Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-05 / 304. szám

12 OLDAL » ARA \J, DINAR Poštarina u gotovom piádénál BÁCSMECYEI NAPLÓ XXV!-. évfolyam Szubotica, 1926 PÉNTEK november 5. 304. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben 1 tiefen: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 nőfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség:' Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) „Támasza s talpköve...“ A brit birodalom — s ez a biroda­lom legalább háromszor olyan nagy, mint egész Európa — kilenc minisz­terelnöke birodalmi konferenciát tar­tott Londonban s a tanácskozás befe­jezése után részt vettek azon a ban­ketten, amelyet az újságírók rendez­tek az angol birodalom kilenc mi­niszterelnökének tiszteletére. Erről a bankettről az egyik újság a következőket írja: Canada miniszterelnöke, Mr. King nagy beszédben foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon mi az az erő, ami a brit birodalmat összetartja. Talán a fajnak egysége? »Ha végignézek az itt jelenlévő kilenc miniszterelnö­kön — mondta Mr. King — nyilván­valóvá válik előttem, hogy nem szár­mazunk egy fajból«. Talán a vallás egysége ez az összetartozó erő? Le­hetetlen erre is igen-nel felelni — hi­szen a brit birodalmat háromszáz különböző vallásfelekezet hívei al­kotják. »Talán a nyelv egysége fűz össze bennünket — kérdezte önma­gát tovább a szónok, de mindjárt meg is felelt erre a kérdésre — lehe­tetlen erre is gondolni, hiszen az Egyesült-Államokban száztizenöt mil­lió ember a mi nyelvünket beszéli, anélkül, hogy hozzánk tartoznék«. A közös érdek talán az összetartó ka­pocs? Uj-Funlandnak és Uj-Zéland­­nak semmi közös érdeke sincsen és mégis mind a kettő ragaszkodik az angol birodalomhoz. Mi azonos tehát a brit birodalomban? Az ugyanazon alkotmány talajából kinőtt szabad­ságjogok azonossága, melyet a köz­véleménynek, azaz a sajtónak foly­tonos ellenőrzése tart fenn. Szeretnénk ennek a torzóban is gyönyörű beszédnek mélységes és megragadó értelmét felírni minden szerkesztőségi íróasztal fölé, minden közhivatal bélyegzőjébe belevésni s valamennyi párt politikai programjá­nak jelszavává tenni. Mi tartja fenn az angol világbirodalmat? Nem a nyelvnek, nem a fajnak, nem a val­lásnak, nem a nemzetnek, nem az ér­deknek egysége, nem is a nemzet­fenntartásból élő és táplálkozó nacio­nalisták tartják fenn, hanem az ugyanazon alkotmány talajából ki­nőtt szabadságjogok azonossága. Nemzetfenntartó erőt, az állam­­igazgatás művészetét talán szégyen­kezés nélkül tanulhatná el fiatal álla­munk a brit világbirodalomtól. A brit szellem államalkotó képessége együtt egy világbirodalomban tudja egyesí­teni Canadát, Ausztráliát, Szuezt, In­diát, a Fokföldet; talán ehhez mégis nagyobb politikai művészet, több tör­ténelmi érzék, a realitások iránt ér­zékenyebb fogékonyság s a tömeg­lélektan szabályainak pontosabb is­merete kell, mint egységet teremteni az egy fajú és egy nemzetet alkotó népek között. Ha India, Uj-Zéland és a Fokföld között államegységet tud teremteni az ugyanazon alkotmány talajából kinőtt szabadságjogok azo­nossága, akkor az egy nemzetet al­kotó népek királyságában is meg le­hetne talán próbálni a közszabadsá­gok egységesítő erejének hatását. Ugyanazon alkotmányt! — mondja Canada miniszterelnöke. Az ugyan­azon alkotmány bizonyára egyfor­mán végrehajtott, mindenkire egy­formán kötelező alkotmányt jelent. Megkérdezhetnénk Mr. Kinget, mint szakértőt: ugyanazon alkotmány uralkodik-e annak az államnak min­den népe felett, mely államban az al­kotmánynak nem minden rendelke­zését hajtják végre? A szabadságjo­gok megteremthetik-e abban az ál­lamban a belső egységet, amelyben párttekintetek, faji és nemzetiségi különbségek szabják meg a közjo­gokban való részesedés mértékét? Mióta a mi uj és fiatal államunk megalakult, a nemzeti egység gon­dolatának megvalósítására áldoznak minden időt és minden energiát. A nemzeti egységet azonban — a brit birodalom kilenc miniszterelnökének továbbra is elsősorban a parlament munkaprogramjának kérdése foglal­koztatja, annál is inkább, mert az el­lenzék állandóan a parlament mun­kátlanságának vádját hangoztatja. A szükebb ellenzéki blokk vezetői: Da­­vidovics Ljuba, Korosec Antun és Jo­­vanovics Jován a parlament ülése előtt konferenciát tartottak, amelyen ismételten megállapították, hogy a kormány nem készített elegendő tör­vényhozási anyagot a parlament szá­mára. Az ellenzéki vezérek elhatá­rozták, hogy lépéseket tesznek a parlament elnökénél a parlamenti munka intenzivebbé tétele érdekében. Egyben felhívást is fognak intézni a parlamenti elnök utján a kormány­hoz, hogy az adóegységesitést és az ag­rárreform revízióját minél előbb vigyék keresztül és vegyék reví­zió alá a házszabályokat is. Az ellenzéki vezérek a konferencia után felkeresték Trilkovics Márkó parlamenti elnököt, aki Szubotics Ni­kola dr. alelnök társaságában tár­gyalt velük. A tanácskozáson az ellenzéki vezérek követelték, hogy Nincsics külügyminiszter adjon alkalmat a parlamentnek a külpolitikai helyzet megvita­tására. Abban egyeztek meg, hogy az elnök felkéri Nincsicset, hogy a román kon­venció tárgyalása alkalmával adjon expozéi az általános külpolitikai helyzetről, amit aztán vita fog követ­ni. Kérték az ellenzéki vezérek az el­nök közbenjárását, hogy a kormány tartsa magát a házszabályokhoz és kellő időben válaszoljon a kérdések­re és az interpellációkra. Eddig 800 kérdés és 71 interpelláció maradt vá­lasz nélkül. Az ellenzék vád alá helyezési indítványt szándékozik tenni mindazok ellen a miniszterek el­len, akik a hozzájuk beterjesz­tett kérdésekre és interpelláci­ókra nem válaszolnak. Szóba került még a konferencián a elég súlyos és elég elfogulatlan talán a tanuságtétele? — nem miniszteri tárcákkal és nem vizsgálati foglyok szabadságleveleivel lehet megterem­teni, hanem joggal és szabadsággal. Lehetnek az érdekek eltérők, lehet a nyelv bábeli, a vallási meg nem egyezés orgiáit ülheti, mégis egysé­ges lesz az állam, ha egységes benne az állampolgári jog és egységes ben­ne a szabadság. Ne a nyelv és ne a vallás uniformizálódásával, ne egyes párt hatalmassá tételével s a többi párt megsemmisitésével igyekezze­parlament részvétele a Strossmayer­­szobor leleplezési ünnepélyén. ,f'cni napolják el a parlamentet Uzunovics Nikola miniszterelnök a parlament ülése után felkereste Trifkovics Márkó házelnököt és egy óra hosszat tanácskozott vele. A ta­nácskozás után a Bácsmegyei Napló munkatársa megkérdezte a minisz­terelnököt, mi igaz abból a hírből, hogy a parlamentet ismét elnapolják. A miniszterelnök a következőket mondotta: — A parlamentet nem fogják el­napolni. Ellenben az újságírók lehetnének olyan lojálisak, hogy megállapítsák, hogy a legutóbbi elnapolást nem a kormány akarta, hanem az ellenzék kérte a katholikus ünnepek miatt. A dobrovoljác-törvényjavaslat a minisztertanács előtt A parlament ülésével párhuzamo­san a kormány minisztertanácsi ülést tartott, amelyen a dobrovoljác-tör­­vényjavaslatot tárgyalták le. A kor­mány egy tagja a minisztertanácsi ülés után kijelentette, hogy a tör­vényjavaslat nem tartalmaz semmi újat, hanem azokon az elveken épül lel,.amelyek szerint ezt a kérdést ed­dig is kezelték. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a minisztertanácsi ülésen fontos politikai kérdések is szóba ke­rülnek, igy a szlovén néppárt kormánybalépése és a Stross­­mayer-ünnepen való részvétel, amely a Radics-párt magatar­­sása miatt kérdésessé vált. Ezek a verziók azonban nem nyertek megerősítést. Feltűnést keltett, hogy a minisztertanácsi ülés elején Uzuno­­vics miniszterelnök átment az udvar­hoz, ahol telefonbeszélgetést folyta­tott Topolával. A parlament ülése A parlament csütörtöki ülésén, a melyen Szubotics Nikola dr. elnökölt, folytatták az utólagos hitelekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Napirend előtt Susnik szlovén nép-­nek megteremteni az összetartozó erőt, mert mindez az eszköz alkal­matlan az összetartó kapocs szere­pére: legyen egyforma az alkot-* mány, legyen azonos mindenki szá-: mára a polgári szabadság. A brit miniszterelnökök kollégiuma az egész világ számára teremtő és termékeny gondolatot manifesztált. Meggyőződésük helyességét az angol világbirodalom története igazolja. A mi nagy igazainkért még a vi­lágtörténelem tanuságtétele is harc­­baszáll. párti megindokolta sürgősségi indít­ványát a szlovéniai árvízkárosultak segélyezésére vonatkozólag. Rámu­tatott arra, hogy Szlovénia legtermé­kenyebb vidékei ebben az évben kü­lönböző elemi csapásokat szenvedtek és a kár több mint kétszázmillió di­nár. A sürgősségi indítvány elfoga­dását kérte arra a javaslatára, a melyben húszmillió. dinár segély ki-, utalását javasolja. " J Zsanics horvát föderalista ugyaif­­ilyen értelemben beszélt és apellált a Radics-pártra, amelynek kötelessége, hogy Susnik indítványát támogassa. Felvilágosítást kért arra nézve, hogy hova kerültek azok a pénzek, amiket az árvízkárosultak javára Horvátor­szágban és Szlovéniában gyűjtöttek. Pivko Pribicsevics-párti és Salics- Baljics muzulmán az indítvány mel­lett szólaltak fel. Vujics Dimitrije földmivespárti szerint a kormánynak nem áll érdekében az árvizkárosul-( takról szóló törvény meghozatala, mert a kormány semmit sem tett ^z árvízkárosultak érdekében. (Élénk tiltakozás a kormánypártoknál, Vu­jics ismét heves szóváltásba kevere­dik Zsivojnovics Dusán radikális kép­viselővel.) Perics Ninkó dr. pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány nagy figyelmet fordít az árvízkárosultak segélyezésére és ezért felesleges a Susnik sürgősségi indítványa. A több­ség a sürgősségi indítványt elvetette. Kremzsár szlovén néppárti szóvá­­tette, hogy az ő sürgősségi indítvá­nyát az állami tisztviselők drágasági pótlékairól nem tűzték napirendre és ezzel az elnök házszabálysértést kö­vetett el. Szubotics alelnök nagyjában igazat adott Kremzsárnak, de hivatkozott arra, hogy a házszabályokban erre nincs imperativ rendelkezés. Áttértek ezután a napirendre: a közlekedésügyi miniszternek nyújtan­dó százmilliós utólagos hitelekről szóló törvényjavaslatra. Smodelj szlovén néppárti támadta a közleke­désügyi politikát. A tisztviselők áthe­lyezése pártszempontból történik. Ne a szegény tisztviselőkön takarékos­kodjanak, hanem azokon, akik külön Fokozott parlamenti munkát követelnek az ellenzéki vezérek Vád alá helyezési indítványt fognak tenni, ha a miniszterek nem felelnek az interpellációkra — Konferencia Trifkovics Márkó há? elnöknél — Nincsics külügyi expozét mond a román kon­venciók tárgyalásánál Uzunovics miniszterelnök cáfolja a parlament elnapolásának hirét

Next

/
Oldalképek
Tartalom