Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-05 / 304. szám

1026 november 5. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A marosvásárhelyi Kultúrpalotából Dondea volt polgármester eltávolitott minden olyan műkincset, melynek csak a legcsekélyebb magyar vonatkozása volt. Az eltávolitott műkincsek közt van: Rákóczi Ferenc szobra és portréja, »Fe­renc József koronázása« című bronzre­­lií, melyet Körösfői Kriesch Aladár min­tázása után Sidló Ferenc szobrász ké­szített és Erzsébet királyné mellszobra, mely Stróbl Alajos munkája. Ezeket a műtárgyakat, melyeknek értéke megkö­zelíti a másfélmillió lejt, Dondea volt polgármester elraktározta a város rak­tárában. A város legutóbbi tanácsülésén a magyar tanácstagok javaslatára bi­zottságot küldtek ki, hogy döntsön afe­lett, mi történjék az elraktározott mű­kincsekkel. A bizottság a napokban hozta meg döntését, még pedig olyan irány­ban, hogy a történelmi szempontból rendkívül értékes üvegmozaikat, ame­lyek cime »Bethlen Gábor tudósai kö­zött«, visszahelyezik kijavitva eredeti he­lyére, a Kultúrpalota kistermébe. A töb­bi műkincseket nyilvános árverés utján fogják eladni. Az árverésről értesítik a magyarországi múzeumokat, Apponyi városát Jászberényt, amelynek Apponyi szobrára hívják fel a figyelmét. * Bucsan újból megcáfolta a kisebbsé­gi pártok részéről történt állítólagos in­tervenciókat. A cáfolatot ezúttal is er­délyi lapok tudósítóinak adta le, akik megkérdezték, mi igaz abból, hogy a magyar és a német pártok ultimátum­szerű követelésekkel léptek föl. — Kérem — mondotta Bucsan — teljességgel légből kapott az egész hí­resztelés. Először is, ha odáig fajultak volna az állapotok, hogy akármelyik kisebbségi párt fenyegetésekkel akarna eredményt elérni, akkor már valóban le­hetetlen lenne az együttműködés. Má­sodszor: mit jelent az, hogy a csúcsai paktumot nyilvánosságra hozzák? Hi­szen ennek semmi jelentősége sincs. A kisebbségek részéről ultimátumok át­­ityujtása á priori elképzelhetetlen, hi­szen ez már önmagában véve egyet je­lent a szakítással. Egyebekben is a csú­csai paktum már nincsen érvényben. — Egy' kolozsvári lap közlése szerint a németek három memorandumot nyúj­tottak át a kormánynak. Erről mit tud miniszter ur? — A memorandumok ügyét önöktől hallom elsőizben. Nincs tudomásom ar­ról, hogy bármiféle hasonló beadvány érkezett volna. — Mi az oka annak, hogy a kolozs­vári interimár bizottságba egyetlen ma­gyar tagot sem neveztek ki? — Ez egy átmeneti bizottság. A vá­lasztásokon majd könnyen érvényesít­heti a magyarság az akaratát. — A sajtó közlése szerint a legutóbbi minisztertanácson miniszter ur előter­jesztette a kisebbségek kívánságait. Mit ölelt magába ez az előterjesztés? — Semmit, mert kisebbségi ügyekről szó sem volt. * A román kultuszminisztériumban most dolgoznak a költségvetés összeállításán. Az uj költségvetés igen kedvezőtlen a kisebbségi egyházakra nézve, mert je­lentékenyen redukálja úgy a katoliku­sok, mint a protestánsok államsegélyét. A segélylistából töröltek tizenegy kato­likus kanonokot, hatot a gyulafehérvári, ötöt pedig a. temesvári püspöki kerület­ből. A reformátusok államsegélyéből há­rom, az unitáriusokéból négy püspöki hivatalnokot hagytak ki. Az uj költség­­vetés ezzel szemben a zsidó hitközsé­gek államsegélyét négyszázezer lejről közel másfélmillió lejre, a mohamedá­nokét pedig közel hatszáz százalékkal emeli föl. A katolikusok, akiket a reduk­ció a legsúlyosabban érint, egységes ak­cióra készülnek, hogy a kultuszminisz­tériumot elhatározásának megmászására bírják. x * Kettős ünnepet ült a szatmári refor­mátus egyház németi-i része. A reformá­ció emlékünnepélyével egyidejűleg az uj köntösbe öltözött németi-i templom fel­szentelés! ünnepélyei is lefolytak. A je­lentős alkalomra Sulyok István nagyvá­radi püspök js megérkezett, akit hívein kívül a hatóságok is nagy tisztelettel fo­gadtak. A vasúti állomáson Ferencz Ágoston polgármester a város nevében, Papp Lajos alispán pedig a megye ne­vében üdvözölte. Szatmáron a felekezeti különbségek soha sem robbantak ki gyű­löletes harcokban és a Püspök fogadta­tása és üdvözlése ennek a tradicionális felekezetközi békének valóban ritka meg­mutatkozásává vált. Az egyházmegye tanácstermében egymásután járultak Su­lyok István püspök és Domahid'y Elemér szenátor elé az összes egyházak kép­viselői. A görögkeleti egyház nevében Reut Péter esperes, a görög katolikusok részéről Dragos Aurél esperes, a római katolikusok képviseletében llosvay La­jos kanonok-plébános, a zsidó hitközség megbízásából dr. Jordán Károly főrab­bi, az evangélikus egyház nevében Rigó János lelkész üdvözölték a református püspököt. Árvizek Olaszországban Verona is viz alatt áll Milánóból jelentik: Észak-Olaszor­­szágban a hetek óta tartó esőzések következtében több folyó kiáradt. Az Adige felső folyásán hat íalut elön­tött a viz, mely behatolt Clauzet vá­rosba is, ahol néhány ház összeom­lott. A vasúti forgalom az árvizek miatt több helyen megakadt. A Piává is veszedelmesen árad és elöntéssel fenyegeti a parti községe­ket. Verona alacsonyabban fekvő ré­szei viz alatt vannak. Génuában hatalmas vihar pusz­tított. Az óvárosban egy kétemeletes bér­ház összeomlott. A romok alól két holttestet. húztak ki; a. sebesültek száma tiz. A mentési munkálatokat mindenütt katonaság végzi a lakosság támoga­tásával. A román-magyar perszonáiunió terve a magyar nemzetgyűlés előtt Nagy Vince követelte a kormánytól a perszonáiunió érdekében való propaganda megszüntetését Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülésének szenzációja nagy Vince Kossuth-párti beszéde, aki a fel­sőházi törvényjavaslat vitájának során szóbahozta azokat a híreket, amelyek Románia és Magyarország közötti per­­sonálunióról terjedtek el és felszólította Bethlen miniszterelnököt, hogy ezt a hirt a leghatározottabban cáfolja meg. Egyben határozati javaslatot nyújtott be, amelyben indítványozta, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy tartózkodjék minden olyan lépéstől, a mely az államforma, vagy a király sze­mélyének megválasztása kérdésében a nemzet önrendelkezési jogát és annak népszavazás utján való érvényesülését mellőzni szándékozik. Nagy Vince fel­szólalása gyakran viharos jeleneteket idézett elő. Eckhardt is megalkuszik a Habsburgokkal A vita első szónoka, Eckhardt Tibor hangsúlyozza, hogy elvei fentartása mellett elfogadja a javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés legsikerültebb alkotá­sának tart. Polemizál Rassay Károly beszédével és megállapítja, hogy a bal­oldali ellenzék Rassay személyeben megfelelő vezérhez jutott. Kijelenti, hogy a detronizációs törvénycikket sem­misnek tekinti, mert az kényszer hatá­sa alatt jött létre. A pragmatica sanctió értelmében azonban megszűnt a Habs­­burg-ház jogigénye a trónra, ami azon­ban nem jelenti azt, hogy a nemzet valamikor saját elhatáro­zásából királlyá ne választhasson egy Habsburgot. Visszautasítja ezután Apponyi Albert grófnak azt a kijelentését, amely sze­rint az egységespárt szabadkirályvá­­lasztó csoportja forradalmár. A magyar kormány titkos alkotmányjogi tervei Nagy Vince kezdi meg ezután beszé­dét. Előbb a felsőházi javaslattal fog­lalkozik és megállapítja, hogy az tel­jesen felesleges, azonban mégis hoz­zájárulna olyan felsőházhoz, amely népképviseleti alapon jönne létre. En­nek azonban az lenne az alapfeltétele, hogy általános titkos választás utján létesüljön a felsőház. Határozati javas­latot nyújt be, amelyben indítványozza, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kor­mányt, hogy harminc napon belül ter­jessze be javaslatát az általános titkos választásról, az uj kerületi beosztásról, a vármegyei törvényhatósági bizottsá­gok újjászervezéséről és a viritizmus el­törléséről. Ha ezt az indítványt a nem- I zetgyülés nem fogadná el, akkor java­solja, hogy a nemzetgyűlés mondja ki, hogy addig a felsőházi törvény nem lép­het életbe, amig a kormány az uj kerü­leti beosztást keresztül nem viszi és a törvényhatósági bizottságokat újjá nem szervezi. Rátért ezután Nagy Vince a Magyar­­ország és Románia közti personálunió kérdésére és a következőket mondotta: — A kormánynak igen fontos alkot­mányjogi tervei vannak a közeljövő­ben, amelyeket olyan titokban tart, högy a kormánypárt legtöbb tagja sem tud arról. Én most megmondom, hogy mi a kormány szándéka. (Élénk mozgás a jobboldalon.) Adataim szerint Bethlen miniszterelnök határozott arról, hogy a román uralkodócsalá­dot personál unióban Magyarország trónjára fogja ültetni. Erdély magyarsága reménygyilkolásnak venné, ha a román uralkodó család ke­rülne a magyar trónra. Erdélyben akkor kezdték meg a per­sonálunió érdekében a propagandát, a mikor Bánffy Miklós gróf volt magyar külügyminiszter Erdélybe költözött. Bánffy Miklós gróf környezetéből in­dult meg a propaganda, amely ellen az erdélyi magyarság minden erejével til­takozik. Amikor Bánffy legutóbb Buda­pesté járt, bizalmas tanácskozást foly­tatott a personálunió kérdéséről Beth­len miniszterelnökkel. Ebbe a tanácskozásba Bethlen belevonta Bernády György marosvásárhelyi polgármestert, az erdélyi magyarság egyik vezérét is. Bernády Erdélybe való visszatérése után el is kezdte propagálni a personál­­uniót és Bánffy Miklós gróf ugyanakkor megkezdte munkáját az erdélyi ma­gyar párt egységének megbontása ér­dekében. Farkas István: Hazaáruló! Hat hónap múlva bevonulna Budapestre a román király Nagy Vince: Október elsején Gyer­­gyószentmiklóson a magyar párt nagy­gyűlést tartott, amely másfélmillió ma­gyar képviseletében ült össze és ame­lyen résztvettek a bukaresti magyarok és a bukovinai csángó községek kikül­döttei is. A nagygyűlés közös szeretet­tel foglalt állást a magyar párt elnöke. Bethlen György gróf mellett, bár Bánffy Miklós és lapja igyekezett megdönteni a magyar párt egységét. Bánffy nem a magánember szerepé: tölti be Erdély­ben és a megalakított erdélyi Helikont is csak kirakatnak akarja felhasználni Emberei sorra járják már a falvakat és Bánffy emberei a román falvakban azzal agitálnak, hogy nemsokára visszatér Párisból Károly trónörökös és ö lesz Románia és Magyarország királya. Dabasi Halász Móric: Nem volt he­lyes idehozni ezt a kérdést! Nagy Vince: Hogyne, hogy hat hónap múlva bevonuljon ide a román király Bánffy gróffal, mint udvarnaggyal. Óriási zaj támad ezekre a szavakra és a kormánypártról a közbekiáltások özö­ne zudul Nagy Vince felé. Nagy Vince: Nem lehet ezt a kérdést pártpolitikai taktikának minősíteni, mert lehetetlenség ezekről a dolgokról nem beszélni. A miniszterelnök ur nem vá­laszolhat erre szokása szerint azzal, hogy: »Én tudom, hogy mit akarok, de nem vagyok hajlandó azt előre megmon­dani«. (Gúnyos nevetés a kormánypár­ton.) Nem lehet egy nemzettel kocka­játékot űzni. Barabás Samu: Fantasztikus dolgok ezek! Barla Szabó József: Nem veszi ezt senkisem komolyan! Nagy Vince: Bethlen miniszterelnök kezdetben a frankhamisítást is fantasz­tikumnak nevezte. Nem tűrhetjük, hogy a közjogi fantasztikumokból a magyar nemzet szuverénitásának meghamisítá­sa következzék be. (Óriási zaj.) Barabás Samu: Meg kell botránkozni az ilyen beszéden! Erdély magyarsága ezt nem akarja! Nagy Vince: A magyar törvényhozó testületnek joga van hozzászólni ehhez a kérdéshez. Hoyos Miksa gróf: Most a felsőházi javaslat van soron! Ruppert Rezső: Azoknak börtönben a helyük, akik ezt a kérdést aktuálissá tették! Jugoszlávia nem járulna hozzá a román-magyar personálunió­­hoz Nagy Vince: Ha a magyar-román per­sonál unió hire kacsa, akkor le kell lő­ni, nehogy a kövérre hízott kacsa pó­tolja majd a kétfejű sast. A miniszter­­elnök urnák alkalma van megcáfolni ezeket a híreket, de követelem, hogy ez a cáfolat ne legyen ellentámadás az én személyemmel szemben, hanem an­nak a kijelentése, hogy a miniszterelnök a jövőre nézve is megvalósithatatlannak tartja ezt a tervet. Hogy megkönnyit­­sem a miniszterelnök ur helyzetét, hatá­rozati javaslatot terjesztek be és indít­ványozom, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy tartózkodjék minden olyan lé­péstől, amely az államforma kérdé­sében vagy a király megválasztása kérdésében a nemzet önrendelkezési jogát és annak népszavazásban való megnyilatkozását mellőzni szándé­kozik. mert e koncepció ártalmas Magyaror­szágra és az erdélyi magyarságra és külpolitikai bonyodalmat támasztana Jugoszláviával és a csehekkel. Jugoszlávia nem fogja olyan egy­szerűen elnézni, hogy ez a koncep­ció megvalósuljon. A román-magyar personálunió koncep­ciója trójai faló és mát látom, hogy eb­ből a falóból hogy bújnak ki a román és magyar oligarchák, akik majd meg­találják számításukat és birtokba veszik a nemzet utolsó védőbástyáit is. Az ellenzék szűnni nem akaró tapssal fogadta Nagy Vince beszédét, amely után az ülés véget ért. Bethlen pénteken válaszol Nagy Vincének Politikai körökben az első izgalom le­csillapodása után megállapították, hogy Nagy Vince beszéde tulajdonképen nem szolgált uj konkrétummal, hanem egy­szerűen azokat a dolgokat hozta a nem­zetgyűlés elé, amelyekkel a külföldi la­pok a román-magyar personálunió ter­vével kapcsolatban az utóbbi időkben gyakran foglalkoztak. Valószínű, hogy Bethlen miniszterelnök pénteken vála­szol Nagy Vincének a román-magyar personálunióra vonatkozó kijelentéseire és ugyanekkor ki fög térni gróf Appo­nyi Albert beszédében foglaltakra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom