Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-28 / 327. szám

192Ö. november 28.

BÁCSMEÜYEI NAPLÓ- 19. oldaT.

súlyra jutott és így nem volt semmi értelme az illemi-blokádnak. Különben is szédültem már és valami csöndes ellenségeskedés kezdődött, valami néma villongás, köztem és a francia között, aki mereven nézte a papírzacskót. Nem tudom mennyi idő telt el ezalatt, nekem egy örökkévalóságnak tűnt fel. De a staneclit mégis a francia kaparintotta el elsőnek és nekem nem maradt más bátra, mint a kabátzseb. Nem az én kabátzsebem.

Londonban auóba raktak, bevittek egy hotelba és én aludtam másnap reggelig, mint egy fakir. Nyolc órakor felráztak, autóba raktak és kivittek a repülő-, térre.

— Ismét repülni? — üvöltöttem, amikor kidörgöltem szemeimből az álmot — inkább gyalog! Vagy lóháton! Vagy tevén! De nem repülőgépen!

Hét perc gondolkodási időt adtak, Pénzem nem volt, fogcsikorgatva beszálltam, rámzárták az ajtót és én istennek ajánlottam a lelkemet. De kellemesen csalódtam. Istenugyse nem került sor a staneclikra. Ám Londonból semmit se láttam. Kénvfelen leszek itt Párisban venni londoni Ipeslapokat.

Tamás István

rr

Őszi utazás

Irta: S 2 at tier i. alinka

Már régen kívántam és most bekövetkezett. Megvalósult, a talált, nem várt örömnek hiánytalan teljességével. Jóformán magam sem tudom, hogyan, de átéltem úgy, ahogy kívántam, vágytam mindig. Szinte mellékes, milyen körül» mények következtében kerültem fel a bájos és nagyon fiatal házaspár autójára utitársnak. Saját magamra és rájuk .való tekintettel visszautasítottam a kocsi belsejében felkínált ülést és könnyedén fellendültem a soffőr mellé. Világért sem néztem volna hátra. Szorosan egymáshoz simuló ifjú vendéglátóimra. Őszt akartam látni, nem tavaszt. A tar vasz ott kuncogott az autón belül, a két fiatal szivbeu, a mosolygós szemekben, én pedig belefelejthettem ; a magam őszét azi erdőnek még soha ilyen szépne klátott haldoklásába.

Miért is pillantottam volna hátra, amikor az az elörevágtatás egyre több és több szürkeséget mosott ki belőlem és mögém szórta a nyütt gondot, a terhes kötelességet. Mire eljutottunk a már ezerszer megjárt, minden idő és napszakban jól ismert és megszeretett kígyózó kövesutra. arra, amely a hegyoldal derekát szeli ketté, máris a vakációs gyerek felszabadultságával és gondtalanságával, de egyúttal égő türelmetlenségével és izgulós kíváncsiságával pillantottam magam köré és a szemem hirtelen ámulásra tágult erre a nagy, kivirágzott csodára. Az egész erdő egyetlenegy, hatalmas, lángoló csipkebokor és az ember szinte arra vár, mikor harsan fel belőle az isteni kinyilatkoztatás szava.

De az autó lihegve száguld tovább és velünk együtt rohan tobzódó színek sokaságának a tusája ezen a végtelen palettám amelyen mesterkéz keverte színfoltok izzanak. A legcsodálatosabb változata a rozsda, vörös, barna, arany, bronz. zöld. citromsárga, narancs szinergiáknak. Csak a színek élnek, beszélnek, dalolnak. Úgy tetszik nékem, mintha ma tartaná kézfogóját az erdőnek különben fenséges csendjében a pusztulás a szépséggel.

Valami varázslat folytán kegyeletsértővé durvul itt minden lármás, hangos szó. Az ember csak néz, és nem tudja sehogyan sem megmagyarázni magának, hogy e borongós langyos égbolt alatt vájjon honnan e lázas tüzelés, mely ugylátszik, a levél lelkében rejlik és honnan c lángoló világ égés, amely egyetlen szin-szinfóniává magasztosul?

Mintha csak most tárná fel minden titkát a ritkuló erdő. melyet eddig a nyári zöld fedő színével takart. Arányló fényárban úszik a vidék. Mindenegyes levél villanyos zseblámpához hasonlít. amikor a lehullás pillanatában felvillan, de azonnal ki is huny, mihelyt talajt ér és lefekszik a többiek mellé, zizegő avarnak. Ezen a vastag, puha, pirosló, barnálló bársonyszőnyegen

nesztelenül sorakoznak a fák merev és katonás rendben, szürkülő törzsük élesen kiválik a háttérből és a fejükön lángkorona villog.

Minden ut-kanyarulu.t újabb és újabb meglepetéseket vetett elénk. Lenn a mélyben álmosan, szegényesen kúszik a kis patak a hervadt levelek súlya alatt. Amerre ellát a szem, halk nekibusulás, az elfáradás könnyű sóhaja. Szépséges elmúlás, amelyben nincs ijesztő, nincs félelmetes. Haldoklás, amely az élet színeit kápráztatja bele a pillanatba.

TERE

[ Szép, könnyű, mosolygós halál, csupa ' ígéret, biztatás, belenyugvás, önkényes megadás.

fiszre sem vesszük és máris fenn va- i gyünk a fehér erdészlak komoran sötétlö fenyvesénél. Innen már lágy hul- I látóvonalban gurulunk a lankás lejtőn lefelé, ahol a kiszélesedő, síkságba ve- I sző látóhatár fogad. Mélyen a völgyj katlanban a falu mosolyog. Magunk I mögött hagytuk a lángoló erdőt, mely ; tnég mindig zizeg és dalól, mint boldog. I lázas, ájtatós szűz a halál karjaiban.

FERE

Mit szenved Wilde Oszkár? Wilde Oszkár meghitt barátja D. Davray most teszi közzé azt a két nagy újságcikket, melyet Wilde Oszkár az angol börtönökben uralkodó visszáságokrói irt a Daily Chronicle-nek. miután 1897 má•ius 19-ikén megszabadult a reading! {egyházból. Ezek a levelek, melyeket emberbaráti érzülete sugallt. annak ideién nagy feltűnést keltettek és megindítói voltak annak a mozgalomnak, mely azt angol börtönökben lévő embertelen szellemet megváltoztatta. Szóvá teszi itt egy Márton nevű fesyör esetét. aki egy éhező fegyehegyereknek kis kétszersültet adott és ezért elmozdították állásából.

Különben, akárcsak később világhíres versében A readinsi íegyház balladáidban. borzasztó színekkel festi rrtit szenvednek ott a feevencek. mit szenvedett ő:

— A foglyokat — iria — éiiel-nappal az éhség gvötri. Szűkösen mérik ki számukra a táplálékot. Ez csak arra elegendő. hogy éhen ne hallanak, de nem arra. hogy éljenek. Folytonosan kínozza őket az éhség csikarása és émelygése. Ennek az élelmezésnek — mely többnyire vízben főtt búzadarából s egy kis faggyúból áll — az az eredménye, hogy a fegyencek ' állatidban betegek, hasmenésük van. A cellák levegője csömörletes. annyival is inkább, mert a szellőztető készülékek nem működnek, olv orrfacsaró és egészségtelen itt , a levegő, hogy az őrök. tkik.a friss reggeli levegőről lépnek be kinyitni a cellákat és felülvizsgálni, gyakran hánynak. mikor belépnek. Magam is három ízben láttam ezt s több őr említette, hogy ez a legrettenetesebb kötelességeik közé tartozik. Az ágyakon nem lehet aludni. Ezek a deszkapriccsek ' botnak minden álmot. Barbár és fölháboritó büntetés . . .

Miután ezek az Írásai megjelentek. Ross-hoz levelet intézett, akinek már beielentette. hogy ezeket a panaszait és szenvedéseit megiria versben is: akkor készült A readinei fegvház balladájára.

Ezt csak igv említi:

— Valamibe belefogtam, ami — azt hiszem — nagvon ió lesz.

Mussolini keeeirása — a graiológia világításában. Schuler Róza — Alsa egy fényűzőén kiállított munkát ielentet meg több autogrammal és több arcképnél. Mussolini keze rásáról. tnelvnek valóságos tanulmányt szentel.

Ebben a grafológiai tanulmányban meggyőzően mutatia ki. hogy a kezünk írása mennyire elárulja jellemünket, mennyire módot nyuit arra. hogy a bennünk lakozó, még csak lappangó lehetőségeket is kipuhatoljuk. Töviről-heheevire tanulmányozza ezt a »vulkrnikus vérmérsékletet : ezt a csodálatos szellemet, melyet hatalmas akarat vezet«.

A bírálat már csak azért is érdekes, mert pártatl; nnak látszik, egyaránt megmutatja a Dúcéban reilő nagy. változalos képességeket s a hibáit is.

— Ezt a tüzes vérmérsékletet — szól a nyilatkozat — eev gyakran kolerikus ember hirtelen indulatait vezeti Az idegesség és lobbanékonvsde itt szinte állandó. Érzékenysége bizonyos tekintetben föllobbantia önszeretetét. gőgiét. Felfortvanó. kemény, támadó, ha kell durva is. Irgalom és elnézés nélkül való. Hajlékony alkalmazkodó, bátrrn ügyes, finom is. nem mondta ki gondolatait.' megragadhatatlan. Mindezek a reitett képességek azért működnek, hogy akarata diadalra ilis^on. Önuralma folvtán egyensúlyozott, erős elemző szellem .._.

Kétségtelen, hoev a jellemzés találó. A grafológia ma már tudomány, ha éles ■Zsilem hrsznália föl azokat a tapasztalatokat. melyeket a tudósok a különböző írásokból leszűrtek, kitűnő arcképeket nyújthat politikusainkról, ami kiillönösen fontos ma. mikor ismét eevéni! ségek kormányozzák a világot.

Természetesen ez a megállapítás még 1 érdekesebb lett volna, ha nem ma tör; tuiik. hanem húsz évvel ezelőtt. Viszsziumenőleg megjósolni a történelmet könnyű. Mussolini gépirt leveleiből, vagy nyomtatott beszédeiből bárki haj sonló következtetéseket vonhat, anélkül. 1 hogy a grafológia cslniát-biniát ismerné. *

Ki mint veti ágvát ... A közmondásj nak igaza van. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. De az ágy megvetése ma , már egyre bonyolultabb művelet lesz. í Minden országnak megvan a maga szokása. Ma pedig, mikor a helvváltoztaj tás a modern közlekedési eszközök folvj tán gyermekjáték s egyik határtól a ! másikig pár óra alatt átrepülhetünk, j mindig több és több gondot ad a turis- I tának az ágy.

Eddig csak a koszt miatt panaszkoí dott a turista. Egyesek nem bírták megí szokni a mi zsíros konyhánkat, mások megbetegedtek az olasz ólaitól, ismét mások undorodtak a görögországi birkahústól.

De most az ágv a probléma. Az amerikai megfullad a német dunvha alatt, j viszont a németek irtóznak belefeküdni ! az olasz és francia ágvakba, ahol a pap! lan csücskeit a szalmazsák alá dugják, j úgyhogy az ágyban fekvő nem mozoghat szabadon, hanem be van csukva, mint levél a borítékjába. Ezenkívül a párnák alacsonyak, többnyire a derék- I ali DÓtolia a tollas vánkosokat.

Az utasok nem is alkalmazkodnak máról-holnapra a különböző népek évszázados szokásaihoz.

Ezt belátván a berlini szállodások pár ! nap óta az érkező utasok elé kivánaíi i lapot teriesztenek. amelyen az áevvetés j tizenkét módozata szerepel. Az utasnak i k: kell választani, melyiket óhaitia s az! tán a szobalány ucv veti meg az ágyát, hogv iól : tudhassa álmái.

*

Van-e a növényeknek szivük? A költők már régen azt mondták, hogy van!

1 Hánv verset irtuk már az ókorban a rój zsa szivéről. De most Jagadis Chunder Rose, a csodálatos indiai tudós, aki növénvlélektannal foglalkozik, minden kétséget kizáróan, szemléltetően beigaaol- I ta. hogv a növényeknek valóban van szivük.

Az indiai tudós egyenesen Kalkuttából érkezett Angliába, hogy részt vegyen a britt tudományos egyesület leg: utóbbi ülésén s ott előadást tartson az j ember-, állat- és növényvilág életielenj ségeinek rizonos voltáról. Két ni mü- i szert mutatott be. mellve! tapasztalatait ! érzékelhetővé tete.

Bőse kifeitette. hogy a növényeknek nemcsak idegrendszerük és izmaik van- i nak — ezt már régen tudtuk — hanem ! szi\ ük is van. Bizonyos növényeket.

I melyeket találomra választott ki a kert! iéböl. alávetette az aether, bróm. strvchin. sőt a kobraméreg hatásának, ezeknek a mérgeknek melyek mindig egyformán hatnak. Ezen a módon beigazolta. hogv a növényekben keringő nedv teljesen azonos az emberekben s állatokban lévő vérrel.

lev például egv gvürüvirágot aetherbe tett. eev másikat pedig strvehininoldatba: az eevik fölélénkült, a másik lekókadt.

Egv készülékével ezer milliomos naivitással sikerült bemutatnia a növények legapróbb mozgását is. ezeket vászonra vetítette s pontosan lehetett látni. mint szenved a haldokló növénv a strvchnin hatása alatt: a vásznon egy fénypont malma </ növény szívműködését. Amint a mérés hatni kezdeti, a fénypont halványodott, maid egészen eltűnt, a szív megállt.

Mühelvt azonban a növénvt kivették a méregoldatból s aetherbe helyezték, ismét fölsejlett a fénypont, már mozgott is. az élet visszatért a növénybe.

A tudósokból álló hallgatóság az előadást tetszéssel fogadta. Bőse előadása végén elmesélte, hogy kalkuttai kertiében. minden virág, minden fa. minden cserie egy szerkezettel van összekötve. mely által a növénvélet legtitkosabb megnyilvánulását követni lehet és ellenőrizni.

*

Milyen a fövő automobilja? Londonban Motor Show van: automobil kiállítás: hét nemzet, kilencvennyolc automobil-gvár szerepel itt. hatvanhárom féle kocsiváz. huszonegy féle gutnmi és háromszázharminckét féle automobilkellék. A statisztika mániákusai kiszámították. hogyha a kocsikat egymásmellé tennék, akkor 4827 méter távolságot érnének be.

A kiájlltás óriási érdeklődést kelt. Soha olv nagy hírveréssel nem dolgoztak még a gyárosok. Kilogram számra osztogatják a reklámcédulákat, füzeteket, ismertető könyveket abból a helves föltevésből kiindulva, hogv ma már mindenki autó-tulaidonos. vagv van autója, vaev venni akar.

‘Angliában egyébként egyre nagyobb tért hódit a részletfizetéses iiziet. akár Amerikában. Főkén a könnyebb típusokat zvártiák. A nagy verseny-automobilok mellett vannak apró automobilok, melyek csak száz sterlingbe kerülnek: 8 HP. 4 henger, fékek mind a négy keréken. Eddig a legolcsóbb automobil, melvet Anglia gyártott. Természetesen ez kivétel, az átlag autó szintén könvnvii. háromszáz sterlingbe kerül. A hozzáértők szerint ez a jövő automobil típusa.

Gyorsaság és a szerencsétlenség elkerülése: erre a kettőre törekszenek a modern autók gyártói. Minthogy az autóknak. valamint azoknak a száma, akik maguk vezetik az autókat, állandóan növekszik. biztositanti akarják a gyorsaságot. mely legalább 112 kilométert kell. hogv tegyen s a vezető testi épségét. De a kényelemre is nagy súlyt fektetnek, az ülések egyre szélesebbek.

Egyes automobilokon női pipere-készlet is éan. melvben tükröt, rizsport. pirositót találni. Másutt nappal széket étiéi ágyat lelünk, kis konyhákat, szekrénykéket. mindazt, ami szükséges a kényelemhez. Az automobil motora maga szolgáltatja a villamos világítást.

A navy per

Dolly Sisters con ret Moulin Rouge

Páris, november

Mult ősszel a Moulin Rouge olyan nagyszabású újdonságot hirdetett, met« még a nagymultu párisi revü történeté’ ben is szokatlannak ígérkezett. Az ese* mények fénypontjában a Dolly Sister-ek állottak, a két nagyszerű magyar szőletésti amerikai táncosnő, akik kettesben elég erősek ahhoz, hogy bármekkora színház nézőterét megtöltsék a világ bármelyik pontján beláthatatlan idökira A Dollyk mögé egy egész csomó interí nacionálisan ismert sztárt sorakoztatott} fel a direkció, nemkülönben a pompás negyvennyolc tagú amerikai táncos kój rust, a Jackson girlöket, tizenhat angtiíi férfi táncost, a párisi meztelen kórust, a legismertebb művészek rajzolták a díszleteket és a kosztümöket, Páris legelső divatáruházai léptek sorompóba s ugjj látszott, hogy a Moulin Rougenak csalj meg kell indítania az tizemet s azon tiw minden turista tudni fogja, hogy hol röltse első párisi estéjét.

Egy héttel a premiere előtt a délelőtti próbán megjelent Mile. Mistinguett, az elpusztíthatatlan párisi diva, akinek a nevét Moszkva és San-Francisco között egyformán jól ismerik és elkezdett próbálni. Ugyanekkor ragasztották ki a plakátokat és a szinház homlokába *bc» srófolták a villamos körtéket, melyekből az esti sötétségben a vezető stárok neve villog elő. A próba végével a Doily Sisterek csodálkozva látták, hogy ők a második helyre szorultak. . A plakátok élén nagy piros betűkkel Mistinguett neve páváskodott. Ilyesmi még a Sisterekkel nem fordult elő nemcsak Európában, de Amerikában sem, ahol pedig sokkal nehezebb lelke ülni a színház legtetejére villamos transparens alakjában. Ez egyértelmű azzal, mikor egy századparancsnok kapitányt előléptetés helyett föhadrsagygyá degradálnak és a nyakára ültetnek egy őrnagyot. Ez mindentől el-1