Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-05 / 304. szám

2. oldal. kocsikban és első osztályon utaznak. Jagatics Máté horvát föderalista éle­sen kritizálta a közlekedési politikát és beszéde után az elnök az ülést be­rekesztette. Níncsics a független de­mokrata klubban Nincsics külügyminiszter csütörtö­kön felkereste Pribicsevics Szveto­­zárt a független demokrata klub he­lyiségében és hosszan tanácskozott vele. A külügyminiszter Bozsovics Oligorije mentelmi sértelme ügyében tárgyalt a független demokrata párt vezérével. Radics Pavle: Nincs bizonyí­ték Pasics Rada ellen Az ankétbizottság csütörtök dél­előtt ülést tartott, amelyen felolvas­ták Pasics Ráda írásbeli válaszát. A válasz felolvasása után Grol Milán szólalt fel és kijelentette, hogy Pasics Rada Írásbeli válasza sérti a bizottság tekintélyét. Egyben indítványozta Pasics Ráda újbóli kihallgatását, mert írásbeli vá­laszában egyes dolgokat egész más­képp ad elő, mint szóbeli kihallgatása alkalmával és bizonyos kérdésekre egyáltalában nem adott feleletet. Trifunovics Rankó radikális szerint semmi ok nincs Pasics Ráda újabb kihallgatására. Az ellenzék szerinte politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből. Hasonló szellemben szólalt fel Jovanovics Pera radikális is, mi­közben heves szóváltásba keveredett Grol Milánnal. Grol Milán újabb felszólalásában tiltakozott az ellen az állítás ellen, mintha az ellenzék politikai affért akarna csinálni a kérdésből. Csak azt akarják megállapítani, ki felelős azért, hogy az adamsthali gyárnak a formalitások mellőzésével nagy ösz­­szegeket fizettek ki. A faktúrák meg­vizsgálása alkalmával számos visz­­szaélést lehetett megállapítani, sőt voltak olyan kifizetések, amelyekre nézve egyáltalán nincsenek faktúrák. Annyi tény, hogy Pásies Ráda pénzt fogadott el az adamsthali gyártól és sem Milirh-assabnyl sem?a Szlaven­­iszka Banka tisztviselőit nem hajlan­dó elfogadni tanukul. Trifunovics Rankó ismét felszólalt és hangsúlyozta, hogy nincs ok Pa­sics Ráda újabb kihallgatására. Ehhez a felfogáshoz csatlakozott Radics Pavle is, aki kijelentette, hogy semmi bizonyíték nincs, a mi Pasics Radát terhelné. Ugyanezt fejtegette Leovac Dragisa is, majd a bizottság határozatot ho­zott, amely szerint az adamsthali ügyre vonatkozó anyagot lezártnak tekinti és legközelebb megszerkeszti a jelen­tését. Nem szabad operetteket elő­adni az állami szinházakban A pénzügyi bizottság a csütörtöki ülésen az állami színházak kérdésé­vel foglalkozott. Megállapították, hogy a költségvetés összeállításánál hibák történtek, amelyek következté­ben a beogradi állami színházaknak már ebben az évben is nagy deficit­jük lesz. A bizottsági tagok meg­egyeztek abban, hogy Beogradban szükségtelen a második színház fenn­tartása és a személyzetet redukálni kell. Az állami színházak harminc millióba kerülnek, amiből hat-hét mil­lió az anyagi, a többi személyzeti ki­adás. Felesleges nyolc opera fenn­tartása, elég ha Beogradban, Zagreb­­ban és Ljubljanában van opera. Az operettek előadását az álla­mi szinházakban megtiltják. Felmerült az a terv, hogy a költ­ségvetésből törlik a színházi tételt és ehelyett szubvenciót adnak a színhá­zaknak, amelyek széleskörű autonó­miával lennének felruházva. Bazala és Pasaricsek indítványoz­ták, hogy a városok járuljanak hozzá a színházak fenntartásához. Bazala szerint nem járja, hogy a parasztok ugyanannyival járuljanak hozzá a színházak fentartásához, mint a városi polgárok. gredicSi a beogradi sanfaázak Ja-BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 5. tendánsa erre megjegyezte, hogy Beograd város az egyesülés óta mindössze százötezer dinárt fordított színházi célokra. Demetrovics Juraj Pribicsevics­­párti kijelentette, hogy az egész szín­házi rendszer szélhámosság. Predics intendáns: Van még né­hány ilyen szélhámosság az ország­ban! A bizottsági tagok követelték, hogy több nemzeti tárgyú darabot adjanak elő és több ifjúsági előadást tartsa­nak. Végül elhatározták, hogy az ál­lami színházak intendánsait konfe­renciára fogják összehivatni a köz­­oktatásügyi minisztériumba. Az agrárérdekeltek kérvényei Lalosevics Joco szombori Jovano­­vics-párti képviselő interpellációt in­tézett az agrárminiszterhez, amely-, ben előadja, hogy ezernégyszáz ag­rárérdekelt egy ügyben kérvényt in­tézett a noviszadi agrárhivatalhoz, amely azonban az aktát visszautasí­totta azzal, hogy mind az ezernégy­száz aláíró külön-külön kérvényt nyújtson be. Ezt a döntést az érde­keltek megfelebbezték a vármegyé­hez, amely ugyancsak úgy döntött, hogy mind az ezernégyszáz érdekelt külön huszonöt dináros bélyeggel el­látott kérvényt nyújtson be. Az inter­pelláló ebben az ügyben felvilágosí­tást kér a minisztertől. Az oszijeki főispán rendelete Zsanics Milivoj horvát föderalista képviselő kérdést jegyzett be a bel­ügyminiszterhez. Zsanics a kérdés ben elmondja, hogy az oszijeki főis­pán rendeletet küldött a községek­nek, amelyben felszólította őket, hogy költségvetésük egy százalékát bo csássák az árvízkárosultak céljaira. Minthogy ez a rendelet sérti a tör­vényt, mely a községi vagyonnal való rendelkezést a községek autonóm jogának ismeri el, felszólítja a bel­ügyminisztert, hogy a főispán rende­letét hatálytalanítsa. Az ügyészségi fogházban ülnek a szombori gyilkos haramiák Brankov Zsarkó még mindig tagad Szomborból jelentik: A sztapári-uti rablógyilkosság ügyében a csendőrség befejezte a nyomozást és a gyilkosokat csütörtökön már át is szállították az ügyészségre. Úgy Szomborban, mint a tanyavidéken is nagy megnyugvást kelt. hogy az igazságügyi hatóságok együt­tes nyomozása teljes sikerrel járt és a gyilkosok valamennyien az igazság­szolgáltatás kezére kerültek. Általános az a remény, hogy Szombor környékének közbiztonsági állapotai normálissá vál­nak. Nagy érdeme van ebben Kupuszá­­revics Mihály szombori vezető ügyész­nek és Martinovics György helyettes rendőrfőkapitánynak is, akik éjjelt nap­pallá téve, fáradhatatlaul dolgoztak, je­len voltak a kihallgatásoknál, utasításo­kat adtak, melyek alapján minden terhelő bizonyítékot összegyűjtöttek a nyomozó csendőrök. Parcsetics Cigics Péró, Parcsetics Ci gics Szteván és Necin Szima beismerő vallomásával szemben Brankov Zsárkó még mindig rendületlenül tagad. Sem­mit sem akar tudni bűntársairól, azon­ban annyi bizonyíték van ellene, hogy tagadása teljesen hiábavaló. Remélik, hogy a vizsgálat során, a bizonyítékok súlya alatt megtörik és töredelmes beismerő vallomást tesz a szombori ha­ramia. Főhadnagyból betörő Kopinics barátja úri betbrübandát szervezett Budapestről jelentik: Az utóbbi hetek­ben titokzatos betöréseket követtek el a legelőkelőbb urilakásokban, amelyeket teljesen kifosztottak és rengeteg ékszert és műtárgyat vittek el. Legutóbb az Andrássy-ut egyik villájában történt egy ilyen betörés, vasárnap pedig Apponyi Henrik gróf pazar eleganciával beren­dezett hétszobás budai lakását fosztották ki. A rendőrség erélyes nyomozásának eredményeképen csütörtökön letartóz­tatták Daray László volt főhadnagyot, akiről kiderült, hogy a betörőbanda élén áll. Daray beismerte, hogy nemrég jött Pozsonyból Budapestre. Pozsonyban be­törések miatt már egyizben elítélték és büntetésének kitöltése után jött Buda­pestre, ahol betörőbandát szervezett és beismerése szerint eddig hat -betörést követett el. Daray volt az, aki annak idején Ko­­pinits Jenőt is megszöktette, ő szerezte meg azt az autót, amellyel Kopinits a határon átszökött. A volt főihadnagy betörőbandiájának tagjait elegánsan ki­öltöztette, úgy hogy az úri betörök ab­ban a helyzetben voltak, hogy nyugod­tan kikémlelhették a kifosztandó lakások helyszíni viszonyait. Ha.idu-Schein szabadsága azonban nem tartott soká, mert ezévi augusztus 22-én újból letartóztatták és beszállítot­ták a noviszadi ügyészség fogházába. A megrögzött szökevény augusztus 27-én éjjel két cigány társaságában a novisza­di ügyészség fogdájának menyezetét fel­bontotta és azon keresztül a fogház pad­lására, onnan a szabadba jutottak. Mindmáig Hajdii-Schein és két cigány társáról semmi hir sem jött. Csütörtö­kön a sidi szolgabirói hivatal arról érte­sítette a noviszadi ügyészséget, hogy pár nappal ezelőtt három betörő fel akarta feszíteni a sidi bank ajtaját, de a zajra figyelmessé lett a házmester leánya, Túróéi Zsuzsanna és segítségéit kiabált. Az egyik betörő, hogy elnémít­sa'a leányt, revolveréből a leányra lőtt, de a leány helyett Hajdu-Scheint találta el, aki holtan esett össze. A két cigápy, hogy a gyilkosság nyomait eltüntessék, az éj sötétségének leple alatt váltakra vették a holttestet és kocsira rakták és elvitték Hajdú anyjának Vrsadinban le­vő lakására. A holttestet betették az ud­varra és elmenekültek. Hajduné csak reggelre akadt fia holttestére. A csend­őrség keresi a gyilkos betörőket. A Potemkin-film előadását engedélyezte a zagrebi cenzúra-bizottság Zagrebból jelentik: A zagrebi filmcen­­zura bizottság engedélyezte a hires orosz Potemkin-film előadását. A filmet, melyet az orosz szovjet­­kormány költségén Eisenstein, a kiváló moszkvai filmrendező készített, már előadták több európai országban: Né­metországban, Ausztriában, Svédor­szágban, Dániában és Franciaország­ban. A legnagyobb elismerést Német­országban aratta, ahdl a legismertebb német kritikusok állapították meg róla, hogy a filmművészet grandiózus alko­tása, melynél jobbat a nagyhírű ameri­kai filmgyárak sem produkáltak. A Po­temkin körül mindenhol, ahol előadták, heves viták folytak le; a film minden politikai hangsúly nélkül a feketetengeri matrózlázadás lefolyását mutatja be azoknak a történelmi okmányoknak az alapján, melyet az 1917-es orosz bolse­­viki forradalom után fedeztek löl. A film a szovjetfilm-ipar első olyan alko­tása, mely Nyugateurópában is meghó­dította a közönséget és megnyerte a publikum tetszését. A zagrebi filmcenzura-bizottság en­gedélye az egész országra szól, bele­értve a Vajdaságot is. Nagy tűz Rokon Leégett a katholikus legény­­egylet épülete Betették a holttestet az udvarba Rabtársai agyonlőtték a szökött fegyencet s holttestét becsempészték az édesanyja udvarába A temerini csendőrség még ezév már­cius 8-án letartóztatta Hajdú János ro­­vottmultu temerini betörőt és vadházas­­társát, Raffai Katicát, akinél megtalálták az előző napon Járakon Nonenmacher János vagyonos birtokos lakásában elkö­vetett betörés alkalmával ellopott érték­tárgyak egy részét. Hajdút és Raffai Ka­ticát az éjjelre átadták a temerini köz­ségi rendőrségnek, ahol a rendőri fogdá­ban helyezték d. A két betörő még az éjjel megszökött a rendőri cellából és Hajdút csak hetek múltán fogták el Szuboticán, mig Raffai Katicának nyomaveszett. A szuboticai rendőrség Hajdút visszakisértette a te­merini fogdába, aho.1 Hajdú előadta, hogy Tucakov Tosa rendőr 250 dinárért segí­tette a szökésben. Erre Tucakovot is el­fogták, de mert ártatlansága bebizonyo­sodott, hamarosan szabadlábrahdyezték. Hajdú néhány nappal utóbb újból meg­szökött a temerini fogdából és csak jú­nius 17-én tartóztatták le újból, amikor házába szállították. Augusztus 4-én Radi­­sjcs Milojko becskereki fogházőr a novi­szadi ügyészség fogházába szállította Na­­randzsics Szteván nyolc évi börtönre el­itéit rabot, akinek másnap a felebbvijeli bíróságnál tárgyalása volt. Amikor Radi­­sics a fogdába kisérte Narandzsicsot, észrevette és felismerte Hajdút, akit meg is kérdezett: — Mondja csak Schein Mihály, hogyan kerül maga ide, hisz magának Pozsarevá­­con kellene Senni. Ekkor derült ki, hogy Hajdú Jánost Schein Mihály néven Becskereken két és fél évi börtönre ítélték és amikor Pozsa­­revácra szállították büntetésének kitölté­sére, Schein a robogó vonatból kiugrott és megszökött. Utóbb letartóztatták és bevitték Pozsarevácra, ahonnan egy hó­nap után Naidesán Zsiván és Markovics Dusán rabtársai segítségével az őrt, aki őket amikor mezei munkára kísérte, !e­­teperték, a fegyverét elvették, száját betömték és megkötözték. Hajdu-Schein Noviszadról jelentik: Mindszentek nap­ján Ilokon nagy tűz pusztított, mely a történelmi emlékű híres iloki kolostort is veszélyeztette. Hétfő éjjel a félrevert harangok és a rendőrség riasztó lövései arra ébresz­tették az iloki lakosságot, hogy lángban áll a »Zrinski« horvát katolikus legény­­egylet nagy épülete, amely tőszomszéd­ságában van a kolostornak. A tűz azál­tal keletkezett, hogy kis iskolásgyerekek a legényegylet kemencéjét tulfütötték és az izzó kemence felgyújtotta a legény­­egylet bútorait. A tűz hamarosan átter­jedt az épületre. Az éjjel nagy szél dü­höngött és szinte perceken belül az egész épület lángdkban állott. A tűz tá­pot kapott az épület padlásán felhalmoz zott nagymennyiségű szénától és átter­jedt a kolostorhoz tartozó melléképüle­tekre. Félő volt. hogy maga a kolostor is a tűz martaléka lesz, a veszélyt azon­­ban szerencsére idejében sikerült elhá­rítani. A kivonult iloki tűzoltóság egész igyekezete, miután a legényegylet meg­mentésére már gondolni sem lehetett, arra irányult, hogy a kolostort meg­mentse, atni több órai munka után si­került is. A kár igy is egynegyedmillit dinig, azonban mán Ä noviszadi ügyészség íafr-Ufedi társán cd Miből megszökött

Next

/
Oldalképek
Tartalom