Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-28 / 327. szám
, ,24. oldal« BlCSMEJGYEI NAPLÓ 1926 november 28, kosok legtöbbször vesztesként kerülnek ki. Tanulság: 1. Terhelt családból szárjnazó egyén Semmi esetre se lépjen házasságra vérrokonával és ha a házasság már megtörtént, igyekezzék azt sterillé, gyermektelenné tenni, nehogy propagálójává legyen a legkülönbözőbb örökléses bajoknak. 2. Vérrokonok házassága '— kivételesen csak azon esetben engedhető meg, ha a házasulandók testileg és lelkileg teljesen egészségesek, családjukban örököfhető betegség nem mutatható kJ. 3. Tekintettel a jövő generációt fenyegető veszélyre, vérrokonok, de különösen unokatestvérek házasságát mindenkor akadályozzuk meg és akárhogy dönt is a »családi tanács« és a szerelmes jegyespár: a házasság előtti gondos orvosi vizsgálatot sohase mulasszuk el. Blicc ur szerint ez a modern gyermeknevelés. Ezt Ez azért ez, mért a végén a Blicc úrból lesz Gyurika és Gyurikából Blicc ur. Blicc. Jó vicc. Blicc szeánt ez vicc. Csak azt nem tudom mit csinál Gyurika, ha huszonhat éves lesz? Pedig ez be fog következni, sőt aíz is, amikor Gyurika a repülőgépen megy délutáni sétára a dadájával. Sőt később anyuka és apuka se kell. Gyurikákat ha kell — a tudós bácsik lombikban előállítják savakból, kloridokból és káliumokból. Akinek Gyurika kell elmegy a láboratóriumba és kér egy költő Gyurikát, egy bankár Gyurikat, vagy egy énekesnő Bözsikét, vagy egy szobalány Ilonkát. Úgy csinálják őket majd, mint a fogpasztákat! Szegedi Emil. R moöern gyermekneuelés uagy hagy készülnek a csodagyerekek Gyuri a gyámsáa aló helyezteti a papát Báláz 5 Árpád rajzaival Színházi kistükör Uj olasz színdarabok — 20—30—40 —50 ! — 30-án este... Egy Napoleon színdarab — O'osz ellenforradalmi dráma Ezek után, amiket a modern apától hallottam a gyermeknevelésről, azt hiszem, nincs messze az az idő, amikor a gyermeknevelés ózsdi módszerét rádióalapokra kell helyezni. A modern apa, aki mellékesen gyáros és akit mellékesen Bliccnek hívnak, azzal csapott le rám legutóbb is, hogy tudom-e, hogy az ő tizenöthónaposa, a Gyurika, az az édes kölyök, azt mondta a mamájának, hogy vegyen neki Flóbertpuskát, mert különben kiissza a mamuskája arckenöcsét és akkor ... na mit szóljak ehhez az édes kölyökhöz. A papáját és a mamáját kukoricára térdepeltették, ha tizenötliónapos korukban ném kértek Flóbert-puskát, egész biztos megelégedtek volna egy önműködő cuclival-, de a Gyurika az egész más, ő nagykorú fiú, csodagyerek, zseni, egyrészt azért, mert Flóbert-puskát kért, másrészt azért, mert papáját hintalónak használja. úgyhogy Blicc ur kénytelen a Gyurika melié havi ezerötszázért egy liintalovat szerződtetni. Ez mind semmi, mesélte egy alkalommal az ismerősöm. — Képzeld, ha egyáltalában tudsz képzelni, a Gyurika,... brfihü... brühühü... az a drága, azt kérte a nőmtől, hogy legyen szakszofon, a nőm szakszofon left és állandóan a »hej tilárom bümbümbüm« című operát kellett neki a Gyurikám fülébe nyávognia. Kétségbeejtően okos ez a gyerek, okosabb mint mi ketten és még London lakossága. Képzelheted milyen boldog apa vagyok, főapa vagyok, hintaló vagyok, a nőm szakszofon ... brühühü, hahaha ... remek. És hallottad volna azt a jelenetet, amint a tanárjaival csinált angol és francia órán. Jelenetet, érted, jeleneteket csinált, a francia kisasszonynak a hajából csinált jelenetet, nekem a szmokingomba csinált jelenetet. Ebből a gyerekből vagy politikus lesz, vagy a legrosszabb esetben tözsdés, dohány(rőasdés.,, Ezt és ilyeneket mesélt a főapa a Gyurikájáról, ami arra indított engem, mint szimpla-apát, hogy modern nevelésre fogjam a Rudikámat, a kétévest. Először az állószéket, a cuclit, a mackót, a gumikutyát kidobattam a gyerekszobából. Két nyelvtanárt és egy zenetanárt fogadtam mellé. A Rudikám azonban a mamájára ütött. S«.nmit se akart tanulni, hanem azt mondta, hogy vegyek neki Eifel-tornyot, rádiódadát, motoros cuclit, gépfegyvert és gázbombát. Blicc ezekután le van pipálva. A Sikeres metamorphozis kedvéért vettem a gyermekeknek hétlámpás rádiót és Írógépet. Rudika a rádiót aiz első nap elrontotta. ... az édes mily ügyes, az, írógépen viszont irt nekem egy goromba levelet, melyben kijelentette, hogy vén ökör vagyok és hogy adjam ki az apai örökségét, mert üzletet akar kezdeni. No lám mily szépen haladunk. Blicc ennek hallatára beteg lett. Ezt ö modefn gyermeknevelési betegségnek tartja. Rádiókanyarónak. Ezek után az ucca képe hamarosan megváltozik. Rádiós gyerekkocsik gurigáznak maid Suboticán önagysága kalapján rózsa és gyümölcsök helyett csinos antenna díszeleg, a kis kölykök fülén hallgató. Szájában mentholos cucli. Önagyságga! egy huszártiszttel kokettál. A kis kölyök bőg. A mama erre bekapcsolja a vízfejű társaság tudományos előadását Budapestről és a kiskölyök nyomban elalszik. Fényes siker! Megszűnnek azi anyai gond< . Ezentúl nem kell bölcsődal és nem kell dúdolni, és ha a kiskölyök még a párisi dadaista zene ütemeire sem alszik el, leghelyesebb szerződtetni Jeritza Máriát. Szóval gyökeresen megváltozik minden. A Gyurika, a tizenötliónapos, kávéházba jár a papájával, a papa felpofozza a Gyurikát, mert a Gyurika rossz valutákat vásárolt, a Gyurika ezért megszökik a német kisasszonnyal és elmegy hajóinasnak, majd aláír két váltót és ingyenlakást bérel a Margitkörutiba. A papa dühöng és kitagadja a végrendeletből, mire Gyurika benősül és gyámság alá helyezteti a papáját. A gyám a Gyurika. Ä papa zsebpénzt kér a Gyurikától. Az édes kölyök brühühü... nem ad. Kirúgja a papáját. A papa megissza a Gyurika feleségének arckenöcsét és így tovább... Húsz, harminc, negyven, ötven — ez a cime Mazzolotti kis vigjátékának, melyet most mutattak be Milanóban. Derűs apróság. Claudio ötvenéves, a felesége harmincéves, enneK viszont van két udvariója, az egyik Enrico húszéves, a másik Roberto negyvenéves. A két udvarló csapja a nőnek a szelet, az aszszonv pedig mindkettőjükkel kacérkodik. tetszik neki a húszéves Enrico rajongó tüze s a negyvenéves Roberto nyugodt, higgadt hódolata. Claudio a féri a füle botiát se mozdítja. Ütvén esztendeje megtanította arra« hogy könnyedén agyafúrt okossággal viselje el nehéz, veszedelmes helyzetét. Mindaddig, mig ketten ügyeskednek felesége körül, nyugodtan alhat, mert az egyik gavallér vigváz a másikra s megakadályozza, hogy valami nagyobb bai történték. De mihelyt az egyik eltávozik mellőle, akkor baj van. akkor szükségesé válik a féri közbelépése. Claudio így megy el Roberto lakására. ahol Enrico viszont az ő feleségét vári a. Itt tisztázza a két udvarlóval a helyzetet: a húszévest s a negyvenévest meggyőzi árról, hogy az ő ötven éve annvi tapasztalatot, bölcsességet nyújtott neki. hogv azzal ők ketten birokrakelni gyöngék. A rábeszélés sikerrel is iár. Enriko elutazik. Roberto megházasodik. * F. M. Martini egy rendkívül báios és megindító lélektani drámát irt ezen a címen: 30-ikán este . . . Magát/a cselekményt pár szóba öszszefoglalnatjuk, mert itt nem is a külső bonyodalom a fontos, hanem a lelki mozzanatok. Egv telekkönyvi hivatalnok. Aug'usto Branzioli valahol messze, egv vidéki városkában éldegél a félénk. ■ kispolgári feleségével, ki folyton otthon iil és dolgozik. Hiába unszolják őket barátaik, a házaspár eddig még sohasem tette be a lábát a közművelődési körbe, ahol időnként táncmulatságokat tartanak s megjelennek a vidéki előkelőségek. Végre egv este, 30-ikán a házaspár rászánja magát, nagv lámpalázzal készülődik bálra, elindul a közművelődési körbe, melynek ablakai már ünnepien világítanak. Karonfogva lépnek a táncterembe. De itt egvmásután érik őket a megaláztatások: kutvába se veszik I őket. átnéznek rajtuk. A ió és kedves ! sazdasszonv egyetlen lovagot nem talál. aki pár fordulót tenne vele. Végre is a féri kénytelen fölkérni á feleségét, vele táncol s azt mondia neki. hogv ö i a legszebb minden nő között. I Hajnalban térnek haza. a bál élmé- I nveitől és izgalmától elcsigázottan. Ösz- I szefutnak a szomszédok, hogy halliák. írni történt. A féri beszél és hazudik: élénk sziliekkel ecseteli a mulatság pompáját, a fényes fogadtatást, felesé! gének sikereit, mindazt, ami nem történt me.g. amire hiába vágyakozott. Aztán elalszik az asszony karjaiban és to- I vább álmodtk. * U. Falena ui színdarabot irt Napóleonról. a Szókimondó asszonyodé I sában. Napóleonnak abból a korából, a mikor még ifin és vidám hadvezér volt. j Desiderata Clárv egv napon belebolondul Napoleon testvéröccsébe. Bona! parte Józsefbe. Napoleon, aki ekkor még brigadéros volt ismervén a nőt. hogv milyen csapodár és szeszélyes, lebeszélte öccsét róla s a-zt tanácsolta neki. lioev Desiderata húgát. Júliát vegye feleségül, mert az hozzá való. Az eljegyzést azonnal irter Is tartják. Közben ebbe az iüillbe beleszólnak «« történelem eseményei. A brigadérösból első konzul lesz, Desiderataval nem találkozik többé, de azért nem felejtette őt el. Egy napon az első konzulhoz benyit ez a régi szeretője, a beszélgetés során fölébrendnek az emlékek. Napokon ismét udvarol neki, de a nő kikosarazza, a legnagyobb hadvezér vereséget szenved. Ezért nem haragszik hieg rá: sőt belej egyezik, hogy Bernadotte marsallhoz I menjen feleségül, akit a lány már régj óta szeret. Amikor pedig császári trón- 1 ra kerül, hálából Svédország koronáját nyújtja neki, mint egy bonbont. Desiderata tehát, aki először jegyben járt Bonaparte Józseffel, majd Napokon császárral, királynő lesz... * Az . oroszok a cárizmus hosszú szolgasága alatt megtanulták azt, hogy a gúny és szatira fegyverével küzdjenek elnyomóik ellen s titokban mutassanak fügét azoknak, akiket gyűlölnek s akiktől félnek. Újabban a bolsevikiek ellen is keletkezett egy ilyen tekintélyes szatirikus irodalom. Ennek egyik mulatságos terméke WCsetofi vigjátéka: Sztorenko. • Sztorenko égy szatócs fia, tábornok lesz a - vörös -hadseregben, a nép bálvá^ nya és rúue, .Minden.,nő érte bomlik- Ö pedig szereti magát Napoleonlwz hasonlítani, a nagy liorzikait választotta mintáidul, őt utánozza hanghordozdsában, minden mozdulatában. Akárcsak Napóleon, ő sem pazarol sok időt a szerelemre s mikor meglátogatja őt egy főúri hölgy, aki meg akarja hóditfeni, a vörös hadvezér, ellenáll csábításának, egy negyedóra múltán megszökik előle azzal az ürüggyel, hogy valami katonai szemlén kell megjelennie. Nemsokára még nagyobb hatalomra tesz szert a vörös diktátor: már az egész' hadsereg parancsnoka s még napoleonabb, mint volt. De a volt hercegnő kacérkodását nem bírja elfelejteni. Most már hajlandó volna több negyedórát is áldozni, hogy a régóta vágyott nőt meghódítsa. A hercegnő azonban bosszút áll a régi sértésért, visszautasítja öt, nem engedelmeskedik parancsának. Azt mondja, hogy ő parancsot csak adni szokott, nem kapni. Gyűlöli benne a hatalmas, basáskodó katonát. Sztorenko ordít, megfenyegeti szálaiul rátámad, mire két öreges ur Jelenik meg a színen, szakink altéiban és kürtőkalapban: a »történészek«. Ezek ielen akarnak lenni ennél a históriai jelenetnél, hogy mindent kőbe róianak. amit a nagy iérfiu mond és cselekszik. Sztorenko mérsékeli magát: nem: akarja hirnevét tönkretenni a történelemben. Erre a nő beléie szeret, pompás ruhában várja, hogv vele egvütt menien egv fényes bálba. Sztorenko* a szerelem hatása a’att megváltozott és átalakult; többé nem hadseregfőparancsnok. nem is népvezér. odadobta állását abban a, hitben, hogv a nő benne a hatalmast gyűlöli, egv egyszerű halandó akar lenni, akit csak szeretnek Csakhogy ezzej. a tervével is felsül. A hercegnő feldühödik, hogy szó szerint vette kívánságát. Igv néni talál benne semmit, ami szeretni való. Mint n vörös hadsereg potentátja még szerethette. de már nem szeretheti egv szatócs fiát. A szatócs fia kétségbeesik, egy cseléd karjaiba» talál vigasztalást, aki már régóta hiába eoekedett utána. & Shaw Bernát barátidnak Trubeckol hercegnek elmesélte, hogv ui dráma tervével foglalkozik, melvben komolyan és vidáman — már a'hogv ő szokta — a növényevést fogja dicsőíteni és keszf
