Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-09 / 337. szám
fSTZÖ. december 9. BÁCSMEGYEI napló 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A román kormányintézkedések élénken illusztrálják azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldását Romániában hogyan értelmezik. A kisebbségi oktatást rendező Anghelescu-féle magánoktatási i, - vény akként intézkedik, hogy minden felekezeti iskola a törvény életbeléptetését követő, egy esztendő alatt köteles rétebb idő óta élvezett nyflvánossági jogát is működésének törvényes alapját ok/r.ányszerüteg igazolni. A magyar iskolák előírás szerint eleget is tettek a rendelkezésnek, a minisztériumokban pedig csak most, a terminus lejárta előtt néhány hónappal vették élő ezekt. az iratcsomókat s. kezdték meg a »pótlások« bekérését. Hogy ezek a »pótlások. milyen célokat szolgálnak, azt néhány szemeWcny mutatja a legjobbanaz egyik magyar középiskolától igy többek között azt követelték, igazolja, li gy tanárai nem büntetett előéletüek, mm foglalkoznak erkölcstelen üzletekig 1 valamint azt is. hogy nem az államt 1 1 ltek a felekezetekhez, elbocsáttatás után. Ennél a meglehetősen negativ követelménynél azonban sokkal érdekesebb az a pozitiv kikötés, amelyhez csaknem valamennyi iskola esetében a nyilvánossági jog megadását kötik. Eszerint az iskolák fentartói kötelesek magánjogi érvényű közokiratot kiállítani arról, hogy a jövőben minden román Írónak ezután megjelenő müvét 10, mondd és ird, tiz példányban meg fogják iskolai könyvtáruk számára vásárolni. Ez a feltétel körülbelül annyit jelent, hogy a kisebbségi felekezeti iskolák egész évi költségvetésüknek megfelelő Összeggel tartoznának a román irodalom támogatására sietni. A román irodalom támogatása az iskolák részéről pedagógiai szempontok figyelembevételével szükséges, de Myenfoku megterhelés szinte elképzelhetetlen. Ebbe a sorozatba tartozik az is, hogy a Tinerimia név alatt alapított bukaresti tanári és közoktatási intézmény részvényeinek egy-égy paketjéf egyszerűen megküldötték a kisebbségi iskoláknak, már ki Is állítva a részvényeket a nevükre azzal, hogy a névértéket mielőbb szolgáltassák be ennek az egyelőre ismeretlen rendeltetésű részvénytársaságnak pénztárába. Nem kevésbé érdekes az a rendelkezés is, amely az összes nyomdákat arra kötelezi, hogy a műhelyeikből kikerülő minden kisebbségi nyelvű könyvet lássanak el a könyv értékének öt százalékát kitevő jótékonysági bélyeggel, még pedig az állami tanárok nyugdíjintézetének javára. A csehszlovákiai német keresztényszocialista párt Reichenbergben országos értekezletet tartott, melyen Mayr- Harding dr. közoktatásügyi miniszter politikai beszámolót tartott. A miniszter megindokolta, hogy miért kellett pártjának a kormányba belépni és többek közt kifejtette, hogy a német keresztónyszocialista-párt eme lépése nem lehet meglepetés, mert a párt már két évvel ezelőtt is ezen a ponton állt, de a túlzó nacioualisták akkor mindkét részen- akadályokat gördítettek a terv elé. Ennek a lépésnek meg kellett történnie, mondotta a miniszter, mert ha a németek a kedvező pillanatot nem használták volna ki, vagy cseh nemzeti diktatúra, vagy a választójognak a kisebbségek kárára való megváltoztatása következett volna be. A miniszter azután reámuta.'ott, hogy a cseh nemzetiek és a szociáldemokraták nélkül is lehet kormányozni és tagadja, hogy a német pártok egységfrontját a kormánybalépéssel megbontották volna. Ezt már csak azért sem tehették, mert ilyen német egységfront sohasem volt. A magyar felekezeti tanitók szomorú sorsáról ir a »Brassói Lapok*. »Mind sűrűbben hull Ínséges sorsban levő tanítóink panasza: miért büntetnek bennünket. Hiszen egyházi hatóságaink utasítása után letettük a hüségesküt és növendékeinket az eskü szellemében tanítjuk, neveljük. Az impérium átvételekor is felekezeti tanitók voltak. Akkor az egyházak a vagyonukból tartották fenn az iskolákat. A községek a legtöbb helyen mint patrónusok járultak hozzá az iskolák fenntartásához és ahol ez a segítség nem volt elég, ott az állam egészítette ki a tanitók fizetését, igy kaptak államsegélyt a római katholikus, görög-katholikus, görög-keleti, református és Unitárius stb. iskolák, kivétel nélkül. A magyar kisebbségi egyházak vagyonát az agrárreform elvette, (igy csak üitróban tizennégymillió értékű erdőt és legelőt), a községeket eltiltották a patrónusi jogtól, az iskolák segélyezésétől, az államsegélyt viszont beszüntették. A magyar felekezeti tanitó ma kétezer lei havi fizetéssel nyomorog A magyar impéritim alatt az országos nyugdíjalapba fizetett járulékok alapjár. negyven évi szolgálat után teljes fizetéssel mehetett nyugdíjba. Ma nincs nyugdíj és az özvegyek, árvák sem számíthatnak rá. Még a vasúti féliegy kedvezményét is megvonták. A felekezeti magyar tanítóság mégsem adta még fel a reményt, hogy a mostani kormány jóváteszi a történt igazságtalanságot és a kisebbségi tanítókat megváltja sérelmes helyzetüktől.« * Majláth katolikus püspök megjelent Averescu miniszterelnöknél. A püspök és a miniszterelnök tárgyalása az egyházi sérelmek körül mozogtak, melyek javarészben Goldis kultuszpolitikájának következménye. A beszélgetés folyamán endkivül kedvező hangulat fejlődött ki ■s Averescu az alapvető kérdésekben legteljesebb pártfogásáról biztosította püspököt. A kantoni csapatok az orosz határ felé vonulnak A bolsevikiekkel megerősített kinai vörös hadsjreg újabb városokat foglalt el Londonból jelentik: Sanghaiból érkező jelentések szerint a kantoni vörös csapatok elfoglalták Fohna városát, ahol kifosztották az angol és japán ügyvivői épületeket. A városban lakó idegeneket sikerült még idejében biztonságba helyezni. A bolsevikiekkel megerősített kantoni hadsereg az orosz határ felé vonul. Egy másik jelentés szerint Futuchon városában teljes az anarchia. A radikális érzelmű diákok megtámadták az angol és japán lakosság házait és ahol az idegenek ellenál lást fejtettek ki, ott a diákok sortü zet adtak. A francia hadügyminiszter nem tagadja az olasz liatáron történt csap at ossz evő násokat Palnlevé válasza az nterpellációkra Párásból jelentik: A kamara kedd esti ülésének végén az elnök bejelentette, hogy Renault! képviselő interpellációt terjesztett be azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, hogy a francia hadügyi kormány nagy csapattesteket vont össze Franciaország délkeleti határán. Poincaré miniszterelnök azonnal szólásra emelkedett és közölte, hogy a hadügyminiszter kész megadni minden felvilágosítást a kamarának. Ezután Painlevé hadügyminiszter szólalt fel és a következőket jelentette ki: — Szeretném Franciaország közvéleményét megnyugtatni. Először is kijelentem, hogy a kormány egyetlen francia katonát sem akar küldeni Kínába, mint ahogy azt a lapok Írták. Marokkóból az utóbbi időben csapatok tértek vissza és ez a körülmény szükségessé tette, hogy Délfranciaországban az olasz határ mentén bizonyos helyőrségekben átcsoportosítsuk a gumizóitokat. Ebben ne lásson nyugtalanságra okot a francia közvélemény, de a külföld sem. Franciaország Kínában nem fog .interveniálni. A hadügyminiszter csak ennyit mondott és a kormánynyilatkozatnak ez a szokatlan formája minden párton általános meglepetést keltett. Még mielőtt azonban a képviselők felocsúdhattak volna meglepetésükből, az elnök az éjszakai órákban hirtelen berekesztette a kamara ülését. v Genfben nem jöhet létre megegyezés Briand ragaszkodik a német katonai ellenőrzés fen* tartásáh oz és a Rajna-terület külön ellenőrzéséhez Géniből jelentik: A francia külügyminisztérium félhivatalos sajtója szerdán is a legoptimisztikusabb hangon ir a genfi tárgyalásokról és már befejezett ténynek lehet tekinteni, hogy létrejön a kompromisszium már most Németország népszövetségi ellenőrzése tekintetében. Ez a felfogás azonban messze megelőzi a dolgok igazi állását és már csak technikai okokból sem lehet befejezett tényekről beszélni. Csak annyi igaz, hogy német részről minden kétséget kizáró módon értésére adták Massiglinak, a nagyköveti konferencia titkárának, aki Genfbe érkezett, hogy Briand külügyminiszternek jelentést tegyen, hogy a nagyköveti konferencia jól teszi ha sietteti tanácskozásait Párisban, mert különben Géniben nem lehet kézzelfogható eredményt elérni. Massiglini ezt megtáviratozta Párisba és most minden órában várják Genfben az értesítést, hogy mit végzett a nagyköveti konferencia. Szerdán egyébként a külügyminiszterek kettesével egymás közt folytattak tárgyalásokat és ezekkel a megbeszélésekkel párhuzamosan folyik a jogi szakértők tárgyalása is. Párisi jelentés szerint francia politikai körökben és a külügyminisztériumhoz közelálló lapok is úgy tudják, hogy a genfi tárgyalások .során Briand el van határozva arra, hogy két pontban semmiesetre sem enged. Még pedig felfogása szerint Németország katonai ellenőrzésében semmi szünet sem állhat be és a rajnai paktumban elismert határokat a locamói szerződés aláíró valamennyi hatalmának ellenőrizni kell. Más szóval ez annyit jelent, hogy Franciaország feltétlenül ragaszkodik Németország ellenőrzésének folytonosságához és külön ellenőrzéséhez a demilitarizált Rajna-zónában. Londoni jelentés szerint a »Daily Te■ legraph« genfi tudósitója azt jelenti, hogy Chamberlain és Sciajola közt nézeteltérések merültek fej Németország lefegyverzésének kérdésében. Chamberlain külügyminiszter a közvetlen német-francia megegyezés mellett van, míg Seiojala, az olasz delegáció vezetője a locarnói hatalmak együttes állásfoglalását követeli a német ellenőrzés és a megszállt területek kiürítésének kérdésében. Az olasz sajtó a magyar kikötőért A Corriere della Sera a legnagyobb kedvezményt követeli Jugoszláviától a magyar tranzitó-torgalom számára Milánóból jelentik: Az olasz sajtó az utóbbi időben sokat foglalkozik Magyarországnak azzal a törekvésével, amellyel utat akar szerezni a tengerhez. A Corriere della Sera kifejti, hogy Fiume a legalkalmasabb erre a célra. Hozzáfűzi a lap, hogy ezzel a magyarok is tisztában vannak, azonban jól tudják, hogy ha Fiúmét választják tengeri kikötőnek, akkor a tranzitó szállítmányok útja egy harmadik állam területén, Jugoszlávián vezet át. Az ebből származható kellemetlenségekkel mindenki tisztában van és senki sem áltathat-1 ja magát azzal az ábránddal, hogy a jugoszláv kormány nem akarja kihasználni ezt a helyzetet és hogy nem él azokkal a pressziókkal. amelyek engedékennyé és szelíddé tehetik a magyarokat. , — El kell tehát követnünk mindent — írja az olasz lap — hogy a jugoszlávok a tranzitó forgalomban is a legnagyobb kedvezményt adják meg a magyarok részére és előre is el kell hárítani minden lehetőséget, hogy a jugoszlávok bármilyen ürügyet is felhasználhassanak arra, hogy megzavarják a mi kereskedelmi forgalmunk normális. menetét Magyarországgal. Csakis igy lehet biztosítani eredményes és zavartalan kereskedelmi forgalmunkat Magyarországgal, amelynek régi kereskedelmi utjai az olasz tenger felé vezetnek. Nyugdijat kérnek a nyugalmazott orvosok A vö t bácskai községi orvosok értekezletet tartanak Noviszadon A bácsbodrogmegyei nyugalmazott hatósági orvosok december tizennegyedikén Noviszadon a Szloboda-szálló első emeleti kistermében értekezletet tartanak, hogy együttes akciót beszéljenek meg nyugdijuk folyósítása érdekében. A közegészségügyi miniszter ugyanis három év előtt kétszázötven községi orvost minden indokolás nélkül elbocsájtott, illetve nyugdíjazott. A nyugalmazott községi orvosok azonban mindeddig nem kapták meg nyugdijukat. Bácsmegye közgyűlése miatt december harmadikán úgy határozott, hogy a teljesen munkaképtelen és praxist nem folytató orvosok nyugdiját előlegezi a nyugdíj végleges megállapításáig. A volt községi orvosok elégedetlenek ezzel az elintézéssel, mert ez a megszorítás csaknem valamennyiüket megfosztja az őket jogosan megillető nyugdij élvezésétől. A velük szemben követett eljárást annál méltánytalanabbnak tartja, mert évtizedeken keresztül gyarapították befizetéseikkel a nyugdíjalapot és legtöbb nyugdíjas tisztviselő dolgozik közhivatalban, vagy magánosoknál, mert a nyugdíjból nem lehet megélni. A nyugalmazott orvosok most egyöntetűen lépnek fel és szükség, esetén pert fognak indítani,, hogy nyugdijukhoz jussanak. Az akció előkészítői ezúton is felkérik az érdekelt orvosokat, hogy minél többen jelenjenek meg a noviszadi értekezleten. Aki az értekezletre nem mehet el, küldje el személyi adatait dr. Burtik Győzőnek Adára, vagy dr. Balogh Dezsőnek .Sztariyrbászra,
