Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-09 / 337. szám
12 OLDAL » ÄRA VI, Difi AR Poitaxina agttoffto plaécna! BACSMEEYEI NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK december 9. 337. szám Megjelenik minden reggel, ünnep útin él hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Sxerkeiztfeég 5-10, 8—52 HCTizetési ár negyedévre 165 dm. Szerkesztőség: Zm«J Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal] Snbotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A jugoszláv külpolitika revíziója Az olasz-albán szerződés tabula razat csinált a jugoszláv külpolitika számára. Nincsics szelíd és opportune diplomáciai koncepcióját darabokra törte az olasz imperializmus. mely a nyitott ajtón sietett besurranni a Balkánra, hogy klaszszikus ideálját: az adriai hegemóniát vérrel és vassal, de végleg megszerezze magának. Jugoszláviát nem érheti vád — Nincsicsre igazán nem lehet ráfogni, hogy a diplomácia illemszabályait egyszer is megsértette volna Itáliával szemben. A barátság, amit megfogadott, szeplőtlen, korrekt barátság volt, mely sokszor egészen a túlzott udvariasságig alázta meg a nemzeti önérzetet. A fasizmusnak azonban hiába áldozott a jugoszláv külpolitika, hiába játszotta el a hűséges fegyvertárs •■szerepét, az olasz imperializmus soha sem mondott le arról, hogy a Balkánon megvesse a lábát és tért hóditson a fekete ingnek. Nincsics, aki jóhiszeműen hitt azokban a nemzetközi elvekben és frázisokban, melyeket Genf dogmatizált, későn, de belátta, hogy a diplomáciában néha történhetnek váratlan fordulatok is, különösen arról az oldalról, ahol a vakmerőség — életszükséglet. Kétségtelenül nehéz dolog lesz az uj orientációt pontosan és simán keresztülvinni. A jugoszláv külpolitikának már vannak dogmái és — rejtélyei, melyek útját állják a gyökeres újításnak. Az első akadály: a kisantant, mely hét éven keresztül emésztette Jugoszlávia erejét és ambícióit. Ha az utódállamok külügyi politikájában több lett volna az őszinteség, már régen megszabadulhattak volna ettől a terhes örökségtől. Mert ma, amikor Magyarországnak minden gondja az, hogy barátságos viszonyt teremtsen Jugoszláviával, a kisantant alól kicsúszott végleg a talaj, az a maradék föld, amire még rátámaszkodhatott. A kegyelemdöfést mégis Románia adta meg neki, mely csak a legutóbb kötött szerződést azzal az Olaszországgal, mely a szövetség másik tagja: Jugoszlávia ellen az albán sakkhuzást kieszelte. Nincsics utódjának — bárki legyen is az — gyorsan likvidálni kell a kisantant-illuziót, ha az országra nem akar egy újabb csalódást hozni. A szövetség fölszámolása mellett a másik kötelesség: kiépíteni egy olyan külpolitikai poziciót, mely szerződések helyett realitásokra támaszkodik. Európában ma döntő harc készül; a hadoszlopokat az angol imperializmus diktálja, mely két országot szeretne bekeríteni: Franciaországot és Oroszországot. A brit diplomácia leghívebb segítője Mussolini és Prir > de Rivera, akik gyarmati koncért szegődtek Anglia mellé. Franci mszág kétségbeesetten küzd a fenyegető veszély ellen — lépésről-lépésre hátrál, hogy kedvezőbb pillanatban kijátsza a maga adutját. Hogy mi lesz az adu? ki lesz a fegyvertárs? — ezt még maga sem tudja. Oroszország, mely Anglia legkonokabb és tegyük hozzá: legaktívabb ellenfele, már felajánlotta segítségét, de Poincaré ingadozik és nem számol az orosz fegyverekkel. A szovjet ettől független már meghúzta a védővonalat — szövetséget kötött Törökországgal és az ázsiai hatalmakkal. Az ellenfelek most még csak az előcsatározásoknál tartanak, melybe besodorták Németországot is. De vágtat az idő és hamarosan élkövetkezik az a pillanat, amikor szint kell vallani Poincarénak, szint kell vallani Chamberlainnak és Olaszországnak is. A jugoszláv külpolitika ebben a viharos zűrzavarban nem lehet tétlen és könnyelmű. A számadást meg kell csinálni, ha lehet ma. ha lehet holnap, mert a céltalanság nagyobb veszély, mint — a vakmerőség. Az országnak egyetlen biztos bázisa: Franciaország, melyhez tradicionális jóbarátság fűzi. Párison keresztül azonban uj horizontok kéklenek; mindenekelőtt szövetség Oroszországgal és Törökországgal, melyek nyolc év után mindenütt súlyosan esnek a mérlegbe. Az orosz-kérdést nem lehet tovább szentimentálizmussal kezelni; a szovjet lehet gusztustalan, de szövetségesnek becsületesebb szövetséges, minta fasizmus. Franciaország, mely eddig is tovább ment, mint Jugoszlávia, előbb-utóbb szintén rákényszerül az orosz támogatásra, ha a brit kalmár nem adja föl a harcot. Jugoszláviának ma súlyos érdekei forognak kockán: ilyenkor nem szabad tépelődni, hanem sürgősen cselekedni kell. Az ország és a — béke érdekében. Még nem oldódott meg a kormányválság A dezignált miniszterelnök folytatja kormányalakítási tárgyalásait — Madikális-demokrata koalíciót akar létesíteni Uzunovics megegyezett Pasiccsal Beogradból jelentik: A szerdai nap nem hozta meg a válság megoldását. Uzunovics dezignált miniszterelnök az egész nap folyamán a radikális pártban kiéleződött ellentétek elsimításával volt elfoglalva, úgy hogy alig ért rá a kormányalakítási tárgyalások folytatására. Davidovics Ljubával szerdán még nem tárgyalt Uzunovics. A helyzet kétségtelenül súlyos volt a Pasicsnak tulajdonított nyilatkozat következtében és voltak olyan pillanatok, amikor úgy látszott, hogy a radikális klub kettészakadása elkerülhetetlen. Uzunovicsnak azonban sikerült Pasiccsal megegyeznie és igy most a radikális klub bizalmának birtokában folytathatja tárgyalásait a kormány megalakítására. A dezignált miniszterelnök délután öt órakor az udvarhoz ment, ahonnan egy óra múlva távozott. Az újságíróknak kijelentette, hogy nem volt a királynál, csak az udvari miniszterrel tárgyalt. — Fog-e miniszterelnök, ur ma tárgyalni Davidoviccsal? — kérdezték az újságírók. — Azt még nem tudom. — Nem adta vissza miniszterelnök ur a mandátumot? — Ugyan kérem, micsoda visszaadás — mondotta erre méltatlan kodva Uzunovics. A helyzet maga meglehetősen zavaros. A demokraták igen rezerválta» viselkednek, mert elö'b meg akarják tudni, hogy áll Uzunovics a radikálisokkal. Ami Uzunovics mandátumának tartalmát illeti, szerda este már ez is tisztázódott. Eszerint Uzunovics a kormány rekonstrukciójára kapott megbízást, amely azonban mm pusztán a személyek kicserélésére, hanem egyszersmind más kormánykoalíció létesítésére is vonatkozik. A dezignált miniszterelnök tárgyalásai egyelőre egy radikális-demokrata kormánykoaüció megteremtésére irányulnak. Politikai körökben nem bíznak benne, hogy ez a koalíció létrejön és még azt sem tartják bizonyosnak, hogy Radicsék kimaradnak a kormányból, ámbár a radikálisok többségének ez az óhaja. Ha Uzunovics missziója nem sikerülne, akkor, mint beavatottak tudni vélik, elsőnek ismét radikális politikus. alkalmasint Trifkovics Márkó kapna megbízást kormányalakításra és igyekezne az uj kormánykoalíciót létrehozni. Pasics megegyezett Uzunoviccsal óriási feltűnést keltett Pasicsnak a Politika szerda reggeli számában megjelent nyilatkozata, amelyben Pasics Uzunovics mandátumvállalását elitéli. A politikai körök a délelőtti órákban ennek a közlésnek hatása alatt állottak, bár sokan kételkedtek a nyilatkozat hitelességében. Uzunovics már reggel nyolc órakor megjelent a miniszterelnökségen és Niitcsiccsel, Srskiccsel, Triiunovics Misával és Periccsel tanácskozott. Tíz órakor Uzunovics a parlamentbe ment, ahol már összegyűltek a radikális képviselők. Valamivel tiz óra után érkezett meg Pasics és azonnal tanácskozásra vonult vissza Uzunoviccsal. A tanácskozáson részt vett Mihajlovics Ili ja, a radikális klub alelnöke és Simonovics Milán, a szociálpolitikai miniszter is. Félc;. g tartott a tanácskozás és ezalatt a legkülönbözőbb verziók terjedtek el. Hir szerint Uzunovics és Pasics között megegyezés jött létre, amelynek értelmében Pasics megcáfolja a Politikában megjelent nyilatkozatot, Uzunovics oedig, miután ilyen módon elégtételt kap. visszaadja a kormányalakítási mandátumát. Pasicsot állítólag az indította az Uzunovics elleni támadásra, hogy csak utólag tudta meg, hogy Uzu novics feltételes mandátumot kapott a jelenlegi kormány rekonstrukciójára. Ezt akarta volna Pasics megakadályozni. Ez a verzió egyébként megerősíti a Bácsmegyei Naplónak azt az értesülését, hogy Uzunovics mandátuma a kormány rekonstrukciójára vonatkozik. Pasics beszéde a radikális klub ülésén Háromnegyed egykor ült össze a radikális klub és az ülés mindössze negyed óráig tartott. Az ülés után Pavlovics Sztojadin radikális képviselő kijelentette az újságíróknak, hogy Pasics megcáfolta a nevében közzétett nyilatkozatot és Uzunovics folytatni fogja a kormányalakítási tárgyalásokat. A klubülésen csak Pasics beszélt. Beszédét Sztepanovics Milán radikális képviselő, jegyzetei alapján, a következőképpen közölte az újságírókkal: — Önök jól tudják, hogy én tegnap külön hangsúlyoztam, hogy a klubnak egyetértést és összetartást kell tanúsítania a válság megoldása tekintetében. Ezzel szemben valamennyien olvasták a reggeli lapokban, hogy én tegnap arról beszéltem volna, mintha az önök tudta nélkül folynának a kormányalakítási tárgyalások. — Hogy mit mondtam tegnap, azt önök jól tudják. — Mint rendesen, tegnap is sok embert fogadtam és sok levelet kaptam. Néhányan azt kérdezték tőlem, hogy milyen módon fog a kormány megalakulni, mások pedig azt, igaz-e, hogy a kormány már meg i£ alakult. Azt válaszoltam, hogy erről nem tudok és ebben nem hiszek. Ha elolvassák bizonyos lapok mai közleményeit, akkor úgy látszik, mintha én támadtam volna a kormányt és azt mondtam volna, hogy az nem maradhat meg. Ez kitalálás és az a célja, hogy elrontsa, amit megkezdőink. A dolog a következőképpen áll: — Tegnap Uzunovics és Mihajiovics hozzám jöttek és Uzunovics közölte velem, hogy őfelsége mandátumot adott neki az uj kormány öszszeállitására. Ezt én tudomásul vettem. Ezután Uzunovics kifejtette, mit szándékozik tenni a kormányalakítás tekintetében és én fejtegetéseit elfogadtam és ió\ áhagytam. — Amint látják, a kormány nem
