Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-09 / 308. szám
1926. november 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ % oldal. Francia és angol tiltakozás Rómában a kivételes törvények ellen Az olasz kamara közjogi bizottsága jóváhagyta a kormány rendkívüli intézkedéseit A bolognai nyomozás szerint Zanibonit felbujtották a Mussolini elleni merényletre Garibaldi huszonöt antifasisztát juttatott rendőrk zre — A francia lapok Mussolinit gyilkosnak, Európa agent provokatőrjének nevezik — olasz pénzügyminiszter végrehajtotta a legmerészebb financmanővert 1936-ig konszolidálták az olasz államadósságokat Rómából jelentik: A kamara közjogi albizottsága vasárnap ülést tartott, a melyen tárgyalta a kormány által eléje terjesztett uj rendkívüli intézkedéseket. \ közjogi bizottság jóváhagyta a a kormány rendkivüli törvényeit, amelyeknek egyik szakasza súlyos büntetést szab ki a káromkodásra, az ocsmány beszédre és a törvényesen bevett felekezetek, különösen a katolikus vallás szidalmazására. Egy másik szakasz szerint a rendőrség bárhol hadiállapotot hirdethet, ahol veszélyeztetve látja az állam rendjét. A Mussolini elleni merénylet ügyében folyamatban levő nyomozás egyébként vasárnap újabb adatokat produkált. A bolognai rendőrség meg van győződve arról, hogy a fiatal Zaniboni felbujtók eszköze volt. Vasárnap kihallgattak egy fiatal munkásleányt, aki Zaniboni barátnője volt és megidézték a rendőrségre a Zaniboni-család házi lelkészét is. A nyomozás szerint Zaniboni még két hónappal ezelőtt is részt vett a fasiszta mozgalomban. A rendőrség lefoglalta Zaniborri jegyzeteit, amelyekben a világtörténet tragikus véget ért nagyjairól készített kivonatokat. A jegyzetekben többek közt a következő megjegyzést találták a fiatal Zaniboni kézírásával: Senki sem tett oly sok jót barátaival és senki sem volt olyan elszánt ellenségeivel szemben, mint Sulla, de végül őt Is meggyilkolták. A napló másik helyén a következő mondat olvasható: — Nem tudom tulélem-e, de megölöm. A rendőrség igen nagy fontosságot .tulajdonit ezeknek /a kuszáit, sok helyen I értelmetlen jegyzeteknek. Az olasz kormány kénjszerkoverzióvel és a takarékbetétek igénybevételével csökkenti az államadósságokat Rómából jelentik: A Mussolirti-kormány a kivételes törvények életbeléptetésével csaknem egyidejűleg radikálisan oldotta meg az államadósságok konszolidálásának kérdését is. Kényszerkonverzióval és a takarékbetétek egyrészének igénybevételével lényegesen lecsökkenek az államadósságok terheit és a rövid lejáratú kölcsönöknek kényszer utján hosszabb lejáratú kölcsönökre való átalakításával nagy tehertől szabadítják meg az államkincstárt. Ez az első anyagi áldozat, amit az olasz népnek a fasizmus érdekében hozni kell és abban áll, hogy elveszik a polgároktól a magasabb kamatozású állampapírokat és kisebb kamatozású kötelezvényeket adnak értük; elveszik a takarékbetétek egy részét és állami járadékot adnak helyette és a bankokban levő tőkéket részben erre a célra lefoglalják. A rendkívül nagyjelentőségű pénzügyi intézkedésekről a hivatalos lap rendeletet közöl, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a rövid lejáratú kamatozó államadósságok konszolidálására szolgáló nemzeti kölcsönt kibocsássa, konszolidált ötszázalékos, adómentes és 1936. év végéig nem konvertálható adóslevelek létesítése által. A jelenleg forgalomban levő egy, öt, illetve hét évi közönséges kincstári jegyeket kötetelezö erővel, a kilencéves kincstári jegyeket pedig kérelemre konvertálják. A nagy arány« pénzügyi műveleteket Volpi pénzügyminiszter egy éjszaka alatt dolgozta ki és ezzel a nagyobb olasz államadósságokat egész 1936. végéig konszolidálta, Maga Volpi pénzügyminiszter ezt a műveletet a legmerészebb financmanövernek nevezte többek előtt, a melynél merészebbet még sohasem hajtottak végre. Az uj államkölcsön, amelyet »fasces kölcsönnek« neveznek. azért vált szükségessé, mert a rövid lejáratú kölcsönök visszafizetése minden egyes esetben veszélyeztette az olasz valuta árfolyamát. A kibocsátott kötvények névértéke 100 lira, kamatozása öt százalék, átvételi árfolyama pedig 87.5 lira. A pénzügyi művelet végrehajtásától eddig az olasz kormány húzódozott, mert az államadósságok kényszerkonvertálása nagy veszedelmet jelent a fasizmusra, amennyiben a kormányrendszer ellen hangolja a nagytőkét és kispolgárságot is és igy számolni lehet azzal azi eshetőséggel, hogy nmit eddig merényletekkel és forradalmakkal nem lehetett elérni, azt ez a pénzügyi intézkedés fogja elvégezni : elsöpri helyéröl a fasiszta uralmat. A francia és angol kormány demarsra készül Rómában Párisbó! jelentik: A Quotidien megbízható helyről szerzett értesülése alapján szt irja, hogy a francia és az angol kormány közösen nagyon erélyes tiltakozást fognék bejelenteni Rómában, /Mussolini kivételes törvényei ellen, azon a címen, hogy ezek a rendelkezések a francia és angol állampolgárokra is veszedelmesek. Az olasz szociáldemokrata párt Franciaországban tartózkodó emigránsainak két árnyalata és a köztársasági párt Franciaországba menekült tagjai vasárnap értekezletet tartottak Párisban, a melyen foglalkoztak az olaszországi eseményekkel. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amely kimondja, hogy nem ismerik el az olasz rémuralom legújabb intézkedéseit törvényeseknek és felhívják a világ ügyeimét az olasz zsarnokságra, amely a külföldet háborúval fenyegeti. a belföldön pedig terrorral és vokatőrök segítségével tartja hatalmat minden emberi ságérzetet megcsufolva. ■gént pro- 1 ében a és igaz-Garibaldinak része volt a Imzetti-féle merénylet előkészítésében is A letartóztatásban levő Rizziotti Garibaldi ezredest vasárnap újból kihallgatták és újabb érdekes körülményekre világit rá. Amikor az olasz köztársasági párt néhány vezére menekülni volt kénytelen Olaszországból, Garibaldival együtt, Garibaldi azonnal felajánlotta szolgálatait a római rendőrfőnöknek, a ki azóta többször látogatta meg álnéven Nizzában. Garibaldi már régebben figyelmeztette a római rendőrfőnököt, hogy egy Scaevoli nevű emigráns merényletet fog elkövetni Mussolini etten, pedig akkor Scaevoli, aki Garibaldi fivérénél, Santo Garibaldinál volt Párisban alkalmazásban, még nem is vállalkozott a római útra. Október végén a római rendőrfőnök újból Nizzába érkezett és ugyanakkor Garibaldi beavatta a cataloniai összeesküvésbe is. Garibal di a rendőrségen vasárnap bevallotta, hogy két nappal Lapolla római rendőrfőnök Nizzába érkezése előtt érintkezésbe lépett Mazzia ezredessel, a eataton forradalmárok vezérével. A francia politikai rendőrség főnöke most elsősorban azt igyekszik tisztázni hogy milyen szerepe volt Garibaldinak a Mussolini eUen Luzzetti által megkísérelt merénylet előkészítésében. Garibaldi lefoglalt iratai közt ugyanis megtalálták Luzzetti franciaországi tartózkodási engedélyét is. Garibaldi kihallgatása során azt mondotta, hogy" ezt a tartózkodási engiedélyt Serratól, a Franciaországban szervezett olasz köztársasági párt fejétől kapta, a rendőrség azonban ezzel szemben megállapította, hogy Luzzetti Fraiv ciaországból való távozása előtt, tartózkodási engedélyét egy olasz emigráns kőmivesnek adta (k, akitől ezt Garibaldi megszerezte. Ezzel a tartózkodási engedéllyel akarta Garibaldi Rómában Igazolni, hogy a /Mussolini elleni merényieteket Franciaországban készitik elő. Pozitív adatok vannak a rendőrség kezében arra vonatkozólag, hogy Garibaldi az olasz rendőrség agent provokatőrje volt és hogy miként juttatta az olasz rendőrség kezére az olasz emigránsokat. Garibaldi egyes emigránstársait bizalmas megbízatással küldte el Olaszországba, úgyhogy egy fél levelezőlapot adott át neki, amelynek másik felét Rómában tartózkodó antifasiszta politikusoknak küldte postán. Minden esetben értesítette az olasz rendőrséget az olasz emigránsok elindulásáról, ezeket a határon letartóztatták, elvették tőlük a fél levelezőlapot és ennek birtokában a detektívek letartóztatták azt az illetőt, a kinél a levelezőlap másik fele volt. Mielőtt azonban az illetőt letartóztatták, kivették belőle mindazt, amit az antifasiszta mozgalomról tud. Garibaldi ilyenformán huszonöt antifasisztát csalt tőrbe és adott az olasz rendőrségnek kezére. Kihallgatták vasárnap újból Mazzia ezredest, a cataloniai összeesküvés vezérét is, aki azt a meglepő kijelentést tette, hogy egy bareclonai szovjet - agitátor megígérte a cataloniai szeparatisták részére az orosz szovjet-kormány támogatását, amit azonban nem fogadtak el. Mazzia egyébként kérte a rendőrséget, hogy szembesítsék Garibaldival. Mussolini a legveszedelmesebb kalandor“ 99 A francia lapok még mindig a legnagyobb felháborodás hangján Írnak az olasz kormány magatartásáról és Garibaldi franciaországi szerepéről. Az Echo de Paris, amely eddig mérsékelt hangon irt, már szintén a legélesebb támadást intézi Mussolini ellen. Még erélyesebb hangon ir a Quotidien, amely többek közt ezeket irja: —- Most, amikor Franciaország tettenérte Mussolinit, hangosan ki kell kiáltani a világba, hogy Mussolini Európában az agent provokátor szerepét játsza. hasonló hangnemben Írnak a többi lapok is és az Ere Nouvelie Dühöng a terror Zürichből jelentik: Az Olaszországgal összekötött táviró- és telefonforgalom szigorú cenzúra alatt áll és mihelyt politikára kerül a szó, azonnal megszakítják az összeköttetést. A bázeli lapok szerint Olaszországban rendkívül megszigorították az idegenek ellenőrzését, még az elutazás alkalmával is. így több francia állampolgárt politikai gyanúból nyíltan Mateotti gyilkosának nevezi Mussolinit, aki Franciaországban színlelt merényleteket szövegező lábbal tipor minden jogot és szabadságot, barbár módon husánggal és fütykössel hódította meg Rómát A lap szerint Mussolini a legveszedelmesebb kalandor, mert ninós lelkiismerete és rászolgál az egész világ megvetésére. A lap megállapítja, hogy az dlambiztonsági törvények, amelyekét Mussolini kieszelt hajmeresztöek és ezekhez hasonlók a legfékevsztettebb diktátor agyában sem született meg. Olaszországban megakadályoztak az elutazásban. A terror a svájci lapok szerint állandóan fokozódik Olaszországban, Milanóban hétszáz magánházba hatoltak ba a fasiszták és az Avanti szerkesztőjét, Nénit súlyosan bántalmazták, lakását pedig összerombolták. Rómában a fasiszták negyvennyolc órás fosztogatást rendeztek. Vita nélkül állítják vissza a halálbüntetést A kamara keddi ülésén Mussolini és után a kamara első olvasásban eliogada kamara elnöke között megállapodás ja a halálbüntetés visszaállításáról és az értelmében nem lesz vita. Mussolinit a állam védelméről szóló törvényjavaslaképviselők ünnepélyesen fogadják, az- tot. Hatezer embert tett hajléktalanná Bariban az árviz A tengerár teljesen elpusztította Bari kikötőjét helyükből és igy .már két napja nincs világítás a városban. A hullámok magukkal sodorták a műszaki katonák pontonjait is, ami lényegesen megnehezítette a mentési munkálatokat. Az este nyolc órakor Bari felé induló utolsó személyvonatot a tengerár feldöntötte és a helyszínre igyekvő segélyvonat is elakadt az áradásban. A vonat mozdonyvezetője a hullámokba fulladt. A bari-i vasútállomás még most is viz alatt áll. A vasúti pályán dolgozó munkások közül két ember meghalt. Rómából jelentik: A tengerár pusztítása Bari délolaszországi tengerparti városban még sokkal nagyobb volt, mint az első órákban hitték. Az árviz teljesen elpusztította Bari egész kikötőjét és a házak nagyrészét is ledöntötte. Bariban tizennégy és környékén tiz halálos áldozata van a tengerárnak és hatezer ember hajléktalanná vált. Az 1908. és 1916. évi árviz után emelt hatalmas védőgátakat a tengerár elsodorta. Még vasárnap is két méter magasan állt a viz a város uccáin. Az áradás a .villanyoszlopokat kidöntötte a
