Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-19 / 346. szám
1926. december 19. BAGS MEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Lemondott a német kormány A kommunisták bizalmatlansági indítványa iák elfogadása következtében teijesen zavaros helyzet állt elő a rćiretoi szági belpolitikában — A német nemzeti párt befolyásolni akarja Hindenburgot, hogy jobboldali színezetű kormány a akitására adjon megbízást — Valószínűleg Luther volt kancellár fogja megalakítani az uj kormányt — Hindenburg január közepéig elhalasztotta a kibontakozási tárgyalásokat Anglia és Franciaország ragaszkodik Stresemann további külügy miniszterségéhez Berlinből jelentik: A Marx—Streseiiann-kortnány bukása után,amely a birocalmi gyűlés pénteki ülésén nem jött váratlanul, sokkal zavarosabb a német politikai helyzet, mint valaha is volt. Délután öt óra volt, amikor a történelmi nevezetességű szavazás véget ért és a mikor az elnök kihirdette, hogy a kommunisták bizalmatlansági indítványát a birodalmi gyűlés 249 szavazattal 171 ellenében elfogadta, a kommunisták kórusban kiáltották: — Feloszlatás! Uj választások! Marx kancellár még az ülés előtt megbeszélte Loebe birodalmi gyűlési elnökkel, hogyha a bizalmatlansági indítvány többséget kap, úgy a birodalmi gyűlést január 19-ig elnapolják, ami meg is történt. A birodalmi gyűlés után a Marx-kormány azonnal benyújtotta lemonását Hindenburg köztársasági elnöknek, aki az ügyek továbbvitelével Marxot bízta meg. A német nemzetiek, akiknek a táborában nagy az öröm, hogy sikerült megbuktatni a középút kormányát, most szüretelni akarnak. Vezérük, Westar gróf a napokban kétszer jelent meg kihallgatáson Hindenburgnál, aki egész ékesszólását latbavetette, hogy a nacionalistákat eltérítse szándékuktól és legalább arra bírja rá őket, hogy tartózkodjanak a szavazástól, ez a kísérlete azonban eredménytelen maradt. Most a nemzetiek nagy erőfeszítést fejtenek ki — miután a néppárt hajlandó velük kormányalakításról tárgyalni — hogy kedvezőre hangolják magukkal szemben a centrumot, amely ridegen elzárkózik a velük való együttműködéstől. A centrum-párt péntek este a kormány lemondása után tartott ülésén úgy határozott, hogy a kormány lemondása következtében sem módosítja álláspontját, vagyis a centrum nem tárgyal kabinetalakitásról a nációnál!: tákkal. A baloldalon a végzetes fordulatért a német nép-pártot okolják, melynek vezére, dr. Scholtz keletporoszországi agitációs beszédeiben csirájában elfojtotta a nagy koalíció lehetőségét, de a szociáldemokraták magatartását is élesen elítélik a polgári pártok. Súlyos taktikai hibának tartják, bogy a szociáldemokraták felborították a balfelé orientálódó kabinetet és a köztársaság! eszme ellenségeinek, a német nemzetieknek megnyitották az utat a kormányba való belépésre. ügyelőre nincsen mód a középút kormányának újjáalakítására olyanképen, hogy Marx vagy Wirth volt kancellár álljon az élére. Erős befolyás érvényesül Hindenburgnál, hogy az uj kormány jobbíelé orientálódjék és ha nem is kimondottan jobboldali, de úgynevezett semleges kabinet alakuljon és az ilyen semleges kormány alakítására Luther volt kancellárt tartják a legalkalmasabbnak. Luther most van hazatérőben délamerikai útjáról és néhány napon belül valószínűleg Berlinbe érkezik. A centrumon fordul meg, hogy ba - oldali színezetű, vagy a jobboldalra támaszkodó kormány fog-e alakulni. A centrum-párt az utóbbi időben többször leszögezte magát ahhoz az állásponthoz, hogy semmi szin alatt sem hajlandó a nacionalistákkal együtt kormányt alakítani, de bizonyos, hogy baloldali kabinet, élén Witrh volt kancellárral, feltétlenül számiathatna a centrumpárt számítására. Feltéve, hogy ilyen kialakulás nem mutatkozik lehetségesnek, valószínű, hogy a centrum meg tudna békülni azzal, hogy Luther alakítson jobboldali színezetű kabinetet, de a német nemzetiek nélkül és ebben az esetben a centrum jóindulatú magatartást tanúsítana. A demokrata párton úgy képzelik a válság megoldását, hogy baloldali kormány fog alakulni a szociáldemokraták nyílt támogatásával. Sok szó esik a Stresemann-kabinetről is, de ezt a kombinációt valószínűtlennek tartják, tekintettel arra, hogy Strese-i mann orvosi tanácsra hat hétre Egyptomba utazik és erről az üdülésről semmiesetre sem akar lemondani. Hindenburg köztársasági elnöknél szombaton megindultak a válság megoldására. irányuló tárgyalások. Azok a politikusok, akiknek alkalmuk volt közvetlenül a kormány lemondása előtt a köztársasági elnökkel a politikai helyzetről beszélni, bizonyosan tudják, hogy Hindenburg nem hajlandó most a birodalmi gyűlés feloszlatására és arra fekteti a fősulyt, hogy Stresemann maradjon továbbra is a külügyminisztérium élén és valószínűnek tartják, hogy Hindenburg nem fogja a nacionalisták túlzott követeléseit honorálni. »A külpolitikai kurzuson sem Németország, sem Franciaország nem változtathat« Párisból jelentik: Francia politikai körökben a német kormány lemondásit és a német belpolitikai helyzetet i'letöleg még nem alakult ki egységes vélemény. Baloldali körökben biztosra veszik, hogy az uj kormánykoalíció a szociáldemokraták részvételével fog megalakulni és koncentrációs köztársasági kormány lesz, amelyben továbbra Is S'resemann tartja meg a külügyi tárcát. Ezen a véleményen van Briand és Paul Boncourt is, aki az újságírók előtt annak a véleményének adott kifejezést, hogy Németországgal a Géniben vállalt kötelességeknek minden körü'mények között eleget fog tenni és a külpolitikai kurzus sem Németországban, sem Franciaországban nem változhatik meg. A Ouai d'Orsayn és a kormány köré ben számolnak azzal az eshetőséggel is, hogy a jelenlegi kormány-koalíciót fogják a német nemzeti párttal kibővíteni, feltéve, ha a nemzetiek jóváhagyják a német-francia kiegyezés politikáját. Anglia sem tart külpolitikai irányváltozástól Londonból jelentik: Az angol sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy a német kormány bukása kizárólag belpolitikai okokra vezethető vissza és az semmiféle összefüggésben nincs külpolitikai kérdésekkel. A Daily Express szerint a német külpolitikában semmiféle változás sem képzelhető el és bármilyen összetételű is lesz az uj kormány, azokat a pártokat, amelyek a locarnói egyezményt ratifikálták, minden körülmények közt magában lógja foglalni és bizonyos az is, bogy a kűlügyek irányítása továbbra is Stresemann kezében marad. Ugyanez a vélemény angol hivatalos körökben is, amelyek szintén hangsúlyozzák, hogy a német kormányválság egyetlen lehetséges megoldása az, hogy a kűlügyek élén továbbra is Stresemann maradjon, akinek személye garancia arar, hogy Németország folytatni fogja a locarnói politikát. A kormányválság egyébként több mint a német politika belügye és ez magyarázza meg azt a szokatlan érdeklődést, amely a kormányválság fejleményeit a világsajtóban kiséri. A francia kormány félhivatalos sajtószolgálata már pénteken nyiltan megállapította, hogy a birodalmi gyűlésen két Németország: a császári reakciós és a weimári demokrata Németország harca dől el. A reakció győzelme alapjában rendítené meg azt a politikát, amelynek jelentősebb állomásai London, Locarno, Genf és Thoiry és amelynek jelentősége az, hogy az utolsó genfi népszövetségi ülésen formálisan is megbontották a Versailles! békeszerződés eddig fentartott sérthetetlenségét A Marx-kormány elsősorban a Manchester Guardian és a szociáldemokr iták leleplezései buktatták meg. Marx és kormánya elkerülhette volna a bukást, ha biztosítékot nyújtott volna a kormányzás jobboldali eltolódását illetően és hajlandó lett volna csak egy tárcát is adni a nacionalistáknak. Azonban Marx érezte, hogy a náción ílistákkal való paktum rombadöníené Németország minden külpolitikai sikerét és még a Teményét is annak, hogy a kiengesztelődés politikája folytatható lesz és ezért inkább megbukott, semhogy elárulja azt az ügyet, amely mellett pártjával együtt már évek óta lekötötte magát. Hindenburg köztársasági elnök szombat délelőtt fogadta valamennyi parlamenti frakció vezérét, kivéve a kommunistákat és fajvédőket. Hindenburg meghallgatta valamennyi párt véleményét a válság megoldására nézve, azonban kiderült, hogy a vélemények annyira eltérők, hogy azoknak áthidalására e pillanatban gondolni sem lehet. A köztársasági elnök ezért úgy határozott, hogy a kibontakozási tárgyalásokat elhalasztja egész január közepéig, amikor már tisztán látható lesz, hogy a külföld miképen Ítéli meg a német eseményeket és csak a január 19-re összehívott birodalmi gyűlés összeülése előtt folytatja a kibontakozási tárgyalásokat. Addig Marx kancellár kapott megbízást az ügyek továbbvitelére. A válság tehát hosszú ideig fog tartani és erre mutat az is, hogy Stresemann külügyminiszter a napokban már külföldre utazik, hogy megkezdje üdülését. Leszállítják a pótadót Szuboticán Fo’ösleg mutatkozik az 1920., 1921. és 1922. évi zárszámadásokban — Jövőre száz százalékos lesz a pótadó községi pótadót állapított mez. Szabottba város tanácsa az 1927. évi költségvetési tárgyalásokkal kapcsolatban felülvizsgálta az 1920., 1921. és 19221 évi zárszámadásokat és megállapította, hogy a deficit jóval kisebb, mint amennyire az illető évekre készült költségvetések számítottak. Ezért a városi tanács úgy határozott, hogy a költségvetési hiány eltüntetése végett kivetett rendkívüli városi pótadót az 1920., 1921. és 1922. évre jelentékenyen leszállítja. Az 1920. évre a városi kiszélesített tanács a költségvetési hiány fedezésére száz százalékos városi pótadót és száztól hétszáz százalékig terjedő rendkívüli pótadót szavazott meg. amit az adózók nagyrészt már be is fizettek. A költségvetési hiány 1920-ban 9,684.317 korona volt. Az 1920. évi zárszámadás elkészítése alkalmával kitűnt, hogy a városi kiszélesített tanács által megállapított száz—hétszáz százalékos rendkívüli pótadó tulmagas és ezért azt most utólag az alábbi táblázat szerint változtatták meg: 1—100 koronáig állami adók 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% 130% 160% 200% A progresszív alapon egészen kétszáz százalékig terjedő rendkívüli pótadót a város czserint maximum kétszáz százalékra szállította le. Ilyen pótadókulcs alapján a város az 1920. évre rendkívüli pótadóban kap 10,876.756.67 koronát, amelyből tíz százalék: 1,087.675.60 korona behajthatatlan. Az 1920. évi deficit 9,684.317.—kor. Marad felesleg 104,763.47 kor. Az 1921. évre a városi tanács a 13 millió 150.848 koronás városi deficit fedezésére 340—800 százalékig terjedő 101—200 » » » 201—400 » » » 401—700 » » » 701—1000 » » » 1001—1500 » » » 1501—2000 » » 2001—3000 » » » 3001—5000 » 1 » » 5000 koronán felül » » Ebben az évben a kivetett állami egyenes adó összege 10,621.006.12 koronát tesz ki. A városi tanács Gyorgyevics Dragoszláv polgármester elnöklete alatt úgy határozott, hogy a 340—800 százalékig terjedő községi pótadót 138 százalékra szállítsák le. A 138 szalékos alapon a befizetett községi pótadó öszszege 14,656.988.44 kor. Tíz százalék behajthatatlan 1,465.698.84kor A befizetett községi • pótadó összege 13,191.289.60 kor. 1921. évi költségvetési hiány 13,150.848.— kor. — A városi pénztárnak maTad 40.441.50 korona feleslege. Ugyancsak leszállította a városi tanács az 1922. évben megállapított 765 százalékos községi pótadót kilencven százalékra. A községi pótadó alapja 4,548.051.88 dinár állami egyenes adó A kilencven százalékos községi pótadó tehát 4,093.246.66 din Tíz százalék behajthatatlan1" 409.324.66 din. 3,683.922.03 din Az 1922. évi költségvetési hiány 3,606.495.— din Sufficit 77.427.03 din A városi tanács ezt a határozatát néhány nap múlva megküldi a városi adóhivatalnak, amely a befizetett többletet túlfizetésnek tudja be. Ezt az adónemet azonban csak kevés adózó fizette még be, mert a pénzügyigazgatóság ezekre az évekre csak nemrégen vetette ki az állami egyenes adót. Szubotica város 1927. évi költségvetését már elkészítette a városi tanács. A jövő évi költségvetésben öt millió dinár hiány mutatkozik, amelynek fedezésére a városi tanács valószínűleg csak száz százalékos községi pótadót fog kivetni a múlt évi háromszáz százalékos pótadóval szemben.
