Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-12 / 311. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. november 12. Tréfából kivégezték Végzetes diák tragédia Kassán Kassáról jelentik: Megdöbbentő gye­rektragédia játszódott le Kassán. Dancsy László és Illés Bertalan tizen­­, hároméves diákok, Jenő János asztalos­­;inas barátjukkal kisétáltak a vasúti töl­téshez. Dancsy útközben elpanaszolta barátainak, hogy az iskolában több tárgyból megrótták, ami annyira elkese­ríti, hogy legjobban szeretne meghalni. v pajtásai vigasztalták, hogy ne busuK jón, majd az iskolaév végén rendbejön minden, de Dancsy kedvetlenségét nem tudták eloszlatni. Jenő ekkor tréfásan megjegyezte: — Ha mindenáron meg akarsz halni, én agyonlőlek a llóbertemmel! Nem ér­zel semmi fájdalmat. A gyerekek eleinte nevetve fogadták kis pajtásuk ajánlatát, később azonban egyre jobban belelovalták magukat a »kivégzés« gondolatába. Az asztalosinas hazaszaladt flóbertjéért, Dancsyt egy kerítés mellé állították és nekiszegezték a fegyvert, mely golyóra volt töltve. — Hunyd be a szemed Laci, hogy ne lássad a halált — kiáltotta a kis aszta­losinas és megrántotta a ravaszt, a fegyver azonban csütörtököt mondott. A »halálraítélt« Dancsy erre kesernyésen jegyezte meg: — Na lássátok, már meghalni sem lehet — és elindult a kerítéstől barátai felé, hogy megnézze, mi baja van a fló­­bertnek. Ebben a pillanatban lövés dördült el; a kis Laci hangos jajkiáltássul homloká­hoz kapott, megtántorodott és elterült a ‘földön. Jenő János ijedten eldobta magától a még mindig füstölgő fegyvert, mellyel gyerektréfából legjobb barátját sebezte halálra és vad iramban elrohant. A paj- j tása: Illés Bertalan nem futott el, hanem ! segítségért kiáltozott. A lövés zajára a környék népe összeszaladt és a súlyosan sérült kis diákot bevitték a kórházba, ahol azonnal megoperálták. A kis inasgyerek és pajtása ellen meg­­'inditották az eljárást. Ilaodzsárt döfött a gúnyolódó szivébe Emberölésért tízévi börtönre Ítéltek Noviszadon egy bos­­nyák szolgát Noviszadról jelentik: Augusztus 31-én a -napimunka elvégzése után Majetics Meho Majetita bosnyák községből szár­mazó szolga a begecsi partról Bánostoc­­ba igyekezett. Fáradtan a nagy hőség­től lehevert a Dunakomp padozatára is körülötte foglalt helyet három begecsi leány, akik az utolsó kompjárattal szin­tén Bánostorra mentek. A leányok tré­fálkoztak és azt kérdetzék egymástól, vájjon hol is fognak az éjjel aludni? Majetics Meho, amikor ezt meghallot­ta, odaszólt a leányoknak: —Akár hozzám az istállóba is eljöhet­tek aludni. Ezt meghallotta a kompon ugyancsak a túlsó partra igyekvő Szávkics Zsivku bánostori legény, aki évődve szólt oda a muzulmánnak: — Igen, hozzád? Hisz úgy nézel ki, mint a Szveti Nikola! Pedig ha az vagy, akkor nekem ma szvecsárom van, mert nekem is Szveti Nikola a védszentem. Majetics Meho, akit Bánostoron szél­­tében-hosszában »Szveti Nikolának« csú­foltak, erre dühbe gurult, a gúnyolódó felé rohant, hogy megüsse, de amikor az védekezni készült, a muzulmán 'hi­telen kirántotta övéből hatalmas görbe handzsárját és azt a gúnyolódó Szávkics szivébe döfte. Szávkics egyetlen hangos | szó nélkül holtan esett össze. A kompon utazott Szávkics Zsivka nagybátyja .s, aki egy nehéz faszéket ragadott fel és azzal vágta fejbe öccse támadóját, aki maga is súlyosan megsérült. Majetics a véres handzsárt a Dunába dobta. A noviszadi kerületi törvényszék Pri­­movics tanácsa csütörtökön tárgyalta a dunai kompon történt gyilkosságot. Dr. Pavlovira Branimir államügyész kérte, hogy szándékos emberölésben mondják ki bűnösnek a vádlottat, mig dr. Csfrics Szlávkó védő beigazoltnak látta az erős felindulás esetét és a haláltokozó súlyos testi sértésre vonatkozó szakasz alkal­mazását kérte. A törvényszék a vádlottat szándékos emberölésért tiz évi börtönre Ítélte, ami ellen a védő felebbezett. Plasztirasz visszatért Görögországba A ko máiujt nyudjalanitja a tábornok visszaérkezése Athénből jelentik: Plasztirasz tá­bornok külföldről váratlanul Athén­be érkezett. A tábornok visszatérése kormánykörökben nagy ugtalan­­ságot keltett, különösen műikor ki­tudódott, hogy Plaszíiraszt megérkezése után számos magasrangu katonatiszt kereste fel. A tábornok szándékáról senki sem tud semmit, de minden valószínűség szerint azért tért vissza Görögor­szágba, hogy a köztársasági párt szélső ra­dikális csoportjának vezetését átvegye. A tábrnok környezete azt állítja, hogy Plasztirasz tisztán egészség­­ügyi okokból tért haza és a politikai életben nem óhajt szerepelni. Ennek ellenére kormánykörökben tartanák attól, hogy Plasztirasz, aki a hadse­regben igen népszerű, komoly zava­rokat fog támasztani. Politikai körökben úgy tudják, hogy a köztársasági elnök Kafanda­­riszt bízza meg a kormányala­kítással és egyúttal felhatalmazza, hogy a parlamentet feloszlassa abban az esetben, ha a bizalmat a kormány­tól megtagadja. A lapok szerint Franciaország nem fogadná szíve­sen Venizelosz küiigyminisztersé­­gét, mert Venizelosz nem viseltetik baráti érzéssel Jugoszlávia iránt és esetleg nem ratifikáltatná a görög­­jugoszláv szerződést, ami csak za varokat okozna. Ki lesz a beogradi magyar követ ? Gratz Gusztáv nyilatkozata beogradi tárgyalásairól Gratz Gusztáv volt magyar kül­ügyminiszter az elmúlt hét folya­mán tudvalevőleg Beogradban tar­tózkodott és beogradi tanácskozá­saival kapcsolatban úgy a jugo­szláv, mint a magyar sajtóban kü­­lömböző hirek terjedtek el egyrészt arról, hogy Gratz Gusztáv van ki­szemelve az áj. beogradi magyar követnek, másrészt, hogy beogradi tárgyalásainak különösen politikai jelentősége volt. A Bácsmegyei Napló budapesti munkatársa ezekkel a kirekkel kap­csolatban kérdést intézett Gratz Gusztávhoz, aki kijelentette, hogy mindezek a hirek teljesen alaptala­nok és hangsúlyozta, hogy beogra­di tartózkodása a vasutiorgalmi részvénytársaság üzleti ügyeivel áll összefüggésben, amelynek ügyve­zető elnöke. Minden alapot nélkü­löz a kombináció — mondotta — a mely szerint a magyar kormány őt nevezi ki a tbeógradi magvar követ­ség élére. Ez annál kevésbé igaz, mert a legközelebbi jövőben nem szándékozik diplomáciai tevékeny­séget kifejteni, hanem újból bekap­csolódik az aktiv politikába,,és, a közeledő választásokon Sopronban képviselőnek jelölteti magát. Szűnik az árvizveszedelem A Duna az egész vonalon apad — A Dráva is apadásban van Jelentette a Bácsmegyei Napló, hogy szerdán a Duna baranyai sza­kaszánál áttörte, a gátakat s azt a területet, amely júliusban is viz alá került, elöntötte az árviz. Az áradás tovább terjedését az Albrecht-gát megállította. Ennek az ötven évvel ezelőtt épített védőmünek köszönhe­tő, hogy csak tizenhatezer hold te­rület került viz alá. Bár a kár így is jelentékeny, azonban ha az Albrecht­­gát fel nem tartóztatja az árviz to­vábbterjedését, akkor negyvenezer hold bevetett területet fenyegetett volna veszedelem a baranyai ol­dalon. A csütörtöki napon a helyzet lé­nyegesen javult. A Duna vize állan­dóan apad s apadást jelentenek Pas­­sauból s a Duna egész felsőfolyásá­ról is. Apadóban van a Dráva is, úgy hogy a viz lefolyását semmi sem akadályozza. A szombori hidro­technikai hivatal véleménye szerint az apadás a hét végén a baranyai szakaszon is bekövetkezik és két­­három hét múlva a viz az elöntött területekről visszatér medrébe. MI történt STB) '’S'? <i i r.t audienciám ? A. király a arl ment munkáidról, a munkanélküli« ségröl és as ide >;e .forgalom fokozásáról Zagrebból jelentik: Az Obzor csütör­tök esti számában beogradi tudósítójá­nak közlése alapján hosszabb cikkben számol be arról, hogy miképen folyt lé a parlament elnökségének legutóbbi audi­enciája az udvarnál. A lap munkatársa a parlament elnökségével folytatott be­szélgetése alapján az audienciáról töb­bek közt a következőket irja: őfelsége a kihallgatás elején megkér­dezte Tritkovics Márkától, a parlament elnökétől, hogy miért nem dolgozik a parlament úgy, ahogyan erre szükség volna és ahogy a nép kívánja. Trifko­­vics Márkó itt közbevetette: — És ahogy Felséged is kivárna. — Igen, én is ezt kívánom — mondot­ta az uralkodó. Trifkovics Márkó erre kifejtette őfel­sége előtt, hogy a közeledő választások iikjén nálunk minden pártban nagy a munkakedv és a képviselők is szorgal­masan látogatják, a parlament üléseit, mihelyt azonban komoly törvényhozó munka kezdődik, a képviselők egyrészé­­nél bizonyos nemtörődömség vehető észre, ami különösen a parlamenti bi­zottságok munkájában nyilvánul meg. A király erre újból nyomatékosan hangsúlyozta: — Dolgozni, dolgozni kell! Üzenjék ezt meg az urak a képviselőknek is. Őfelsége a beszélgetés folyamán ez­után érdeklődött az ország egyes ré­szeinek speciális viszonyai felől. Kü­lönösen a tengerparti vidékek viszonyai érdekelték az uralkodót, aki sajnálko­zását fejezte ki, hogy tudomása szerint sok gazdag ember külföldre megy nya­ralni, bár a jugoszláv tengerpart nagyon szép és ezáltal sok pénzt visznek ki külföldre. A király megkérdezte Trif­kovics házelnöktöl, hogy nem lehetne-e a külföldi nyaralóhelyekre utazókra va­lami illetéket kiróni és igy biztosítani azt, hogy a belföldiek közül többen lá­togassák a belföldi fürdőhelyeket, őfel­sége egyébként megörült, amikor a parlament elnökségének tagjaitól azt hallotta, hogy az idén nagy volt az ide­genforgalom a jugoszláv tengerparton és kifejezte azt az óhaját, hogy nem­csak a lakosság, hanem a hatóságok is bánjanak a legelőzékenyebben az idege­nekkel az idegenforgalom növelése ér­dekében. Őfelsége az audiencia további folya­mán azt a kívánságát fejezte ki, hogy sürgősen végezzék el a nagyobb köz­munkákat és utalt arra, hogy különösen . utak és vasutak kiépítését kellene megkezdeni már csak azért is, hogy a szegényebb néposztály és a munkanél­küliek is kenyérkeresethez jussanak és hogy ezzel csökkentsék a kivándorlást. Trifkovics Márkó itt közbevetette: — Igen Felség, de ehhez kölcsönre lenne szükségünk. — Tudom — felelte az uralkodó — ennek a kölcsönnek meg kell teremteni az előfeltételeit. A király érdeklődött ezután, hogy hogy fizetődik ki az uj Lika-vasut és elmondotta, hogy tudomása van arról, hogy a dalmáciai szakaszon a talpfák nagyon gyengék és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy ezeket a hibá­kat hamarosan ki fogják javítani. Az uralkodó hosszasan elbeszélgetett Paszartccsal, a parlament alelnökével is, majd érdeklődött a boszniai viszonyok­ról és megkérdezte, hogy az idei sok; elemi kár után, milyen az ottani lakos­ság helyzete, őfelsége végül felkérte a parlament elnökségét, hasson oda, hogy ennek a vidéknek a lakosságán is sür­gősen segítsenek, hogy a lakosság ne legyen kénytelen szülőföldjét elhagyni. Mennyit jövedelmez a moholi szántóföld? Az adókiveti) bizottság- tagjai a kincstári elffadó ellen Szentáról jelentik: A Mól községben működő adókivető bizottság munkáját már az első ülésen váratlan incidens, zavarta meg, amennyiben a bizottság tagjai az adóügyi referens előterjesztése után felkeltek helyeikről, elhagyták a termet és kijelentették, hogy a bizott­ság munkájában nem hajlandók tovább' résztvenni. Az adókivetö bizottság szerdán kezdte meg működését a moli községházán. A bizottság elnöke Vukov Vulja szentai földbirtokos volt, a bizottság tagjai pe­dig Ludaics Radó, dr. Hahn Gyula ügy­véd, Vrbacski Péró földbirtokos és Kört­­vélyesi János kocsmáros voltak. A bi­zottság adóügyi referense, Miloszavlje­­vies Dusán szólalt föl elsőnek és előter­jesztésében javasolta, hogy az 1927. évi jövedelmi adó alapjául holdanként ezer dinár jövedelmet állapítsanak meg. A bi­zottság tagjai, akik a tavalyi három­százötven dináros alapot is soknak tar­tották, ellenezték a javaslatot azzal az indokolással, hogy a gazdasági élet tel­jes megbénulását éppen a tavalyi nagy adóalap idézte elő, ennek fölemelése pe­dig katasztrofális lenne az adófizetőkre. Miroszavlyevics azonban továbbra is ragaszkodott a javaslat megszavazásá­hoz, mire a tagok felugráhak helyeikről, majd heves szóharc után az elnök .és az előadó kivételével valamennyien el­hagyták a termet. A bizottság a történ­tekről jegyzőkönyvet vett föl, melyet felterjesztenek a pénzügyminisztériumba azzal a megjegyzéssel, hogy a jövedel­mi adóalapot az 1927. évben 350 dinár­ról 250 dinárra szállítsák le. A bizottság ülései a közbejött incidens miatt elmaradnak. A minisztérium dön­tését nagy érdeklődéssel várják. Üzletáthelyezés! Leontin Virág füzöszalonját és Stein i Drug esernyökészitő és javító üzletüket Jelašićeva ul. 3. (Kiskápolna mellé) áthelyezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom