Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-18 / 317. szám
4. oldal. bacsmeuyei napló I92ö. november 18. Csak koldus kaphat szegénységi bizonyítványt Hogyan magyarázza a pénzügyminiszter az uj illetéktörvényt? Noviszadról jelentik: Amióta az uj illetéktörvény érvénybe lépett, a Vajdaságban is hatályát vesztette a régi magyar illetéktörvénynek az a rendelkezése, hogy illetékmentesség if.leti meg mindazokat, akiknek keresete nem nagyobb az átlagos közönséges napszámnál és ezeknek kérésükre szegénységi bizonyítványt kell adni. Az uj illetéktörvény ötödik szakasza szerint illetékmentességet élveznek a következők: A király és az uralkodóház tagjai, az állam, a külföldi országok képviseletei, ha a viszonosság biztosítva van, továbbá a közérdekű testületek, mint hitközségek, politikai községek, önkormányzati hatóságok és a jótékonysági, tudományos, gazdasági, művészeti társulatok, ha az illetékmentességért folyamodnak. A szakasz hatodik pontja illetékmentességet biztosit még a szegényeknek is. A törvényt a pénzügyminisztérium úgy rpagyarázza, hogy szegény ■ alatt az értendő, aki személyiadóját leszámítva, nem fizet több adót tíz dinárnál, vagy ha a vele háztartásban éllő családtagok után fizetendő személyiadójának levonása után fizetett adója nem haladja meg a húsz dinárt. A régi magyar illetéktörvény, de még az adótörvények sem ismerik a személyiadót, amiért is a vajdasági hatóságok azzal a kérdéssel fordultak a tartományi péilzügyigazgatósághoz. hogy jelöljék meg, milyen adónemek tekintendők személyiadónak. A pénzügyigazgatóság | sem akarta a törvényt saját felelősségére magyarázni és ezért közvetlen a pénzügyminiszterhez fordult. A pénzügyminiszter válaszát kedden közölte a pénzügy igazgatóság Noviszad város tanácsával!. A pénzügyminisztérium értelmezése szerint személyiadóüuk estik- a magyar törvény szerinti II. osztályú keresetiadó felel meg és a munkások és á tisztviselők ddóltí néni feküdendő személyiadónak. A másodosztályú keresetiadót csak a földbirtok és a háztulaidon után fizetik és pedig a családfentartó után legfeljebb évi nyolc dinárt, minden tizenhat éven felüli családtag után évi négy dinárt. Ez a másodosztályú keresetiadó levonásba kerül az ösSzadóból és ha a fentnaradó adó nem tesz ki többet tiz dinárnál, illetve a családtagok után fizetett adókkal együtt húsznál, akkor az illető illetékmentességre jogosult és részére szegénységi bizonyitvány állítható ki. Nem élveznek tehát ezentúl illetékmentességet a napszámosok, munkások és a kisebbfizetésü tisztviselők, akik a régi magyar törvény szerint szegénységi bizonyítványt kaphattak. A fizikai munkások most keresetük két százalékát fizetik egyenes adóban és az állami napidijasok adója is meghaladja a tiz dinárt, úgy hogy ezentúl csak a munkaképtelenek, keresetképtelenek és teljesen vagyontalanok kaphatnak szegénységi bizonyítványt. Lákics János helyettes polgármester a pénzügyminiszteri rendeletről a követ kezűket mondotta: — A pénzügyminiszter törvényma gyarázatának legközvetlenebb hatása az lesz, hogy úgyszólván tettesen megszüli nek a szegénységi bizonyítványok és igy a legminimálisabbra apad le azok nak a száma, akik a bíróságnál, a lakáshivataloknál és a közigazgatási hatósá goknál illetékmentességet élveztek. Hogy ez sok zavart fog előidézni, azt előre meg lehet jósolni, de nem marad más hátra, mint a miniszter értelmezése sze rint eljárni, ez pedig a szegénységi bi zonyitványok alkonyát jelenti. Amerika és Mexikó konfliktusa a nacionalizálási tőrvény miatt A mexikói kormány a hágai nemzetközi itéiőszékre akarja bizni a döntést Londonból jelentik: A mexikói kormány a napokban válaszolt a washingtoni kormány jegyzékére, a melyben az Egyesült-Államok kormánya tiltakozott az uj mexikói nacionaiizálási törvény ellen, amelynek értelmében a külföldi állampolgárok tulajdonában levő petroíeumforrások és bányák Mexikő állam birtokába mennek át. Amerikai politikai körökben úgy tudják, hogy a válaszjegyzékben a mexikói kormány azt fogja javasolni, hogy a vitás kérdést terjesszék a hágai nemzetközi itélöszék elé és mindkét állam kötelezze magát arra, hogy a hágai nemzetközi itélőszék döntésének aláveti magát. IVoviszad az árvíz ellen uj védelmi vonalat állít fel Késik az ármentesltö társulat működésének megkezdése Noviszadról jelentik: Noviszad város kezdeményezésére a városi határban levő földtulajdonosok bevonásával ár;m<jfliesitőtársulat alakult, amely mindeddig azért nem kezdte meg működését, mert az álfám, mint érdekelt földtulajdonos, még mindig nem hatalmazta fel illetékes közegeit az ármentesitőtársulatban való képviseletre. A város, 'nehogy a késés miatt újabb nagyobb árvízkárokat szenvedjen, elhatározta, hogy ideiglenes megoldással védekezik az esetleges újabb árvizveszedelem ellen. A város árlejtést irt ki a régi töltések rendbehozására és a Temerini-uton és a Futaki-uton, az erdő alján létesítendő uj második védelmi vonal elké szitésére. Az árlejtésen Steiger Béla noviszadi mérnök hatszáatizezer dlináros ajánlata volt a legolcsóbb és igy a munkát a város neki adta azzal, hogy hatvan napon belül, tartozik a munkát elkészíteni. A város tudatában volt annak, hogy ha rendbe is hozza a legutóbbi árviz alkalmával elégtelennek és ellenállásra alkalmatlannak bizonyult régi töltéseket, még nem biztosította a várost az árviz ellen, mert a régi töltés keresztszelvénye olyan méretű, hogy 640 centiméternél magasabb vízállást nem bir el. Az idén 659 volt a vízállás és a gát 646 centiméternél szakadt be. Miután a város a Temerinir-ut végén telepítéseket engedélyezett és ott főleg rendőrházak épültek, amelyeket a vizártól bize tositani kell, azonkívül védekezni kell az ellen, hogy a nagyrét felől gátszakadás esetén a kiáradt Duna elöntse a Kliszát és a Temerini-uton át a többi telepeket, a város második védvonalat létesít, amely a Temerini-kaputól, szemben a csaitornatöltéssel, a szérüskertekig és onnan tovább a régi téglaégetőig fog elvezetni. Ez a megoldás csak ideiglenes, amíg a Hadiszígeten a végleges védelmi vonal Elkészül. Hasonló megoldás lesz a Futaki-uton, az erdők alján, ahol az idén a viz beszakadt és elöntötte a Darányi-telepet. A második védelmi vonal kiépítése száznyolcvanezer dinárba kerül. Ady hagyatéka A budapesti ítélőtábla elutasította Ady Endre szüleinek igényét Ady munkáinak kiadási jövedelmeire Budapestről jelentik: A budapesti ítélőtábla szerdán délelőtt tárgyalta Ady Endre szüleinek, Ady volt felesége, Boncza Berta, jelenleg Márffy Ödönné elleni pőrét, amelyben Ady Lőrincék a kiadói jövedelemnek egy részére igényüket jelentették be. A törvényszék tudvalevőleg kötelezte Ady özvegyét, hogy Ady munkáinak kiadásából befolyó jövedelem 25 százalékát adja Ady Endre szüleinek. A szerdai tárgyaláson a tábla el-» utasította Ady Endre szüleinek igényét, azzal az indokolással, hogy azt, a körülményt, amelyre a felperesek; igényüket kizárólag alapították, hogy tudniillik Elatvany Lajos báró a kiadási jog adományozásával egy-» idejüleg kikötötte, hogy Márffyné köteles jövedelmének bizonyos részéi Ady szüléinek átengedni, a tábla nem látja bebizonyitottnak. Az ítélőtábla Ady szüleit a perköltségek megfizetésére is kötelezte; A tábla Ítélete nagy feltűnést keltett Budapesten. Különösen az irók és művészek körében kommentálják élénken az Ítéletet, mert mindazok; akik ismerik Adynak feleségéhez és szüleihez való viszonyát, az asszony viselkedését hálátlannak tartják az elhunyt költő szüleivel szemben. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A ió ember sokszor kételkedik az erényességében, a rossz ember mindig biztos benne. S bizony —’ ez az erény jutalma! — a nemes jellem és jószívű emberbarát rosszabbul alszik és nyugtalanabbul hal meg mint a szívtelen önző, akit az a szent meggyőződés vigasztal és nyugtat meg, hogy nincsen a világon jobblelkü halandó mint ő. 2. Mentül értékesebb valaki, annál több * kétsége az értékével szemben, s mennél értéktelenebb, annál inkább van megelégedve magával. á Egy öregur, aki egész életében soha jót nem tett, amikor Súlyosan megbetegedett s a halálát közeledni érezte, igy szólt a környezetéhez: — Nem halok meg szívesen, mert még sok jót szerettem volna tenni. S ez most mind elmarad! Egy . másik, aki egyenesen rossz ember hírében állott, s egyetlen alkalmat se mulasztott el, hogy valami gonosztettet, árulást vagy egyéb becstelenséget kövessen el, amikor ugyancsak magas korban ágynak esett, igy sóhajtott: — Szívesen halnék meg, ha tudnám, hogy »odafönt« tudomásul vették és följegyezték a jócselekedeteimet, s ha remélhetném, hogy érettük »ott« megkapom a jutalmamat. merte önmagát, és ... Szerette volna folytatni, de nem engedték. Mindenfelől közbekiáltotíak: — Nem igaz! Már a kezdete is hazugság! Hol van az az ember, aki azzal dicsekedhet, hogy ismeri magát? Képtelenség! Nem hallgatjuk tovább! S az elbeszélés — pedig ki tudja, minő érdekes lett volna?! — elmondatlanul maradt. # Az önismeret hiányossága vagy teljes hiánya okozza, hogy a gondolkodó — de hiába gondolkodó — ember oly rossz véleménnyel van az embertestvéreiről. Ezek közül sokan természetszerűleg értéktelenebbek az itélethozónál, de ő azokat is ilyeneknek tartja, akik értékben fölötte állanak, mivelhogy másképpen gondolkoznak mint ő. Az övével ellenkező vagy másszerü mentalitást — éppen mert az önismerete épp oly gyönge mint az emberismerete — hajlandó mingyárt alsóbbrendünek nézni. Hallottam egyszer egy igen közönséges nyárspolgárt igy nyilatkozni egy kitűnő szellemű férfiúról: — Rettenetesen korlátolt pasas! á Aki valamennyire ösmerős sajátmagával, kevésbé lesz szerelmes a maga énjébe s jobban fogja szeretni az, embertársait, mint az, aki a legbölcsebbnek vagy a legjobbnak tartja magát a környezetében. á Az ember könnyen vallja be magácselekedet és bűntény, amelyeket, olyanok követnek el, akik rendes és jó embereknek tartják magukat, s tetteiket legfeljebb szomorú kénytelenség vagy kívánatos célszerűség következéseinek fogják tekinteni és sohase gonosz cselekedeteknek. á Apai tanács. Neveld a fiadat, ha lehet, önismeretre. Ha ez sikerül, akkor talán nem lesz boldog, de semmiesetre se lesz boldogtalan. # A gonosztevő a saját bűntettét sokkal kisebb vétségnek tartja mint az embertársa bármely kihágását. Még az u. n. becsületes ember is, aki valami helytelent vagy tiltott cselekedetet követ el, mentséget talál az erkölcstelen vagy törvénytelen eljárására. Ha ugyanezt más követi el, akkor persze akasztófa után kiált. á Aki önmagát nem ismeri, az embertársait se ismerheti. Az emberismeret az önismeretnél kezdődik. $ ár Aki egyedül abban a reményben foglalja el a hivatalát, hogy majd ád az Úristen észt is hozzá, az — nagyon is bizik a jó Istenben. á A saját hibáit erényeknek tartja az ember. A fösvény a maga szemében gazdaságos, a pazarló: nagylelkű, a dühöngő: temperamentumos, a szívtelen: objektív, a kegyetlen: igazságos, a hazudozó: íantáziás, a lusta: meggondolt, az erőszakos: szilárd jellemű, a hízelkedő: udvarias, a goromba: őszinte, stb. Ellenben az embertársát, aki jól gazdálkodik, fösvénynek, az objektivet szívtelennek, a képzelőtehetséggél megáldottat hazugnak, az óvatost gyávánaJc, a bátort szemtelennek, az udvariast hízelgőnek s az őszintét gorombánaik mondja. á Ha a gazember elé tükröt tartasz, s ő igazi képét látja benne, iszonyattal fog elfordulni — a tükörtől. Azt fogja mondani, hogy ilyen komisz rossz tükröt még nem látott soha. Azt is föl kellene akasztani, aki gyártotta, meg azt is, aki forgalomba hozta. * Legjobban ismernek bennünket a gyermekeink és a cselédeink. Mindenesetre jobban mint mi magunk. á Bármily kevésre értékelnek bennünket ,:z embertársaink, nem tudnak annyira lebecsülni, amennyire mi túlbecsüljük magunkat. á Mindenféle szerelemből ki lehet gyógyulni — az önimádatból lehetetlen. # Aki tuljó véleménneyl van a saját becses énjéről, nem tud másokat az értékük szerint méltányolni. Aki pedig önnönmagát az értékén s az érdemén alul taksálja —- mert ilyen is van — az másoltat többre fog becsülni mint amenynyit érnek. * A legbékésebb természetű embernek is van néhányszor oka haragudni — sa* Valaki elbeszéléshez legott: egyszer ep embg^ ak) ról, hogy szamár, még ha nem is az. De soha azt, hogy rossz ember, ha méig oly pAaafifm»Ićfrfaea ZL gS&oü « «wmteferr. ^átatagára.
