Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-10 / 309. szám
1926 november 10* 2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ sértése, vagy burkolt alkotmányrevízió. A parlamentnek nem szabad hazugságot szankcionálnia, nem lehet ideiglenességet meghosszabbítani, legfeljebb arról lehet törvényt hozni, hogy megszüntetik az állandóságot. Radicsék elfelejtik, hogy mi volt az Obznana alatt. Radicsnak sikerült Franics Pozsenanin zagrebi vasutigazgatóval . folytatott perében bebizonyítania, hogy a közlekedési személyzetet agitációs célokra használják fel. A radikálisok a közlekedési tisztviselőknek Horvátországból Szerbiába való áthelyezésével nagyszerb politikát folytatnak. Kobasica: Nem igy van! Bazala: Az ön szempontjából önnek igaza van. Bazala végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a Radics-párt a javaslat ellen fog szavazni. Az ülés ezzel végétért és az elnök a legközelebbi ülést szerda délelőtt tiz órára tűzte ki. Tizenegy és fél milliárd az uj költségvetés Perics Ninko dr. pénzügyminiszter elkészült az uj költségvetés összeállításával és azt a legközelebbi minisztertanács elé terjeszti. Az aj költségvetés tizenegy milliárd hétszázmilliót tesz ki, tehát egy milliárddal kisebb, mint a múlt évi költségvetés. Az ankétbizottság ülése Az ankétbizottság keddi ülésén dr. Grgin Dusánt hallgatták ki, aki annak idején az amerikai áruvásárlási ’szerződést a kormány nevében aláírta. Grgin kijelentette, hogy az árut kedvező feltételek mellett vásárolták, 'de az több mint másfél évig nedves pincében hevert, aminek az adminisztráció hanyagsága az oka. Megkezdték ezután Setyerov 'Szlávkó Jankovics Velizár volt közlekedésügyi miniszter ellen benyújtott interpellációjának tárgyalását. Az interpelláció a Keleti Vasutak részvényeinek megvásárlásával foglalkozik. A részvények külföldiek, főleg magyarok és osztrákok kezében [voltak, akik azokat párisi ügynökök utján nagy haszonnal adták el. Az ülésen az erre vonatkozó aktákat olvasták fel. Törvényjavaslat az ármentesitö társulatok állami támogatásáról Demetrovics Juraj Pribicsevicspárti képviselő törvényjavaslatot dolgozott ki az ármentesitő társaságok állami támogatásáról és az agrárreform alá eső földek után járó ármentesitési illetékek fizetéséről. A javaslatot a sürgősségi inditványnyal együtt kedden nyújtotta be a parlamentbe. A javaslat, amely öt szakaszból áll, a következő: 1. Az agrárreform által elvett földek ármentesitési illetékét minden „ évben a pénzügyminisztérium fizeti -Pki az ármentesitő társaságoknak és pedig három havonként, azaz január, április, julius és október elsején, előlegesen. Késedelem esetén a pénzügyminisztérium hat százalék késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az agrárreform alá eső földek ármentesitési illetékét minden évben be kell venni a költségvetés kiadási tételei közé,' mindaddig, mig a szétosztott földeket telekkönyvileg át nem Írják az uj tulajdonosok nevére. Ezenkívül a pénzügyminisztérium az agrárföldek árvizmentesitési dija után 1922. év május 20-ikáig visszamenőleg, az 1891. évi horvát-szlavonországi vízügyi törvény 122., a Vajdaság területén érvényben levő 1885. évi 23. törvénycikk 122. paragrafusai értelmében hat százalékos késedelmi kamatot köteles fizetni, ha ezeket a dijakat még nem folyósította. Az ármentesitési illetéket az agrárfödek után évenként be kell venni a költségvetés ’bevételei közé is. Ezt a részt az agrárreform-minisztérium és a pénzügyminisztérium közös rendelettel fogják szabályozni. 2. Az eddig ki nem fizetett ármeniesitési illetékeket a törvény életbelépése után azonnal ki kell fizetni azon megtakarított pénzből, amelyet a minisztertanács részéről kiadott rendelet alapján a tisztviselők drágasági pótlékának csökkentésével értek el. 3. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a túlterhelt ármentesitési társaságoknak állami segélyt utaljon ki, katasztrofális árviz esetén, az 1885. évi törvénycikk értelmében az állami tisztviselők drá-Szuboticán az utóbbi időben, a város különböző részein ismeretlen tettesek sok betörést követtek el. A betörések sorozata az Alekszandrova-uccai Qoldmann-bank kirakatának kifosztásával kezdődött. Minthogy ez a betörés a város főuccáján, a rendörőrszemtöl ötven méternyire sikerült, a tettesek vérszemet kaptak és különböző helyeken folytatták a betöréseket. Az utolsó három hét alatt nem kevesebb mint húsz helyen törtek be és két helyen kísérelték meg a betörést. A rendőrség széleskörű nyomozást indított kézrekeritésükre, de eredménytelenül. A rendőrség bűnügyi osztályának vezetője, dr. Momirovics Velyko rendőrfőkapitányhelyettes két ízben szigorú és az egész város területére kiterjedő razziát tartott anélkül, hogy sikerült volna a betörőket kézrekeriteni, A rendőrség tovább nyomozott és biztosra vette, hogy a tettesek idevaló emberek, akiknek lakásuk nyújt biztos rejtekhelyei. A nyomozást Momirovics Velyko dr. főkapitány-helyettes személyesen vemastafob helyén csinos, tiszta ház, homlokzatán nagy betűkkel ODMOR A szomorú hírnévre vergődött Pihenőcsárda előtt egész kocsi tábor vesztegel. Amióta egy borzalmas éjszakán vadállati kegyetlenséggel meggyilkolták Jelasics csárdást, éjjel-nappal hangos a Pihenő. A vér szaga csalja oda az embereket. Akinek csak arra visz az útja, betér egy pohár borra, megnézni a véres emlékű helyet, elmondani a legújabb, leghitelesebb, legfantasztikusabb értesülést. Szegény Jelasics Sztankó véres tragédiáiéiból jó üzletet csinált egy vállalkozó szellemű kerényi sváb, aki pompás üzleti érzékkel sietett kibérelni a korcsmát. Néhány hosszú asztal, padok az ivóban. Száz országúti korcsma közül kilencvenkilenc ugyanilyen és mégis itt most legendák születnek, véres árnyakról beszélnek az utasok és kaján borzalommal tekintenek a konyhán túl a hálószoba felé. Ott dolgozott a Zsárkó álarcos bandája és Parcsetics Sztipán revolvere ott oltotta ki a szerencsétlen korcsmám« életét. Vallójában nem sok látni való van a Pihenő-csárdában. A hálószobából legnagyobb részt kihordták a régi bútorokat, amelyek egyedül voltak tanúi a szörnyű éjszakának. Nincs itt semmi érdekes, semmi följegyezni való, legföljebb, hogy még mindig látszik az ajtó előtt a meggyilkolt korcsmáros vérének nyoma. Keszler Péter, az uj korcsmáros semmit sem tud és nem is törölik semmivel. Az üzlet a fontos a deiék svábnak és szorgalmasan méri a bort azoknak, akik borzalmakat hallani és rémhíreket mesélni gyűlnek össze a halál csárdájában. Terített asztaloknál a tanya-vidék intelligenciája ül. Itt vannak a jól értesülgasági pótlékának csökkentésével megtakarított összegből. 4. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az 1927. évi költségvetés terhére százmillió dinár erejéig kölcsönt adjon az ármentesitő társaságoknak. 5. A törvény, megszavazása után, azonnal életbe lép. A parlament szerdai ülésén fog foglalkozni a sürgősségi inditványnyal. zette a Kukla- és Milánkovics-detektivcsoportokkal. A rendőrség kedden végre megtalálta a helyes nyomot és eddig harminc személyt vett őrizetbe. Az őrizetbevettek túlnyomó része többszörösen büntetett előéletű. Vannak köztük olyanok is, akik nemrég szabadultak ki a börtönből. A rendőrség néhánynak ia lakásán házkutatást tartott, amely azonban nem vezetett eredményre. Elfogták többek között a hires Kis- Kovács testvéreket is, akik különböző bűnügyek miatt már többször álltak a bíróság előtt. A rendőrség detektivjei valamennyiöket hétfőn éjjel és kedden délelőtt állította elő. A gyanúsítottakat a szuboticai rendőrség fogdájában helyezték el és ezzel a rendőrség fogdája teljesen megtelt. A gyanúsítottak kihallgatását szerdán kezdi meg a bűnügyi rendőrség vezetője. A rendőrség munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy a betörők sehonnan sem vittek el ingóságokat, hanem csak készpénzt loptak, aminek eredetét nehéz megállapítani. — Először Lugumerszki Véta tanyáján akartak betörni, tudja egész biztosan a hosszú bajuszu tanító. Tudták, hogy disznókat adott el Lugumerszki. — Ott bújtak el a góré mögött, egyik meg az eperfa mellett figyelte meg az országúton, hogy nem jön-e valaki, — jegyzi meg valaki. Egy jómódú gazdálkodó fontos titkokat tud, de csak Martinovics rendőrkapitánynak akarja megmondani. Az egész rémes gyilkosság megelevenedik itt a Pihenő ivójában. Vannak akik itt voltak a helyszíni szemle alkalmával. Láttak, hallottak valamit, ahol hézag van, kiegészíti a fantázia és igy a valóság a képzelettel vegyülve, még borzalmasabbra festi a szörnyű éjszakát, hiszen a tanyai nép fantáziája már arról is tud, hogy éjszakánként a meggyilkolt csárdás lelke visszajár a csárdába. — Fiát keresi az öreg Jelasics — mondják borzalommal a jámbor tanyaiak. * A Pihenő-csárdából özvegy Bunyi Sándorné tanyájára megyünk. A két Parcsetics-testvér lakott itt. Brankov Zsárkó rablóbandájának véres kezű hóhérai, A Fernbach-szállásnál dülöutra tér az autó és néhány perc múlva már feltűnik a Bunyi-tanya. Három piszkos gyerek és egy összetört asszony szalad ki ,a kocsi elé. — Hol az uram? — sikoltja az aszszony és apjáról kérdez mind a három gyerek. Az asszony ötven évesnek látszik, pedig alig több harmincnál, a legkisebb gyerek két éves és hat esztendős a legnagyobb. Csak nehezen érti meg az asszony — Parcsetics Peró felesége — hogy nem hoztunk, hanem vinni akarunk híreket. — Nem tudok én semmit! Az uram kint aludt az istállóban. Jó ember Tolt az, nem járt éjjel sehová . . . Sztévó is kint aludt, én nem tudom merre voltak, de tudom, hogy nem ölt ö embert, hi-Hajsza a betörők után Harminc embert fogott el a szuboticai rendőrség Kisértetek a halálcsárdában Legendák születnek a Szíapári-uíi Pihenő-korcsmában Látogatás a Parcsetics-testvérek tanyáján Alig negyed óra alatt érkezik az autó tek és itt jegyezzük föl a legfrissebb in- Szomboríból a sztapári országúton a formációikat. Péter király csatornához. Túl a hídon pár száz lépésre, az országút legforgalszen alig látott, de ha tette, inkább a saját gyermekeit ölte volna meg! Lassan, vontatottan beszél az aszszony. Eleinte alig lehet érteni szavát, aztán jobban belejön és elmondja, hogy férje majdnem vakon jött haza a háborúból. Gáztámadásnál lett beteg a szeme és azóta nem látóit jóformán semmit. Azért is feküdt le "mindig este korán. Sehogy sem bírta el a lámpavilágot. A fiatalabb Parcsetlcsrő! érdeklődtünk, ő is itt lakott a tanyán. — Hétéves korában beleesett a kútba a Sztevó — mondja az asszony — kihúzták, de lassú, csendes .gyerek lett. Alighanem meghibbant egy kicsit. Ilyen maradt örök életében. Csendesek voltak mind a ketten. Nem bántottak ők senkit. — Volt-e ügyvédnél? — Voltam Szomborban, de ötszáz dinárt kértek. Nincsen nekünk pénzünk. Betevő falatra sem maradt, mióta elvitték az embereket. Újra sírva fakadt az asszony és amikor vigasztalni próbáljuk, hogy várjon türelemmel, az igazság majd kiderül, hálálkodva kisér ki az autóhoz. Felszállunk, a soifőr már megindilja a motort, amikor kiszalad a legnagyobbik Parcsetics-gyerek. Már indulunk és sírva kiáltja utánunk a kisgyerek. — Bácsi! Hol az apa? * A szomszédoknál is kérdezősködünk a Parcsetics-testvérekről. Alig ismerik őket. Zárkózott emberek voltak, nem jártak sehová, nem érintkeztek senkivel. Csak azt tudják a szomszédok róluk, hogy vasszorgalommal, szinte állati erővel dolgozitak fáradhatatlanul és mindig a legnagyobb rendben tartották házuk táját Visszafelé ismét a Parcseticsék tanyája mellett visz el az ut. Bizony nagyon meglátszik rajtat a gondozatlanság, a férfi munka hiánya. Odvas, régi akácfa áll a tanya udvarán. A csendőrök szélthasitották a törzsét, mert azt hitték, hogy oda rejtették a pénzt a gyilkosok. Semmi sem volt benne és most a hogy a házi előtt elmegyünk, a motorberregéstől megijesztve nagy csapat varjú száll fel ágai közül. Elhúznak a ház fölött. Hangosan károgják: Kár... kár... Dr. Szántó Miklós Ne lopj biciklibajnoktól Országúti kerékpárverseny egy biciklitolvaj után Izgalmas hajsza folyt le a Szuboticáról szétágazó országutakon egy vakmerő kerékpártolvaj után, aki el akarta szöktetni Szaulics Dénes szuboticai kerékpárversenyző értékes versenygépét. Szaulics, aki a Szuboticai Sport tagja, a Sand Szegedi-uti pályáján többek társaságában trenírozott. Amikor tréning után leszállt a gépéről, hozzálépett egy jól öltözött, szürke ruhás elegáns fiatalember, bemutatkozott, mint a noviszadi »Achilles« kerékpárklub tagja és elkérte Szaulich értékes versenygépét, hogy kipróbálja. Szaulich készségesen tett eleget a kérésnek, mire a fiatalember felült a gépre és kikarikázott a Szegedi-utra. Már eltelt egy jó félóra, amikor Szaulicsnak feltűnt, hogy a fiatalember nem jelentkezik a gépével. Gyanút fogott és gyanúját közölte társaival is, akik erre felugrottak gépükre és csoportosan eleredtek a város minden irányába. Az a csoport, amely a Szentaiut felé vette irányát, csaknem Szentáig versenyezett. Közvetlen Szenta alatt azután fel is fedezték a szökevényt, aki a fáradságtól kimerülve, alig tudta hajtani gépét. Az üldözők hamarosan utolérték és lerántották a gépről. — Visszaadom a gépet, csak ne bántsatok — könyörgött a fiatalember. A kerékpártolvaj egy kórházi igazolvánnyal igazolta, hogy Beretics Ádámnak hívják, 23 éves noviszadi munkanélküli lakatos és azzal védekezett, hogy ő csak ki akarta próbálni a versenygépet. Szaulics feljelentést tett ellene a rendőrségen.
