Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-21 / 320. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 192Ö november 21. Becsü'etsértési pör a 'vív ígotí ruha miatt A pelrovar^dini kaího'ikas lelkész kiu'asitott a temp ómból egy ur - lányt, aki a égojab divat s er ni öitozk d5‘t Noviszadról derítik: Erdenes becsn­­ietsértési port tárgyalt szombaton a j szremszki-karlovcii járásbíróság. A petrovaradini katolikus templomban 1 két hónappal ezelőtt egy vasárnapi is­tentiszteleten kínos incidens játszódott le.falováé katolikus lelkész szentbeszed" alatt a szószékről hangosan leszólt b. C. urileánynak: — Menjen ki azonnal a templomból, maga félig meztelen! . Az urileány, aki természetesen nyom­ban kiment a templomból, becsületsér­tésért port indított a lelkész ellen. A szremszki-karlovcii járásbíróságon Lju­­binkovics Szvetozár járásbiró tárgyalta a nem mindennapi pórt. Jalovác bei t- j merte, hogy az urileányt kizavarta a templomból, de azzal védekezett, hogy a djakovói püspök egy körlevélben ut't- j sitotta a lelkészeket, hogy a modern di- j vat szerint öltözködő nőket, ha ruházó- J tűk frivol, utasítsák ki az istentisztel!- \ •fékről. A iölperes képviselője, dr. Srn- j conovics Csokies Stevan előterjesztést tett, hogy a bíróság rendelje el S. C. j urileány megjelenését ebben a ruhában, \ amelyikben annakidején a templomban \ volt és rendeljen ki szakértőket annak megállapítására, hogy a ruha tényleg olyan frivol-e, melyben közbotrány­okozás nélkül nem lehet istentisztelete­ken megjelenni. Ljubinkovics járásbiró helyt adott az előterjesztésnek és a tárgyalást elna­polta. Séta a nyomortanyán Hegy ember, egy kutya s egy kecske egy szobában P.afón gzaröíniás öobozcxbál — Hégyszáz dinár éui jöueöeí m • A • *• Icai -kül- • és belvárosi tömeg- i lakásokban a nyomornak olyan meg- j döbbentő képei tárulnak az ember elé, I amilyenekről csak orosz regényekben i lehet' olvasni. A város kellős közepén, a Be ne Szu- j darevics és Jukicseva-ucca sarkán egy üres telken van egy ilyen nyomorta­­nya. I. J. Hadirokkant lakik itt család­jával. Kérdezem: hányán laknak itt? — Hát csak hatan — válaszolja az öreg rokkant, aki egyik lábát o*t hagy­ta az d'p.sz fronton. A/ufó' számolni kezdi: A feleségem, én, két kis gyerme­kem, a Pajkos kutyám -és -a családica­­tartó — • a kecske. Négy méter hosszú és két méter szé­les deszkaviskó. A deszkák között há­rom ujjnyi üreg. amit újságpapírra! ra­gasztott be a gondos házigazda, hogy a gyerekeket és a bútort megóvja a szél­től és esőtől... Felülről szardiniás do­bozokból összetákolt tető védi a lakás belsejét. Egy alacsony kis »ajtón« kell btmenni a szobába. Szoba. konyha, kecske- és kutyaól itt együtt van. Az ajtótól jobbra egy kis vásári kályna. A kályha alatt gubbaszt a Pajkos, aki a lakók távoliétében a »hazat« őrzi. A gyalulatlan deszkákból készült ágyon két beesett szemű, sovány, sápadt kisfiú kuporog. Kenyeret majmolnak. Ez a reggelijük. Rongyokba vannak öltözve, a bajuk hosszú, gondozatlan és beesett mellükbe már bevésődött a nyomor: köhögnek... A lakás padlózatát elsárgult faleve­lek pótolják. Sár, piszok, bűz minde­nütt. A »ház« előtt a láncravert kecske a novemberi füvet nyalogatja. Vajmi kevés tejet adhat. A Vucsidolban nincsenek deszkabó­dék, hanem még szánalomra méltóbb odúk. Regényekben, mozivásznakon ta­lálkozhat csak az ember a nyomornak ennyire megrázó rajzáva Egy három négyzetméter nagyságú földes szobában négyen laknak. Egy kilencvensét éves asszony és három rokona. Mind a né'gyen öreg bunyevác asszonyok. A legidősebb elmondja, hogy hat év óta laknak itt. Azelőtt há­zuk volt és földjük, de a háború min­dent elvitt. —- Még fiataí lány voltam — meséli — amikor matericákor (bunyevác nép­ünnep) karácsony, előtt két héttel: Je­­lacsics Róza, az akkori Szabadka leg­gazdagabb asszonya, egy zsebkendő aranyat adott. Egyszerre gazdagok lettünk. Akkor hét éves voltam és most kilencvenhét éves vagyok. Sokkal sze­gényebb. mint valaha. Egész sor ucca, azután a Ba.iai-uti temető mellett húzódó házak, mind nedvesek, penészesek, bűzösek, lakha­tatlanok és tömegesen laknak benne. Legtöbbnyire öreg favágók, napszámos emberek, tehetetlen aggok és egy nyug­díjas kishivatalnok. A nyugdíjas hivatalnok ezelőtt ele­gáns lakásban lakott. Cselédet is tar­tott. A háború után' nyugdíjazták és hatvan dinár nyugdijat állapítottak meg neki, amihez négyszáz dinár drá­gasági pótlékot kap havonta. Ebből száz dinár a penészes odúért. Es a többi há­romszáz hatvan dinárból élni kell. Mu­száj! (s. j.) Körbe-kórbe Ongyil' os lett Bscgradban egy zagrebi őrnagy elvált felesége, mert törvényfelen férje, egy becslcereki biztosítási igazgató fele­­ségni akarja vonni egy gimnáziumi tanár feleségét, akinek ura egy másik anir feleségébe szerelmes Eltűnt az öngyilkos asszony tizennégyéves leánya Becskerekről jelentik: Egészen külön­leges, szinte fantasztikusan komplikált családi tragédia játszódott le Becske­­rekeu. Petrovics Szlavkó, a Royal Exhange angol biztositó társaság becskereki fiók­jának igazgatója öt év előtt beleszeretett Hajdinák zagrebi őrnagy feleségébe. Hajdinákné elhagyta urát és összeköltö­zött Petroviccsal, egyidejűleg pedig vá­lópert indított férje ellen. A válóper még most sem nyert befejezési és Hajdinákné mindeddig a legjobb házastársi viszony­ban élt Petrovics Szlavkóval. Néhány hónap előtt az asszony Zagrebba uta­zott, hogy ott egy szabászati tanfolya­mon vegyen részt. Ezalatt Petrovics Becskereken ismeretséget kötött egy gimnáziumi tanár feleségével és az is­meretségből csakhamar heves szerelem lett. A gimnáziumi tanár viszont egy kereskedelmi iskolai tanár feleségébe szeretett bele. A két' tanár-házaspár és Petrovics barátságosait megállapodtak abban, hogy mindkét tanár elválik fe­leségétől, Petrovics • feleségül veszi a gimnáziumi tanár feleségét, a gimnáziu­mi tanár pedig a kereskedelmi iskolai tanár feleségét veszi nőül. Petrovics Szlávkó megkérte egyik ba­rátját, hogy Zagrebban lévő vadházas­­társát értesítse arról, hogy többé ne térjen vissza, mert ő más asszonyt vesz féleségül. Öt nappal ezelőtt az asszony Zagrebból visszatért Becskerekre és kér­lelni kezdte Petrovicsot, hogy vegye vissza magához, mert első urához nem mehet és tizennégyéves leányával együtt a legnagyobb nyomor vár reá, Petro­vics kijelentette, hogy mást szeret és hallani sem akart arról, hogy az asszony visszatérjen hozzá. A szerencsétlen asz­­szony elkeseredve panaszolta el sorsát egy barátnőjének és kijelentette, hogy öngyilkos lesz. A barátnő igyekezett lebeszélni az asszonyt szándékáról és úgy is látszott, hogy az asszony meg­nyugodott. Csütörtökön az asszony el­utazott Beogradba. A pályaudvarra ki­­kisérte leánya, aki az állomásról visz­­szatérve elvitte könyveit egy iskola­társnőjéhez, Birovljev Fülöp leányához, akinek azt mondotta, hogy vigyázzon a könyveire, mert tornaórára^megy. A ti­zennégyéves Hajdinák Zlatka azóta nem került elő. Szombat este értesítés jött Becskerek­re, hogy Petrovics törvénytelen felesé­ge Béográdban öngyilkosságot követett :'ef. A beogradi rendőrség erről szóló táv­irata nem említi meg, hogy milyen mó­don akart a szerencsétlen asszony véget vetni életének, hanem csak az derült ki, hogy az asszony nem halt meg, csak megsebesült. A beogradi rendőrség azt is közli, hogy Petrovicsnét Becskerekre szállítják Petrovics Szlávkó, aki néhány óta üzleti utón van, még semmit tud a családi tragédiáról. dot akarnak találni arra, hogy Topale vies uj munkaköre mellett továbbra is megmaradhasson a kamarák központjá­nak élén és ezután is egyik vezetője le­gyen a jugoszláv munkásmozgalomnak. Páncélsisak a rablógyilkos fején Februárban állitj ik bíróság elé Brankov Zsarko rablóba d j t Szomborból jelentik: A szonfbori csendőrség még mindig nem tudta be­fejezni Brankov Zsárkó és társai bűn­ügyében a nyomozást, mert a sztapári­­úti rablógyilkosok ellen újabb és újabb terhelő adatok merülnek fel egyéb bűn­tettekkel kapcsolatban is. A nyomozás­ban résztvesz dr. Kupuszárevics Mihájló állami vezetőügyész is, aki minden ki­hallgatásnál jelen van. A nyomozás során megállapították, hogy Brankov Zsárkó rablóbandája mű­ködését kiterjesztette a Szombor kör­nyéki falvakra is, Telecskán, Szivacon szintén sok rablást és betörést követtek el: A rablóbanda tagjaira eddig egy két-, szeres rablógyilkosság, tizenegy rablás bizonyult, de előreláthatólag még egyéb bűncselekményeket is sikerül rájuk bi­zonyítani. A kihallgatások alkalmával Parcsetics Szteván, Parcsetics Péró, valamint Nácin Szinia beismerő vallo­másokat tettek, Brankov Zsárkó és Slu­­kics Zsárkó azonban rendületlenül ta­gadnak. Dr. Kupuszárevics ügyész ja­vaslatára a csendőrség a közeli • napok­ban a rablógyilkosokat kiszállítja Te­­lecskára és Szivácra, hogy a helyszínen folytassák le velük a nyomozást. A nyomozás folyamán megkerült Brankov Zsárkó midi-sapkája is, ame­lyet a gyilkos a sztapári-uti gyilkosság alkalmával elvesztett. Érdekes, hogy ez a sapka acélsodronnyal van kibélelve. Brankov valószínűleg azért használt ilyen páncélsapkát, hogy az esetleges ütéseket felfogja. A sztapáriuti gyilkosság ügyében elő­reláthatólag februárban tartják meg a főtárgyalást nap sem Ofradi ügyvédet választottak meg a nemzetközi munkaügyi hivatal előadójául Dr. lonlovici Zsiv ő lesz Thomas Albert helyettese Noviszadról jelentik: A jugoszláv munkásmozgalmat nagy kitüntetés érte. A Népszövetség melleit működő Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal meghívja dr. Topalovics Zsivkót. a jugoszláviai mun­káskamarák központjának vezértitkárát a hivatal genfi vezetőjének, Thomas Al­­bertnek helyetteséül. Thomas Albert, aki a világháború ide­jén francia municiósminiszter vol. és'a szaloniki-i frontot megszervezte volt. a világháború után is többizben járt a Bal­kánon, -ahol a munkásság helyzetét ta­nulmányozta. Thomas Albert tanulmány­útjai alkalmával meggyőződött arról, hogy a balkáni állapotok teljesen elütnek a nyugati viszonyoktól és a balkáni munkáskérdés tanulmányozására egy nagytudásu, egész emberre van szük­ség, aki ezzel a kérdéssel állandóan és behatóan foglalkozik és aki a Nemzetkö­zi Munkaügyi Hivatalban az összes Bal­kán-államok munkásmozgalmainak elő­adójaként szerepeljen. Thomas Albert erre a nagyfontosságu megbízatásra a Balkán-államok mun­kásmozgalmaiban szereplő személyisé­gek közül dr. Topalovics Zsivkót találta a legalkalmasabbnak és javaslatot tett a Munkaügyi Hivatalnak, hogy hivja meg Topalovicsot a hivatal főnökhelyet­tesévé. A hivatal állandó tanácsa múlt hanguiag meg is választotta a hivatal főnökhelyettesévé. Dr. Topalovics Zsivkó neve ismeretes a nemzetközi munkásmozgalomban. Leg­utóbb az osztrák szociáldemokrata párt­konferencia alkalmából németnyelvű elő­adásával vonta magára a nemzetközi munkázmozgalom vezetőinek figyelmét. Dr. Topalovicsnak a jugoszláv mun­kásmozgalom rendkívül sokat köszön­het és nevéhez számos nagy siker fű­ződik. A Carlier-perben, mint Carlier védője tett tanúságot arról, hogy kiváló szónok és egyúttal kitűnő jogász is. Ez­zel a perrel kapcsolatban a nyugati nagy államok lapjaiban megjelent cikkei az ország határán túl is feltűnést keltettek. A jugoszláv munkásmozgalomban a nemzetközi ügyek előadója és titkára volt, ő tartotta fenn a kapcsolatot a nemzetközi szociáldemokrata pártok ve­zéreivel és az amszterdami internacio­­náléva.l. A háború előtt és a háború után is a beogradi községi képviselőtes­tület tagja volt, a legutóbbi választáso­kon a Vrstac—pancsevói kerületben a szo­cialista párt listavezetője, a szombori kerületben Divac Nedeljko helyettese volt, de mindkét helyen kisebbségben maradt A munkáskamarák országos központja december elején Splitben tartja meg ren­héten tartott-ülésén Topalovicsot egy-_des negyedévi telies ülés4t, amelyen.niQ-! távozása alkalmával .is történt Eltűnt Budapestről egy volt szuboticai újságíró Páll Tamás három hét áta nem adott életjelt magáréi Budapestről jelentik: A főkapitányság eltűnési osztályán Páll Tamás hírlapíró felesége tiz nappal ezelőtt bejelentette, hogy férje, az Uj Nemzedék munkatársa eltűnt. Páll Tamás, aki két évvel ezelőtt Szuboticáról került Budapestre és Kis­pesten lakott, az utóbbi időben súlyos anyagi gondokkal küzdött, kártyázni kezdett és nem tudta családját eltartani. Eltűnése után hozzátartozói egyideig nem is -tettek jelentést a főkapitánysá­gon, mert deine azt hitték, hogy. Páll Tamás Aradra utazott, hogy ott lakó testvérbátyját. Páll Györgyöt, aki az októberi forradalom idején Budapesten rendőrfőkapitányhelyettes volt, megláto­gassa. A család táviratozott is Aradra, de onnan azt a választ kapták, hogy Páll Tamás nem érkezett oda és Páll Györgynek sincs tudomása öccse hol­létéről. Az Aradról érkezett válasz után Páll Tamásné azonnal jelentést tett a főka­pitányságon, azonban tiz nap óta ered, ménytelenül keresik az eltűnt újságírót. Valószínűnek tartják, hogy Páll Tamás súlyos anyagi bajai miatt öngyikossá­­got követett el. Néhány nappal ezelőtt a Szentkirályi uccában egy ismeretlen fiatalember levetette magát egy ház má­sodik emeletéről és meghalt. Az életunt személyazonosságát nem tudták ponto­san megállapítani és pontos agnoszkálá­­sa nélkül temették el. Most azt hiszik, hogy ez az öngyilkos azonos Páll Ta­mással és ezért megtörténtek az intézke­dések, hogy ezt hivatalosan is megálla­píthassák. Aki azonban Páll Tamás kalandos természetét ismeri, nem tartja kizártnak hogy a volt szuboticai újságíró egysze­rűen odébbállt Budapestről anélkül, hogy erről családját értesítette volna, mint ahogy az annakidején Szuboticáról való

Next

/
Oldalképek
Tartalom