Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-12 / 340. szám

1926 december 12, 27. oldal, BÁCSMEQTEI NAPLÓ ORVOSI DOLGOK Hogyan védekezzünk a meghűlés ellen? A laikus közönség túlnyomó 'része fanatikusan Hisz a meghűlésekben. Asz­­szonyok, kávénénikék kedvenc beszédté­mája a megfázás, lépten-nyomon halljuk, hogy a legkülönbözőbb, komplikált be­tegségeket is a megfázással hozzák ösz­­szefüggésbe: — Szegény Mariska megfázott és tü­­dóvészt kapott Az anyja és két testvére Is ebben a bajban pusztult el, azok is megfáztak, nem vigyáztak eléggé ma­gukra — igy vélekedik a nagynéni. — A Károly vesebajban szenved — mondja a másik tanti — az orvos azt mondja, hogy vörheny következménye, de én tudom, hogy fázástól kapta. A szomszédasszony is vigasztalja a fiatal menyecskét, akit az ura megfertő­zött és emiatt petefészekgyulladással, su­­,lyos betegen fekszik: — Fölfázott lelkem biztosan . . . Ne­kem is ez a bajom volt öt év előtt, cugg­­tól kaptam. A parasztgazda egyszerűen igy paren­­tálja el meghalt feleségét: — Hát csak möghütt, oszt möghótt... Az emberek rettenetesen félnek a »cuggtól«. Meg vannak szentül győződ­ve, hogy a szobákon keresztül száguldó cugnak nevezett szél egészen más vala­mi, mint az a légáramlat, amely a szágul­dó autón, motorbiciklin, az uccakereszte­­ződésnél, vagy a városháza árkádjai alatt éri az embert. Szerintük a cug hoz­za a legtöbb betegséget, még a szélütést is. Ez a cuggtól való rettegés, az ideges, reumás öreg anyókákról máradt ránk. Próbálja valaki egy ilyen ijedős néniké­vel elhitetni, hogy a cug csak egy egé­szen közönséges ártatlan szél. (Én semmi esetré sem vállalkozom ilyen nagy fel* adatra.) Az orvosok már nem olyan feltétlen hí­vői a megfázásos betegségeknek, ők már inkább a bacillusokkal való fertőzés le­hetőségeire gondolnak. Az öreg orvosok rendszerint fáradtán hagyják helybe a családi tanács hüléses teóriáját, a fiatnl orvos egy ideig küzd e lehetetlen felfo­gások ellen, végül is kénytelen megadni magát, ha nem akar ellenszenves, kegy­­vesztett lenni a családtagok előtt. A meghűlések és cugtól való megbete­gedések legnagyobb tagadója Hebra Ferdinánd, a világhírű bécsi bőrgyógyász* tanár volt mindaddig, amig azután ő ma­ga is alaposan »megfázott« egy fütet­­len vasúti kupéban és friss reumával, be­tegen került a klinikára. Ezen időtől kezdve azután ö se tagadta olyan mere­ven a meghűléses betegségeket. Látni való, hogy a hűtéseknek van bizonyos szerepük- a betegségek e'őidézésénél, de koránt sem akkora, mint ahogy azt a laikus hiszi. Ha a test belső szervei, a bőrfelület és vele a vér hőmérséklete hirtelen a normális hőfok alá száll, a kórokozó baktériumok elszaporodnak, fe­lülkerekednek. mialatt a lehűlt szervezet ellenállása csökken. Hirtelen lehűlés éri az izzadtságtól nedves testfelületet is. A test hirtelen lehűlését legcélszerűb­ben meleg italokkal és megfelelő moz­gással tudjuk ellensúlyozni. Ne higyjük azt, hogy a forralt bor, a pálinka és a szeszes italok hatásosabban melegítik fel a szervezetet, mint a forró tea, kávé, le­ves, vagy akár a viz. Alkoholos italok fogyasztásánál csak a felmelegedő érzés lesz erősebb maga a felmelegedés nem. A testedzést nem lehet szabályszerű előirással, egyforma séma szerint min­den ember testére huzni, sőt: minden embernek másként kell edzenie magát. Ismerje ki mindenki a szervezetét és aszerint irányítsa az edzést is: az egyik szervezet többet bir ki, mint a másik. Az életkort se tévesszük soha szem elől. Ügyeljünk arra is, hogy a ruhdzko­­dtlsimk az évszaknak megfelelő legyen, Ne öltözködjünk se tál melegen, sem pe­dig tulkönnyen. Liabban külföldön na­gyon divatra kapott a téli és nyári lég­fürdővel való testedzés. A bóban való meztelen járás, sportok, baktériummen­tes, magaslati gyógyhelyen erős napsü­tés mellett beválnak, de ne ajánljuk az ellenségünknek se, hogy ugyanezt a kúrát az alföldi kiima alatt is végigcsi­nálja. Az edzés legközönségesebb és egyben legrégibb formája a hidegvízzel való ed­­zés és a különböző, túlzástól mentes sportok művelése. Sportok alatt szabad­téri sportokat értünk és nem gondolunk a kávéházi >sportokra«, a billiárdra, ping­pongra, és a sakkra. Nem tudjuk elég­gé hangsúlyozni, hogy ne csak a verőfé­nyes szép időben mutatkozzunk a leve­gőn, hanem a csúnya, esős, havas, lucs­kos, szeles időben is végezzük el napi sé­tánkat, hogy ezáltal is érzéketlenné te­gyük szervezetünket Ne bújjunk tehát hideg időben a kályha mellé, hanem ép­pen a kedvezőtlen időt használjuk fel leg­inkább az edzésre. Látjuk, hogy a futbal­listák télen, hóval borított fagyos pályán játszanak és még csak náthát se kapnak. Annál több beteg kerül azonban ki az egyhelyben ülő nézők közül, ügy látszik, hogy erős sportolásnál kezdvezőtlen Idő­járás esetén sincs kitéve a sportoló a testfelület jelentékeny lehűlésének, a megfázásnak. Újabb közlésekben olvassuk, hogy a hidegvizes edzésekkel szemben nagy­szerű szolgálatot várhatunk a forró für­dőktől is. Megállapítást nyert, hogy a rövid ideig tartó forró fürdők egy csep­pet se bágyasztják el az embert; ellenke­zőleg: felfrissítik és óvják a meghűlések ellen. Ezeknek a forró, úgynevezett »ja­pán fürdők*-nek időtartama mindössze kétszer három perc. A kivitele a követ­kező: a fürdőző 42°—45° C. hőfokú víz­zel néhányszor leönti magát tetőtől tal­pig, mielőtt az ugyanilyen hőfokú viz­­be lép. A forró vízben három percig ül moz­dulatlanul, azután kilép belőle, arcát hi­deg vízzel leöblíti, és újabb három perc­re visszaül a kádba. A második három perc leteltével arcát hidegvízzel meg­öntözi, a testét leszáritja, felöltözik, für­dő utáni pihenést nem tart Szédülés esetén az ülő helyzeten kell változtatni, esetleg a fejre hidegvizes turbánokat kell rakni. A forró fürdők emefik a szerve­zet anyagcseréjét és előnyösen befolyá­solják a mirigyek kiválasztó tevékenysé­gét: jó hatással vannak az izzadtság mirigyek, a tüdők, a szív és a ve.sék mű­ködésére. A forró fürdő következtében vérbőség áll elő a test felületén,nagyszá­mú fehérsejt, a baktériumok ellenségei jelennek meg a különböző szervekben. Ugyanezt a célt szolgálja a modern diathermiás kezelés is, amelynél elektro­mos utón hőhatásokat igyekeznek kifejte­ni a szervezet belső szerveiben. Az imént leirt eljáráshoz hasonlíthatók HO HINAUS TEA LONDON ICO EV OTA A LEGJOBB VEZÉRKÉPVISELET: ADOLF SCHOSSBERGER N 0 V I S A D 1062 az orosz eredetű gőzfürdők Is; amelyek­nek célja: rövid Ideig tartó izzadás utján a- szervezetet a badllusolstól megszaba­dítani. * A világ legerősebb mikrosz­kópja Newyorkl jelentésekből tudtuk meg, hogy elkészült a világ legerősebb mik­roszkópja. A mikroszkópot a newyorkl Rockefeller-lnstitut rendelésére Barnard angol feltaláló vezetése mellett London­ban készítették el. A Barnard-féle Ultra­mikroszkóp előállítási költségei harminc­ezer áollári (másfélmillió dinárt) emész­tettek fel. Eddig a híradás. A feltalálóról, Mr. Barnardról tudnunk kell, hogy 6 a mai kor legnagyobb mikroszkópszakértője. Barnard tiz évvel ezelőtt még egyszerű, szerényfizetésü kalapgyári munkás volt, aki szabad ideje alatt mindig mohón fog­lalkozott fizikával és optikával. Csakha­mar bőkezű mecénással hozta össze sze­rencséje és tehetsége, aki jól felszerelt kísérleti laboratóriumot rendezett be számára. Pár évvel később egy igen ta­­lentumos londoni bakteriológus, W. E. Gye is pártfogásba vette a talentumos kalapcsináló munkást és megismertette vele a bakteriológiát Rövid néhány év leforgása alatt az egyszerű, szegény ka­lapgyári munkás világhírű felfedező és mikroszkópszakértő lett Hírneve csak akkor lett világszerte ismert, amikor ultramikroszkópja segítségével feltalálni vélte a rák kórokozóját Már-már azt hittük, hogy a kiváló felfedező neve las­­sankint feledésbe megy, amikor az idén megkonstruálta legújabb tipusu ultramik­roszkópiát, amely egymillió háromszáz­ezerszeresen tud nagyítani. Elképzelhet­jük, hogy milyen forradalmat fog jelente­ni világszerte ez a felfedezés, ha figye­lembe vesszük, hogy a klinikákon és laboratóriumokban eddig használatos mikroszkópok csak ezerkétszázszoros na­gyítást produkálnak. A Barnard-féle ult­ramikroszkóp nagyitó ereje tehát több mint ezerszer akkora mint a mai típusa mikroszkópé. Ennek a régi tipusu mik­roszkópnak köszönhetjük a fertőző ba­jokat okozó bacillusok megismerését, az uj tipusu ultra mikroszkóp feltalálásával azonban ezen a téren is uj, mesébe illő perspektívák nyílnak; lehetővé válnak majd az 'eddig nem ismert bacillusok megismerései, uj mikroorganizmusok, uj szérumok felfedezései, amikről a legme­részebb tudósok és leutatók eddig még csak álmodni se merészkedtek. A Bamard-féle ultramfkroszkóp az ultraviolett sugarakkal való fotograiiá­­láson alapszik: az ilyen módon készített fotográfiák kerülnek azután újból mik­roszkopikus nagyítás *alá-Bamard zsenije olyan mesterművei ajándékozta meg az emberiséget, amely­nek nagy, világmegváltó jelentőségét ma még fel se tudjuk fogni (AL A.) Színházi kistükör Raszkolnifikov opera Dosztojevszkij remekműve a »Bűn és bünhődés« eddig már több átdolgozás­ban szerepelt a színpadon. De a regény babonás hangulatainak zenei aláfestését még nem kísérelte meg senki. Arrigo Pedrollo, a jónevü olasz zeneszerző most fejezte be Raszkolnyikovról szóló operáját, melyet a milánói Scala az évad második felében mutat be. A zeneszerző a nagy érdeklődéssel várt munkájáról az alábbi nyilatkozatot teszi: — Évekkel ezelőtt furcsa véletlen irá­nyította figyelmemet az orosz remek­műre. Mikor még zeneakadémiai növen­dék voltam, Milánó külvárosában laktam egy népházban. Ottan egy leány meg­látván az aláírásomat azt mondotta, hogy — én írtam a Raszkolnyikovot. Ekkor még nem olvastam a regényt Egy Ízben, hogy Angliába utaztam, ma­gammal vittem a vonatra s ott azonnal, megkapott, főkép a környezet, mely ka­­sohfitott ahhoz, melyben diákkoromban ütem. Aztán izgatták képzeletemet ezek SZŐRME 3p DINÁRTÓL SUBOTICA SOKOLSKA UL a terhelt babonás emberek s ezek a baljós tájak, úgyhogy önkéntelenül meg­­zendült bennem az opera muzsikája. Szeretem a bonyolult, földolgozhatatlan lelkeket, a különös tájakat. Raszkolnyi­­kovban a tömegélet nagy képei vonul­nak föl, olyan emberek, akik ellentétes erkölcsi meggyőződéseket vallanak. A szöveget Giovacchino Forzano irta. Mind­kettőnknek az volt a fő problémánk, hogy a regény főbb jeleneteit csonki­­tatlanul megőrizzük. Bizonyos helyze­tek, melyek a regényben együtt vannak térben és időben itt sem szakadhatnak el egymástól: elsősorban azok, melyek. Raszkolnyikov gyilkosságát magyaráz­zák. Minthogy a muzsika az egyetlen művészet, mely különböző dolgokat kö­zölhet ugyanabban a pillanatban; a leg­­legrikitóbb ellentéteket is kifejezheti, si­került úgy megoldanom a szerkezetet hogy az első felvonás második részében szinte egy időben mutatom be az öreg uzsordsnö • megöletését, egy vásár szo­morú' egyhangúságát s egy vak hege­dűs zenéjét az udvaron. Ez a három ze­nei motívum egymásba folyik. Másik, izgató probléma volt számomra a fő­hős szakadatlan átalakulása. Raszkol­nyikovot a sötét nyomorúság arra a szörnyű elhatározásra bírja, hogy meg­ölje a hitvány, kártékony uzsorásnőt pénzt akar szerezni, hogy segítsen szű­kölködő családján és előmozdíthassa tu­lajdon fejlődését. E háborgó lelkiállai­­potból Szonja titokzatos sugallatja menti meg, aki töredelemre, keresztényi megbánásra vezérli. Ezeket az átalaku­­szerrel festettem alá, hanem föl-fölreb­­lásokat nem a szokott tematikus mód- 1 benő motivumolckaj és elmosódó árnya­latokkal. Nem kevésbbé nehéz problé­mának mutatkozott az orosz levegő. Jártam Oroszországban, jól ismerem az orosz muzsikát munkám alapja, stilizá­lásom mivolta a szláv zenéből fakad. Azt az éneket melyet a harmadik fel­vonásban a nomád pásztorok dalolnak moszkvai népénekekből állítottam össz<e. De óvatosan ügyeltem arra, hogy ne fessem túl a rajzot mindenütt vigyáz­tam, hogy a stílus egységes, egyöntetű maradjon. •SVĆO VILÁGMÁRKA* HEISINGBORG Egyedárasitái: Roth Ármin cégnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom