Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-10 / 338. szám
T926. december 10. KISEBBSÉGI ÉLET A besszarábiai Orhein község járásbíróságnak iktatóhivatali főnöke, Donica Juon kölcsönkért nyolcezer lejt Rosenco kereskedőtől, de a pénzt nem adta meg a terminus lejártaikor. RoSenco emiatt szemrehányást tett neki és erélyeseit visszakövetelte az összeget. A járásbirósági írnok bevált recept szerint elszaladt a szigurancára és bejelentetté, hogy Rosenco veszedelmes bolse\ista, szidta a románokat és megsértése a királyt. A napokban megtartott haclbirósági tárgyaláson azután kiderült, hogy az egész aljas manőver és Ro•encot felmentették az államellenes iztás vádja alól. * ‘ bukaresti Politika szerint Tornya fo nla magyar szenátornak a kormány, illetve Petrovici miniszter ellen intézett ;■ Íves támadásait a párt egységének és fegyelmének szempontjából nem tartják megengedhetőnek. Az ügyet külön rendkívüli ülésen tárgyalja a magyar párt tiarlamenti csoportja, amelynek ülését Bet len György gróf rövidesen Kolozsvárra hívja össze. A laip értesülése szerint, ha Tornya Gyula ragaszkodik eddigi álláspontjához, a párt vezetősége ícl lógja szólítani, hogy mandátumát bocsássa a párt rendelkezésére. Mindezekhez a »Politika« azt is hozzáfűzi hogy a magyar párt keretén belül állítólag bekövetkezett ellentétekről és pártszakadásról szóló hírek Tornya szenátortól és Weisz Sándor képviselőtől erednek, akiknek mandátuma — ugyané híradás szerint — szintén veszélyben forog. * A kisebbségi nőkérdésröl tartott előadást Brassóban báró Huszár Pálné. a magyar nőmozgalom ismert nevű vezére. Az előadáson megjelent Brassó minden nöcsoportja: ott voltak a magyarság képviselői, a zsidó nőegylet vezetői és a szász asszonyok. Huszár Pálné kifejtette, hogy nem a hatalmas szervezet kiépítése a fontos és, nem az, hogy az asszonyok olyan táborba álljanak össze, amelyben ki tudja milyen komplikált alapszabályok és egy nehézkes szervezet teszi lehetetlenné a szabad mozgást és az eredmények elérését — hanem az, hogy meg legyen a kisebbségek ■ asszonyainak a lelki közössége, a mely azonban eleven, mert minden pillanatban, szüntelenül érvényesítik, iiqgy legyen egy közös szerv, a központi titkárság, amely nem áll felette senkinek, hanem mindenkinek rendelkezésére áll. segítségére van. ennek a közösségnek az istápolója, amely talán gondo'atokat ad, amely figyelemmel kiséri a napi eseményeket abból a szempontból, hogy az asszonyok a mindennap áhal kívánt helyzetnek megfelelő taktikát követhessenek. amelynek az a feladata, hogy ezt a nagyszerű asszonyi lélekközösséget összekapcsolja a gyakorlati élet feladataival és a munka közösségének legyen >. letéteményese. Az előadást Huszárné -ejez.i? be: ! engye'.országban annak idején nzt a jelszót adták ki, hogy kultúrával kell kipótolni a területi veszteségeket. A romín’ai kisebbségi nők helyzete has dór nekik is az a kötelességük, hogy ' latrával pótolják ki azokat a hátrányokat, amelyek kisebbségi helyzetükből fakadnak. * He’vke legénr- v ' o't daiga a pozsonyi törvényszék .Vecid-tanácsának. A vádlott Masaryk József azért olyan hetyke, mert meg van győződve, hogy ö senki más, mint a köztársaság elnökének az unokaöccse. A legérdekesebb a dologban az, hogy bizonyos rokonság tényleg van közte és a tudós államfő között. Masaryk azonban előkelő atyafisága dacára, javíthatatlan lump. aki ugyancsak furcsa dolgokat beszél öszsze-vissza, amikor italos. Hogy mit, azt izgatottan mondta el Neugebauer Albert sértett, akit a sors Sisolák Viktor holici korcsmájában hozott össze Masarykkál. — Zsidó maga? —■ kérdezte tőle Masaryk. — Igen — felelte Neugebauer. — Úgy? No, mondhatom, kár, hogy nem vagyunk Amerikában, mert akkor BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal rögtön égnek fordítanám azt a kellemetlen orrát! — De kérem — méltatlankodott Neugebauer — ltogy beszélhet maga igy, ha csakugyan unokaöccse a legdemokratikusabb embernek a világon? — Az mindegy — vélte Masaryk — különben pedig tudja meg, hogy fütyülök ugy a zsidóikra, mint ped'g a nagybácsimra, az elnökre is, A bíróság egyhónapi fogházra Ítélte Masarykot. * Spina a csehszlovák kormány német minisztere a landskroni pártülésen hoszszabb beszédben fejtette ki, hogy a német pártok miért léptek be a kormányba. »A gazdasági szükségesség — mondotta — áttörte a nemzeti válaszfalat:' a németeknek nem volt más ütjük, mint közeledést és kiegyezést keresni. Népünk védelmét áktiv munkával akarjuk ebben az államban biztositani és éppen ezért nyíltan és férfiasait meg kell mondani. hogy az állam alapján állunk, ebben van a mi ofthonunk, amelyet soha el nem hagyunk. Egyedül az együttműködés nyu.t kezességet arra. bogy a német követeléseket teljesítsék is. A németek semmit sem veszíthetnek. A nemzeti szocialisták kilépése a parlamenti' szövetségből nem tekinthető ellenséges aktusnak, mert már a közeli napokban utat és módot találunk arra, hogy érintkezésbe lépjünk ezzel a párttal.« Az anvol alsóház elvetette a munkáspárt * izalmatlansági indítványát Baldwin és Llovd G or?e a vitában feltűnően melegen nyilatkoztak Londonból jelentik: A munkáspártnak a kormájiv elleni bizalmatlansági indítványát az alsóház szerda éjszakai ülésén tárgyalták. A bizalmatlansági indítványt Macdonald terjesztette be és indokolta meg hosszabb beszédben, melyet azzal fejezett be. hogy a kormány nem tehet mást. minthogy alávesse magát a nép Ítéletének. Baldwin miniszterelnök azonnal válaszolt és kijelentette, hogy a kormány egyáltalán nem fél attól, hogy a legelső alkalmasnak látszó időpontban a néphez apelláljon. A liberális párt csatlakozott a munkáspárt bizalmatlansági indítványához és Lloyd George felszólalásában kijelentette, hogy a kormány nem használta fel kielégítő módon tekintélyét az ellenszegülőkkel szem-Macdonaldről ben. Baldwin miniszterelnök újabb felszólalásában kijelentette, hogy a kormány néni ad általános amnesztiát azoknak a munkásoknak. akiket a bányászsztrájk alatt a kivételes törvények alapján elitéltek. Ugy Baldwán mint Lloyd George !feltűnően kiemelték a vitában Mac- i onaldot és kiemelték, jól tudják, hogy Macdonald csak rakoncátlan hívei sürgetésére nyújtotta be és indokolta meg a bizalmatlansági indítványt. Ezután az aisóház 339 szavazattal 131 ellenében elvetette a munkáspárt bizalmatlansági indítványát A szabadelvű párt tartózkodott a szavazástól, mert elvi szempontból nem szögezhette le magát a bánya' üzemek, áljarnositása mellett. Milyen feltételeket szabtak a demokraták a radiVá is-demokraía 1 oalició felújítására? Grol Milán nyilatkozik politikai helyzetről Beogradból jelentik: A kibontakozási tárgyalásokban fontos szerepük van a demokratáknak és igy a közvéleménynek nem érdektelen, hogy mi az ő felfogásuk a helyzetről. Grol Milán, a demokrata-párt egyik vezető tagja, aki a párt egyik mimszterielöltje arra az eset.re, ha a koalíció létrejönne, munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette az általános helyzetről: — Az ország mai súlyos állapotát a kormány jobb működésével és a parlament szigorúbb ellenőrzésével lehet jobbá tenni. A parlamentben az ellenzék kritikája ma pozitivabb munkát jelent, mint amit eddig az Uzuriovics-kormány végzett. Ezért nekünk, akik eddig a legkérlelhetétlenebbü! és legnyiltabban beszéltünk, nagy óvatosságot és megfontoltságot kell tanúsítanunk, amikor arról van szó hogy belépünk egy olyan kormányba, amelyben a szánk be volna kötve. Ez a skrupultts diktálta feltételeinket és nem a párt- vagy személyes érdek. Davidovicsnak Uzunoviccsal folytatott második hivatalos megbeszélése előtt én a klub és a sziikebb főbizottság ülésén egyéb általános feltételek mellett felállítottam a szabad községek követelését, ott ahol még azok nincsenek meg, például a Vajdaságban. Követeltem továbbá az adókivetések revízióját. — Davidovics és Uzunovics első találkozása után abban is megállapodtunk, hogy követelni fogjuk a községi és az adótörvény minél gyorsabb meghozatalát Addig is mig, ez megtörténhetik, ki kel! terjeszteni a szerbiai községi törvény érvényét a Vajdaság a' és Boszniára, vagy pedig életbeléptetni a régebben meghozott, de életbe nem léptetett szlovéniai községi választási törvényt. Végül elhatároztuk, hogy ha mindez nem volna idején megvalósítható, követelni fogjuk a kinevezett községi elöljáróságok kicserélését. A helyi szervezetekre biznárik, hogy ezzel a joggal kivánnak-e élni. vagy sem. Vannak ugyanis olyan hiveink, akik elvileg ellenezik, hogy ilyen módon mi is szakcionáljuk a községi komcszáruralmat és akik a községi választások haladéktalan kiírását követelik. — Ami az adó kérdését illeti, az adóreform meghozataláig is hozzá kell fogni a kivetés gyökeres -revíziójához és módot kell találni a hátralékos adók befizetésének megkönnyítésére. — A tisztviselő-kérdésben, amelyben győzedelmeskednie kell az államérdeknek a pártorgiák felett nem követeljük a pártok számaránya szerinti kulcsot, hanem a rossz tisztviselők elbocsátását és jobbak és kvalifikáltak alkalmazását A korrupció üldözése tekintetében ismeretes kérlelhetetlen álláspontunk: itt nincs helye kompromisszumnak. Egy komolyan keresztül vitt agrárrevizió is feltételeink közé tartozik, — E feltételeink nélkül’ is — folytatja Grol — a hatalom megosztása maga is nehezére esik a radikálisoknak két olyan kényelmes koalíció után. mint Priblcseviccsel. akinek csak a szőkébb horvát területekre szorítkoztak a követelései és Radiccsal, akinek az államigazgatás terén semmi követelése nem volt és csak azt kötötte ki, hogy joga legyen a nép. gyü éseken támadni azt, amit képviselői a parlamentben megszavaztak. — Mindezeknél fogva az első naptól kezdve szkepszissel kísérjük a radikális- , demokrata koalíció felújítására irányuló kísérletezést. Ezt a tartózkodásunkat a radikális-párt belső viszonyai még jogosultabbá teszik. Nekünk éppen nem fontos, hogy belépjünk a kormúnyba, ezt hiveink sehol sem kívánják tőlünk, csak Macedóniában, ahol az állapotok még rosszabbak mint a Vajdaságban. Minden további nap az ellenzéken jobb helyzetbe hozza pártunkat és ha ilyen körülmények között mégis vállalnák a felelősséget a kormányzásért, ezt csak ugy tehetnék meg, ha ez a drága és veszélyes szerep valóban hasznot is hozna a köznek, a melynek nevében tőlünk ezt az áldozatot kérik. — Mi a véleménye a képviselő urnák a tartományi választásokról? — kérdeztük. — Mindenütt együtt óhajtunk működni az ellenzék minden csoportjával. Várady Imre dr. is, akivel tiz nappal ezelőtt, Szuboticán konferáltam, kijelentette, hogy hajlandó az ellenzékkel menni. Én loyalisan és nyiltan kifejtettem programunkat a tartományi önkormányzatokra nézve, amelyeknek revízióját szintén követeljük. Várady ur azonban csak a forma kedvéért tárgyalt velem, nem tudom milyen taktikai ökokból. Azt sem tudom, milyen politikai alapon állapodott meg Várady a radikálisokkal. Csak annyit tudok, hogy Várady ur a radikálisokkal eddig folytatott tárgyalásai sikertelenségének egyik okául azt hozta fel, hogy a radikálisok nem hajlandók elismerni a magyar pártot, mint olyat és azt akarják, hogy a magyar párt, csak mint a magyarság egy csoportja írja alá a megegyezést. Én kijelentettem, hogy véleményem szerint nem opportunus magyar pártot alapítani naclonális cégér alatt, de a demokrata-párt nagy figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek érdekeire és elismeri minden polgár jogát arra, hogy ugy szervezkedjék, ahogy akár. Ennek egyébként bizonyságát is adtuk 1924-ben, amikor kormányon voltunk és feloldottuk a magyar pártot betiltó rendeletet — fejezte be nyilatkozatát Grol Milán. Kommunista szervezetet lepleztek le Budapesten Budapestről jelentik: A főkapitányság politikai osztálya őrizetbe vett négy embert, akikről a nyomozás megállapította, hogy egy csehszlovák kommunista képviselő közvetítésével összeköttetést létesítettek a moszkvai kommunista internacionáléval és több oldalas memorandumot intéztek a csehszlovák képviselő utján az orosz kommunista-párthoz, amelyben pénzt és agitátorokat kérnek. A rendőrségnek sikerült megszerezni a memorandum másolatát és ennek a bizonyítéknak az alapján letartóztadták a memorandum aláíróit, Pákozdi Gábor vasmunkást, Lábai István és Kövér Gyula molnarsegédeket és Horváth János munkást. A négy letartóztatott munkás beismerte, hogy mint a Vági-párt tagjai, ők szerkesztették a memorandumot, amelyet Mayor István csehszlovák kommunista képviselő közvetítésével küldtek el Moszkvába. Mayorral Rákosi Mátyás bűnügyének tárgyalásán ismerkedtek meg, amelyen a csehszlovák kommunista képviselő mint hallgató vett részt. Hamarosan szoros barátságot kötöttek Mayorral, aki közvetítette memorandumukat Moszkvába és sikerült is a magyar és orosz kommunista-párt között az összeköttetést újra megteremteni. Pákozdit, aki a mostani választáson Sztranyovszky Sándor belügyi államtitkárnak volt az ellentjelöltje Salgótarjánon, három társával együtt átkisérték az ügyészségre. A főkapitányság sajtóosztálya ezzel az üggyel kapcsolatban csütörtökre virradó éjjel a Próféta-nyomdában több ezer röpcédulát foglalt le. A röpcédulák, amelyeket a Vági-párt irt alá, közlik Károlyi Mihálynak Párisból irt levelét, amelyben arra hívja fel a munkásságot, hogy a szociáldemokrata-párt vezetőségét hagyja cserben.
