Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-13 / 312. szám
Poštarina n gotovom plaćena 12 OLDAL * ÁRA I1/, DINAR BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVlf. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT november 13. 312. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben ielefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 165 dia. Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal! Suboiica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Szlávok Olaszországban Nem sok okot találunk a helyzet optimisztikus megítélésére, ha a jugoszláv-olasz vfszonyt annak a hangulatnak hatása alatt ítéljük meg, amelyet Vilfan József dr. olaszországi szlovén képviselő letartóztatásának hire gyújtott fel az ország közvéleményében. Viszont ha figyelembe vesszük az indulatok lobogását lefojtó diplomácia hűvös korrektségét és a legmélyebb szakadékok fölött kötéltáneot járó equilibrista művészetét, akkor bizhatunk abban, hogy az országszerte felzudult tiltakozásnak nem lesznek hivatalos és komoly következményei. A francia-olasz barátság hőfoka sem valami magas, de a Quai d’Orsay-n már felállították a villámhárítókat a konfliktus elektromos kisüléseinek levezetésére és a Palazzo Chigi-ben sem tálalják olyan forrón a levest, ahogy a szenvedélyek tűzhelyén a fasiszták fazekában gőzölög. Nem alaptalan az a remény sem, hogy a jugoszláv-olasz barátsági szerződés is sértetlenül fog kikerülni az olaszországi szlávok üldözése miatt egyre erősbödő felháborodás viharából. Radics ugyan megismételte azt a nyilatkozatát, hogy ha belügyminiszter volna, megtorlásul letartóztatná Bodrero olasz követet, de Radics nem miniszter, még csak nem is képviselő és igy a diplomácia fogalmai szerint felelőtlen elemnek minősíthető. A szlovén néppárt és a Pribicsevicspárt a parlament erélyes fellépését követeli az olaszországi szláv kisebbségek érdekében, de maga a két kormányzópárt nem vonja ki magát a külpolitikai megfontolások kötelezései alól és Nincsics nem siklik le az önmérséklet és tapintat vágányáról, amelyet a trieszti szláv nyomda lerombolása alkalmával parlamenti beszédében lefektetett. Végeredményben nincs mód arra, hogy az államhatalom egy idegen ország belügyeibe beleavatkozzék. A háború befejezésekor a fegyverek győzelme jogán még felvehettek a békeszerződésekbe biztató klauzulát a Hohenzollernek és Habsburgok visszatérése ellen, azontúl azonban sem a Népszövetség, sem egyes hatalmak nem igyekeztek befolyni az államok belpolitikai életébe, még akkor sem, amikor itt-ott aggasztó jelenségek bukkantak fel. A fasizmus minden atrocitásával és imperialista nekifutásaival kétségtelenül Olaszország belügye és senki sem Írhatja elő, hogy egy nép milyen kormányzati rendszernek vesse magát alá. Ha az olaszok tűrik Mussolini igáját, a külföldnek ebbe nem lehet beleszólása. Már pedig amig Olaszországban a fasizmus az ur, minden olasz állampolgár nemzetiségi különbség nélkül ki van téve a forradalmi terror borzalmainak. Meg kell adni, a fasiszta erőszaknak is van érzéke az egyenlőség iránt. Egyenlően tipor le mindenkit, aki htjában áll vagy akiről feltételezi, hogy a hatalmi téboly őrjöngéseit gondolatban elitéli. Mateottit eltették láb alól; az ellenzéki képviselőket. akiket a szó szoros értelmében kirúgtak, valahányszor megjelentek a parlament épületében, megfosztották mandátumuktól azon a címen, hogy távol tartják magukat az ülésektől; a halálbüntetésről szóló törvényi kétperces vita után szavazták meg; az ellenzéki lapokat kiirtották, a munkásotthonokat és szabadkőműves páholyokat lerombolták; vérbeli olaszokat kiutasítanak: valóban az olaszországi szlávoknak megvan az a fájdalmas elégtételük, hogy a világtörténelemben példátlan tirannizmus szörnyűségei nemcsak őket, hanem magát az olasz faji többséget is sújtják. Abban a megilletődött együttérzésben, amellyel a jugoszláv nemzet olaszországi fajtestvéreinek szenvedéseit magáévá teszi, lelkűk egész odaadásával osztoznak az ország kisebbségei. A német párt a genfi kisebbségi irodához intézett táviratában a kulturvilág lelkiismeretének felrázását követeli. A jugoszláviai magyarságnak nincsenek még olyan politikai szervei, amelyek az eseményekre frissen reagálva, érzelmeinek méltó kifejezést adhatnának és ezért az elnyomott szláv kisebbségek iránt érzett szolidaritását csak sajtója utján nyilváníthatja. Az európai kisebbségek internacionális közösségén csüngő hittel hiszszük, hogy az olasz demokrácia rövidesen széttöri bilincseit és a szláv kisebbségekkel együtt ül majd le a szabadság nagyszerű lakomájához. Vita a parlamentben az olaszországi szlávok üldözéséről Moser János dr. németpárti képviselő felhívta a kulturvilágot az elnyomott kisebbségek védelmére — Nincsics a jugoszláv-olasz viszonyra való tekintettel nem járult hozzá a független demokraták határozati javaslatának sürgősségéhez — A többség a javaslatot szavazás nélkül a külügyminiszterhez utalta további eljárás végett A demokrata szónokot a Radics-párt is megtapsolta Beogradból jeletnik; A parlament pénteki ülését nagy érdeklődés előzte meg, tekintettel a Pribicsevics-, pártnak az olaszországi eseményekkel kapcsolatos határozati javaslatára, amely a napirenden szerepelt Telt padsorok előtt nyitotta meg az ülést Szubotics Nikola dr. alelnök. A karzatokon is a szokottnál nagyobb közönség jelent meg és a diplomaták páholya tele volt a követségek részéről kiküldött tisztviselőkkel. A formalitások elintézése után Bozsovics Gligorije Pribicsevics-párti képviselő terjesztette elő pártja határozati javaslatát Wilfan József dr. olaszországi szlovén liépviselő letartóztatása és az olaszországi szláv üldözések tárgyában. Bozsovics a sürgősség kimondását kérte javaslatára és a sürgősséget hosszabb beszédben indokolta meg. Nemcsak olasz belügy — Súlyos okok kényszerítenek bennünket — mondotta — hogy ezt a rezoluciót beterjesszük. Ezek az okok nemcsak olaszországi véreink iránti szimpátiánkban gyökereznek, akikről nyugodtan merem állítani hogy rabságban vannak, hanem a nép minden rétegének érzéseiből is fakadnak. A fasiszta rezsim szörnyűségei borzalommal töltenék el bennünket. Az egész világ borzadva áll az előtt a jelenség előtt, hogy egy nagy müveit ország, amelynek. fenséges múltja van, szintere lehet olyan eseményeknek, amiknek a mai világban nem volna szabad megtörténniük. Az egész világ csodálkozik rajta, hogy egy nagy nemzetet egy maroknyi ember kormányzása igy megszégyeníthet. Az, ami most Olaszországban történik, nemcsak olasz belügy, hanem más nagy nemzetek életérdekébe is vág. Nem szándékozunk beleavatkozni az olasz belügyekbe, csak rámutatunk arra, hogy egy népképviselő immunitását megsértették és kötelesek vagyunk ez ellen tiltakozni. — Olaszország sért bennünket — folytatta Bozsovics — mire való tehát a barátsági szerződés? Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy nem leszünk provokátorok és hívek maradunk tradícióinkhoz. Olaszország azonban hűtlen lett a maga ideáljaihoz. Mussolininak és a fasiszta pártnak arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy nem vagyunk holmi exotikus nemzet, amellyel mindenki azt tehet, amit akar. Ezért kérem a képviselő urakat, fogadják el a sürgősségi indítványt. (Nagy taps a centrumban és a baloldalon.) Hohnyec József szlovén néppárti a sürgősség mellett szólalt fel és kijelentette, hogy ha az ország népei egy nemzeti organizmust alkotnak, együttesen kell védekezniük az erőszakoskodások ellen. Nyegus verse a dióról Rafajlovics Zsika demokrata: Tiltakoznunk kell olaszországi testvéreink üldözése ellen. Hisszük, hogy a nagy és kulturált olasz nemzet módot fog találni véreink megvédésére. Üdvözletemet küldöm Olaszországban elnyomott testvéreimnek. Rafajlovics e szavaira a képviselők felálltak és tapsoltak. Felállt a Radics-párti képviselők nagyrésze is. Rafajlovics Zsika; Mussolininek azt ajánlom, olvassa el Njegus következő részét: Kemény a dió Csodálatos gyümölcs Nem törik össze. De eltöri a fogakat. Moser János dr. beszéde Vuletics Száva montenegrói föderalista szintén a sürgősség mellett szólalt fel, majd Moser János dr. németpárti képviselő tartott beszédet nagy figyelem közepette. — Mint az S. H. S. királyság egy nemzeti kisebbségének képviselője beszélek — mondotta — de egyszersmind mint a földműves klub tagja is. Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy minden nemzet egy egységes szervezet és hogy minden nemzet hozzátartozói századokon keresztül érzik az összetartozandóságot ebben az egységben. Határok nem tudják ezeket az érzéseket átvágni. Nincs a földön olyan hatóság, amely fel volna jogosítva, hogy megtagadja a nép részeitől azt a jogot, hogy úgy érezzenek. mint ugyanazon nép más hozzátartozói, bárhol élnek is azok a föld kerekségén. A határok, bármiképp húzták meg azokat most, vagy húzzák meg a jövőben, sohasem fognak kisebbségek nélküli nemzeteket körülvenni. Ezít a körülményt belátták a békekonferencián is és megállapítottak bizonyos elveket a nemzeti kisebbségéi védelmére. Az egész világ közvéleménye érezte azt, érezték az álla-, mok képviselői, a diplomaták is, hogy ezzel egy közérdekű kérdést kell rendezni, amelynek jelentősége túlhalad az egyes országok határain. A nagy államok, igy maga Olaszország sincs szószerint kötelezve a kisebbségekre vonatkozó intézkedések betartására, azonban azzal, hogy jelen voltak és szükségesnek tartottak ilyen intézkedéseket. erkölcsileg kötelezték magukat ezeknek az elveknek a követésére. — Hangsúlyoznom kell — folytatta Moser dr. — hogy a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód nemcsak belügy, hanem éppúgy, mint egyéb nemzetközi vonatkozású kérdés, általános fontosságú. Módot kell találni arra. hogy ezt a kérdést az egész világon egyöntetűen rendezzék a Népszövetségben szervezett államok hatékony ellenőrzése mellett. Uraim, tanúi vagyunk egy hallatlan eljárásnak Olaszországban. Látjuk, hogyan üldözik az olaszországi szlávokat, feldúlják vagyonukat és még az életük is kockán forog. Ilyen eljárás ellen tiltakoznunk kell. Fel kell hívnunk az egész kulturvilágot arra, hogy vegye vé-
