Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-20 / 347. szám

2- oldal.______________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ ___________________1923. qecember 20. Az elszászi németek panaszai a francia kamara előtt Parlamenti bizottság vizsgálja felül a panaszokat Ha jó volna a külpolitikánk, jó lenne a belpolitikánk is. — Visszatérve a belpolitikai helyzetre — mondotta Radics — meg kell jegyez­nem, hogy Uzunovics nagyon rosszul csinálja, amikor a megrepedt radikális­pártra átlátszó ílasztromot ragaszit és azt állítja, hogy a radikálispuárt egysé­ges. megállapíthatom, hogy az ország nagy megrázkódtatása nélkül a borvátokat nem lebet ki­dobni a kormányból. Ez a megrázkódtatás az európai egység­ből indulna ki és a Népszövetséget is foglalkoztatná, végeredményben pedig azt jelentené, hogy a horvátokat áten­gedték Olaszországnak. Ha mi a kor­mányból kilépnénk, egyik kormány kö­vetné a másikat, de mi mindenkor a leg­szélsőbb ellenzék lennénk. Sztanojevics Áca mondotta, hogy Uzunovics nem ala­kíthat kormányt és Pasics halála után a nyaktörések korszaka fog elkövetkezni. A mi nagyságunk abban áll, hogy minket mindhzok támogatnak, akik­nek nincs kenyerük és akik nem kap­nak Igazságot. Mi négymillió embert képviselünk, de velünk vannak még a tisztességes szer­­bek, szlovének is és az elnyomott ki­sebbségek. Ma többségben vagyunk a nép kö­zött, bolnap a parlamentben. Radics ezután bejelentette a nemzeti paraszt klub megalakulását, amely sze­rinte ötmillió polgár véleményét fogja képviselni. — Ä nemzeti paraszt klub — mondotta Radics — nm azt jelenti, hogy naciona­lista paraszt klub. Mi nem tiltjuk el a nemzetiségeket anyanyelvűktől. Sőt mindenki gazember, ha megetagadja az anyanyelvét. Először tanúba meg mindenki az anyanyelvét és azután, ha van ráérő ideje, tanuljon más nyelveket. A radiká isokkal való koalíciót, eddig csupán kényszernek tekintettük, kényszerből voltunk a koalícióban és ha most ellenzékbe megyünk, jöhetnek a választások. Éljen a nép! Végigcsalta Bácskát Titelen letartőz'a tak egy föld mí­vest, aki nem létező kukoricát adott el, a kiszékenij embereknek Noviszadról jelentik: A titeli csend­őrség letartóztatta Petrov Milivoj far­kasdini földmivest, aki a Vajdaságban több rendbeli csalást követett cl. Petro­­vot a vajdasági rendőrhatóságok már régóta körözték. Petrov, aki nagy előszeretettel játszot­ta a gazdag földbirtokos szerepet, Ti­telen betért Barjaratarov Milivoj kéz­­müárukereskedésébe, ahol Stettin Milo­­rád szentai földbirtokosnak mondotta magát és nagyobb értékű kézmüárut vásárolt hitelbe. Kevéssel utóbb Perle­sen a járásbíróságnál telekkönyvi kivo­natot vett ki egy perlesi gazda nevére és ezzel Titelre ment, ahol ötszáz mé­termázsa nemlétező kukoricát adott el és az árura tízezer dinár előleget vett fel. Hasonló módon Écskán megkáro­sított egy gabonakereskedőt, akitől elő­legül tizenötezer- dinárt kapott. Néhány nappal ezelőtt Petrov Wittmann és Glaxser knityanini írtalmába ment be, ott ötszáz mázsa kukoricát adott cl és a szerződés megkötése után tízezer dinár előleget kért. Itt Momirov Ljubotnir csentai földbirtokosnak mondotta ma­gát. A malomban azonban nem kapott előleget. Pénteken Gaertner Jakab titeli gabo­nakereskedőnek adott el. mint Momirov Ljubomir, ugyancsak ötszáz mázsa ku­koricát, melyre tízezer dinár előleget vett fel. Gaertnernek azonban gyanús volt Momirov és érdeklődött a személye iránt. Negyedórával a pénz átadása után Gaertner már megtudta, hogy szél­hámos áldozata. Feljelentést tett a csendőrségen, amely az ál-Momirovot azonnal letartóztatta. Kiderült, hogy Petrov Milutinnak hívják és régóta ke­resett szélhámos. Petrovot beszállítot­ták. a. noviszadi ügyészség fogházába. Párisból jelentik: Seltz elszászi német képviselő a kamara ülésén hosszabb beszédet mondott, mely­ben ismertette az elszászi német ki­sebbség sérelmeit. A képviselő javaslatára a legkö­zelebbi napokban egy parlamenti bi­zottság megy Elszászba, hogy a helyszínen vizsgálja meg a néme-Liszabonból jelentik: Vasárnap délután két óra negyvenöt perckor Liszabonban erős földlökéseket érez­tek. A lakosságot nagy pánik fogta el, az emberek a házakból kimene­kültek az uccára és a közeli hegyek­be. Az egyik külvárosban az asszo­nyokat valóságos őrjöngés fogta el, Szentáról jelentik: Az országos ma­gyar párt vasárnap délelőtt tartotta nagygyűlését Szentán az Eugen-szálló nagytermében. A népgyülést tiz órakor nyitotta meg dr. Csetlc János, aki rövid beszédben üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót a gyűlés első szóno­kának, Deák Leónak, aki a következő­ket mondotta: . öt évvel ezelőtt alakult meg Szen­tén a magyar párt és akkor azt hittem, lfogy mire újra idejövünk, lesz iskolánk, színházunk, kultúránk. Eljöttem és is­mét a politika hivott Szentára. Most új­ra belekapcsolódtunk az ország politi­kai vérkeringésébe; paktumot kötöttünk a radikális párttal, mert beláttuk, hogy ez a legmegfelelőbb a jugoszláviai ma­gyarság számára. Azt azonban nem le­het és nem szabad mondani, hogy a magyar párt vezetői az elmúlt öt év alatt nem dolgoztak semmit, mert azok­nak az érdekeit, akik hozzánk fordul­tak, mindig teljes erővel, tőlünk telhető­­leg támogattuk. Vo't munka, volt hit, de nem volt bizalom és nem volt sza­vunknak és cselekedetünknek hitele. így értünk el máig — és most megtaláltuk a menyasszonyt. Nem néztük müven, csak az érde­kelt, hogy van-e hozománya? A nagy.múltú radikális pártnak pedig van ereje, van hozománya, amelyet megosztanak a magyar párttal. Azért kötöttünk paktumot, hogy a megkezdett munkát befejezzük, hogy rendezzük a magyar nyelv, az iskola, az ovoda és az eibocsájtott magyar vasutasok nyug­díj ügyét. A magyarság tömegei nem támogatták a magyar, párt munkáját, felrehuzódtak és Így a vezetők elvesz­tették a magyarság tömegeinek monu­mentalitásából meríthető hitet és mun­kakedvet. Uj utakat kellett keresnünk, mert be­láttuk hogy a régi elv céltalan és csak egy ut volt számánkra: a pak­tum. A magyarságnak nem szabad szétíorgá­­csolódnia, félrevonulnia, hitetlenkednie, mert a célravezető sikeres munkát csak a feltétlen szolidaritás, az együttműkö­dés eredményezhet. A következő szónok dr. Nagy Ödön volt, aki hosszabb beszédben ismertette a magyar párt és a radikálisok közt létrejött választási egyezményt. — Mi — mondotta többek közt — mindig készen voltunk mindenkit támo­gatni, akik a mi elveinket érvényre akar­ták juttatni, de tisztában voltunk azzal is. hogy gyakorlatilag megvalósítani csak a mindenkori kormány bírja, bár törvényes kötelessége is, mert nemcsak tek által szóvátett sérelmeket A parlamenti bizottságba két szenátor, .tizenegy képviselő és a kormány három tagja foglal helyet. Az elszászi németek remélik, hogy a parlamenti bizottság jelen­tése után a kormány visszavon né­hány sérelmes intézkedést és ezzel helyre áll a rend. földre vetették magukat és hango­san imádkoztak. A földrengés emberéletben nem okozott kárt, az épületek nagyrésze azonban megrongálódott. A város egyik iskolája beomlott, de szeren­csére a romok senkit sem temettek maguk alá. a békeszerződésekben, hanem az alkot­mány és törvényekben is le vannak fek­tetve. Mégis hosszú éveken át a ma­gyarság minden érdeke és célja élesen szembekerült a mindenkori kormányzati politikával. Ennek dacára soha egyetlen ellenzéki politikai párt sem nyújtott ke­zet, hogy felvegye velünk, magyarok­kal az érintkezést. A helyzet igy min­dig az volt, hogy csak a kormánnyal való megegyezés a taktikus és lehetsé­ges. Nem .változott a helyzet akkor sem, amidőn kiírták a tartományi válasz­tásokat: hívtak és mi jöttünk. A ma­gyar párt letért a kisebbségi ellenzéki alapról és választási egyezményt kö­tött a radikális , párttal a tartományi választásokra. A paktumért, melynek titkos pontjai nincsenek, a párt vezetősége vállalja a felelősséget A mi előföltételünk volt a választói név­jegyzék becsületes kiigazítása, szervez­kedési és agitációs szabadság biztosí­tása és a számarányunknak megfelelő jelölés kellő helyen. Az összeállított listák élő tanujelei annak, hogy ma már ;ni sem áll útjában egymás megértésé­nek és a további szoros együttműkö­désnek A vállalt kötelezettségek lelki­ismeretes betartása csattanó válasz azoknak, akik fennen hirdetik, hogy a radikális pártban nem lehet bízni.- Az a bizalom, amelleyel bennünket a radikális párt részéről fogadtak, az az összhang, mely a tárgyalások során kialakult, az a békülékeny, megértő lég­kör és őszinteség, reményt ad arra, hogy az a barát­ság, — melynek alapjait most lefek­tettük, — állandó és tartós lesz. Legnagyobb bűn és luxus egy kisebb­ségi pártnak a mindenáron való ellen­zékieskedés, amikor minden érdekünk az opportunitás politikáját követeli. Nagy Ödön ezután felszólitotta a magyarságot, hogy egységesen álljon a magyar párt mögé és becsületesen tart­son ki pártpolitikai szövetsége mellett. Nagy Ödön beszéde után dr. Keceli- Mészáros Ferenc, a magyar párt szen­tai jelöltje mondott beszédet, melyet a teremben jelenlévő ellenzéki pártok tag­jai többször hangos lármával zavartak meg. — A magyarság eddigi politikai sze­replése kezdte beszédét dr. Keceli- Mészáros Ferenc — serhini eredményt nem mu'atott fel. A képviselőválasztá­sokon a magyar párt megbukott, ami elég ok volt arra. hogy a magyarságot visszariassza a politikai - szerepléstől. 3 magyarság vezetőit pedig arra késztes­se, hogy •uj-'-politikai orientációval íris­sitse fel a magyar párt politikai életéi. Az idő megtanított bennünket és belát­tuk, hogy fel kell hagynunk az ellenzéki magatartásunkkal. Szenta város, amely 40—50 év óta, a magyar rezsim idején is, ellenzéki volt, sokban lemaradt a többi városok mögött, melyek a kor­mányt támogatták. És mit látunk, hogy a régi Magyarország területén élő ki­sebbségek mindig a kormányt támogat­ták és ezért teljes jogot élveztek, volt iskolájuk, színházuk, egyszóval kultú­rájuk. Ebben a percben a teremben levő el­lenzékiek kiáltozni kezdtek, de a rendőr­ség pár perc alatt lecsendesitette a rend­zavarókat — A radikálisok terített asztalnál ül­tek, mi nyolc év óta éhezünk — foly­tatta beszédét Keceli-Mészáros Ferenc — ezért olyan párt barátságát kerestük, amely adhat jogot és rendelkezik a ha­talom fegyverével, ez a párt pedig a radikális párt. Nem csatlakozhatunk olyan párthoz, amely nem adhat jogo­kat. Vuics Jócó a magyarság bizalmá­ból lett képviselő és most mégis szem­behelyezkedik a magyarság követelései­vel. — Majd megbánja — kiáltották köz­be a hallgatóság soraiból. Ebben a perc­ben újra kitört a lárma, úgy hogy a szónok beszédét sem lehetett hallani. A lárma lecsillapulása után Keceli-Mészá­ros Ferenc kijelentette, hogy a magyarságénak kötelessége be­csületesen kitartani a paktum mellett Keceli-Mészáros után Ludaics Milos, a radikális párt szentai listavezetője be­szélt, aki hangsúlyozta, hogy a radiká­lisok őszintén be akarják tartani a pák-1 tumot Sántha György dr., a magyar párt elnöke -szólalt fel ezután, de a terem­ben jelenlevő ellenzékiek nagy lármája miatt a beszédet félbeszakította. A gyűlés délben ért véget. Felakasztotta magát a rendőri fogdában A becskereki kabáttolvaj meg­­akart válni az életétől Becskerekről jelentik: Rafajlovics Mi­livoj tizenkilenc éves szabósegéd — mint a Bácsmegyei Napló közölte — behatolt Messinger Karolina, leányne­velőintézeti igazgatónő lakására, ahon­nan ellopott két női télikabátot A lo­pott holmikat Pancsevón akarta értéke­síteni, de gyanút keltett s a rendőrség letartóztatta. Raíajlovicsot kihallgatása után vasárnap szállították Becskerekre, ahol a rendőrségi fogdában öngyilkos­ságot kísérelt meg. A kabáttolvaj délután két óra tájban nadrágszijából hurkot csinált és az ab­lakrácshoz erősítette, aztán az ablakból lekiáHott az uccára: — Mondjátok meg édesanyámnak, hogy végzek magammal Rafajlovics szavaira figyelmes left egy rendőr, aki nyomban íelszaladt a rendőrségi fogdába, aihol a cellában a földön heverve, .eszméletlen állapotban találta a fogolyt. A kabáttolvaj valaho­gyan kicsúszott a hurokból és leesett. Az esés következtében oly sérüléseket szenvedett, hogy be kellett szállítani a közkórházba. A tizenötödik emeletre! a pincéhez ukant egy víztartály Borzalmas kataszrrö'a Floridában Newyorkból jeletik: Floridában a% egyik cukorgyár tizenötödik eme­letén elhelyezett hatalmas víztar­tály alatt beszakadt a menyezet és a közel száz n^étermázsás víztar­tály átszakitva az összes emelete­ket, irtózatos robajjal a pincébe zu­hant. A lezuhanó víztartály összesen öt­ven embert sebesitett meg, akik kö­zül húszán a helyszínen- meghaltak A legtöbb embert a pincében pusz­tította el a víztartály, ahol épen munkások dolgoztak. A holttestek el­takarítása még folyik. Földrengés Liszabonban Őrjöngés fogta el a lakosságot „A magyarságnak kötelessége kitartani a paktum mellett“ A magyar párt sentai nagygyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom