megyek, az egyik tisztviselő panaszkodik: — Nem győzzük az amerikai útleve­lek kiállítását, valamikor ez alig járt munkával, ma a legrosszabb resszort. Elmondja azután, hogv most öt érdekes útlevelet állítottak ki. az Amatőr sombort sportegylet birkózó csapatának öt tagja megy ki Délamerikába egyszerre, köz­tük több jónevü birkózó is, mint Bős­­nyák István, a Vajdaság birkózó bajno­ki és Floszberger József. Már a birkó­zásból sem lehet megélni... Kijövet találkozom a szombori járás főszolgabírójával: Bikár Mirkoval. — Látja ezt az embjrtömeget? Ez mind kivándorló, az útlevelüket várják, nincs nap hogy egy csomó amerikai útlevelet ne állítanánk ki. A vármegyeház előtti téren pedig cso­­p<> tokba verődve beszélgetnek uj remé­nyeikről a kivándorlók. Van bezdáni, stanisicsl, kernyájai és szivdci csoport, de egyik se olyan népes, mint a gákovól akiknek most éppen egy kivándorlási ügynök magvarázza: — Kanadába drágább az ut, a legjobb Argentínába 3000 dinárral kevesebbe kerül és a bevándorlók száma ott nincs kontingentálva, oda mindenki kimehet-. És. legalább Gákovón. mindenki megy is... (gy. d.) Ke 'em es ünnepeke ... Vajdaságim 'gyár katonafiu , karác onyi üd ' zleie A Délszerbiában katonáskodó vajda­sági magyar katonafiuk közül azok, a kik nem tölthetik odahaza a szent ün­nepeket, a Bácsmegyei Napló utján kül­dik karácsonyi üdvözletüket hozzátar­­zóiknak és ismerőseiknek. A hozzánk ér­kezett leveleket a következők írták alá: Bartek Antal. Tikviczki Márk, Slmonyi Géza. Tannay Lázár, Karip István, Markovics Károly, Stein Fali, Kovács János. Nimcsevics Antal, Noskovics Já­­só, Bospándli József. Bergl Sándor, Szórád Ferenc, Rozenczweig László szuboticaiak. Grebenár József, Rózsa Szilveszter, Kovács Péter. Kormányos Ferenc, Kormányos Vince, Kikirlcs Ká­roly szentaiak.-Sóti Balázs, Bata János, Bagi illés, Domonkos József, Sehossber* Ser Bernát, Benkó Antal. Barna József, Rácz József, Görög Lajos, Sábli Fe­renc, Futó József, Ciger Rókus, Net/kó Rbnstantin, Csifári Sándor, Rizsányi György, Miladin Krnyanszkl. Török József, 'Morvácki József, Csovics József, Paiatihus István, Hornyák János, Kiss Igv koklerkedett az elszánt, szenvedő Mária előtt. Mária remegve szólt: — Most megmondia, hoev szeret-e engem? — Szeretem. Szerelmes vagyok magá­ba. — Mire vár? Itt vagvok. Vigyen ma­gával . . . Tudom kisérni . . . — Mária!... nem lehet. Meg kell kímél­nem magát... Gvülölöm a szerelem be­­teliesedését. Csak <■ váev. a kielégület­­lcnség gvönvörködtet... És ez az én egész életem. Nekem csak egv koncer­tem volt: az első. Nálam minden asz­­szonv csak egvszer volt... A perzsa sah­­nak igaza volt — A perzsa sahnak igaz, avplt? — csodálkozott Mária. — ízen. Hallgassa meg: A perzsa sah egekor Budapesten iárt A grófok és bárók kisérvették mindenfelé és elébe tárták a magvar nagyszerűségeket. Eev e te a Pannóniába vitték, hogv bemu­­tns-ák neki a cieánv muzsikát. És Bér­lés Béla rázendített a legszebb magvar nótára. A főurak lesték a hatást... »Hogv tetszik felség»... »Az eleie tetszett, rz n evőn »zé" ie’elte a sah. A főurak r egparanc olták Berkesnek, hogv kezd­te e!ő!rő! a nótát. Berkes Béla rágyúj­tott de a sah csalódottan rázta a felét: »Nem ivv kezdődött...« És Berkes vagv tízszer elkezdte a nótát, de a perzsa sah mindig intett: »Nem ivv kezdődött, ez nem szén«... A cigányok kedvetlenül tet­ték le vonójukat. Később valamelyik in­­ternacionális muzsikára készülődtek és nagv erővel, cigánvosan. hangosan stim­meltek... Ekkor a perzsa sak felfigyelt, örömpir futotta el sápadt arcát. Felug­rott és lelkesedve mondta: — lev kezdődikt — A perzsa sahnak a stitmnelés tet­szett. Igaza volt a perzsa sahnak. Min­denben ez az egyetlen érték szépség: a .stimmelés— a kezdet. A szerelemben különösen és Igazán csak lit. Mária! olv szén volt ez a héti... Köszönöm. Márt* felkel* az asztaltól. Tímár eléje Járult. Búcsúzott. Mélyen meg ha lóit Má­lta kezé(« borult, József. Vujkovics József, Bacslia Béla, Nagy Rókus, Boros Sándor, Hegedűs Miklós, Szalma István, Szalma Lukács,. Simon Antal. Blázlcs János. Ledenszki István, Berkes ' István, Szabó Ferenc, Tonkovlcs Antal. Romcsck Antal, Nagy József, Herke Pál, Dudás Fülöp, Martin Fábris, Osztrogonacz Márk, Ttimbász Mihály. Kelemen Filiszter, Lulics Péter. Szabó Antal. Faragó György. Kárász József, Mihály Mátyás, Salamon József, Matijevics Bertalan, Szakács Perenc. Szalai Mihály. Farkas Sándor. Huszka Ferenc, Fodor József, Takács László, Vass Imre, Magyar György, Biró István, Dusán Milovszavlyevics, Iszó Brancsícs, Szabó Kálmán, Kákonyf Sán­dor, Tikvicki Péter, Csonka Lajos. Ma­­cankó János, Bosnyák Antal, Stark Ala­dár. Szkala István, Balog Antal, Fuller István, Pörös Kálmán, Fehér Jakab. Vö­­nöcki Mátyás, Balázspiri Gáspár, Jokó Dullcs, Drégely József, Egrényi Dániel, Pasics Nikola, a minap elhunyt leg­nagyobb szerb államférfi, újságírók szá­mára egész életében mindig nagyon ne­hezen volt megközelíthető. A hallgatás, a hallgatni tudás Pasicsnak egyik alap­vető tulajdonsága volt. Három ember­öltőre terjedő élete alatt, amelyből egy fél évszázadot töltött el a politikai élet porondján kevesebb Interjú jelent meg róla a lapokban, mint nála sokkal kisebb jelentőségű politikusokról két-három év alatt. Nem mintha gyűlölte volna a sajtót» Hiszen évtizedeken keresztül pártjának nemcsak politikai vezére, hanem egyik legjelentősebb publicisztá.ia is volt Pa­­s!cs. bár cikkei kivétel nélkül névtelenül jelentek meg a párt orgánumában, a Sa­­moopravában. Érdekes, hogy Pasicsnak eza publicisztikai tevékenysége a nyil­vánosság e’őtt szinte teljesen ismeretlen volt és csak most. halála után »leplezik le« a navv öregnek.ezt a tevékenységét, róla szóló megemlékezéseikben... intim barátai. Me "ékesen megjegyezve, ebben nagy része vo’t annak is. hogy Pasics, aki mindig ele volt harcos és teremtő gondolatokkal meglehetősen hadilábon állott már kora ifjúságától kezdve a szerb gramatikával. éppen ezért cikkeit rendszerint csak felvázolta, vagv épen megadta az instrukciókat a cikk meg­írására a lap szerkesztőjének vagv va­­lamelik literátus hívének, aki azután a: cikket megírta. Ha az egész cikket ő maga irta meg. azt a redakcióbán ala-; posan átfésültek, sokszor egészen át is j irták. amit Pasics sohasem vett rossz I néven, ha az értelem változást nem j szenvedett. De ha a sajtóval szemben nem is. de | az újságírókkal szemben Pasics mindig nagv nnimozitássa! viseltetett. Ö, a Bal­kán legdiszkrétebb embere, az újság­íróban a hivatásszerűen diszkrét embert látta. Nem akarta belátni, hogv a ió új­ságíró és a jó u;ság diszkréciójának I határait elsősorban és kizárólag a .köz-J érdek határozzák meg. Csak élete alko­nyán, az utolsó egy-két évben amikor az informativ sajtó az ország közéleté­ben mind nagyobb szerepre kezd jutni, engedett kissé korábbi merev álláspont­jából, anélkül azonban hoev közléke­nyebbé vált volna. Teljesen tisztában voltam tehát a rám váró akadályokra, amikor elhatároz-! (am. hogv a karácsonyi szám részére ■ mégis megszerzem Pasics nyilatkozatát i a nemzeti kisebbségek kérdéséről. Ez év december eleién volt, amikor az ősz államférfi aránylag jó egészségi állapot­ban állandóan Pozorište-uccaj lakásán tartózkodott és állandóan otthon fogad­ta az eléje járuló radikális politikusok gondosan megválogatott csoportját. De előzetes bejelentés nélkül ezek közül is csak néhánv kiváltságost fogadott. Céltalan lett volna tehát, ha minden előkészítés nélkül megjelenek házában és névjegyem elküldésével várom, hogy rögtön fogadjon. Bár hatesztendős beo­­gradi újságírói működésem alatt szám­talanszor találkozott velem, ismert és aránylag gyakran volt alkalmam be­szélni Is vele — de mint többi kollégá­imnak Is. persze csak mindig néhány szót — még sem remélhettem, hogy egv hosszabb beszélgetésre egyszerű jelent­kezésemre fogadni fog. Mee kellett te­hát szereznem Pasics előzetes hozzájá­rulását az interjúhoz. A dolog könnyelv ’ György Antal, Sefcslcs Arital, Herke József, Blasics Béla, Kovács János, Zödi István. Varga Béla, Horváth Sándor, Nagy András, Takács Mátyás. Molnár Ferenc, Kollár János, Kozma Antal, Rudinszki Antal, Kovács Károly, Kő­szegi István, Répás Sándor, Kovacsev Péter. Oodár Márk, Markovics Pál, Né­­medi István, Lőrincz József, Szalai László, Engi György, Jancser Gábor. Horváth Albert, Berkes Antal, Varga György, Rencsényi Mihály, Tumbász Kálmán, Tóth István, Jaramazóvics Já­nos, Sztepancsevics József, Szekulics József, Brucker Antal, Grsity Lázár, Szeicz József, Jenei Mátyás,. Horváth István Sztaribecse, Szerda István Stari­­becse, Nagy Antal Sztaribecse, Zoltán Weinberger Sztaribecse, Száraz József Szubotica. Kern Béla Sztaribecse, Klozi János Sztaribecse, Dudás József, Szabó János, Kiss Bicskei Gyula, Patócs Pé­ter, Juhász Márton, Buklin Gábor, Ké­ben ment. mint vártam. Megkértem egyl befolyásos radikális politikust, akiről I tudtam, hogy szabad bejárása van a pártvezérhez, közvetítse kérésemet. A politikus egyébként vajdasági szárma­zású ember, jól tud magyarul és állandó olvasója a Bácsmegyei Naplónak, szíve­sen vállalta a közvetítést, miután előző­leg még néhány Pasics-intimussal meg­beszélte az ügyet, akik szintén helye­selték, hogy a magyar kisebbség is­merje meg Pasics felfogását a kisebbsé­gi kérdésben. Pasics Nikola nagyon ha­mar engedett hü embere rábeszélésé­nek és miután megérdeklődte, hogy mi­lyen kérdésekre várunk tőle választ, kitűzte látogatásom időpontját. Érthető türelmetlenséggel vártam a kitűzött nap eliövetelét. Közben teljes erejével kitört a válság és joggal lehetett attól tartanom, hogy a válság..,Izgalmai közepette az ősz párt­vezérnek .ígérete dacára sem lesz alkal­ma fogadni • engem. Rossz sejtelmeim • valóra váltak. Látogatáson! épen. arta a»r napra volt kitűzve, amelyén Uzunovlcs í első megbízatását megkapta kormány­alakításra. Pasics házában egymásnak adták a kilincset a párt tekintélyes tag» jai. Gondolni sem lehetett arra. hogy ily körülmények között fogadjon. Nem volt más hátra, ismét meg kellett kérnem azt a politikust, aki elsőizben is kezemre járt. eszközölje ki egy újabb dátumra audienciámat. Készséggel vál­lalkozott rá. Még aznap este úgyis cl kellett mennie Pasicshoz. tehát szóba hozta a dolgot. Pasics mosolyogva adta beleegyezését. De ekkor hirtelen eszébe jutott, hogy talán nem is kellene szemé­lyesen beszélnie velem, közölheti vála­szait a már ismert kérdésekre barátlá­va! is. Előkeresi a kérdőívet és a maga megfontolt, lassú modorában, minden szót jól meggondolva elmondja válaszát. Jóakaróm még se akar ezzel megelé­gedni. Jól Ismeri az újságírói hiúságot, megsértődöm, ha nem személyesen be­szélhetek Pasiccsat. Újabb kérésére er­re Pasics is enged és december 20-ra hív meg magához. Három nan múlva Pasics halott volt. Pasics nyilatkozatai a kisebbségekről még sem vesztek el a nyilvánosság szá­mára. Szerencsére a látogatásomat köz­vetítő politikus, aki, miután maga az aktiv szerepléstől már néhány éve visz­­szavonult, ebből az alkalomból sem óbait'a, hogy neve nyilvánosságra ke­rüljön, még azon melegében, mihelyt Pasicstól hazaért, lejegyezte Pasics ki­jelentéseit. amelyeket készséggel bocsái­­tott a Bácsmegyei Napló rende’kezé­­sére. íme a nyilatkozatok: I. kérdés. Ml a véleménye Elnök urnák a nem­zeti kisebbségek kérdéséről? Nálunk az alkotmány rendezte a nemzeti kisebbségek problémáját. Ha vannak sérelmeik, a kívánságuk csak abban állhat, hogy az alkotmány be­tűjét, a törvény szavát hajtsák végre. II. kérdés. Eszerint Elnök azt hiszi, hlgy ná­lunk nincs Is kisebbségi kérdés? Bizony (dabome) olyan értelemben, mint a háború előtt, nincsen. Azonban ha a nemzeti kisebbségekkel igazságta­lanságokat követnek el. erőszakos­­kodnak- velük; általábanha sértik pol­5. oldal J resztes Imre, Szép János, Tőzsér István. Pecze Sándor, Mester Ferenc, Hartner Ignác, Tóth József, Sári József, Budai Péter, Berényi István, Venczel Péter, Buczkó György Mól, Ürbán István Szen­­ta, Budai Péter Mól, Nagy Lajos Szenta. Horváth János Sztaribecse, Nagyabonyi János Szenta, László Dezső Szenta, Vi­lágos János Mól, Dömötör Gajdos Mól, Pnjok Józsei. Frendik Antal Sztaribecse Bata Lajos Mól. Berec Tamás Mól, Po­­ner Antal Sztaribecse, Kongó János Mól, Kovács Antal Sztaribecse. Lakatos Pé­ter Sztaribecse, Lazan Ferenc Sztaribe­cse. Bogdán János Mól, Mihalec György Mól, Fain József Noviszad. Szeles Imre Szenta, Szabó Mihály Szenta, Fleisz Dávid Mól, Török Péter Szenta, Rácz I Szabó György Szenta, Varga Vince. Tóth Ferenc, Sörös András, Farkas István, Molnár István, Hegedűs Antal. Szegi István, Csóré János, Filinkó József, Lepár Pál, Filinkó Ferkó, Csa­­nak Márton, Szabadi Béla, Bernáth Pál, gári jogaikat, akkor ebben az értelem­ben lehet nemzeti kisebbségi kérdés is, III. kérdés. Mi a véleménye Elnök urnák a Vaj­daságban a kisebbségekkel megkötött választási megegyezésről? Én mindig arra törekedtem. hony idegennyelvü polgártársainkhoz való viszonyunk minél szabályozottabb le­­gvr-' és hogy a jogok és kötelességek terén ne legyen senki közöft sem kü­lönbség. Nem helyeslek semmiféle erőszakot, amit ellenük elkövetnek. Látja, a háború előtti kis Szerbiának is voltak nemzetiségei. A Timok men­tén román őslakosság élt. Miután azon­ban a velük való bánásmód igazságos volt, nemzetiségi kérdés, mint olyan, nem is létezett. Ilyen állapot volna kí­vánatos a mi Vajdaságunkban is. IV. kérdés. Mi á véleménye Elnök urnák a vaj­dasági zsidóságról? 14 kisebbségekhez tartozó zsidók a Vajdaság felszabadítása után megmu­tatták, hogy a zsidóság reális nép. Tudom hogy a magyar kisebbség ve­zetésében is nagy szerepük van a zsi­dóknak. S azt hiszem, sokban nekik köszönhető, hogy a dolgok úgy fej­lődtek, hogy a nemzeti kisebbségek be át jók. hol találhatják meg legjobban védelmüket. Nem mindenféle szepa­­ratisztikus mozgalmakban, hanem csak egy erős. hatalmas, konszolidált ál­lamban. Látja kérem kiderült ez Oroszor­szágban is. Oroszország is azért ment tönkre, mert nem tudta a zsidókér­dést megoldani. Nem tudtak a zsidók­kal megbarátkozni. Mi külön zsidó­kérdést egyáltalában nem akarunk Is­merni. Bertalan József. Kémkedett a népszövetségi bizottság eryik tagja Varsóból jelentik: A lapok nagy­arányú politikai botrány és széles­körű kémkedési tervek leleplezésé­ről adnak hirt. Az affér központjá­ban Lukacsek dr., a felsősziléziai lengyel-német vegyes bizottság né­met delegátusa áll, akit azonban nem lehetett letartóztatni, mert a Népszövetség által kiküldött bizott­ság egyik képviselője és igy a terü­letenkívüliség jogai illetik meg. A kattowitzi politikai rendőrség leplezte le a kémszervezetet, amely­nek célja egyrészt az volt, hogy Fel­sősziléziában németbarát hangulatot csináljon és lengyelellenes propa­gandát folytasson, másrészt, hogy lengyel katonai titkokat szerezzen meg. A rendőrség letartóztatta a kémszervezet néhány tagját, akik a lengyel hadsereg titkait pénzért el­árulták dr. Lukacseknek. A lapok szerint be van bizonyítva az is, hogy a kémeknek egy hollandi bank utján fizették ki Kattowitzban a jutalmat, valahányszor valamilyen katonai tit­kot adtak el Lukacseknek. Pasics három nappal halála előtt nyilatkozott a kisebbségi kérdésről, a választási paktumról és a vajdasági zsidókról

Next

/
Oldalképek
Tartalom