Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-23 / 322. szám

iy2Ö november 23. BÁCSMEGYEI NAPLŐ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Az aradi állomáson történt. A for­galmi tisztviselőhöz beállított egy ma­gyar kereskedő. — Mikor indul Kolozsvár felé a vo­nat? — kérdezte magyarul. A forgalmi tisztviselő meg se muk­kant. A kereskedő megismételte a kér­dést : — Mikor indul a vonat Kolozsvárra? A vasutas végre megszólalt — romá­dul. A kereskedő nem értette, mit mond; mentegetődzött: — Bocsánatot kérek, de nem tudok románul. — Akkor sajnálom, de nem adhatok felvilágosítást — mondotta a forgalmi tisztviselő magyarul. — Nem értem ... — Nem érti, pedig egyszerű a dolog: az igazgatóság megtiltotta, hogy a kö­zönséggel magyarul érintkezzünk. A kereskedő erre sarkon fordult és eltávozott. * A román kultuszminiszter nemrégen rendeletet adott ki, mely rendkívül sé­relmes a kisebbségekre. A magyar lapok .ezzel kapcsolatban hosszabb cikkben mutatnak rá a kultuszminisztérium reakciós intézkedéseire. A Brassói La­pok a rendeletet igy kommentálják: »A reakciós rendeletnek három indító és jellemző szempontja van: az első az a céltudatos, nyers, kisebbségellenes poli­tika, mely Goldist minden ténykedésé­ben jellemzi; a második a rendelet pseu­­donacionalista célzatossága, mely egy­részt önfeláldozó módon a budget akti­vitására kacsintgat, másrészt a kultusz­ügyekben csak titkári járatossággal ren­delkező Goldist szakembernek akarja feltüntetni ingó miniszteri székében; a harmadik Goldis fanatikus, gyűlölködő ortodox regionalpatriotizmusa, mely a szenvedélyes kultuszminisztert oktala­nul olyan botrányokba hajszolja, mint amilyenné ez az egész büdzsé-ügy kifej­lődni készül.« * Az erdélyi magyar párt reformcso­portja, mint megírtuk, nemrégiben ér­tekeletet tartott, melyen elhatározta, hogy a szervezeti szabályzat ügyében újabb akciót indít. A reformisták moz­golódása nagy nyugtalanságot keltett a magyar párt köreiben. Jakabffy Elemér dr., a párt alelnöke a reformcsoport mozgalmáról igy nyilatkozott: »A re­formcsoport mozgalmát a magam ré­széről befejezettnek tartottam legna­gyobb részében a gyergyószentmiklósi nagygyűlésen, amikor a Krenner-csopont belátva a magyarság egységének szük­ségességét, viszont megelégedve a szervezeti szabályok tervezetének a tárgysorozatról való levelével, Krenner Miklós a maga ismert nyilatkozatát megtette A vezetőség viszont a maga részéről a választás során azzal, hogy a reformcsoport jelöltjeit beválasztotta az intézőbizottságba, biztosította nekik a párt ügyeibe való hathatósabb bele­szólásit. Az a körülmény, hogy a re­formerek egyik törekvése volt a ma­gyar párt szervezeteinek még a legki­sebb faluban való kiépítése is, csak kí­vánatos lehet a magyarság szempontjá­ból, mert ez csak a magyar pártot erő­siti, melynek egységét azonban minden körülmények között meg kell őrizni. A reformcsoport egyik sarkalatos köve­telése volt az uj szervezeti szabályok helyes és kifogástalan megalkotása. Maga az elnökség is beismerte, hogy az alapszabálytervezet gyorsan ké­szült és igy bizony sok hibája lehetett, éppen azért készségesen egyezett bele abba, hogy ezeknek a megalkotása el­­halasztassék. A reformerekkel egyet­értve kiküldtek erre a célra egy bi­zottságot. Ebben a bizottságban a re­formcsoport is képviselve van. Ez a bizottság most készíti el az uj terveze­tet. Az én véleményem az, hogy mi­helyt a tervezet elkészül, azt minden egyes tagozatnak el kell küldeni vélemé­nyezésre. Azonban a tagozatoknak időt kell adni a javaslat tanulmányozására és hogy minden egyes szakaszhoz meg­tegyék a maguk észrevételeiket. Ehhez nem egy-két heti időt, hanem legalább három hónapot Hell nekik engedni. Azon­ban kötelezni kell minden tagozatot, hogy ennyi idő alatt a javaslathoz a maga megindokolt észrevételét meg­tegye és beküldje. Mikor aztán együtt lesz valamennyi tagozat észrevétele, ak­kor üljön össze újból a bizottság és mi­vel előtte lesznek az egész romániai magyarságnak az alapszabályokra vo­natkozó kívánalmai, a vélemények ösz­­szevetésével, latolgatásával könnyen megszerkesztheti az alapszabályokat úgy, hogy azok alapján a romániai ma­gyar párt működése kifogástalan le­het.« írországijain elrendelték az ostromállapotot Tömeges letartóztatások az újabb sin-fein felkelés miatt Londonból jelentik: A corki ka­szárnya ellen múlt vasárnap intézett sin-fein támadás hatása alatt az ir szabadállam kormánya va­sárnap elrendelte egész Íror­szágra az ostromállapotot. A kamara és a szenátus szerdán ül össze, hogy megtárgyalja a szüksé­ges intézkedéseket, amelyeket az újabb sin-fein felkelés miatt fogana­tosítani kell. Vasárnap esti húsz fel­kelőt tartóztattak le, a sin-fein moz­galom vezetői közül azonban senki sincs letartóztatásban. Magánértesü­lés szerint ezzel szemben a sin-fein letartóztatottak szá­ma már meghaladja az ötvenet. A dublini rendőrség egyébként va­sárnap elkobozta a Dublinben meg­jelenő két köztársasági lap példá­nyait. Az egyik lap leközölte a köz­­társasági gárda napiparancsát. Kaffandaris alakítja meg az uj görög kormányt A köztársasági pártok és a royalisták is részt­­vesznek a kormányban Athénből jelentik: A görög politi­kai pártok és a nép által kívánt bel­ső béke úgy látszik a megvalósulás előtt áll és sikerülni fog olyan kor­mányt alakítani, amelyben vala­mennyi nagy párt képviselve lesz. Kondilisz tábornok kérésére Kaffandaris vállalta az uj kor­mány megalakítását, amelyet a köztársasági pártokból és a Me­­taxas vezetése alatt álló roja­­listákból akar megalakítani. A royalistáknak a kormányban való részvétele eddig bizonytalan volt, azonban úgy látszik, hogy ez elé sem gördülnek komolyabb aka­dályok. Metaxas tábornok ugyanis kije­lentette, hogy hajlandó részt­­venni a kormányban azzal a fel­tétellel, ha a tisztikarnak meg­tiltják a politizálást. Metaxasnak ezt a feltételét a köztár­sasági elnök és Kondilisz teljesít. Izgalommentesen folyik Magyarországon a választási agitáció A reformátusok a kormány mellé állottak Budapestről jelentik: Minden párt megfeszített erővel dolgozik azon, hogy a küszöbön álló választásokon meg­szerezze a maga résére a szavazatok minél nagyobb számát A jelöltek és kortesek ezrei járják be az országot, azonban a választási izgalom nyoma mégsem látszik meg sehol, mert mindenütt közömbösen és hűvösen várják az országban a választások eredményét. Budapesten vasárnap egész sereg párt­­gyülést tartottak és sok programbe­széd hangzott el, anélkül azonban, hogy ennek a város életében nyoma maradt volna. Hasonló' a helyzet a vidéken is és csak Debrecen kivétel, ahol izgalommal várják a választás eredményét. Ennek az a magyarázata, hogy Bethlen mi­niszterelnök állt a kormánypárti lista élére, hogy Debrecen három mandá­tuma közül, amelyek eddig az ellenzék kezén voltak, legalább egyet megsze­rezzen a kormány részére. A kormány hivatalos listáján Bethlen után második helyen Homonnay Tivadar a jelölt, aki a keresztény gazdasági párt tagja és közismert szélső jobboldali érzelmei­ről. Ennek tulajdonítható, hogy a hiva­talos református világ, amely a kormány támogatását határozta el és a fajvédők, akik ezt a listát Homonnay személye miatt támogatják, közös frontra kerültek és előállt Debrecenben az a sajátságos helyzet, hogy a konzervatív zsidók, a kik ugyancsak Bethlent támogatják, egy listára fognak szavazni a fajvédőkkel. Balthazár Dezső református püspök nyíltan Bethlen miniszterelnök mel­lé állt és gróf Degenfeld József, a tiszántúli református egyházkerület világi elnöke is a kormánypárt listáját támogatja. Debrecennek huszonhétezer választója van. Ezek közül tizenötezer református szavazó, akiknek zöme régi függetlensé­gi párti és igy kitartanak eddigi képvise­lőjük Hegymegi Kiss Pál mellett. Négy­ezer katholikus és fajvédő szavazat fog esni Bethlenre, a mintegy háromezer zsidó választó egyrésze pedig Hegy­megi Kiss Pál és Györki Imr.e között fog megoszlani. A konzervatív zsidóság még ingadozik és ha nem győzik meg őket, hogy Bethlen tartja meg a debre­ceni mandátumot, akkor aligha szavaz­nak a kormánypárti listára. Úgy tudják egyébként, hogy Bethlen szombaton újabb nyilatkozatot fog tenni a numerus clausus ügyében. Györkinek a négyezer szocialista szavazaton -kívül a reformá­tus és zsidó kispolgárok között is van­nak szavazói, tehát csaknem egyforma esélyei vannak Hegymegi Kis Pálnak és Györkinek és Bethlen is számíthat mint­egy hatezer szavazatra, úgy hogy való­színű, mind a három lista első helyén álló jelöltek kapják meg a debreceni mandátumokat. Feltűnő ezzel szemben, hogy a debre­ceni rendőrség sem Hegymegi Kiss Pálnak, sem a szocialistáknak nem ad engedélyt választási gyűlések megtartá­sára és mindenképen megnehezíti az ellenzék propagandáját. Hegymegi Kiss Pál kijelentette, hogy nem is fog újabb engedélyt kér­ni népgyülés tartására, hanem meg­jelenik Debrecenben Bethlen pro­grambeszédén és megkérdi a mi­niszterelnököt, hogy milyen jogon nem beszélhet Debrecenben ö, a vá­ros képviselője. Szegeden nyoma sincsen annak, hogy milyen elkeseredett harc folyik a man­dátumokért és itt a helyzet még teljesen tisztázatlan. Bizonyos, hogy az egyik mandátumot Peidl Gyula, a szociáldemo­krata lista vezetője fogja megszerezni, a másik mandátum sorsa még bizony­talan, azonban itt könnyen történhetnek" meglepetések. Egyébként Andrássy Gyula gróf is elhatározta már, hogy a váci kerületben lép fel Szabóky Alajos pénzügyi állam­titkárral, a kormány hivatalos jelöltjé­vel szemben és Andrássyt programbeszé­de alkalmával valószínűleg el fogja kí­sérni Vácra gróf Apponyi Albert is. Gajda felesége és a szemtelen Szolovjev Gajda volt csehszlovák vezérkari főnök becsületsértési pőre Prágából jelentik: Nagy érdeklődés mellett tárgyalta a prágai törvényszék Gajda volt vezérkari főnök becsületser­­tési és rágalmazási pőrét Kratochvil őr­nagy és Szolovjev volt orosz tiszt ellen. A tárgyaláson több tanút hallgattak ki: Syrovy vezérkari főnököt, Csecsek tábornokot, Kratochvil és Gajda fele­ségét. Csecsek tábornok kijelentette, hogy a külügyminisztériumban látott olyan okmányokat, melyek azt bizonyít­ják, hogy Gajda katonai jelentéseket adott dt a szovjetkormánynak. Az elnök: Igaz az, hogy Gajda a szi­bériai katonai felkelést a bolsevikiek ér­dekében tervezte és hajtotta végre? Csecsek: A történeti okmányokból, a melyeket átolvastam, az a meggyőződé­sem, hogy Gajda vezérkarában bolsevi­kiek is voltak. Gajda: A tábornok ur hazudik! A tanú és Gajda közt izgatott szóvál­tás támadt, melynek az elnök csak ne­hezen tudott véget vetni Syrovy vezérkari főnök vallomása so­rán szintén heves jelenetek játszódtak le. A vezérkari főnök kijelentette, hogy már Oroszországban meggyőződött ar­ról, hogy Gajda bolseviki érzelmű. Gaj­da izgatottan utasította vissza a gyanú­sítást és azt hangoztatta, hogy Syrovy tábornokot személyes bosszú vezeti. Gajda felesége, Kolcsak tábornok leá­nya elmondotta, hogy Szolovjev, aki mint inas szolgált náluV, szerelmével üldözte és tolakodóén viselkedett, hogy kénytelen volt egyizben arculütni. Boucek dr., Gajda védője javasolta, hogy a Csecsek tábornok által említett okmányokat a bíróság szerezze be a külügyi és nemzetvédelmi minisztériu­moktól. A bíróság helyt adott a védő előterjesztésének és a tárgyalást elna­polta. Uj helyiséget kap a szuboticai tanonciskola Todorov elemi iskolai igazgató nyilatkozata A Bácsmegyei Napló vasárnapi szá­ma Ispánovics Mátyás iparostanonc­­iskoíai igazgatótól származó informá­ció alapján cikket közölt arról, hogy az inasiskola igazgatóságát kilakoltat­ták a Kakas-iskola épületéből. Todorov Milán, a Kakas-iskolában működő VII. kerületi elemi iskola igazgatója a cikkre vonatkozólag a következő nyi­latkozat közlését kéri: A »Bácsmegyei Napló« november hó 20-iki számában megjelent és a ta­nonciskolái igazgatói iroda kilakoltatá­sáról szóló ckkük téves információn alapulhat, mert az igazgatói irodát nem lakoltatták ki, hanem az iskolaszék más helyiséget jelölt ki számára. Az uj tanonciskolái igazgatói helyiség sokkal nagyobb, kényelmesebb és megfelelőbb az eddiginél. Az áthelyezés a helybeli iskolaszéknek 579. és 594. számú hatá­rozatai alapján történt meg. Ezeket a határozatokat az iskolaszék egyhangú­lag hozta meg. Mindezekről Ispánovics igazgatónak tudomása van, mert öt az iskolaszék mindezekről értesítette. Ispánovics igazgató 1926 október hó 2-án kelt, »ad 632.« számú aktában ígéretet is tett arra nézve, hogy a régi igazgató helyiségeit kiüríti és az uj helységbe átköltözködik, mivel pedig ígéretét nem teljesítette, az iskolaszék érvényt szerzett saját jogerős határo­zatainak s igy következett be az úgy­nevezett »kilakoltatás*t

Next

/
Oldalképek
Tartalom