Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-25 / 324. szám
1925. november 25.____________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ ___________________________ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET-I. aa——. Az erdélyi magyar dalosok közgyűlést tartottak Kolozsváron, amelyen a szövetség ötéves fennállásának jubileumát ünnepelték. A közgyűlést Inczédy Joksman Ödön nyitotta meg, aki hoszszabb beszédben méltatta a magyar dalos-szövetség működését. A titkári jelentés után elhatározták, hogy Erdélyt öt daloskerületre osztják, melyek székhelyei: Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Szatmár és Sepsziszentgyörgy lesznek. A szövetség az egész országban hangversenyeket fog rendezni: az első monstre hangversenyt Bukarestben tartják meg, melynek külön érdekessége lesz a bukaresti román dalárda vendégszereplése. * A bukaresti Nemzeti Színház igazgatójával, Módos Sándorral, az ismert román publicistával hosszabb beszélgetést folytatott a Keleti Újság munkatársa. — Magyar darabokat nem ad elő a Nemzeti Színház? — kérdezte az újságíró. — De igen, komolyan gondolok Madách Ember tragédiájának szinrehozatalára. — Madáchon kivül gondol-e még más magyar írókra direktor ur? — Föltétien. Herceg Ferenc és Biró Lajos darabokat például szívesen hoznék színre, ha megvolnának a megfelelő román fordításaink. — Mi igaz abból a hírből, hogy a Nemzeti Színház drámai társulata felmely a magyar ügy előmozdítására alkalmas. Ezirányban azonnan komolyan megnyilvánuló szándékot sehol nem láttam. A mostani uj panamentárizmusnak nagy baja az, hogy a politika apró kis pártokra tagozódik. A kis pártok tevékenysége az egymás elleni korteskedésben merül ki, a pártok a választók kedvét keresik, apró előnyöket akarnak kijárni számukra. Eltelejtik, hogy elvekért kellene küzdeni. Az egész világon csaknem mindenki azon tülekedik, hogy apró előnyökért a kormány berkeibe jusson. Azoknak, aKik a politikát csinálják, mindenekelőtt az elveket kell Londonból jelentik: A Daily Telegraph szerint angol politikai körökben kinos feltűnést keltett Chamberlain külügyminiszter hétfői beszéde, amelyben annak a véleményének adott kifejezést, hogy 1927-ben aligha ül össze a leszerelési konferencia. Az általános felháborodással szemben a Daily Telegraph védelmébe veszi a külügyminisztert és hangsúlyozza, hogy addig nem lehet megtartani a leszerélési konferenszemük előtt tartaniok, de nem szabad elzárkózniok a gyakorlati élettel szemben sem. Ezért van az, nogy ahol az elvi kérdés gerince érintve nincs — ad hoc-előnyökért lehet voksokat fölajánlani. A régi Ausztriában igy dolgoztak a lengyelek. A csehek nem igy dolgoztak a régi Ausztriában: egy részük minden hivatalt betöltött es nem politizált a fórumon, a másik részük nem otthon politizált. Hogy mi, magyaroK mit csinálunk Csehszlovákiában, az más kérdés. Nekünk érvényesítenünk kell tapasztalatainkat és elveinket mindenben fönri kell tartanunk.« cicit, címig Amerika részvétele nincs biztosítva. Az általános leszerelés kérdésében az egyes hatalmak között fennálló óriási véleménykülönbség egyébként is csak azt eredményezhetné. hogy a konferencia fiaskóval végződne. A lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy a leszerelési konferenciát csak akkor lehet összehívni, ha annak sikere teljesen biztosítottnak látszik. Európa képe. A hatalmaknak három nagy csoportja van, amelyek fontos tényezői a világpolitikának. Az egyik csoportban a nyugati győző hatalmak tömörülnek. Ezek a hatalmak meg akarják tartani azt, amit a háború által szereztek és arra törekszenek, hogy a valódi békét teremtsék meg és Középeurópában a valódi béke foglalja el arAt** nak az álbékének a helyét, amelynek súlyát mindnyájan érezzük. A második csoportban Németország, Ausztria, Bulgária és Törökország foglalnak helyet. A harmadik hatalmi tényező a Kelet. Ebben a csoportban van Oroszország, a mely kommunista uralom alatt sínylődik. E három csoport keretében — folytatta Bethlen — nekünk az a feladatunk, hogy azokra a hatalmakra támaszkodjunk, amelyek a békét valóban akarják és amelyek tanúbizonyságot tettek az utóbbi öt évben arról, hogy támogatnak bennünket abban a törekvésünkben, hogy önerőnkből fölemelkedjünk. — Másik feladatunk, hogy igyekezzünk azokkal a szomszédainkkal egy jobb megértő viszonyt létrehozni, akik lemondanak arról, hogy belső ügyeinkbe avatkozzanak és hogy a magyar nemzet függetlenségét érintsék, akik hajlandók azoknak a függő kérdéseknek az elintézésére, amelyek a trianoni békéből származnak és még elintézetlenek, akik hajlandók újból kereskedelmi és gazdasági szerződéseket kötni velünk. Ezekkel a szomszédokkal baráti viszonyt létrehozni, ránk is kívánatos. Elsősorban a jugoszláv szomszédra gondolok, akivel a tárgyalások ebben az irányban már folyamatban vannak. — Európa ezen a pontján mi is a békének kívánunk egyik pillére lenni és azokkal, akik ebben az irányban velünk együttdolgozni hajlandók, készek vagyunk olyan megegyezést kötni, amely a köztünk * felmerülő vitás kérdések békés elintézését provideálja és nem a fegyverre appellál. — A .másik külpolitikai cél az, hogy egyenjogúságunkat Európa nemzetei között visszanyerjük és hogy megszabaduljunk a lealázó kontrol alól, elsősorban a katonai ellenőrzéstőt. A mi lefegyverzésünket követni kell az általános lefegyverzésnek, mert ez volt az a feltevés, amelyben mi a trianoni békeszerződést aláírtuk. Bethlen ezután belpolitikai kérdésekre tért át és ezeknek során foglalkozott azokkal a szemrehányásokkal, hogy a kormány nem tesz semmit a szabadságok visszaállítása érdekében. Rámutatott arra, hogy mit végzett ezen a téren öt év alatt a kormány, amely megszüntette az internálást és úgy a levél- mint a sajtócenzurát, níegszüntette a gyorsított birói eljárást és egész sorát hozta azoknak az intézkedéseknek, amelyek a szabadságjogok elé állított korlátokat ledöntötték. A kormány a szabdságjogok visszaállítása terén tovább akar menni. Az egyesülési és gyülekezési jog. valamint a sajtójog uj törvényes rendezése a kormány programja. Rassay kaposvári programbeszéde Rassay Károly az egyesült polgári ellenzék vezére Sándor Pál kíséretében keden Kaposvárra utazott, ahol este tartotta meg programbeszédét. Rassay Kaposváron Ugrón Gáborral szemben lép fel és bár Ugront az egész hivatalos apparátus támogatta, mégis komoly remény van arra, hogy Rassay meg tudja szerezni a kaposvári mandátumot. Ezt valószínűvé teszi az is, hogy Ugrón Gábor eddig még nem tudta megszerezni az ajánlási ívhez szükséges ezer aláírást sem. Rassay elé Ujdombovárig egy husztagu küldöttség utazott, a kaposvári pályaudvaron pedig nagy tömeg fogadta lelkesedéssel. Érdekes, hogy a kaposvári küldöttségben képviselve volt a munkásság is. Fegyvercsempészéssel vádolják a német külügyminisztert Súlyos vádak Stresemann eilen rándul Budapestre a tél folyamán? — A hir komolytalan. A kérdés még csak mint kombináció sem merült fel. — Mindezektől eltekintve, lehetne beszélni eme apokrif terv komoly perfektuálásáról? — Nézetem szerint nem. — Miért? — Ráfizetnénk a kirándulásra. Budapest közönsége nem nézne meg egy román nyelvű előadást, korántsem soviniszta szempontok miatt, hanem mert nem adja ki olyasmire a pénzét, melyért valami gyönyörködtetési ellenértéket nem kap. Nem ismerve a román nyelvet, pedig a ^gyönyörködtetés ab ovo elmarad. * A romániai háztulajdonosok országos szövetsége a napokban tartotta , kongresszusát Brassóban. A kongresszuson Vlaicu Avsen igen éles beszédben támadta a kormány •kisebbségelleneá politikáját. »Románia kellős közepén, a fővárostól messze úgy élünk, mintha mi az anyaországnak csak gyarmatai volnánk, mintha az országnak nem édes, hanem mostoha fiai volnánk. A lakásrekvirálások, amelyek a háború óta tiz éven keresztül még manapság, az úgynevezett béke idejében is kisértenek, olyan erőszakosak és köznapiak, hogy az ember még mindig a hadiállapot korszakában képzeli magát. Mire való a regáti tisztviselők tömeges idehelyezése? Erre azt felelik, hogy ez a rendszer a romanizálást akarja szolgálni. Az intéző körök azonban nem akarják észrevenni, hogy a romanizálást nem lehet erőszakosan végrehajtani. Azzal ugyancsak nem romanizálunk. ha a regátbeli hivatalnokokat az erdélyiek nyakára szabadítjuk, akik lakásainkból kidobnak, nekünk erőszakosan anyagi kárt okoznak s törvénytiprással megutáltatják magukat. Ha romanizálni akarunk, akkor kedveltessük meg magunkat polgártársainkkal, legyünk a jognak és szabadságnak hirdetői.« * A csehszlovákiai magyar nemzeti párt és a keresztényszocialista párt vezetői Pozsonyban közös konferenciát tartottak, melyen a két párt egységes politikai működésének kérdését tárgyalták le. A konferencián, melynek eredményéről nem tájékoztatták a közvéleményt, hir szerint nem sikerült szent-lványnak arra bírni a keresztényszooialistákat, hogy a nemzeti párttal együtt ők is támogassák a kormányt. Szüllő Géza dr., a keresztényszocialisták vezére, a konferencia után igy nyilatkozott: »A keresztényszocialista párt minden tényezővel való tárgyalásra kapható, a Berlinből jelentik: A plaueni esküdtbiróság előtt érdekes port tárgyaltak, mely elé feszült figyelemmel nézett Németország egész politikai közvéleménye. Ne feledje el a Lifka-mozi november A bíróság dr« Müller plaueni ügyvédet sajtó utján elkövetett rágalmazásért vonta felelősségre, mert egy röpiratban azt állította Stresemannról, hogy képviselő korában támogatta az Evaporator társaságot, mely a felsősziléziai harcok idején hadianyagot csempészett Lengyelországba, melyet később a felsőszi-Budapeströl jelentik: A választások napját most már az ország valamennyi kerületében kitűzték. Eszerint a választási naptár a következőképen alakul: December 8-án választ 12 vármegye és Baja városa, valamint a pestkörnyéki lajstromos kerület, vagyis összesen 96 kerület 100 képviselőt. December 9-én egy kerület választ, még pedig a kiskunfélegyházai. December 10-én 13 vármegye. 97 kerülete választ kilencvenhét képviselőt. December 11-én és 12-én két lajstromos kerület választ öt képviselőt, Kecskemét kettőt és Szeged hármat. December 12-én öt város: Sopron, Székesfehérvár, Nagykőrös, Karcag és Mezőtúr választ egy-egy képviselőt nyílt szavazással. December hó 12-én és 13-án három lajstromos kerület: Győr, Hódmezővásárhely és Miskolc választ két-két képviselőt. December 13-án és 14-én Debrecen választ három képviselőt titkos szavazással. December 11-én és 15-én négy lajstromos kerület 27 képviselőt választ titkos léziai német lakosság ellen használtak fel. A tárgyaláson Müller védője egész sereg bizonyítékot ajánlott fel arra nézve, hogy Stresemann külügyminiszter nemcsak támogatta az Evaporator társaságot, hanem egyenesen résztvett annak üzleteiben. A bíróság hosszú tanácskozás után elhatározta, hogy a bizonyítást kiegészíti és több'ianut, köztük Stresemannt is ki fogja hallgatni. Az újabb tárgyalást januárban vagy februárban fogják megtartani Berlinben. szavazással, Budapest huszonötöt és Pécs kettőt. December 15-én végül egy kerület, a békéscsabai nyílt szavazással választ egy képviselőt. Nyílt szavazással 199. titkos szavazással pedig 46 képviselőt választanak és a megválasztandó összes képviselők száma: 245. Bethlen miniszterelnök • programbeszéde A választási harc már az egész országban folyik. Kedden mondotta el programbeszédét Bethlen István gróf miniszterelnök a szécsényi kerületben. Bethlen érdekes kijelentést tett a magyar politika jövőjét illetően. Kijelentette, hogy a magyar politika fordulópont előtt áfl és keresni kell az uj haladásnak és uj fejlődésnek lehetőségét. Az összeülő uj országgyűlésre nagy feladatok várnak, úgy a belpolitikai téren, mint a külpolitikában. Európa po litikai helyzete — mondotta Bethlen — nem alakult még ki olyan mértékben, hogy tudni lehessen, milyen lesz a jövő A Jugoszláviával való barátságról nyilatkozott programbeszédében a magyar miniszterelnök Bethlen szécsényi programbeszédében részletesen foglalkozó't a küipolit kai kérdésekkel — Az iga?i béke helyreállítás t és általános iefegyver:é>t követe! — Belpolitikai téren a szabadságjogok visszaállítását ígérte — Magyarország hajlandó döntőbírósági szerződést • kötni a szorns'-édállamokkal Nem vezethet sikerre a less erelésl konferencia Az egyes államok közti nagy nézeteltérések miatt nem leket ©sszeMvni a konferenciát
