Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-21 / 348. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 21. FAMILY HOTEL Ez még az első párisi napokban tör­tént. A hogy sétáltam a boulevard St. Qermaine-en, egyszerosak megakadt a szemem egy elegáns fekete üvegtáblán: FRÍTKLY HOTEL Megdobbant a szivem a mellényzseb alatt: »hisz itt játszódik le Heltcd Jenő hires regénye. Itt élt a kiváló magyar Író ifjúkorában. Lelkendezve nyitottam be. A szőnyeges folyosó végén már várt a patron. — Egyszemélyre? — Nem — mondottam — csak ér­deklődni szeretnék egy vendég iránt. Mióta van ön itt? — Húsz éve. — Akkor bizonyára emlékszik rá! A panziós türelmetlenül intett: — Hogy hívták? Meghatottan faggatni kezdtem. — Heftai Jenőnek. Magyar iró. Éve­kig lakott ebben a panzióban. Regényt is irt róla. Az öreg elmélázott, megrázta ősz fejét, mint egy kaptárt, hogy felboly­gassa a múltat, de hiába erőlködött, nem tudott rá visszaemlékezni. — Annyi sok ember fordult meg itt azóta — mentegetőzött — irók, poli­tikusok, mindenféle náció, sehogyse jut az eszembe. — »A nagy magyar Íróra már nem emlékszik senki a Family Hotelban...« írtam a noteszomba és terepszemlét tartottam a családi panzióban. Az első emelet uccai frontját leíotografáltam és pontosan leírtam a tizenhármas — ez látszott a legvalószínűbbnek — szoba berendezését. ».. .a kiváló magyar poéta szoháfa nemes egyszerűséggel van bebutorozva. A sarodljum fehér vosrtey. a »falon két tájkép, amely Itavás, pusztaságot ábrá­zol, az ablak a forrongó bouleVárára nyílik. Itt mélázóit a költő.' — Kérem, húsz évvel ezelőtt még csak kandallónk volt és nem ez a gáz­kályha — figyelmeztetett a tulajdonos. Én pedig. Írtam: »...ű kandallóban lobogott a tűz,künn hóptlyhek szállingóztak és a mester a kis asztalkán rótta a sorokat.. .* — A kiszolgálás milyen volt abban az időben? Úgy beszéltem erről a húsz év dif­ferenciáról, akár egy századról. Vagy a középkorról. Az agg panziós össze­ráncolta a szemöldökét és mint a kob­zos, aki a múlt dicsőségét zengi, bele­kezdett a hőskölteménybe: — Elsőrangú! Azt el se tudiu a mai' ember képzelni, micsoda tüneményes szervezettel, pincérgárdával rendelke­zett egy régi panzió, ön még meg 'c nyomta a csengőt egyszer, már is ott állt az ajtóban a szobaasszony a part­vissal, ön még meg se nyomta a csen­gőt kétszer, már is hozták a reggelit, ön még meg se nyomta a csengőt há­romszor ... — ... és máris jött a londiner a szám- j Iával. — Igen. Akkor döbbentöen olcsó árak voltak, de az iró urak.. — ...nem fizettek? — Akár manapság. Az iró urak csak tiszteletbeli lakók a hotelben. Reklám­nak. Irodalmi levegő. Meleg kézszoritással búcsúztunk, Mig lefelé mentem a lépcsőkön, kidolgoztam az egész cikket, al- és fö-cimekkel. A St. Qermaine-en zúgott az élet. Alig mentem pár lépést, hirtelen egy fekete tábla ötlött a szemembe: FAMILY HOTEL Tíz percet se bandukoltam. amikor ismét egy Family Hotelbe botlottam. Aznap összesen nyolc Family Hotellel találkoztam. Másnap még tizenöttel. Később már nem is számoltam őket. (L u Megsemmisítették az adókivetést a szentaiés sztarakanizsai járásokban Uj adókivetést rendelt el a pénzügyminiszter Szerdáról jelentik: A pénzügymi­niszter megsemmisítette az adókive­téseket a szentai és sztarakanizsai járásokban. A pénzügyminiszter ren­deleté a Tisza-vidék lakosságának súlyos sérelmét orvosolja. Az adó­kivetés olyan nagy terheket rótt a két járás lakosságára, amelyet az adófizetők netn bírtak volna cl. E miatt Cetina Zsarkó szentai polgár­­mester és Ludaics Milos dr. fő­ügyész vezetésével küldöttség járt a pénzügyminisztériumban és azzal a kéréssel fordultak Letica Dusánhoz, a közvetlen adók igazgatóságnak fő­nökéhez, hogy vegye revízió alá a kivetéseket. A deputáció kérésére a pénzügy­minisztérium kiküldötte Szentára Ni­­kolics Milán inspektort, aki felül­vizsgálta az adókivetéseket és ta­pasztalatairól jelentést tett a pénz­ügyminiszternek. Nikolics inspektor jelentése alap­ján a pénzügyminiszter is belátta a kivetés igazságtalanságát és hivata­losan értesítette Szenta várost és az érdekelt községek elöljáróságait, hogy Martonoson, Horgoson és Sztarakanizsán, ahol az adókivetést már befejezték, a kivetéseket meg­semmisítette, Szentán, Adán és Mó­lón, ahol a kivetések most vannak folyamatban, a bizottság munkáját felfüggesztette és elrendelte, hogy uj és igazságos adókivetéseket esz­közöljenek. A pénzügyminiszter intézkedése az érdekelt községekben nagy meg­elégedést keltett. A jugoszláv-orosz közeledésről nyilatkozott Csicserin Jugoszlávia egész népe Oroszország elismerését kívánja, d nem akad politikus, aki ezt keresztül merné vinni — mondotta a külügyi népbiztos Ljabljanábót jelentik: A Slovensko Narod berlini tudósítója beszélgetést folytatott rsicserin külügyi népbiztossal Berlinből való elutazása előtt. Arra a kfculésre, bogy mi a véleménye az olasz-albán szerző­désről és ennek Jugoszláviára való kiha­lásáról, Csicserin a következőket mondta: — Megszólalt a történelmi szükséges­ség és ennek pontosan olyanok lesznek a következményei, ahogy mi előre meg­jósoltuk. Jugoszlávia viszálya Olaszor­szággal azt fogja eredményezni, hogy külpolitikája teljesen uj, irányt fog venni. Fel kell hagynia az eddigi orientációval és mhébazt az utat kelj, MSyetiiVc, ajijé­­lyet a szükség a jítzunész éá a tölthető' pa­rancsol Moszkvában az egyes jugoszláv poli­tikusoknak aa Oroszországhoz való kó­­zeledšsrtfl tett nyilatkozatai a legjobb benyomást keltették. Az ntóbbi időben az egész szovjet-orosz sajtó sokát fog­lalkozik Jugoszláviával. A lapok már nem is közeledésről, hanem a két or­szág szoros egytlttmdkCdóséröI beszél­nek. Megállapítottuk — folytatta Csicserin — hogy a két ország között egyáltalán nem állnak fenn vitás kérdések. Az egyedüli nehézség Szovjetoroszország de jure el­ismerése; ez a nehézség azonban nem olyan nagy, hogy ne lehetne áthidalni. Meggyőződésem, hogy Jugoszlávia az egyetlen ország egész Európában,í ahol' a nép összesZége Oroszország elismeri­­’K v se' mellett *.*$*» ‘-ö,;; csakhogy nem akad egy olyan politikus önöknél, aki ezt a népakaratot keresztül inérné vinni — mondotta Csicserin a szlovén újságírónak. A MI KARÁCSONYUNK Kilencedik karácsonya közeledik a magyar kisebbségi életnek A kilencedik karácsonyra, száz oldalas újságot juttat a fíácsmegyei Naptó olvasóinak. A száz oldalas újságban a már is­mertetett Vajdasági Irodalom. Magyar- Szerb Közeledés s Riport-mellékleten kívül külön irodalmi mellékleten találja az olvasó a Bácsmegyei Napló nem u Vu’daságbun élő munkatársainak belie­­trisztikai írásait. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd cimü verse, ltis éneke cimü Wilde fordítása, s Alakok-ja sze­repel ezen a mellékleten. Karinthy Fri­gyes Uj bohémia. Farkús Antal; A szent estén cimü verse, Somlyó Zoltán: Karácsonyi vers-e, Sz. Szlgelhy Vil­mos: Aludj Kató cimü novellája, Stella Adorján: Manci és a mester cimü egy felvonásos bohózata, Révész Béla: Ta­nulmány cimü novellája szerepe! ezen a mellékleten. Az irodalmi mellékletre Mikes Flúris: Pusztosicstol-Jegenyeig címen modern mozidráma szöveget irt. Az igazi savanyító knra minden lefogy­ni vágyó hölgyét érdekel, mert kipró­bált soványitó recepteket ad. Műnk Arthur dr., a Rácsmegyei Napló orvosi munkatársa Fhi-c Vagy lány címen ér­tekezik a jövendő gyermek problémájá­ról s a Kleptománia-rőt ir, Vécsey Jenő dr. a szerelmi és az érdekházasság tör­ténetéről értekezik. Tuskó E.: A gépiró­­nö a világtörténelemben címen mond el érdekes történeteket nem az írógép­ről. hanem az Irógépes kisasszonyok újabb, történelmet formáló szerepéről. A vasárnapi számokból ismert 'Veretere rovat zárja hé a terjedelmes mellékletet. • Mindez, amit négy cikk keretében is­mertettünk, csupán hézagos vázlat. Csak csütörtökön lesz módunk a kará­csonyi szám végleges tanaimat közölni. * Az idén különösen nehéz volt ilyen terjedelmes karácsonyi lapot szerkesz­teni. Más években a karácsonyi lap na­gyobb felét a hirdetések tették ki. Az idén, a ránk nehezedő gazdasági válság abban is éreztette hatását, hogy nagyon kevés a karácsonyi hirdetés. A vajdasá­gi kereskedők és iparosok még nem igen gyakorlott művelői a reklám mű­vészétének ötletszerűen hirdetnek. Nem tudják, hogy akkor, amikor nehezek az üzleti »iszonyok, fokozatosan kell hír detni.. hogy annak a kévés vevőnek f.s megrendelőnek, akinek modi a vau vá­sárolni, (elhivassák a figyelme a cégre és az árura A legtöbben azt hiszik, hogv megtakarítást érnek el. hu nem adnak ki pénzt hirdetésié s nem veszik Számításba, borv mennyi veszteséget jelent az elmaradt vevő. Emiatt most ni ár hiába rekriminálunk. A mi kereske­dőink, iparosaink még nem amerikai zsánerű üzletemberek s Így a száz ol­dalas Bácsmegyei Naplóban lényegesen nagyobb rész jut a szövegnek, mint a kétségtelenül szintén érdekes hirdetés­nek. ' * Igen ám, mondták minderre, de a Bácsmegyei Napló karácsonyi száma tíz dinár s nyomban rámutatnak arra, hogy- a beogradi és a -zagrebi latrok mennyivel olcsóbbak. . Mi nem akarunk senkivel konkurrábii s arra sent hivat­kozunk, hogy a Bácsmegyei Napló nak soha, senkitől, semmi címen nem volt és nem lesz más jövedelme, mint amit az előfizető, a példányonkinti vásárló fizet a lapért s a hirdető fizet a közzé­tett hirdetésért. Mi csak azt szögezzük itt le, hogy becsületes, érdekes, meg­bízható s gazdag tartalmú lapot adunk az olvasónak tiz dinárért —• napokra való hasznos olvasni valót. Nincs és nem lesz hasznosabb és olcsóbb kará­csonyi ajándék, mint a száz oldalas ka­rácsonyi Bácsmegyei Napló, amely­nek ott kell lenni karácsonykor minden házban, ahol magyarul olvasnak. Hogy ott lehessen,-ez attól függ, hogy gon­doskodik-e mindenki árról, hogy az árusító számára rezerválja a karácso­nyi számot. Fasiszta puccsot terveztek Csehszlovákiában A fasiszták az őszi szokolünnep előtt az egész csehszlovák köztár­saságban lázadást készítettek el# Prágából jelentik: Az egyik prágai lap nagy feltűnést keltő leleplezést, közöl, amely szerint a csehszlovák fasiszták puccskísérletet terveztek, amit azonban a hatóságok még ide­jekorán • meghiúsítottak. A terv sze­rint a fasiszták az őszi szokolünnep előtt a köztársaság egész terű* létén lázadásra készültek és már a kormányprogramot és vég­rehajtási utasításokat is kidolgozták. A haditerv azonban a kormány ke­zébe került és igy nem járhatott si­kerrel. A leleplezés szerint a fasiszták meg akarták szállni az összes köz­épületeket, valamennyi szocialista képvise­lőt le akartak tartóztatni és Be­nes külügyminiszter ellen haza­árulás elmén vádat akartak emelni. Ezenkívül első dolguk lett volna a fasisztáknak az összes fasisztaélle­­ries lapok beszüntetése és áz ostrom­­állapot kihirdetése. A halott kinéz az ablakon A tanúvallomások szerint Hirschl Ignác szuboticai kereskedőt rab­társai verték aggon a zagrebi fogházban Zagrt-bból jelentik: Hétfőn kezdte meg a zagrebi törvényszék büntető tanácsa a lotárgyalást Hirschl Ignác szuboticai kereskedő titokzatos halála ügyében. Ez év julius 15-ikén, mint jelentettük, a Za­grebi Ilicán levő Primorac szállóban hir­telen meghalt Hirschl Ignác, aki előző este bérelt ott szobát és a személyzet előtt arról panaszkodott, hogy a tör­vényszéki fogházban fogolytársai meg­verték Reggel Hirschl Ignácot a szoba udvari ablakán látták kinézni és csak később, amikor közelébe mentek, vették észre, hogy az ablaknál ülő ember ha­lott A szállodai személyzet vallomása alapján vizsgálat indult annak megálla­pítására, hogy mi történt Hirschl Ignác-, cal a törvényszéki fogházban. Ennek eredményeképpen vád alá helyezték Gá­bor Milán házalót, aki az ezerdinároso­­kat hamisító banda tagja volt .és ezért háromévi börtönbüntetését tölti, továbbá Herz Mariant. aki szintén vizsgálati fog­ságban volt együtt Hirschl Ignáccaí. A hétfőt főtárgyaláson. Gábor azt val­lotta, hogy a 46-os számú cellának ő volt a szobaparancsnoka. Hirschl, aki csalás gyanúja alatt volt vizsgálati fog­ságban. vétett a tisztasági rendszabá­lyok ellen. Ezért kétszer arculütötte. tagadja, hogy súlyosabban bántalmazta vo!na. Ezzel szemben a többi fpglyrk tanúvallomásukban előadták,-hogy Gá­bor és Merz pokrócot bontottak Hirschl felére és öt percen keresztül irgalmat­lanul vertek. A bitóság. kedden az orvosok sjakvé­­ie.ményet .fogja meghallgatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom