Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-13 / 341. szám

4 OLDAL mÁRA DINAR t|ttoT»Di plaéemtí ®ü0áWi8* va., T. NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 HSTFÖ december 13. 341. szám Megjelenik minden reggel, Anaep ntán 4e bétfSn délbea Telefon: Kiadóhivatal S—58 Sierkeeztdság 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 165 din. Sserkesstfedgt Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-pal óta) KiadóhivatalI Sabotiea, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva pal óta) Eltemették Pasics Nikolát Az egész ország részvéte kisérte utolsó útjára a radikálispárt vezérét — A kormány és a parlament szónokai nagy gyász­­beszédekben búcsúztatták el a nemzet halottját — Kétszáz­hatvankét koszorú a ravatalon — Az ország minden része küldöttségileg képviseltette magát a gyászünnepségc n Százezer ember vett részt a temetésen Beogradból jelentik: Az ország gyá­szának a napja volt vasárnap: Pasics te­metésének napja. Beograd a vasárnapra virradó éjszaka igen érdekes és nagv eseménynek tanúja volt Az egész ország minden részéből százával és százával érkeztek a küldöttségek, amelyeknek tagjai az éjszaka folyamán is nyitva lé­vő székesegyházba zarándokoltak Pasics ravatalához, hogy búcsúzzanak a nagy államférfitől. Vasárnap sötét reggelre virradt Beo­grad és a fekete felhők adtak külső ke­retet a nagv gyásznak. Már reggel nyolc órakor ezrekre menő tömesr lepte el a Saboma Crkva környékét és csak szigo­rú igazoltatás után tudtak a hivatalos személyek is bejutni a székesegyházba A szűk ■ templomban. amely már annvi történeti eseményt látott az utolsó száz évben már kilenc órakor zsúfolva volt a gyászoló közönséggel. Az oltártól balra a teljes diplomáciai kar helyezkedett el. az oltár egyik sarkában a gyászoló csa­lád állt a kis oltár előtt pedig őfelsége és kísérete részére tartottak fenn helyet Pontban kilenc órakor vonult be a kor­mány teljes létszámban, utána a parla­ment tagial Trifkovics Márkó házelnök vezetésével, maid a gyászoló közönség százai és számos uiságiró. köztük sok külföldi lap munkatársa is. A gyászszertartás Az ünnepi gyászszertartás megkezdése előtt leszögezteék a pokorsót maid Di­­mitriie patriarcha fényes napi segédlet­tel megkezdte a gyászszertartást, amely alatt a nagy templomi énekkar régi bi­zánci evászdalokat énekelt Kevéssel a gyászszertartás megkezdése után kürtszó ielezte. hogy megérkezett a székesegyházba öfe’sége Aleksandar királv Pavle herceggel A király a ravataltól iobbra levő oltárnál foglalt helyet mialatt a gyászsztrtartás befeleződött és Dimitrile patriarcha rö­vid beszédben búcsúztatta a nagy halot­tat — Elkisériük utolsó útjára — mondot­ta — hazánk egvik legnagyobb fiát aki mindig hű követőié volt a pravoszláv egyházi törvényeknek is. Most. hogy az Isten a legnehezebb pillanatokban ma­gához szólította; mi elbocsátjuk erre a hosszú útra. Szivével-lekével harcosa volt azoknak a nagy gondolatoknak, ame­lyekkel lehetővé tette az összes szlávok egyesülését Egész életét hazáidnak ál­dozta és minden ereiével népünk egye­sülése érdekében dolgozott A veszteség, amely az ő halálával ér bennünket óriá­si. de bizunk abban, hogy lesznek még az országnak olyan nagy fiai. mint ami­lyen Pasics Nikola volt és az ő példájá­ból erőt merítve áldozatkészségükkel a haza fennmaradását foeiák biztosítani, Isten nevében elbocsátunk Pasics Nikola1 Legyen számodra könnyű a földöntúli ólet! Trifkovics Márkó gyászbeszéde Trifkovics Márkó. a parlament elnö­ke. Pasics öreg barátia állt ezután a ra­vatal mellé és reszkető hangon, mély mezindulással kezdte meg búcsúztatóját p parlament nevében, amely alatt a tem­plomban nem maradt szem szárazon. — Itt fekszik előttünk mozdulatlanul Pasics Nikola. legnagyobb államférfiunk, aki negyvenöt éven keresztül svakorolt befolyást állami éle ünkre és annak fejlődésére. A macedóniai származású Pasics. mint zürichi diák. ott ahol a legextrénebb sza­bi dsácharcosok gyűltek össze, köztük Ba­kunin. a szabadelvű eszmék hivévé sze­gődött. Ettől az időtől kezdve mindvégig az igazi demokrácia ideális képviselőié volt és legtekintélvesebb nemzeti hő­sünk. A legkönvörtelenebbül kiölt ma­cából minden egyéni óhait és vágyat, hogy megközelítse a vatrióta ideáliát. aki szeret él. dolgozik és alkot, de mindezt csak hazájáért Ha nem lépett volna a politika terére, hanem hivatásánrk szen­telte volna magát, nagyon kényelmes életet biztosíthatott volna macának és nem üldözték, nem rágalmazták volna. De ha nem lépett volna a politikai pá­lyára. valion icv lenne-e ma minden, ahogyan van. Pasics Nikola bátran har­colt a szabadságjogokért, kitette magát igazságtalan üldöztetésnek, letartóztatás­nak. megbilincselésnek. hideg és forróság kínoztak, elitélték, egyszer halálra is itél­ték. menekülnie kellett az orszáeból. hogv megmentse az életét de mindez a szenvedés nem tudta megtörni. 1878 ban választják Zaiecsarban elsőizben képvise­lővé és azóta a nép állandóan bekü'dte a parlamentbe, ahol sohasem propagál­ta a köztársaságot bár ifiukorát köztár­sasági környezetben töltötte. A szónok ezután ismertette a radiká­lispárt harcait az akkori hatalmasokkal szemben és hangsúlyozta, hocv ezek­ben a harcokban Pasics mindenkor ve­zetőszerevet látszott. — Minél inkább rendeződtek a viszo­nyok — folytatta Trifkovics Márkó — és minél iobban erősödött az ország, annál inkább gyakorolt Szerbia vonzó­erőt a határon kivül élő fai testvérekre. A monarchia mind több kellemetlensé­get okozott.' ami g végül is gazdasági háborúra került a sor. Ekkor bizonyo­sodott be legjobban, miiven hasznos, ha az állam élén olyan férfiak állanak, akik­ben a nép teliesen megbízik. Elévülhe­tetlenek Pasics Nikola érdemei a szerb hadsereg felszerelése körül is. Állan­dóan támogatta az összes hadügymi­nisztereket Putniktól egészen Trifuno­­vics tábornokig és a maga autoritásával mindenkor áthidalta azokat a nézetelté­réseket. amelvek a hadügyminiszter és a pénzügyminiszter között a hadügyi hi­telek miatt mindenkor felmerültek. Ha­sonló nagyok az érdemei külpolitikai té­ren is. Görögországban a »serb fajtest­vérek helyzete tarthatalan volt a Habsburg-monarchia Nagvaibániát készített elő és nem lehetett már tovább várni. Szerbiának ekkor már ió hadserege volt. a nemzetben a hazafias lelkesedés égett megkötötték a Balkán-államok szövet­ségét nagv volt a bizalom Oroszország­ban és a cárban. Szerbia tehát telies ön­bizalommal kezdhetett háborút Törökor­szággal. Ebben a háborúban Szerbia sokkal többet adott mint amennyit a szerződés értelmében kötetes lett volna. Bulgária pedig ióval kevesebbet és ez­ért Szerbia a hozott áldozatok arányá­ban követelte a nvert területek felosztá­sát bár e ekintetben bizonyos csodála­tos iavaslatok érkeztek néhai Jovano­­vics Liuba, a Piemont volt szerkesztője úti ált Pasics azonban nem engedett és az ország megkapta mindazt ami meg­illette. A legsúlyosabb momentum Pasics életében kétségtelenül az Osztrák- Magvar Monarchia utlmátuma volt Pasics minden engedményt megtett úgy a keleti vasutak, mint Prohászka konzul afléria ügyében, miután két háború után Szerbiának feltétlenül szüksége volt bé­kére. Erre az ultimátumra maga Jagow azt mondta, hogy lerombolja azt összes hidakat maga mögött Sir Edward Grey pedig kijelentette, hogy nem látott még életében olyan államot amely egy másik souverain államhoz ilyen borzalmas di­plomáciai okmánvt intéz; Ez az ultimá­tum csapás volt valamennyiünkre, külö­nösen súlyosan érintette azonban Pasi­­csőt. az akkori felelős külügyminisztert de I Ő megőrizte ekkor is plasztikus ön­uralmát és olvan választ adott az ultimátumra, amellvel Szerbia tanú­idét adta békeszeretetének és felaiánlotta. hogy az ügyet a hágai békebiróság elé vigyék. Ennek ellené­re kitört azonban a háború és a borzal­mas összeomlás után elkövetkezett a történelemnek egv példátlan eseménye: az ellenségtől üldözve elhagytuk az or­szágot és idegenbe mentünk. Albánia, a mi Golgothánk. de egyszersmind a büsz­keségünk is. A nemzeti felszabadulás és egyesülés nagy mü&. a ha hatalan Karagvobgve alatt kezdfíaott meg és nagy királyunknak és vitéz fiának, őfel­sége Aleksandar királynak bo cs uralma alatt feleződött be. Ennek a naev műnek a keresztül­vitelében Pasics volt a legbölcsebb. legodaadóbb. leghívebb legkitartóbb, legöszintébb és legbecsületesebb harcosa. — Nagv halottunk — fejezte be Trií­­kovics Márkó gvászbeszédét — óriási űrt hagysz magad mögött. Veled eltűnt egv nagy nemzeti erő. a felmérhetetlen államférfiul bölcseség és tapasztalat megtestesülése. Te elhagysz bennünket, a neved azonban dicsőséggel övezi az élőket és örök hálára kötelezi népedet. Áldott legyen emléked. Milefics Sziávkó búcsúja a kormány nevében Trifkovics Márkó megindító gyászbe­széde után dr. Miletics Sziávkó köz­egészségügyi miniszter a kormány ne­vében búcsúztatta a nagv halottat a kö­vetkező beszéddel: — Ebben a sulvos pillanatban az egész ország egyetlen nagy fájdalom su- Iva alatt szenved. Az ország minden ré­széből idegvülekeztek e koporsó mellé, mert a benne fekvő halott emlékének az egész ország igv akar áldozni. Nagv nemzeti szerencsétlenség ért bennünket azzal, hocv Pasics eltá­vozott körünkből. egész életét népünkért áldozta fel. Ezekben a fájdalmas pillanatokban ne­héz róla beszélni, különösen azoknak, akik az utolsó időkig mellette álltak, ne­héz szavakat találni, amelyekkel az ő jelentős munkásságban gazdag életét méltatni lehetne. Egv szer arra kérték, iria meg emlékiratait. Pasics Nikola er­re három mondattal válaszolt és ez a három mondat legjobban karakterizália egyéniségét. Arrnvba vésett mondatok ezek. amelvek a legjobban megörökítik emlékét és igv szólnak: »Az én elvem mindig az volt. dolgozni a néppel, dolgozz és meni harcba, de mindig a biztos utón. Sokkal iobb elesni a nép szabadsá­gáért. mint megmaradni idegen rab­ságban«. Az et vesülés. a szabadság és a demo­krácia elve. ezek voltak politikai prin­cípiumai. Semmi kétség, hogy az egye­sülés és a szabadság iránti vágy né­pünkben Pasicsnál is idősebb. Minden népnél a szabadság iránti vágy akkor erősödik meg legjobban, amikor a nép rabságba esik. A mi népünk mindig lelkesedett a szabadságért számos ál­dozatot is hozott éirte és sok vért áldo­zott a haza oltárán. Pasics politikai kar­rierjét akkor kezdette, amikor Szerbia még kicsi volt A figyelme mindenre kiteriedt a> gazdasági életre éppúgy, mint a külpolitikai problémákra. Nem töreke­dett szónoki sikerekre hanem a munka embere volt Politikai működésében mindenkor bölcs volt és ez a bölcsesége akkor is megnyilvánult, amikor idegen uralom alatti véreink felszabadításáról volt sző. Az egész ország háláia veszi körül koporsói át annak a Pasicsnak. aki egész életét nemzetének áldozta. A ki­rályi kormány nevében búcsúzom a nagy halottól. Megindul a gyászmenet Miletics Sziávkó beszéde után a kor­mány tagiai vállukra emelték a kopor­sót és kivitték a templom előtti téren álló ágvutaipra. Ekkor felsorakozott a­­gvászmenet és csatlakoztak hozzá a kü­lönböző küldöttségek, amelvek a szé­kesegyháztól a Kalimegdánlg teriedő ötszázméteres útvonalon várakoztak. A küldöttségek flórral bevont zászlókkal és Pasics evászkeretes arcképével vo­nultak fel az egész országból. A küldöttségek közt felvonult a Ma­gyar Párt küldöttsége is dr. Naev Ödön társelnök és Prokoov Imre fő­titkár vezetésével akik koszorút is helyeztek Pasics ravatalára. szalagián a következő felírással: >Az SHS királyság feleitheteflen nagy fiának a lugoszláviai Magvar Parte. A temetési menet ezután a következő sorrendben indult mee: Elől vitték a ke­resztet utána eev század katonaság kö­vetkezett. maid Palsies Nikola harminc­két kitüntetését vitték tizenhat vánko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom