Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-19 / 318. szám

1926. november 19. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. CIRKUSZ A Far kas-leány ok Ha nem olvastam volna saját nevem­mel, magam sem hinném el a következő históriát, amit egy előkelő angol újság közölt: Egy Wash nevű püspök Kalkuttában, Midnapar mellett három tarkassal talál­kozott. Egy nőstény farkas és két him farkas keresztezték a püspök útját. Ha ez a rémes történet nem egy püspök­kel esik meg és nem Kalkattában, akkor a három farkas felfalta volna a szeren­csétlent. Ez azonban nem volna érdekes. Tehát fordítsuk meg a dolgot. A püspök végzett a három farkassal. Lelőtte okit, mint a pinty. A Farkasné és a két Far­kas ur (sohasem fog kiderülni, hogy melyik volt a férj és melyik a háziba­rát) holtan maradtak Mlünapar mellett, amíg a kegyes püspök tovább folytatta útját a veszedelmes vidéken. Alig né­hány lépésnyire beleütközött a farkasok kényelmesen berendezett barlangjába. Három farkasárva sirt magában... A három farkaskölykön kívül azonban még két lakója volt a barlangnak. Két leánygyermek, egy nyolc éves és egy két éves kisleány, idillikus szomszédság­ban a farkasokkal. A püspök közeledté­re a leányok visongva és négykézláb e' iramodtak. Csak nagynehezen sikerült őket elfogni. Haraptak és karmoltak. Nyilván kitett gyermekek lehettek, akik­től az anyjuk meg akart szabadulni és ahogy már szokás, kivitte őket az er­dőbe. Itt a farkasok rájuk akadtak és felnevelték őket. A püspök ruhát adott a kis árvákra és elvitte magával haza püspöki palotájába. A fiatalabb Farkas kisasszony nem bírta megszokni a civi­lizált életet és rövidesen meghalt. A na­gyobbik azonban, aki miután nem ismer­te a tagolt beszédet, csak állati hango­kat hallat, életben maradt és lassanként hozzászokott az uj emberi környezeté­hez. Egyelőre nagyon csöndes, órákig elüldölgél egy helyen és bambán bele­bámul a levegőbe. Az állatokhoz vonzó­dik, szaglóérzéke kitűnő, szereti a sö­tétséget és a félelem érzését nem isme­ri. Egyszer megégette a tejét, azóta ke­rüli a tüzet. Körülbelül ez állott az angol újságban. Mondjuk, hogy. a történet igaz. Hogy tudnék innen ellenőrizni a kalkattai ese­ményeket? Lehet azonban, hogy Kalkut­tában nincsenek is farkasok és az indas püspök ur ezzel a mesével tudta csak hazájába csempészni a két kis leányt, akikhez talán egyéb kötelékek is fűzik. Ha elhihető az, hogy farkasok felnevel­nek idegen gyermekeket, feltehető, hogy egy püspök is pártját fogja az elha­gyott kis leányoknak. Nem akarjuk itt Rabindranath Tagore püspökét meggya­núsítani, de a világtörténelem ismer olyan eseteket, amikor egy püspöknek titokban két leánya született. Azonban ne engedjük át magunkat a kétségeknek és higyjük el vakon, hogy a kis leányok egyenesen a farkasbarlangból kerültek a püspök oltalma alá. És lássuk be, hogy a farkas mennyivel különb ember az embernél. A latin közmondás, hogy ho­mo horniui lupus igy változik: lupus ho­­mini homo. A farkas az ember emberje. Mert az ember mire képes? Egy emberi anya kiteszi a leánygyermekeit a vad­nak. És ezzel szemben mit tesz egy far­kas, aki állat? Nem tépi szét a babákat, hanem fogja őket, elviszi a barlangjába és felneveli. A farkas bunda alatt igazi emberi sz'v dobog. »Ahol három kis far­kas van, elfér még két gyerek« — mond­ta a farkasné a farkasnak »Ahogy te akarod mama!« — válaszolt az apa far­kas, aki sohasem szokott ellent monda ni nejének és boldogan csóválta a far kát, meg volt hatva, hogy hitvesébe annyi jóság szorult. A hatalmas Róma alapitóit, a gimná­zium első osztályából ismert ikreket, Romulust és Remust, akiknek szárma­zását szintén titok fedi, ugyancsak egy farkas dajkálta és nevelte fel. Szóval 'történeti példával is meg lehet erősíteni, hogy a jelen mesében forgó sisters-Far­kasok históriája nem fantázia szülemé­nye. Egy püspök, pláne egy indiai püs­pök nem hazudik. A fiatalabb kis leány, szegény, meg is halt, most csak az egyik, a nyolc éves Farkas-kisasszony lézeng a püspöki portán. Most még csak nyolc éves a hölgy, de a farkas természetet az anyatejjel szívta magába. Mi lesz ebből a leányból, ha nagy lesz? És mi lesz, ha egyszer férjhez fog men­ni? Hogy fogja szívni a férje vérét! Igaz viszont, hogy ehhez nem épen -szüksé­ges, hogy farkas nevelesoen részesült legyen. Mert vannak nők, akik soha színét és szőrét nem látták egy farkas­nak és mégis a vérszivásban oly tökély­re vitték, hogy Nobel-dijat érdemelnek. Jaj, de nagy bajok lesznek még ezzel a Farkas-leánnyal. Vájjon a férje abban a helyzetben lesz-e, hogy elegendő prémmel kedveskedhetik a nejének? El­képzelhető, hogy a szőrme iránt milyen felfokozott igényei vannak a Missis Far­kasnak. Ezt a drága nőt aztán bundával ellátni nagy művészet lesz. És milyen kalandokba fog bocsátkozni, akiről már nyolc éves korában megállapítják, hogy a félelmet nem ismeri és a sötétséget szereti. Ismerjük a tanulságos mesét a jühász ifjúról, aki addig mondta, mon­dogatta, hogy: Jön a Farkasné, jön a Farkasné, amig tényleg eljött a Farkas­né és a juhászlegényből csak a szűr maradt meg. Itt üzenem meg Walsh püspök urnák, hogy egyelőre nem utazom Kalkuttába. Kerülni fogom Kalkuttát. Nem szeretnék egy félreeső kakuttai uccában találkoz­ni farkasék leányával, bár magam is hi­res oroszlánvadász vagyok és nem ije­dek meg a saját árnyékomtól. Eos Szégyenében felakasztotta magát a debeljácsai rablógyilkos apja Az elrabolt holmikat még nem tudták felkutatni Pancsevóról jelentik: A debelja­­csai rablógyilkosságnak újabb áldo­zata van: Nagy István, a letartóztatott Nagy János cipész apja fel­akasztotta magát és meghalt. Az öreg Nagy István, aki az egész környéken köztiszteletben állott, tel­jesen összetört, amikor kiderült, hogy fia is részes volt Klein Mátyás korcsmáros és Becsei Katalin meg­gyilkolásában. A hozzátartozói előtt több Ízben hangoztatta, hogy nem tudja elviselni azt a szé­gyent, amit fia hozott a csa­ládra. Az utóbbi időben valósággal bús­komorság vett erőt rajta és ezért hozzátartozói állandóan figyelték, nehogy végzetes lépést követhessen el. Nagy Istvánnak azonban ennek ellenére sikerült fellopózni a ház pad lására, ahol egy kötélre felakasztotta magát és mire ráakadtak, már halott volt. A szerencsétlen öreg gazda tragi­kus halála nagy részvétet keltett De­­beljacsán és a szomszédos közsé­gekben. A rablógyilkosság ügyét egyéb ként a nyomozás még nem tisztázta teljesen. Az elrabolt holmit még mindig nem tudták felkutatni. miután a letartóztatottak erre nézve nem vallottak. Klein Mátyásné a jobbulás utján van és az orvosok szerint hamaro­san teljesen felgyógyul. A határmeaü jogviszonyok rendezéséről fontos javaslatokat tesz a suboicai jogászegylet A békeszerződés h ányainak pótlására nemzetközi szerződések kötését és uj törvények a tolását javasolják az utódállamok jogászai — Nem lehet kicserélni a horgo i és kelebiai te­le ikönyvi betéteket, mert nincs másoló személyzet A szuboticai jogászegyletben szerdán este értekezlet volt, amelyen azoknak a jogviszonyoknak a rendezéséről tár­gyaltaik, amelyek az uj határok megvo­násával amiatt keletkeztek, hogy egyes területre vonatkozó okmányok más or­szágba kerültek, mint amelyben maguk a területek vannak. Ezt a kérdést már a békeszerződés is szabályozza elvileg olyan értelemben, hogy az egyes utódállamok kötelesek kicserélni azokat az okmányokat, ame­lyek a másik állam területén lévő in­gatlanokra vonatkoznak. A békeszerződés intézkedése azon­ban a gyakorlati életben rendkívül hiányosnak bizonyult és még ezt a hiányos intézkedést sem hajtották végre mindenütt. Emiatt rendkívül sok bonyodalom állt elő, amelyek az érdekelt területeken szin­te jogbizonytalanságot eredményeztek. Az utódállamok jogászi körei emiatt szükségesnek látták, hogy a kérdés tel­jes rendezésére vonatkozólag kezdemé­nyező lépést tegyenek. Az utódállamok jogászai Bécsben tar­tott konferenciájukon foglalkoztak ezek­kel a problémákkal, és megállapodtak abban, hogy az összes utódállamokat felszólítják, hogy a békeszerződés értelmében, illetőleg a békeszerződés pótlására egymás között szerződéseket kös­senek és olyan törvényeket alkossanak, ame­lyek ezeket a jogviszonyokat pontosan és a gyakorlati élet követelményeinek megfeleleően rendezik. A bécsi konferencián el is készítették azokat a javaslattervezeteket, amelyeket az egyes érdekelt utódállamokhoz tar­tozó jogászképviseletek jóváhagyása után szándékoznak az egyes államok kormányainaik beterjeszteni. Ezeket a tervezeteket a jugoszláv jogászképvise­leteknek is megküldötték azzal, hogy az utódállamok jogászai decemberben vagy januárban Csehszlovákiában uj kongresszust tartanak, amelyen ebben a kérdésben véglegesen határoznak. A szuboticai jogászegylet szerdai ér­tekezletén, amelyen dr. Manojlovics Já­nos ügyvéd és dr. Milics Ivó egyetemi tanár, az egyesület alelnökei elnököltek, ismertették a bécsi határozatokat. Az értekezlet elhatározta, hogy a szuboticai jogászegylet a kon­gresszuson képviselteti magát és ott a bécsi tervezetekhez bizonyos ki­egészítő javaslatokat fog beterjesz­teni. A szuboticai jogászegylet szükséges­nek tartja, hogy a szomszédos utódálla­mok kössenek egymással szerződést, bogy a határmenti hatóságok egymás kérésére kölcsönösen és közvetlenül küldjenek át egymásnak iratokat, azon­kívül egymást olyan jogsegélyben ré­szesítsék, mint a hazai hatóságok, to­vábbá az egymás által a határszéli vo­natkozásban kiállított okiratokat tekint­sék közokiratnak éppenugy, mlntahogy közokiratnak kell tekinteni valamely belföldi hatóság által kiállított okmányt. Foglalkozott az értekezlet azzal a kérdéssel is, hogy mi történjék azokkal a telekkönyvi bejegyzésekkel, amelyeket az impériumváltozás után foganatosítot­tak azok a hatóságok, amelyek már nem voltak abban az országban, amelyben az a terület maradt, melyekre vonatkozó­lag a bejegyzést eszközölték. Ilyen eset például, hogy a Magyarországhoz tar­tozó Kelebián két ottani lakos ingatlan átruházási szerződést kötött, amelyet azután Szuboticán jegyeztetett be a te­lekkönyvbe. A jogászegyletnek az az álláspontja, hogy ezek a bejegyzések úgy a nemzetközi, mint a hazai jog szempontjából érvénytelenek, minden­esetre azonban kívánatos, hogy mind­ezeket a kérdéseket nemzetközi szerző­dések utján szabályozzák. Elhatározta még az értekezlet, hogy memorandummal fordulnak az igazság­ügyminiszterhez és a mlemorandumban egy rendelettervezetet küldenek el, amelyben az iratok kicseréléséneik meg­történtéig szabályozza a jugoszláv inipérium alatt fekvő olyan javakra vonatkozó jogszerzéseket, amelyeknek telek­­könyve más országban van. A szuboticai jogászegyesület által ja­vasolt rendelkezések rendkívül fontosak nálunk, mert részben Szuboticán vannak olyan területekre vonatkozó telekkönyvi bejegyzések, amely területek Magyar­­országon maradtak, részben pedig a szegedi telekkönyvi hivatalban vannak jugoszláv területekre vonatkozó telek­könyvi betétek. Ezen felül ha már meg is történt maguknak a telekkönyvi be­téteknek kicserélése, még mindig szám­talan esetben előfordulhat, hogy szük­ségesnek látszik valamely magyarorszá­gi hatóság előtt felmutatni olyan ok­mányt, amely csak részben vonatkozik Magyarországra esett területekre, il­letve azokkal távolabbi vonatkozásban áll és igy a kicserélés alkalmával nem került Magyarországra. Ilyen esetben a szuboticai jogászegylet javasla­tainak elfogadása lehetővé teszi, hogy az erre vonatkozó aktákat Szuboticáról átküldjék Szegedre és onnan, amikor már nem lesz szük­séges, visszaküldjék azokat, vagy pedig a Szuboticán kiállitott hiteles másolatot vagy hatósági bizonyít­ványt a szegedi hatóság előtt köz­okiratnak tekintse és viszont. Magyarországon egyébként már elké­szítették átadásra a telekkönyvi bejegy­zéseket, azonban Jugoszláviában ezek még nem készültek el. A noviszadi ka­taszteri igazgatóság a nyáron megvon­ta a kataszteri térképeh az uj határ­vonalat, ennek alapján azonban a kicse­rélésre kerülő betéteket le 'kellett volna másoltatni, de a lemásoláshoz szüksé­ges munkaerőt nem bocsátották a telek­könyvi hivatalok rendelkezésére. így a telekkönyvi iratok 'kicserélése, amely pedig olyan nagyfontosságu, kizárólag a másoló személyzet hiánya miatt ké­sik. Szubotica da Noviszad Vasárnap lesz Noviszadon a jugoszláv sakkbajnokság elődöntője Noviszadról jelentik: A jugoszláv o. szágos sakkbajnokság utolsóelőtti for­dulójában Szubotica és Noviszad leg­jobb nyolc-nyolc sakkjátékosa fog No­viszadon vasárnap találkozni, amely ta­lálkozás sorsától függ, hogy a két sakk­központ közül melyik kerül a bajnokság döntőjébe, amelyet a győztes csapat Zagrebbal vagy Ljubljanával fog meg­vívni. A noviszadi sakk-klub szerdán állította össze nyolcas csapatát, amelyből a no­­viszadiak egyik legjobb játékosa, a rend­szerint az első táblán játszó dr. Ilics Radusko ügyvéd hiányozni fog, mert va­sárnap nem lesz Noviszadon. A sakk­klub mindamellett erős csapatot állított ki, amelynek élén Csirics Vladimír ju­goszláv mester fog küzdeni Noviszad győzelméért dr. György Imre szuboti­cai mesterrel szemben. A noviszadi nyol­cas többi tagjai lesznek: Kulzsinszki Nikola, Vidor László, Bizúm László, Rosenberg Sándor, Gribusin Germán, Csdnyi János és Mesterovics Bosko és tartalékokként Farkas Sándor és Pera­­kovics Vladimir szerepelnek. A mérkő­zés vasárnap reggel kilenc órakor kez­dődik. A győztes csapat belekerül a ju­goszláv bajnokság döntőjébe, úgyhogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom