Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-06 / 276. szám
I 2. oldai. BÁCSMEGYEI NAPLÓ sége ott elhunyt. Klofácnak a parlament valamennyi pártja részvétét nyilvánította. A gyászeset miatt Klofác már kedden este' visszautazott Prágába. Karpiskova szocialista képviselőnő a csehszlovákiai nők helyzetéről idézett elő. A nagybeteg művésznő már három hete úgyszólván alig vett magához táplálékot A szombati éjszakáját nyugtalanul töltötte és hétfőn kezdetét vette az agónia. Hétfőn este azonban még teljesen eszméleténél volt. inig kedden reggel nyolc óra után csendesen elszenderült a Nagyasszony. Jászai Mari temetésére nézve még nem történt hivatalos intézkedés, az eddigi tervek szerint csütörtökön délután négy órakor fogják eltemetni Jászai Marit a Nemzeti Színház előcsarnokából. Lángban álló hajó az Óceánon Négyszáz ulas tűz- és vizhaiái előtt Newyorkból jelentik: A newyorki kikötőparancsnokság kedden reggel rádiójelentést vett fel, amely közli, hogy a Byron angol személyszállító a nyilt Óceánon kigyulladt. Az értesítés szerint a hajó, amelyen négyszáz utas tartózkodik, lángokban áll. Ma idejében nem érkezik segítség, az utasok vagy a tűz, vagy a viz áldozatai lesznek, mert a hajót nem sikerül megmenteni. A newyorki kikötőparancsnokság a jelentés vétele után nyomban gyorsjárásu segélyhajókat indított útnak a veszélyben levő gőzhajó felkutatására. Szonta közséq lakói el akarták hagyni otthonukat Egy szentai földmives jóslata bolygatta meg a dunamenti község nyugalmát — Pusztító árvizet jósolt decemberre Apatinból jelentik: A szontai csendőrség kedden letartóztatta Krsztin Jóca szentai földmivest, aki néhány nappal ezelőtt utazott Szentára. A letartóztatásra különös eset szolgáltatott okot. Krsztin Jóca, aki a bácskai községek lakossága előtt arról ismeretes, hogy jövendölni szokott és ezért bárhol megfordul, nagy népszerűségnek örvend. Krsztin, akit a falvak népe prófétának is nevez, szontai tartózkodása alatt is jósolt. Azt jósolta, hogy ez év decemberében újabb árvíz lesz a Duna mentén, amely Apatint és Szontát teljesen elpusztítja. A jóslat nem várt izgalmat okozott Szontán. A falubeliek annyira megrémültek, hogy csomagolni kezdtek és el akarták hagyni házukat, hogy kevésbé veszélyes helyen telepedjenek le. A csendőrség azonban idejében közbelépett. Felvilágosította a megrémült embereket, a prófétát pedig letartóztatta. A rend csak nagysokára állt helyre a faluban, mert még mindig sokan vannak, akik hisznek a jóslatban. Magyarok és németek Csehszlovákiában Derer volt szlovenszkói miniszter nyilatkozott a Bácsmegyei Napló számára a csehszlovákiai kisebbségek helyzetéről Karpiskova Betta cseh szociáldemokrata képviselőnő a beogradi újságírók előtt nyilatkozott a csehszlovákiai nők helyzetéről. Elmondotta, hogy a csehszlovákiai nők politikai tekintetben a férfiakkal teljesen-egyenrangúak. A parlamenti és önkormányzati választások általános proporcionális és titkos szavazással történnek. A nőképviselők száma a parlamentben tiz, a szenátusban öt. Legnagyobbrészt a szocialista párt tagjai a képviselőnők, ami természetes is, mert a szocialisták harcoltak először a nők szavazati jogáért. A nők a férfiakkal egyenrangúak Csehszlovákia legmagasabb fórumai előtt is. Pártok szerint a képviselőnők száma igy oszlik meg: három kommunista, két nemzeti szocialista, két német demokrata, egy cseh agrárpárti, hét szociáldemokrata. A szociáldemokrata nőképviselők erélyesen küzdenek azért, hogy a gyermekek vallásoktatása a családi otthonban és ne az iskolában történjék, harcolnak a klerikálizmus ellen. A nők társadalmi helyzete Csehszlovákiában a köztársaság megalakulása óta rendkívül megjavult és az ország szociális törvényhozása gondot fordít a nők védelmére. Megvan az anyaság esetére való biztosítás és védelemben részesítik a gyermekeket a kizsákmányolás ellen. A gazdasági helyzet mindamellett nem egészen kielégítő, mert a nőket még mindig olcsóbban fizetik, mint a férfi munkaerőket, ezért tovább folyik a harc a gazdasági demokráciáért. Kijelentette végül Karpiskova, hogy Csehszlovákiában szeretettel gondolnak a jugoszláv nőkre és sajnálják, hogy az itteni nőknek nincs politikai egyenjogúságuk. Jászai Marit csütörtökön délután temetik A nagy magyar tragika kedden reggel hosszas szenvedés után halt meg Budapestről jelentik: Hosszú szenvedés után kedden reggel néhány perccel nyolc óra utánmeghalt Jászai Mari, a nagy magyar tragika. Jászai Mari súlyos betegen már hónapokkal ezelőtt került a budai János-szanatóriumba, maga is tudta, hogy menthetetlen és megadással várta a halált, amelynek gondolatával teljesen kibékült. Már évekkel ezelőtt megvásárolta a Kerepesi-uti temetőben sírhelyét és felállittatta fehér márvány síremlékét, amelynek arany betűs felírásából csak a halálozás napjának dátuma hiányzik, az évszám rajta van. Jászai Mari 1855-ben született a komárommegyei Ászár községben, mint szegény iparos család gyermeke. A szegény ács leánya pályafutását már tizenkét éves korában megkezdte, a mikor megszökött hazulról és egy darabig vándorszínésztársulatokkal járta az országot, majd a budai Népszínházhoz került Molnár György társulatához. Onnan a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1872-ben szerződtette a Nemzeti Színház. Az utolsó másfél évtizedben már nagyon ritkán szerepelt a színpadion, bár örökös disztagja volt a Nemzeti Színháznak. 1922 január hatodikén nagy ünnepség keretében ünnepelte a Nemzeti Színház Jászai Mari ötven éves színésznői jubleumát és utoljára a Nagyasszony 1925 december harmadikán lépett fel Jókai Aranyemberé-nek Tereza mama szerepében. Elhatalmasodott cukorbaja miatt már hónapokkal ezelőtt felvétette magát a János-szanatóriumba. Néhány hét előtt legyengült szervezetét influenza is niegjá riadta, ami _ súlyos komplikációkat A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa felkereste Derer Ivan volt szlovenszkói minisztert, aki a csehszlovák képviselők csoportjával érkezett a fővárosba és kérdést intézett hozzá a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetére vonatkozólag. Derer Ivan a csehszlovákiai magyar és német kisebbségekről a következőket mondotta: A németek a korrn. wjzőp ;rt:an — Ami a német kérdést illeti, annak Csehszlovákiában nagy jelentősége van. Köztársaságunkban hárommillió német él, akik erős kultúrával és nagyon kifejlett gazdasági élettel rendelkeznek. Meglehetős politikai súlyt ad nekik azonfelül az a körülmény is, hogy a német birodalom szomszédságában laknak. — Eddig a német politikai pártok nem dolgoztak reális alapon. Amikor 1920-ban _ a köztársaság megteremtette az alkotmányt, a német pártok, a szociáldemokraták kivételével, közös nyilatkozatot tettek, amelyben kijelentették hogy a csehszlovákiai németek nem ismerik el a békeszerződést és követelik a teljes önrendelkezési jogot a maguk számára. — Az utóbbi időkben azonban ez a helyzet megváltozott. 1922—1923-ban nagy gazdasági válság volt Csehszlovákiában. A gazdasági érdekek parancsoló hatása alatt a németek politikai magatartása is megváltozott. Tavasz óta a német agrárpárt, a keresztény szocaliista és ipari párt tagjai a kormányzó többségnek. A legközelebbi időkben megalakuló uj csehszlovák kormányt ez a három német párt okvetlenül támogatni fogja, ha nem is vesz részt direkte a kormányzásban. — Már csak a német nemzeti szocialisták és német nemzeti párt követeli az alkotmány revízióját. A német szociáldemokraták oppozicióban vannak ugyan, de ennek éle nem irányul az állam ellen. A csehszlovákiai magyarok nem képe ek egységes akcióra — Hasonló a helyzet a magyar kisebbségnél is. A csehszlovákiai magyarok befolyása nem olyan jelentős, mint a németeké. mert a háromszáz képviselői mandátum közül legjobb esetben csak tizenegyet nyerhetnek el. A mi választási törvényünk a lehető legliberálisabb és minden politikai irányzat érvényesülését lehetővé teszi. Ehhez képest a magyarság is többféle ellentétes' világnézlet közt oszlik meg és igy egységes politikai akciót nem képes kifejteni. A tizennégy magyar képviselő közül öt magyar nemzeti párti, hat kommunista és három keresztényszocialista. A magyarság politikája hasonlókép fejlődik mint a németeké és a Szentiványi József vezetése alatt álló magyar nemzeti párt tavasz óta szintén tagja a kormányzó többségnek. A magyar keresztényszocatisti-párt nem tartozik ugyan a kormánytöbbséghez, de állásfoglalásáról esetről-esetre dönt és gyakran megesik, hogy a kormánnyal szavaz. Az állampolgárság odisszeája Ezután a volt szlovenszkói miniszter az állampolgárság kérdését ismertette. — Az állampolgárságot 1920-ban rendezték a 236. törvénnyel. Ennek értelmében mindazok, akik 1910 fulius 10 előtt Csehszlovákia mai területén valamely községben illetőséggel bírtak, automation állampolgárokká válnak. Azonban Szlovenszkóban és RuszinszKÓban 1926. október 6. még a magyar törvények vannak érvényben és a községi illetőség megállapításánál , az 1886. t.-c. az irányadó, a mely szerint az, aki egy községben négy éven át lakott, ott adót fizetett és törvényes kifogás nem merült fel ellene, megkapja a községi illetőséget. Erre nézve a praxisban ellentétek merültek tel és a prágai ' közigazgatási bíróság agy döntött, hogy a négyéves kvalifikált helybenlakás nem jogcíme a községi illetőségnek, csak ezen az alapon elnyerhető illetőséget, ha folyamodnak érte. Ez a döntés nagy visszásságokra vezetett, mert annak idején alig valaki kérte az illetőség elismerését. Ennélfogva a szlovenszkói és ruszinszkói lakosság nagyrésze nem tudta igazolni az állampolgárságát, holott harmincnegyven éve lakott ugyanazon a helyen. Ennek a bajnak orvoslására készült az 1926 julius elsején életbelépett törvény, mely szerint azok a volt magyarországi honosok, akik legalábbis 1906 január elseje óta állandóan Szlovenszkóban laknak és 1910 január előtt legalább négy évet egy és ugyanazon községben töltöttek, csehszlovák állampolgároknak ismerendök el. Végül beszélt Dérer Ivan a csehszlovákiai községi választásokról amelyeket 1924 őszén tartottak meg és amelyek eredményekép v számos szlovenszkói községben magyarok a közigazgatás vezetői sőt kommunista képviselőtestületek is vannak. Az iskolaügyre vonatkozóan kijelentette, hogy ezen a téren a magyarság minden jogos igénye kielégítést nyert és a köztársaság területén hat magyar gimnázium működik. — A hatóságok — felezte be nyilatkozatát Dérer Ivan — azon vannak, hogy az államalkotó többség és a kisebbségek között összhang jöjjön létre. Szemző Gyula és a vendégjog A cigarettacsempészés epilógusa a budapesti tábla elölt Budapestről jelentik: Szemző Gyula nyugalmazott bácskai főispánnak az ismert cigarettacsempészéssel kapcsolatban egy másik bilnpöre is volt, amely Glastor Frigyes volt vámhivatalnok feljelentésére indult ellene. Mint ismeretes, a büntetőbíróság, mint jövedéki hatóság a cigarettacsempészésért Szemzőt és Glastort hatvanhatvan millió korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet kihirdetésének napján a volt főispán meghívta magához a volt vámhivatalnokot, aki meg is jelent Szemző Rádai-utcai lakásán. Egy ideig elbeszélgettek, majd bejött a szobába Szemző fia, ifjabb Szemző Gyula és öccse, Szemző Adorján. Az ifjabb Szemző odament Glastorhoz és szó nélkül lefogta karjait, majd Szemző Adorján bátyja utasítására iekötözte a vámhivatalnok kezét-lábát. Amikor ez megtörtént, a tehetetlen ember arcát és száját bekenték trágyával és csak egy félórával később oldották fel kötelékeitől, hogy a fürdőszobában megmosakodhasson. Glastor feljelentésére Szemzőék ellen megindult az eljárás és a törvényszék a bizonyítási eljárás befejezése után Szemző Gyulát háromhavi, fiát kéthavi és öccsét egy havi fogházra ité'te. A vádlottak felebbezése folytán a táblához került az ügy, ahol most tartották meg a tárgyalást. A táblai tárgyaláson a védő arra hivatkozott, hogy Glastor bosszúból tett feljelentést Szemzőék ellen és a bizonyítás kiegészítését kérte. A felebbviteli bíróság a bizonyítás kiegészítését a védő előterjesztése alapján el is rendelte.
