Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-17 / 316. szám

iy2ó. november I?. 2. oldal. BÁCSMEGYFJ NAPLÓ sultak érdekében benyújtott interpel­lációjára. Vujicsics Milorád építés­ügyi miniszter a kormány nevében a 'sürgősség ellen nyilatkozott. Az el­nök szavazásra akarta feltenni a kér­dést, mire az ellenzék részéről meg­jegyezték: — Nincs quorum a kibékülés után 'sem. Az elnök azonban elrendelte a sza­vazást. A névsor olvasás igen lassan tfolyt, miközben össztereltek annyi ■képviselőt, hogy a Ház határozatké­­jpes lett. Három negyedórás névsor­olvasás után az elnök megállapította, ;hogy 130 képviselő van jelen, tehát meg van a határozatképesség. Grol Milán: Szép, szép, három­negyed óráig tartó névsorolvasás. ■Ezt nevezik munkának. A többség Vuletics sürgősségi in­dítványát elvetette. Ezután Vujicsics építésügyi miniszter felelt Moszkov­­’ljevics földmivespárti képviselőnek a ’zetai (Montenegró) tartomány építés­ügyi inspektorának kinevezése ügyé­ben hozzáintézett kérdésre. A választ a Ház tudomásul vette. Rátértek ezután a határmenti zó­nában levő ingatlanokra vonatkozólag Romániával kötött konvenciók tár­gyalására. Nincsics külügyminiszter rövid be­szédben kifejtette, hogy szükség volt a konvenció megkötésére, mért ez hozzájárul a határmenti lakosság éle­tének megkönnyítéséhez. A vita egyetlen szónoka Vujics Di­­mitrije földmivespárti képviselő volt, aki szerint a jugoszláv állampolgárok érdekeit a konvenció nem védi meg eléggé. Csodálkozását fejezi ki azon, hogy ilyen rossz konvenciót a Ház elé hoznak. Kijelentette, hogy a kon­venció hasonlít az Olaszországgal kötött barátsági paktumhoz. Nincsics ismételten rámutatott a konvenció előnyeire, majd a többség a konvenciót általánosságban és részleteiben elfogadta. Az ülés negyedegykor ért véget. Radios újabb nyilatkozata az aktuális politikai kérdéseikről Radies István délután felkereste [Uzunovics miniszterelnököt a laká­ján, majd este hattól hétig a minisz­terelnökségen tanácskozott vele. Tá­­ívozása alkalmával újból nyilatkozott Radics az újságírók előtt és kijelen­tette, hogy Uzunovicsnál informáló­­’dott a kormány munkája felől. A leg­fontosabb — mondotta Radics — ihogy a radikális párt egysége helyre­állt és ily módon lehetővé log válni a bizottságok intenzivebb munkája és a kormány szorosabb együttműködése a pártklubokkal. Uzunovics különben megemlítette előttem, hogy Pastes kijelentette, hogy a kor­mányt támogatni fogja. Hangsúlyozta azután Radics, hogy három dolgot tart ezután a legfonto­sabbnak: a dalmáciai agrártörvényt, ,az adóreformot és a községi törvényt, ■amelyeket még január 1-je előtt meg kell szavaznkÁ’JíPSlráHy^munkájára •nézve kijelentette Radics, hogy a kor­mány dolgozik és átgondolt nagy munkát folytátI Whélf tldk erédniényet aZ'ország tekintélyét külföldön is nö­velni fogják. • • /' Árrá á kérdésre, hogy találkozott-e Pasiccsal, Radics kijelentette, hogy ez felesleges, majd’az újságíróknak arra a kérdésre, lehet-e szó Pasics kormányra jutásáról,' Radics azt vá­laszolta: — Érről nincs is Szói Hogy nekem mi az álláspontom ebben a kérdésben, az eléggé ismeretes és ezért érről fe­lesleges is beszélnem. Korosechék a kormányba való be­lépésével kapcsolatban kijelentette Radics, hogy erről a kérdésről is be­szélt a miniszterelnökkel és megálla­pítottuk — mondotta — hogy a szlovén néppárt kormányba­­lépését illetőleg részünkről már semmi tennivaló nincs és ha Korosec azt hiszi, hogy kimond­ta az utolsó szót, akkor az ügy le is van zárva. ——1— Korosec tévedett a helyzet meg­ítélésében — folytatta Radics —mert Korosec azt hitte, hogy szó le­het egy Pasics—Davidovics— Korosec—Nikics-kormányról, most azonban beláthatja Korosec, hogy a mostani kombináció az egye­dül lehetséges. Ezután külpolitikai kérdésekre tért át Radics és amikor azt hallotta az újságíróktól, hogy a Chicago Tribune azt az álhitt közölte, hogy a jugo­szláv kormány csapatokat vont össze az olasz határon, a következőket mondotta: — Ez a hir egyenesen őrültség. Ér­deké, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy a török külügyminiszter odesz­­szai látogatása és az orosz-török vi­szony meg javulása miatt Jugoszlávia roszabb helyzetbe kerül, mert Olasz­ország most már nem Törökország, hanem Jugoszlávia ellen fog. teljes agresszivitásával fellépni.. Ez az ag­godalom azonban teljesen fölöslegés, mert Jugoszlávia sokkal nagyhatalom, semhogy bárme­lyik szomszédja meg merné tá­madni és Mussolini sem az a meggondolatlan kalandor, mint sokan hiszik. Különben is Jugoszlávia védelmi te­kintetben legyőzhetetlen, amint azt előttem Oenfben egy német katonai szakértő is hosszabban fejtegette. __ A Chicago Tribune álhirét egyéb­ként Nincsics külügyminiszter is a leghatározottabban megcáfolta az új­ságírók előtt és azt vakmerő kohol­mánynak minősítette. Markusev Milán a vagon­hiány enyhítéséért Markusev Milán, a szuboticai kerü­let radikális képviselője kedden inter­veniált Uzunovics miniszterelnöknél, akivel közölte, hogy a vajdasági ga­bona- és állatkivitel számára nem áll elég vagon rendelkezésre és hangsú­lyozta, hogy ennek oka egyrészt az, hogy külföldről nem érkeznek'idejé­­ben«,YíS§za, a vagonok, másrészt ren­geteg vagon áll kis állomásokon apró hibákkal anélkül, hogy megjavítanák. Uzunovics miniszterelnök megígérte Markusev képviselőnek, hogy érdek­lődni fog az ügyben a közlekedésügyi miniszternél és megkérte a képviselőt, hogy személyesen járjon el az állam­vasutak vezérigazgatóságának va­gonelosztó osztályánál. . Az uj büntetötörvénvkönyv részletes vitája a törvény­­előkészitöbizottságban A törvényhozóbizottság kedden délután ülést tartott, amelyen meg­kezdték a büntetőtörvénykönyv részletes vitáját. Az ülés elején Zsivkovics Ljuba elnök bejelentette, hogy a kormány beterjesztette a központi igazgatásról szóló tör­vényjavaslatot, melyet az elnök az albizottság elé utalt. Az uj büntetötörvénvkönyv rész­letes vitájában a kormányt Simono­­vics szociálpolitikai miniszter, mint az igazsáfügyminiszter helyettese képviselte és szakreferens Marko­­vies Bözsidar dr., a beogradi egye­tem büntetőjogi tanára volt. Az első és második fejezetet lényegiért módosításokkal elfogadták. A har­madik fejezetnél Moszkovljevics földmivespárti képviselő bejelentet­te, hogy javaslatot kíván tenni a ha­lálbüntetés eltörlésére. Markovics Lázár dr. ezzel szemben arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a ház­szabályok értelmében egy javaslat részletes vitájánál csak a kormány; vagy a szakreferens tehet módosító javaslatot. Az ellenzék ez eben a magyarázat ellen tiltakozott és hi­vatkozott az eddigi gyakorlatra. Döntést nem hoztak. Az ellenzék követelte, hogy a részletes vita lassúbb tempóban tör­ténjék és egv ülésen legfeljebb egy fejezetet tárgyaljának le. Az ülés ezzel véget ért. A legközelebbi ülés csütörtök .délután, lesz., amikor, előbb a központi igazgatásról szóló tör­vényjavaslatot tárgyalják és csak utána térnek rá az uj büntetőtör­vénykönyv folytatólagos vitájára. Korosec a kormányról és az alkotmányrevizióról Zagrebből jelentik: Az elmúlt éj­jel keresztülutazott a zagrebi vas­útállomáson dr. Korosec Antun, a szlovén néppárt elnöke. A pályaud­varon Korosec Wadott néhány új­ságírót, akik előtt nyilatkozott párt­jának a kormányba való belépésére vonatkozólag. Kijelentette, hogy a tárgyalások ezidőszerint megsza­kadtak, mert a kormánynak fontos elintézni való ügyei vannak és ezért nem ér rá a szlovénekkel tárgyalni. Véleménye szerint előtbb-utóbb a pártvezérek kormánya fog megala­kulni. mert a pártvezérek részvéte­le nélkül a kormánynak nincs tekin­télye. Arra a kérdésre, hogy reha­bilitálni fogják-e Pasicsot, Korosec kijelentette, hogy Pasics sohasem volt korrupt. Pasics nagyon szeréti gyermekeit, ezeket pedig túlságo­san befolyásolta környezetük. Meg­győződése, hogy Pasics nem tudott fia üzleteiről. — Mi lesz Pucelj miniszterrel, ha a szlovén néppárt belép a kormány­ba? — kérdezték az újságírók. — Ez a horvát parasztpárt bel­­ügye. Ha a horvátok rajtunk kívül a maguk részéről is delegálnak egy szlovén embert a kormányba, ne­künk ez ellen nincs kifogásunk, ső: üdvözöljük ezt az álláspontot. — Mi a szlovén néppárt állás­pontja az alkotmányrevizió kérdé­sében? — Az alkotmányrevizióról be­szállni ma nem aktuális, a horvát parasztpárt programváltozása után nem lehet parlamenti többséget ösz­­szehozni az alkotmány revíziójára. Mi fentartjuk programunk erre vo­natkozó tételeit, de azok megvaló­sítását kedvezőbb időkre tartjuk fenn. — Mi a vélem énve az olaszorszá­gi szlávok sorsáról? — Ez Nincsics és Bodrero ügye. Nagy nehézségeket okoz ebben az ügyben az, hogy mi a szomszéd ál­lamokkal szemben kötve vagyunk a kisebbségi konvenciók által, ellen­ben Olaszországnak e tekintetben teljesen szabad keze van — mon­dotta Korosec. A zenitisták megzavarták Rabindranath Tagore beogradi előadását Ázsiai szélhámosnak nevezték a hindu apostolt Beogradból jelentik: Rabindranath Ta­gore beogradi előadását kínos incidens zavarta meg és csak a rendőrség, eré­lyes közbelépésének köszönhető, hogy az előadást folytatni lehetett. Rabindranath Tagore Zagrebből uta­zott Beogradba, ahol a Tudományos Akadémián hétfőn este tartotta meg előadását. A termet zsúfolásig megtöl­tötte az előkelő közönség és amikor Ta­gore megjelent az emelvényen, nagy ovációval fogadták. Alig mondott el azonban néhány szót, a terembe behatoltak a zenitisták és tüntetni kezdtek Rabindranath Tagore ellen. — Éljen Gandhi! Le ezzel az ázsiai szélhámossal! — kiáltották az ind apos­tol felé. Egy másik csoport ezzel egyidejűleg röpcédulákat osztogatott, amelyek fel­hívták a közönséget, hogy ne hallgassa meg Rabindranath Tagore megkezdett előadását. A zenitisták, akiknek főelve a kérlel­hetetlen harc a ma irodalma ellen, olyan erőszakosan léptek fel, hogy a rende­zőségnek rendőrségért kelllett telefonál­nia. A rendőrség azután a botrány okcn zóit eltávolította a teremből és igy Ra­bindranath Tagore folytathatta előadá­sát. V A kínos incidens óriási megütközést keltett Beogradban. A zenitisták azzal indokolják botrányos magatartásukat, hogy Rabindranath Tagöre Anglia ügy­nöke é9 Gandhi szabadság-küzdelmét igyekszik ellensúlyozni. Hét év alatt hétszázhatvanhét kilométer uj vasútvonal Az ország gazdasági testületéinek konferenciája a közlekedésügyi minisztériumban Beogradból jelentik: Jovánovics Vá­­sza közlekedésügyi miniszter kedd dél­előttre nagyszabású konferenciát hivott össze, amelyen megjelentek az ország kereskedelmi és iparkamaráinak és egyéb gazdasági szövetségeknek képvi­selői. A konferenciát a közlekedésügyi mi­nisztérium épületében délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Jovánovics Vásza közlekedésügyi miniszter, aki hosszabb beszédben fejtette ki a konferencia cél­ját. — Azért hívtam önöket össze — mon­dotta a miniszter — h-ogy megállapít­suk azt a vasútépítési programot, melyet az ország gazdasági élete szempontjá­ból sürgősen végre kell haitanunk. 1918- ban megtörtént a politikai egyesülés, a rossz közlekedést viszonyok miatt azon­ban ezzel egyidejűleg nem következhe­tett be a gazdasági egyesülés, melyre pedig nagy szükség van. Az országban olyan rossz állapotban voltak a vasút­vonalak, hogy egy év alatt 1600 kilo­méteres pályát kellett megjavítanunk, mert különben súlyos zavarok álltak volna be a gazdasági élet vérkeringésé­ben. A kormány mindig nagy súlyt fek­tetett a vasúthálózat kiépítésére és 1918 óta 767 kilométeres ui vasútvona­lat épített, amely 914 millió dinárba ke­rült. De ezek az uj vasútvonalak sem elégségesek és Szlovénia és a Vajdaság még mindig nélkülözi a közvetlen vas­úti összeköttetést a tengerhez, azonki­­vüll Dalmáciának sincs összeköttetése az ország többi részeivel. A konferen­cia részletesen vitassa meg az adriai vasút építésének problémáját és állapít­sa meg, hogy merre haladjon és milyen mértékben kapcsoltassák be az ország vasúthálózatába. A minisztérium vas­úti szakértőket bocsájt a konferencia rendelkezésére, akik a tárgyalások so­rán megadják a szükséges felvilágosí­tásokat. A miniszter beszéde után Vaszkovics az államvasutak igazgatója részletesen ismertette az ország vasutügyi helyze­tét és azokat a terveket, amelyeket az uj vasutak kiépítéséről a jugoszláv mér­nökegyesület kidolgozott. A konferencia tisztikart választott: el­nök lett Mitrovics Vláda egyetemi ta­nár, titkár Sztanojlovics Sándor, a becs­­kereki kamara titkára. A választások után Topalovics Zsivkó a munkáskama­rák nevében szólalt föl és követelte, hogy alapítsanak gazdasági tanácsot. A konferencia elvetette Tooalovics indít­ványát és kiküldött egy bizottságot az­zal a feladattal!, hogy dolgozzon ki rész­letes vasútépítési programot. A kikül­dött bizottság egy hónap múlva terjeszti elő javaslatát a közlekedésügyi minisz­ternek, aki annak alapján tesz javasla­tot a minisztertanácsnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom