Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-03 / 331. szám

1926. december 3. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET-------■ m------­C uz a, a román antiszemiták vezére a jassii országos diákkongresszuson hosszabb beszédet mondott, melyben ki­tért a kisebbségi kérdésre is. — A mi véleményünk az — mondot­ta — hogy le kell számolni a kisebb­ségi kérdéssel. Románia nem ismerhet el semmiféle antinacionalista törekvést, nem ismerhet sem magyart, sem szászt, sem oroszt. Ha én lennék Ave­­rescu helyén, már régen rövidesen vé­geztem volna ezzel a problémával, mely sokat árt az ország becsületének. * Az elbocsátott csehszlovák magyar tisztviselők súlyos helyzetét vázolta egyik parlamenti beszédében Holota Já­nos dr. szlovenszkói magyar képviselő. »Köztudomású — mondotta — hogy a csehszlovák állam az impériumváltozás után a szlovenszkói és ruszinszkói hi­vatalokban és közüzemekben talált ma­gyar köztisztviselők és alkalmazottak csak egy részét hagyta meg ideiglene­sen állásukban, a nagyobbik részét azonban minden előzetes és szabálysze­rűen lefolytatott eljárás avagy jog­erős Ítélet nélkül különböző kieszelt ürügyekkel állásukból elbocsátotta min­den nyugdíj avagy végkielégítés nélkül. Ezek a szerencsétlenek, akiknek száma sok ezerre rúgott, elbocsátásuk foly­tán egyrészt a rossz gazdasági viszo­nyok, másrészt a nagy munkanélküli­ség miatt foglalkozáshoz nem juthatván, családjaikkal együtt hihetetlen nélkü­lözéseknek lettek kitéve úgy, hogy a maguk és gyermekeik részére a szó szoros értelmében még a mindennapi száraz kenyeret sem képesek megsze­rezni. Nagyon sokan a vándorbotot vá­lasztották és kivándoroltak, az ittmara­­dcttak pedig nyomorban tengődve két­ségbeesett helyzetükben a minisztériu­mokat rohanták meg kérvényeikkel visszavételük, illetve nyugdíj, avagy végkielégítésben való részesítésük cél­jából. Az elmúlt évek során egy kis ré­szét ezeknek valóban nyugdíjhoz is jut­tatták egyes minisztériumok, közel 2000 elbocsátott, volt magyar közalkal­mazott ügye azonban még ma is elinté­zetlen. Az elmúlt hónapban felhívással fordultam az érdekeltekhez, melyre szá­zával jöttek az ország minden részéről a panaszos levelek. 1899 elbocsátott volt magyar közalkalmazott küldte be hoz­zám jelentkezölapját; ezek közül vas­utas 1140, postás 248, jegyző 48, tanító 44, tanítónő 34, tanár 14, óvónő 12, pol­gári iskolai tanárnő 4, pénzügyi alkalm. 48, bírósági alkalmazott 85, vármegyei alkalmazott 85, javítóintézeti 18, városi 5, csendőrségi 46, katonai 15, erdészeti és bányászati 19, különféle műszaki 15, dohánygyári 7, állatorvos 8, tanfel­ügyelő 1, járási és körorvos 1.« * A székelyföldi Kadicsfalva községben az elmúlt vasárnap nemzeti mulatságot rendeztek. A község fiatalsága, hogy a mulatság minél fényesebb legyen, papir­­szallagból román és magyar nemzetszinü füzérláncot készített és ezzel diszitette fel a tánctermet. Mindenre gondolhattak, csak arra nem, hogy ebből a hatóságok irredenta vádat kovácsolnak és a kedves mulatságnak' szomorú következményei lesznek. A jámbor falusi nép még emlé­kezett arra az időre, amikor Florescu igazságügyminiszter Székelyudvarhelyen járt. nagy kortesbeszédeket tartott és engedélyt adott arra, hogy a népgyülé­­sekre nemzetiszinü zászlók alatt vonul­janak fel a székelyek. Pár napra a mulat­ság után azonban Tibád Imre kadicsfalvai legényt Székelyudvarhel.vre idézték, ahol agvba-főbe ' verték, megkorbácsolták, megrugdosták és hogy a kínzás tökéle­tes legyen, kézujjait az ajtónyilásba szo­rították és egy fél méter hosszúságú pa­­pirfüzérláncot büntetésből megetettek vele. A hatóságok eljárása miatt a szé­kely vidékeken nagy az elkeseredés. A kadicsfalvaiak elhatározták, hogy kül­döttséget menesztenek Bukarestbe és pa­naszt tesznek a belügyminiszternél. * A bukaresti sajtóban két héttel ez­előtt megjelent az a hir, hogy az Averes­cu-kounány felülvizsgálni készül a ki­sebbségi vállalatokat, hogy vájjon ezek becsületesen végrehajtották-e a nacionali­­zálást, ami alatt azt kel! érteni, hogy részvényeiknek hatvan százaléka tényleg román kezekben van és hogy az igazga­tóság kétharmadrésze tényleg román ál­lampolgár-e. A hirt kétkedve fogadták .Erdélyben, mig végre most megerősítést nyert: a legfelsőbb gazdasági tanács megbízása alapján Manoilescu helyettes pénzügyminiszter már össze is állította azt a tanácsot, amely a kisebbségi ban­kokat, biztosító intézeteket és gyárvál­lalatokat ellenőrizni fogja. A bizottság elnöke Faur Livius temesvári iparfel­ügyelő, tagjai Popovici kereskedelmi fel­ügyelő és Hajdú Zoltán, egy kisebb te­mesvári magánbankház igazgatója. A bi­zottság a napokban megkezdi munkáját; tanulmányozni fogja a részvénytársasá­gok helyzetét, azok belső adminisztráció­ját és a személyi kérdéseknél ellenőrzi azt,- hogy a nemzeti érdekek is biztosítva vannak-e, vagy sem. Poincaré nem fél a gazdasági krízistől A francia kormány törleszti kulfő di adósságait és megkezdi a Francia Bankkal szemben fennálló tartozásainak visszafizető?ét Párisból jelentik: A kamara pénz­ügyi bizottságának előadója szerdán pótjelentést terjesztett be a kamará­hoz, amelyben Poincaré miniszter­­elnök és pénzügyminiszter válaszát közli a pénzügyi bizottság több tag­jának a kérdésére. A pótjelentés szerint Poincaré nem tartja valószínűnek, hogy a tar­tós frankjavulás megzavarhatná a költségvetés egyensúlyát. Igaz ugyan, hogy az állami bevételek gazdasági krízis esetén nagy mér­tékben csökkennének, de Poincaré szerint egyelőre szó sincs gazdasági krízisről. Poincaré hangsúlyozza még a je­lentésben, hogy a kormánynak óriási devizakészlet áll rendelkezé­sére. mely elegendő ahhoz, hogy az állam 1927 végéig külföldi adóssá­gainak részleteit és kamatait kifizet­hesse. A kormány egyébként a je­lentés szerint hamarosan megkezdi a Francia Bankkal szemben fenn­álló tartozásainak törlesztését is és ez év végéig kétmilliárd frankot fog a nemzeti banknak visszafizetni. Újabb összeesküvést lepleztek le Spanyolországban Merényletet akartak elkövetni Alfonz király és Primo de Rivera ellen Madridból jelentik: A kataloniai összeesküvők csoportja négy embert jelölt ki sorshúzás utján, akiknek Al­fonz királyt és Primo de Rivera mi­niszterelnököt meg kellett volna öl­ni. A merénylet tervét a madridi rendőrség az utolsó percben leplezte le. Mint hivatalosan állítják, véletlen utján, valószínű azonban, hogy árulás történt. Madridban és Kataloniában, ahoj az összeesküvők főfészke van. tömi ges letartóztatások történtek. így Madridban letartóztattak négy szin­­dikalistát, akiknél bombákat és kézi­gránátot találtak. A letartóztatotta­kat azzal gyanúsítják, hogy merény­letet terveztek Alfonz király és Pri­mo de Rivera miniszterelnök éllen. A le ■'rtóztatottak bevallották, hogy 19?4-be resztvettek Sol ,de Villa ■ 'cggyibv’ásában és Qyos bankár meggyilkoásában is. További letar­tóztatáso! várhatók. tt -zm -sbl: íntmm« i ■ -----------­A román királynő találkozót t Párisban Károly extrónőrőkrssel Károly herceg állítólag ígéretet tett arra, hogy nem kísérel meg államcsínyt, ha Bakarestbe utari ; a'yja látogatására Koncentrációs kormány alakni Romániában Párisból jelentik: Mária román ki­rályné kíséretével együtt az Orient expressen Olaszországon és Jugo­szlávián keresztül, tehát a legrövi­debb útvonalon utazik vissza Buka^ restbe, ahol péntek estére várják megérkezését. Rövid párisi tartóz­kodása alatt az újságírók és fényké­pészek egész serege ostromolta meg a királynét, akinek azonban sikerült az újságírókat és fotóriportereket elkerülni. Elutazásakor a pályaudva­ron ötven-hatvan diplomata és más előkelő személy búcsúzott el Mária királynétól,- akinek a vonat indulása előtt elszakadt értékes gyöngynyak­­éke és a gyöngyszemek szerteszét gurultak. A diplomaták egymás há­tán keresztül szedték össze a gyöngyszemeket és sikerült is vala­mennyit megtalálni a legnagyobb gyöngy kivételével. A Newyork Herald értesülése sze­rint Mária királyné röviddel eluta­zása előtt egy párisi barátnőjé­nek külvárosi villájában talál­kozott Károly extrónörökössel, akivel hosszasan beszélgetett A találkozást hivatalosan titokban tartják és magánértesülés sincs an­nak lefolyásáról. Párisi román kö-­rökben úgy tudjak, hogy Mária ki­rályné szerdán délelőtt levelet ka­pott Ferdinánd királytól, aki kérte, hogy beszéljen a volt trónörökössel. A Petit Parisienne Anghelescu ro­mán udvari miniszter nyilatkozatát közli, amelyben Anghelescu kijelenti, hogy Ká­roly herceg ígéretet tett neki, hogy nem kisérel meg állam­csínyt még akkor sem, ha mint magánember engedélyt kap ar­ra, hogy apja meglátogatására Bukarestbe utazzék. Erre a nyi­latkozatra azonban Károly ex­­trónörökös cáfolatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az udvari, marsallal sem trónlemondás­ról, sem jövő terveiről, sem közvet­ve, sem közvetlenül nem folytatott beszélgetést. A Havas-ügynökség bukaresti je­lentése szerint egyébként Romániában koncentrációs kor­mány alakítása van küszöbön. A miniszterelnök továbbra is Ave­­rescu marad, maga Bratianu nem lép be a kormányba, azonban né­hány párthive tárcát vállal a kon­centrációs kabinetben. A bánáti svábokat Abesszinában akarják letelepíteni Bécsből jelentik: A bánáti sváboknak Bécsben tekintélyes egyesületük van, melynek tagjai Bánátból Ausztriába származott svábok. Az egyesület, mely­nek közel ötszáz tagja van, állandóan fenntartja az összeköttetést Temesvár­ral és a romániai Bánát többi sváb vá­rosaival és községeivel. Néhány évvel ezelőtt az egyesület közreműködésével több száz bánáti sváb vándorolt ki Ka­nadába és a délamerikai köztársaságba. A bécsi egyesület nemrégiben kiván­dorlási akciót indított meg, amelynek az az érdekessége, hogy ötezer bánáti svá­bot akarnak Abesszíniába telepíteni. A vállalkozás kezdeményezői azt Ígérik, hogy minden bevándorló száz hektár földet és három benszülöttet kap job­bágyként. A jobbágyok kötelesek ingyen házat építeni a bevándorlónak, résztven­­ni a föld megművelésében és ezen felül még évi adót is fizetni. Mivel igen valószimi, hogy a jóhiszemű egyesületi vezetők mögött kivándorlási ügynökök húzódnak meg, a bánáti svá­bok vezetői helyesen tennék, ha utána járnának a dolognak, mielőtt még a tá­borozás megkezdődik. Egyiptomi sötétség — Budapesten Sűrű kod ereszkedett a magyar fővárosra Budapestről jelentik: Csütörtök reggel nagy köd ereszkedett Buda­pestre és kilenc óra után eső kez­dődött, az égboltozatot sötét felhők borították, úgy hogy Budapestre csaknem éjszakai sötétség borult. Az összes hivatalokban és ipari üze­mekben villanyvilágítás mellett dol­goztak, ami olyan nagy mértékben vette igénybe a központi villanytele­pet, hogy a villanyszolgáltatás dél­előtt tizenegy órakor felmondta a szolgálatot és több mint egy órán keresztül londoni köd és egyiptomi sötétség borult a városra. Azok az üzemek, amelyek egyen­áramra vannak berendezve, másfél órára megálltak és csak ott folyha­tott tovább a munka, ahol az üzem váltóáramra van berendezve. Óriási zavarok támadtak mindenütt, külö­nösen a nyomdavállalatoknál és a déli lapok csak nagy késéssel jelen­hettek meg. A villanytelepen a vizsgálat meg­állapította, hogy a központi telepen rövidzárlat keletkezett és amig ezt rendbehozták, nem lehetett a világí­tást bekapcsolni. A Holdrakéta — nem közlekedési eszköz Egye őre nem lehet a Holdba röpülni Bécsből jelentik: Nemrégiben az egész világsajtót bejárta az a hir, hogy Hoeft Ferenc dr. bécsi tudós feltalálta az úgy­nevezett »Holdrakétát«, amelyet ágyúból kilőve a Holdba lehet röpíteni. A feltalá­lónál már jelentkeztek vállalkozó szel­lemű, földi sorsukkal elégedetlen embe­rek azzal a kéréssel, hogy a rakétával együtt röpítse őket is a Holdba, ahol ta­lán könnyebben tudnak majd egzisztenciát teremteni maguknak. A különböző fantasztikus híresztelések arra indították Hoeft dr.-t, hogy nyilat­kozzék találmányáról. A feltaláló kijelen­tette, hogy egyelőre nem tud embereket a Holdba lőni, mivel még csak olyan ra­kétákat tud előállítani, amelyekkel száz kilométer magasságot érhet el. Ennek a rakétának előállításához is azonban egy fcvre van szüksége. Az előállítás költsé­gei körülbelül tízezer dinárra rúgnak. Csak, ha evvel a kísérletével elkészül, foglalkozhat a találmány fejlesztésével, egyelőre azonban a Holdba való repülés ábránd, azonban nincsen kizárva, hogy ennek is elérkezik az ideje és mindenki a Holdba lövetheti magát útlevél és vi­zűm nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom