Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-28 / 327. szám
2. oldai BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. november 28. többségi jelentést fogadta el. így tolult Ktimanudinak három napon belül le kell mondania a mandátumáról, ha meg akár maradni a polgármesteri székben. r Az elnök végül javasolta, hogy a lláz üléseit napolják cl december 7-ikéig. Az ellenzék az elnök javaslatát nagy lármával fogadta. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést és a többség az elnapolás mellett döntött. Az ankétbizottságban a Radics-párt együtt szavazott az ellenzékkel A parlamenti ankétbizottság szombat délelőtt ülést tartott, amelyen a bizottság működési határidejének meghosszabbításáról folytattak vitát. Trihmovics Ranko radikális javasolta, hogy a bizottság kérjen hat havi meghosszabbítást a parlamenttől. Popovics Szvetiszláv Pribicsevics-párti a »javaslatot ellenezte, követelte, hogy a bizottság azonnal folytassa a munkáját és javasolta, hogy a bizottság elnöke járjon közbe a parlament elnökénél és a kormánynál, hogy a parlamentet napolják el néhány napra és ezalatt a bizottság szerkessze meg jelentését. Grál Milán demokrata, Vnjics Dimitrije földmivespárti és Szmodelj szlovén néppárti csatlakoztak Popovics Szvetiszláv javaslatához. Radios Pavle azt javasolta, hogy a bizottság hallgatagon folytassa munkáját külön felhatalmazás nélkül. Timotijevics Koszta demokrata azt javasolta, hogy a bizottság kérjen tiz napi haladékot a jelentés megszerkesztésére. A Radics-párti bizottsági tagok Timotijevics javaslata mellett szólaltak fel, mig Leovac radikális három havi haladék kérése mellett foglalt állást. Végül szavazásra került a dolog és miután a Radics-párti tagok Timotijevics javaslatára szavaztak, a bizottság azt elfogadta. A törvényhozóbizottság ülése A törvényhozóbizottság szombaton folytatta a legfelső igazgatásról szóló törvény vitáját. A belügyminiszter hatásköréről intézkedő szakaszt a bizottság elfogadta azzal a változtatással, hogy az önkormányzatok pénzügyéinek ellenőrzését kivette a belügyminisztérium hatásköre alól. A pénzügyminisztérium ügyköréről szóló szakaszt is elfogadták azzal a módosítással, hogy a katasztereket a közmunkaügyi minisztérium hatáskörébe utalták. A hadügyminisztérium hatáskörét kiterjesztette a bizottság a katonai építkezésekre és a határőrcsapatok adminisztrációjára. A közmunkaügyi minisztérium hatáskörébe nem vették tbe a vasútépítéseket, valamint az önkormánvzatok és magánvasutak ellenőrzését, hanem ezr a közlekedésügyi minisztérium ügykörébe utalták. A közlekedésügyi minisztérium hatásköréről szóló szakasz tárgyalásánál Bankovics Radics-párti képviselő azt javasolta, hogy a posta- és távirdaügveket a kereskedelemügyi minisztériumra bízzák. Radojevics radikális pedig indítványozta, hogv az állami szénbányákat adják át kihasználásra a közi eked és ü gvi minisztérium n ak. Mivel a miniszter mindkét javaslat visszautasítását kérte, a bizottság változatlanul fogadta el a szakaszt énugv. mint a földmivelésügvi minisztérium hatáskörét szabályozó szakaszt is. Az ülés délután háromtól hatig tartott. A törvényhozó bizottság legközelebbi ülését írásban fogjak összehívni. Radios támadása Pasics ellen Radics István szombat este tizenegy óra húsz perckor indult vissza Zagrebba Sibenik Agrarreform miniszter. és Kosutics Ágoston kíséretében. Elutazása előtt kijelentette az újságírók előtt, hogy á pártklubban folytatott tárgyalásai során a nép éhezéséről beszéltek. Egyes vidékeken az éhség ijesztő méreteket ölt és ezért szükséges volna arra, hogy a kormány ötszáz vagon kukoricát bocsásson rendelkezésre az Ínségesek megsegítésére. Azt a pénzt — mondotta Radics — amit a tartományi választásokra fordítanak, okosabb volna erre a célra kihasználni, ö és pártja, sőt a pártjabeli miniszterek is tiltakoztak az eben. hogy a parlamentet elnapolják, de Uznnovics miniszterelnök ragaszkodott az elnapoláshoz. Radics ezután rátért Kumanudi mandátumának kérdésére és a következő kijelentést tette: — Az a határozat, amit a parlament többsége Kumanudi mandátuma ügyében hozott, ellenkezik az alkotmánnyal és a törvényekkel. Különben is úgy illett volna, hogy a beogradi polgármester tagja legyen a parlamentnek. Az újságírók megkérdezték Radicsot, hogy mit szól a Politiká-oak ahhoz a híréhez, hogy Pasics visszavonul a közélettől. Radics erre a következőket mondotta: — Nem hiszem, hiszen Pasics vezeti az egész politikát, ö a bűnös abban, hogy a parlament nem dolgozik. A kormány munkáját felelőtlen személyek dirigálják. Pasics tulajdonképpen a kormányelnök. ő intéz mindent. Az ankétbizottság is úgy dolgozik, ahogy Pastes akarja. Elmondta végül Radics. hogy december 9-ikén tér vissza Beogradba, 5-ikén, 6-ikán a Drinán túli kerületekben tart népgyüléseket, 7-ikén pedig Bródban a munkásság előtt fog beszélni, a munkások jogairól a parasztállamban. szarvasmarhát, még ostorral is ütik de nem egyszer maguk a hölgyek korbácsolják az dijatokat. Mindennap:-» dolog, hogy sertéseket fülüknél, farkuknál fogva emelnek a levegőbe a vágóhídi legények kettesével-hármasával 'is aztán szúrják le, a boriakat összekötözik és egymásra dobálják, hogy bőgősükben gyönyörűséget találjon az eiiiscr.iésségbő! kivetkőzött »előkelő- hölgyközönség«. Mikor idáig jutott előadásában az állatvédő egyesület elnöke, a Közönség körében lévő vágóhídi legenyek éktelen zajt ütöttek, ököllel szorította« maguknak helyet, hogy az emelvényhez tusának s úgy látszott, bog., meg akarják támadni a felolvasót. Szerencsére ügyeletes rendőrtisztviselő ideiében rendőröket hivott be, akik helyreállították a rendet, a gyűlés abbamaradt és a rendőrök vigyáztak, hogy az állatvédő egyesület tagjai bámattanui távozhassanak. Grafikai kiállítás Szuboticán Csak egy napig tekinthető meg a kiállítás Vasárnap reggel nyílik meg Szuboticán, a volt betegsegélyző pénztár helyiségeiben a vajdasági grafikai munkások kiállítása. A kiállítás magába foglalja a nyomdaipar minden termékét a legkisebb nyomtatványtól a legkomplikáltabb nyomdai munkáig. Szebbnél-szebb nyomtatványok, ízléses, gyönyörű dotnbörnyomásu levélpapírok, cinkográfiaí munkák, plakátok, meghívók a legkülönbözőbb kivitelben töltik meg a hatalmas nagyteremben elhelyezett asztalokat és a falakat. Becsből jelentik: M’gy propagandát indított a bécsi állatvédő egyesület, hogy véget vessen a st.-markti vágóhídon divó állatkínzásoknak s evésből a nagyközönség számára felolvasó előadást hirdetett egy tágas helyiségben. Zsúfolva volt a terem, mert az egyesület tagjai ismerőseik között agitáltaié, hogy mindenki jöjjön el, de feltűnt, hogy a meghívott publikum közé tagbaszakadt legények vegyültek, aklkrm nem Volt nehéz eltalálni, hogy a vágóhdroi jöttek. Eleinte minden szép rendben ment. Az állatvédő egyesület elnöke volt A kiállítás, amelyen a szuboticai kerülethez tartozó Szubotica, Topola, Szombor és Szenta nyomdaiparán kívül Zemun és Vrsac nyomdászai is részt vesznek, szemléltetően dokumentálja a vajdasági nyomdászipar nagy fejlettségét és bebizonyítja, bogy a Vajdaságban bármilyen művészi kiállítású grafikai munkát el tudnak végezni. A rendkívül gazdagon, ízlésesen összeállított kiállítás csak vasárnap, november hó 28-án lesz nyitva és megtekintése teljesen díjtalan. az előadó. Elmondta, hogy a vágóhicon milyen módszerek szerint ölik !e a szarvasmarhát és a sertést és hogy a vágás módjai között vannak szándékos, sőt saadisztikus kínzások, amelyekkel e’őkelő közönségét szóra« zi-.tnik —- Hallatlan jelenetek .történnék ^ vágóhídon — mondotta az előadó — példátlan botrányok. Nem egyszer történt, hogy a hajnali órákban mulatságokról jövet elegáns hölgyek, lakk tanccipöben, estélyi öltözékben mennek u vágóhídra gyönyörködni az állatkínzásokban és kedvükért megteszik, hogy gyötrődni hagyják’ a levágásra kerülő A kétszer eladott háztelek Uj bb bonyodalmak a nov 'szrdi kereskedelmi és ipar kam ra házépítése korúi Növiszadról jelentik: Noviszad néhány év előtt az uj hídhoz vezető utón a »Szálloda részvénytársaságnak« nagyobb házhelyet adott el, amelynek vételárát a »Szálloda részvénytársaság« a város felszólítására már régen be is fizette. Időközben a város és a kereskedelmi kamara között, ugyancsak egy házhely ügyből kifolyólag konfliktus támadt, mert a kamara a Kraljica Mariauton számára kiutalt telket vonakodott átvenni, mert annak feböltése nagyon sok pénzbe kerül. A kamara emiatt más té'ek kiutalását kérte. A város eleinte nem mutatott nagy előzékenységeit a kamarával szemben, végül azonban mégis létrejött a megállapodás és a város kiutalt a »Szálloda részvénytársaság« területén megfelelő házhelyet. Dr. Adamovics István, a novlszadi ügyvédi kamara elnöke pénteken megfelebbeztc a városi tanács . határozatát, amely a »Szálloda részvénytársaság« által kifizetett telket a kamarának utalta ki, illetve adta el. A felebbezés tiltakozik az ellen, hogy a város egyszer már eladott telkét újból eladja. Noviszadon érdeklődéssel várják, hogy a város mikép Intézi el a kétszer eladott telek ügyét. Urinök a vágóhídon Botrányba juH a b esi állatv dó t gyűlése Virág rta : Ego , Jött le öreg Timárné a Pestre menő vicinális megállójához. Vásárolni ment: az eladott borjú árából telik még uj fazékra, lábasra is. Azt mondják, öregeknek nem kell már uj holmi. Hogyne kéne! Kinek spóroljon? Az egyetlen fiának, aki feléje se néz? A másik ugyts ott maradt a háborúban... No, ha szerencséje lesz, ma sem találkozik össze a nászasszonyával. Mindig ettől félt, ha lejött a felső telepről. Most már harmadik éve volt haragban a két öreg család, fis időközben úgy elmérgesedett köztük a dolog, hogy Tímár Feri, a fiatal férj, be nem tette többé lábát tulajdon szülői házába. Kislánya keresztelőjére pedig csak az apja ment el, de se nem evett, se nem ivott, mert ő megtiltotta neki. Persze, a nászasszonya. Karacsné azt mondja, hogy ö az oka az egész veszekedésnek. Visszamondták neki. hogy az esküvőn ő bizony kijelentette egypár ismerős előtt: kaphatott volna fia különb, ‘gazdagabb feleséget. is. Bizony kaphatott volna! Olyan csinos fiú. kitűnő szakmunkás. műszerész, de olyan, hogy soha sincs munka nélkül! Micsoda hozományt adnak .ma az olyan embernek! Az Erzsikével pedig egy kis kelengyénél, egy pár darab ócska bútornál egyebet nem kapott. Igaz. hogy elég helyes lány volt, szelíd is, okos is. egy elvet vallott a Ferivel, — de nem lehetett az- házias, ak! bejárt Pestre varrodába évekig. Most otthon hímez, — persze, albérletben laknak! — és a gyereket minduntalan kiadja anyjához: levegőre. Hozzájut: nem. Látott már ilyet valaki? Ez s csak manapság lehetséges. hogy a nagyanya ne ismerje saját édes unokáját. .lőtt le az utón az öregasszony, a szive teli keserűséggel. Haragudott. az egész világra, saját magára is, főleg azonban a sok hírmondó ismerősre, akik az »azt mondta erre Timárné asszony« és »azt felelte mérgesen Karacsné, aszszony«-féle értesítéseket megtoldorták nyomta öreg Timárné lelkét, — legjobban az öregség. A nagyon érezhető elszakadás a fiatal, erős, jogaira támaszkodó mai élettől. De azért jó lába volt, elérte a vicinálist. Annyian voltak benne, hogy még kívül is vagy tizen álltak. Erélyes Tjmárné csak ment, furakodott előre. Végül egy »illető«, aki tehéntrágyáért egyre zaklatta, átadta neki a helyét. Leült Timárné, de amikor eligazította szoknyáit és szétnézett, majd hogy el nem ájult: közvetlen mellette öreg Karacsné ült. kis gyerekkel az ölében Piroskabátos, horgoltsapkás kisgyerekkel. Szőke a haja ... Tejfehér és rózsaszínű az arca. Barna , szeme a Ferié meg az övé, — fitos orra. szája, haja: az persze az anyjáé. De azért mégis csak az övéké is. Hívni is Tímárnak hívják... Remegett az öregasszony. A kislány rátette kövér kacsóját az ő kabátja ujjara. Kihajolt egész testével ’Karacsné öléből, hogy až ő. arcába nézzen. Kedves 'kis teremtés volt, élénk, barátságos. — aztán hirtelen szégyenlős. Mindenki őt néztű, elragadtatással. — Timárné arra gondolt, milyen jó. hosszú kabátot varrhatnának neki az otthon lévő csukasziirke posztóból... — Néni, — mondta a kislány és rámosolygott Timárnéra; aztán hirtelen eldugta szőke kis fejét Karacsné horgolt nyaksáljába. Onnan mosolygott ki újra és újra mondta, hamisan, kacagva: »néni...« Tintáménak szörnyű melege lett. De Karacsnénak is. — Maradj nyugton, Erzsiké. Maradt szépen nyugton. fis hogy elhallgattassa a kislányt, a lába mellett álló tarsolyból kihúzott néhány szál orgonát és neki adta. — Vijág. Ojgonavijág. Anyukámé — mondta a kislány. ; Timárné azt hitte, rögtön elszédül, izgalmában. Megérezte talán a gyerek a feléje áradó forróságöt? Az öreg, fáradt arcban talán hazatalált? — Néni, teccsék, vijág — szólt hirtelen, egészen Karacsné felé hajolt és az egyik szál orgonát az öregasszony ráncos, száraz-.kezébe adta. Timárné tovább nem bírta: felzokogott. A kislány jclkomolyodva. csodálkozva nézte. Karacsné — neki is sírhatnékja-volt — a'kislányt áttolta Timárné ölébe. Megérezte :i másik anya jogát és tudott — pletykán, kicsinyességen tnl igazságos lenni. Az egyszerű asszonyok jósága felülkerekedett benne. firzsike nem értette, de tűrte a dolgot. Hogy a -néni«, magához szorítsa, csókolja, velük együtt szálljon le. • haza menjen velük és a »másik rtagj anyó. legyen belőle. Drága, ösztönösen bölcs j gyerekeszével a mai élet érzelmes csuj dóját a virágnak, a virág varázserejé- I nek tulajdonította.
