Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-20 / 319. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 926. november 20. Tagore Szuboticán uagy a gyanús szakái miatt hindunak néztek egy besza­­rábiai kereskedőt A kaftános ember szép csöndesen aludt a vasút melletti park egyik hüs padján. A kaftános ember, aki messzi­ről jött, nagyon elfáradt és tán a háza­­tájáról álmodott. Arról semmiesetre sem álmodhatott, hogy miközben ö a szubo­­ticai parkban egy pádon aluszik, föl­fedezik, hogy ő Rabindranath Tagore hindu költő, ex Ázsia és miegyetmás. A dolog tulajdonképen ott kezdődött, hegy a'z iskolába siető gimnazisták, akik nyolc óráig még egy ki.s rablózsandárt játszanak a parkban, felfedezték az al­vó embert, akin szép hosszú fekete kaf­tán féle kabát volt, nagy szélű fekete ka­lapja alól őszes haj hullott ki, fehér sza­kálla lengedezett, a lábán csizma, a pad alatt két nagy hátizsák von. Az egyik kis gimnazista, aki még ugyan Toldinál és az algebrai előjelek­nél tart, kijelentette, hogy ez Tagore. Egész biztos ő, mert látta a képét és mert szakáll az szakáll, Gyorsan körül­vették a kaftáncst, először a diákok, majd odajött néhány iparos kinézésű ember és az egyik azt ajánlotta, hogy jó lenne megtudni a valót, A negyedi­kes odalépett a költőhöz és megbirizgál­ta a szakállát. — Jobban piszkáld meg — bátorítot­ták a többiek, — tudod a költők mé­lyen szoktak aludni, baperaikon pihen­nek. De ekkor már jókora csapat állt az alvó körül és akármelyik meg mert vol­na esküdni, hogy ez az a bizonyos Ta­gore, akiről mostanában annyit Írnak a lapok és mint öreg bécsirdista, nem akart szállodába menni, mert ott állatok is vannak. Az egyik diák fűszálat tépett és be­dugta a költő fülébe. A pasas meg se mozdult. — Próbáld az orra .alá dugni •••• java­solták a merészebbek éá végül ' egy bölcs nyugalmazott rendőr kisütötte, hogy ilyenkor köhögni kell. Az egész társaság erre olyan köhögésbe tört ki, amit bátran lehet szamárköhögésnek is nevezni. Az apostol megmozdult. — Na most dugd a íülibe — suttogta az egyik, 'mire egy fűszállal újra biriz­gálni kezdték a kaftános fülét. — Gütwach — rökkent föl Tagore. — Ez az, ez az — kiáltottak többen, Indogermánul beszél, hallod? A társaság ilyen bizalmas bevezetés után nekibátorodott. — Ugy-e mondja, maga az a Rabin­­granát? — kérdi a legelevenebb diák és megáll előtte szétterpeztett lábakkal. — Ja, ja... Rabbi... — Hipp, hipp hurrá — ordított a banda. — Hát akkor szavaljon egy verset Tagore bácsi, pentameterekben... —• Was... Szavalni... — Ugyan ne tetesse magát Hindu ur. — Aber bitt Söhne, én komolyan mon­dom, nem tudok, talán az unokám, az Petrovoszelón jár a jesivába — védeke­zett a kaftános a legenergikusabban. • Budapestről jelentik: A választási hadjárat már az egész országban meg­indult. A központi választmányok az ország nagyrészében meghozták dönté­süket a választások időpontjára nézve és eszerint Abaujtorna, Baranya, Csa­­nád, Arad, Fehér, Szabolcs és Hajdú megyében december nyolcadikán, Bé­kés, Borsod, Gömör, Kishont, Heves, Vojs- és Zalamegyében deceipber 10-én, Kecskeméten és Szegeden december 11- ikén és 124kén, Miskolcon december 12- ikén és Debrecenben december 13-án és 14-ikén lesznek a választások. Nagy feltűnést kelt politikai körökben a püspöki kar határozata, amellyel a katolikus papok nagyrészét eltiltotta a politikai szerepléstől. Egri Nagy János kanonok képviselő tragikus halála után ugyanis a katolikus püspöki kar arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a pa­pok politikai szereplését a legszű­kebb keretek közé szorítja. Az egységes párt és a kormányt tá­mogató keresztény, gazdasági' páft ál­tal jelölt pcpok valamennyien engedélyt kértek püspökeiktől, hogy a jelöltséget elvállalhassák. Csemoch János herceg­prímás Ernszt Sándornak, Tury Bélá­nak és Mátéfy Viktornak megengedte, hogy vállalják a .jelöltséget és valószí­nűnek tartják, hogy liberális álláspont­ra fog ebben a kérdésben helyezkedni Hannauer váci és Prohászka székesfe­hérvári püspök is. Annál nagyobb meg­— Mii? Nem tud szavalni — ajvé — hát maga az a hires Tagora. >■ — Nekem legyen mondva. Bár én vol­nék az oda való rabbi. Az egy finom hitközség. Lassanként kiderült, hogy a tagoirei külsejű idős ember besszarábiai keres­kedő, aki a Vajdaságba azért jött, mert itt rokonai vannak. Hamarosan fel is kapta batyuját és megsértődve azon, hogy őt letagorázták, eltávozott a vas­útállomás irányában. — Pedig ez ő volt — állapította meg egy szőke ötödikes, — hallottátok, mi­kor kérdezte, mikor hindui a vonat? (sz. e.) lepetést keltett, hogy Szmrecsányi egri érsek intranzigens álláspontra helyezkedett, és megtiltot­ta papjainak, hogy a választásokon fellépjenek. Az egri érsek tiltó határozatát kö­zölte Török Kálmán egri kanonokkal és Bozsik Pál gyöngyösi plébánossal, akik mindketten eddig nemzetgyűlési képvi­selők voltak és értésükre adta, hogy jelöltségükhöz nem járul hozzá, miért is pénteken mindketten bejelentették, hogy visszalépnek jelöltségüktől. A nemzeti demokrata párt is elkészült a jelölésekkel. A párt egységét mégis si­került megőrizni és a budapesti északi kerületben a párt a következő sorrend­ben állította össze a jelölőlistát: Rassay Károly, Sándor Pál, Bárczy István, Ba­­racs Marcell. A déli kerületben a sor­rend a következő: Bródy Ernő, Pakots József, Fábián Béla, Hajdú Marcell, a budai kerület listáján pedig Pakots Jó­zsefet, dr. Gál Jenőt, Vörosváry Miklóst és dk. Rassay Gyulát jelöltéK. Érdekes, lrogy az Esti Kurír szerkesz­tőségében csütörtökön megjelent egy gödöllői küldöttség, amely a lap szer­kesztőjét, dr. Boros Lászlót kérte fel, hogy vállalja a kerületben a jelöltséget, amely kérésnek Boros eleget is tett. Ez a jelölés főképen azért érdekes, mert a gödöllői főszolgabíró, űr. Endre László tudvalevőleg exponált fajvédő, akinek az utóbbi időben sok baja volt a liberá­lis sajtóval és igy az Esti Kuirir-ral is. Héjjas Iván is fellép a választáson fajvédő programmal, Kunszentmiklóson és Lajosmizsén. A fajvédők közül Eckhardt Tibor, aki eddig a dorozsmai keraetet képviselte a nemzetgyűlésen, régi kerületében nem lép fel újból, mert ott teljesen elvesztet­te a talajt. Eckhardt Makón és Nagyla­kon kísérletezett, azonban sikertelenül és végül is úgy döntöttek, hogy Miskol­con lesz a fajvédők listavezetője. Kilakoltatták a szuboticai tanonciskola igazgatóságát Az igazgatóság beszüntette működését A szuboticai iparostanonciskola elhe­lyezése körüli affér forduló ponthoz ju­tott: az iskola igazgatóságát kilakoltat­ták a Kakas-iskolában levő helyiségei­ből. Ispánovics Mátyás iparostanonciskolai igazgató és Todorov Milán elemi isko­lai igazgató között már hosszabb idő óta elkeseredett harc folyik, amelynek hevében a szembenálló felek több hír­lapi nyilatkozatot tetteit egymás ellen. Az ellentétek oka az, hogy az iskolai bizottság elhatározta, hogy a tanoncok­­tatást, amely azelőtt a Kakas-iskolában volt, decentralizálják. Ispánovics igaz­gató azon az állásponton volt. hogy at decentralizálás káros az oktatásnak és* azt vélte, hogy ezt a határozatot Todo­rov Milán, a Kakas-iskolában levő is­kola igazgatója erőszakolta ki. Az igaz­gatók közötti ellentét természetesen nagyban hátráltatta a tanoncoktatást, amely még most sem folyik rendszere­sen. A tanonciskola igazgatósága mind­eddig a Kakas-iskolában működött, ahonnan azonban az iparostanonciskolát már régebben eltávolítottá«. A tanügyi hatóságok most úgy hatá­roztak, hogy a tanonciskola igazgatósá­gának ki kell költözni a Kakas-iskoíá­­bói és a határozatot pénteken Ispáno­vics .igazgató tiltakozása ellenére foga­natosították. Minthogy a tanonciskolái igazgató­ságnak nem adtak megfelelő helyiséget, az igazgatóság további intézkedésig nem működik. Eddig csak a tanonciskola számára kerestek lakást, most a tanonc­iskola igazgatósága szamára is. Már csak a lakáshiány miatt, is jó volna, ha a két igazgató kibékülne; A katholikns papokat eltiltották a politikától A püspöki kar egyrésze megtiltotta a papoknak, hogy jelöltséget vállaljanak a magyar választáson Négylámp is vevó’készülé e írta Karinthy F. igy es, — Hát igen. Hát ez az. Ez az egysze­rű kis doboz, három forgatókarikával — ez az, amiről beszéltem neked! Négy­lámpás vevőkészülék, egész Európát fo­god rajta, szerencsés esetben Amerikát is... Nem hiszed? Majd mindjárt meg­látod. Ezzel a kis dobozzal egyszerűen bekapcsolódunk a világba — esténkint, mint most is, Dyonisos kagylója lesz ez a csodálatos műszer, amivel a Szférák zenéjét hallgatjuk... Nem lesz néma, el­hagyott a ház... Európa minden városa énekel, muzsikál, szaval — vacsora alatt, ha akarom, Heifetz Jasa huzza a fülembe Londonból, feketémhez Moissi szaval Berlinben, Rómából operazene­kar mulattat az ágyban és a prágai egyetem bölcsészeti fakultásának világ­hírű előadója altat el... ha akarom, Barcelonából... — No jó, jó, várj egy pillanatig -=■ le-' hetetlenek vagytok, asszonyok. Egy kis elméletet csak meg tudsz hallgatni, mi­előtt bemutatom. Mert az elmélet a kis­­ujjamban van. Az összes könyveket el­olvastam, a használati utasítást is. De mielőtt bekapcsolom, előbb nézd meg a rádiómenetrendet, a rádió-menüt, a prospektust, amiből ingyen és szabadon választhatsz, amit akarsz... Tessék! Akarod Pestet?... Faust megy az Ope­rában ... Utána a Falu Szövetség... Bécs?... Tessék, fél kilenckor symfo­­nikus kamarazene. Vagy talán egy kis jazz-band-dal negyedtizkor, ugyanekkor az Eifel to­rony tőzsdei jelentése... — Akármit, akármit, csak gyorsan! Hogy lehet valaki ilyen kis igényű!... Én egy világát a szellemi és érzéki gyö­nyörűségeknek ajánlom itt fel, váloga­tás céljából és őneki akármi kell, csak gyorsan! Nem fogtad fel ennek a csoda­gépnek, ennek az Aladin csodanégylám­­pásnak a jelentőségét... Hogy ne sza­valjak annyit, azt rádió nélkül is élvez­heted, egyszer már a Moissi szavaljon helyettem?... — Na jó, hát akkor nem beszélek... beszéljen helyettem a Négy Lámpa. — Várj egy pillanatig az Istenért, ne légy olyan türelmetlen... Ezt nem le­het felújítani... előbb ezt a kapcsolót, az elsőt összekötöm az akkumulátor bal­sarkával ... Aztán a másodikat az anód jobbsarkával... aztán az anód jobbsar­kát az akkumulátor balsarkával... az­tán a balsarkáról a jobbsarkára, a jobb­sarkáról a balsarkára, sejh hajh, hej, de göndörödik a drótszál... tessék? ... nem, ez én voltam, nem az Eiffel to­rony, egy kicsit dudolgattam magam­ban, mig elkészülök ezekkel a kapcsolá­sokkal, mert nagyon vigyázni kell, öt­féle drótot kell nyolcféleképpen kap­csolni ... — Na de most megvan... Ejnye, hát nem tudsz egy percet várni?.'.. Most még előbb bekapcsolom a kékbe az antennát, a zöldbe a földet, mi kék az ég, mi zöld a föld... így ni... Na most ne beszélj... most nagyon figyelni kell... most megvan a kapcsolat... most vedd a füledre ezt az egyik hall­gatót, én meg a másikat veszem a íü-Stuttgartot parancsolsz, vagy Malmit, drámai szavalattal, vagy remete rák szerelmi fel van szítva melege... azaz hogy mindjárt fel lesz szítva... előbb azon­ban óvatosan kihúzom ezeket a gombo­kat itten... úgy... most égnek a lám­pák... most kezdjük a keresést... most végigtapogatjuk ezermérföldes csáp­jainkkal Európát és keressük az isteni harmóniákat... — Hogy ez mi?!... ez a recsegés?... ez semmi... a lámpák recsegnek... várj csak... most óvatosan forgatni kez­dem ... hallgass, az Istenért... Nagyon figyelni kell!... aha!!... aha!!... hal­lod ezt a sipitást? hallottad?... Igen... Ezt a sipitást?!... kellemetlen... per­sze hogy kellemetlen — de tudod, hogy mit jelent ez?!... Azt, hogy állomás jelentkezik!... valahol az űrben...hogy hol?!... majd mindjárt megmondom... nekem a fejemben vannak az összes hul­lámhosszak ... ez valószínűleg Milá­nó... nézd csak még, hány óra? ... fél­­kilenc?... Akkor nem Milánó, hanem biztosan London__ mindjárt megmon­dom ... ugyan, ne légy olyan türelmet­len... ezt most ki kell finomítani, a hul­lámot ... most kezdek szelektálni... fi­gyelj ... mindjárt hallani fogod ... az audiion-lámpát csavarom egy félmilimé­­terrel jobbra... most a két izzót bal­ra... most az anódot a kilencvenegy­­re... most az akkumulátor... node ez nem megy olyan könnyen... ez olyan, mint a legfinomabb hangszer, amit va­lóságos művészettel kell kezelni, haj­­szálfinom mozdulatokkal beállítani... igy... ez ötszázhuszonkilences hul­lám ... íélkilenc ... hm ... úgy látszik Róma van közel... nem Londonhoz... a hullámhosszuk van közel... ahá... «SB iefesU: - keiismejlett; persze, ez a sipitás... de most csak az­ért erősbödik a recsegés is... meg ez a kis vonitás és üvöltés is----mert hat­százkilencvennégyen Barcelona bele­ugat ... a teremtésit neki.., azzal a szinfonikus kórussal, az Angyalok Kará­val, amit jeleztek... fü, na, várj csak... ugyan, ne ordíts még te is, vedd le a füledről, ha nem bírod... éh?... én nem vehetem le sajnos, vagyis... és nekem ki kell szelektálni itten... aha!!... aha!!... na most!!... most erősö­dik!! mindjárt megvan az állomás!!... Csak benyomom ezt a gombot egy gon­dolattal ... ezt a gondot... egy gombo­­lattal... ne nyúlj hozzá, szerencsét­len!!... Várj!!... Hát várj egy per­cig!!... Nem tudsz várni!! Azt hiszed, ez olyan könnyű?!... tessék?... or­díts!!... nem hallom!!... mit orditsz?!! .. hogy már szeretnél hallani vala­mit!... akármit?!... hát tessék... itt van... ha mindenáron akarsz hallani... neszbe, dugd a füledbe ... hogy meg van-e?!... hogy mit fogtam?!... — hát kérlek, ez izé... ez Páris... ahá, tudom már! benne volt a programban — Páris... a Pasteur intézet... Kétezer veszett kutya üvöltése egyszerre —ugye érdekes?!... kétezer veszett kutya üvölt Párisban és itt lehet hallani Pesten, ké­nyelmesen... na mit szólsz hozzá, hogy kikerestem — értek rádióhoz, vagy nem értek? Kérlek, kérlek, csak hallgasd — nekem elég a munka és fáradság gyü­mölcse, hogy mégis megtaláltam — az élvezet legyen a tied — én megyek le a kávéházba egy kis cigányzenét hall­gatni, csak úgy kapásból, szőrűi meg­ülve, saját külön füllel, hallgató és lám­na m-tlQil . «LKL .'fi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom