Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-28 / 298. szám
PoStarina u gotovom piaeena! 12 OLDAL * ARA VL DINAR XXVi . évfolyam Sznbotica, 1926 CSÜTÖRTÖK október 28. _______298. szám Rlegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon. Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-paiota) Kiadóhivatal: Snboiica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Külön párt? Tehát megint felvetődött a kérdés: minek van magyar párt s ha már van, miért jár külön utón? Ne méltóztassanak azt hinni, hogy csak vajdasági szerb lapok szerkesztőségeiben fogalmazzák meg igy a felénk fordított kérdést. Nekünk is problémánk ez s minél messzebb vagyunk Beogradtól s minél távolabb estünk Szentától, annál többször vetődik fel ez a kérdés, annál többször dörömböl a lelkiismeret rabitzfalain. S ez a kérdés nem elégszik meg a megnyugtatás, alamizsnáiával: egyenes és határozott feleletet követei. Ne gondolják azt, hogy nekünk passzió a politika. Ne higyjék azt, hogy mi a magyar párttal élni s a magyar párttal halni akarunk. Azt már megtanultuk: a magyar párthoz fűző párttagság alig egyeztethető össze az állampolgári megbízhatóság okirati igazolásával. A testnek, léleknek és kenyérnek, a keresetnek és foglalkozásnak biztonsága felé nem a magyar párton keresztül vezet az ut. Ne higyjék azt, hogy botor kedvtelés, vagy konok dac tartja fenn ezt a pártot. Csodálatos dolog ez, alig van a magyar pártnak tagja, aki nem lélekzene fel boldogan a párt feloszlatását kimondó határozat után. Ki akarja a harcot, ha bűkében élhet, ki vábalja a megpróbáltatást, ha nem követelnek tőié sem bizonyságot, sem pedig áldozatot? E sorok teljesen magán- és teljesen igénytelen véleményt közölnek. De éppen mert pretenzió nélküli: az átlagos értelmű és átlagos érdeklődésű jugoszláviai magyar ember véleményének lehet tekinteni. Mi, szegény, legalább is állampolgári jogokban nem dús, magyarok nem is mondjuk azt, hogy nekünk, ha törik, ha szakad, kell a magyar párt. Dehogy kell, dehogy kell! A többi célszerű, szegény magyar'ember nevében im, ünnepélyesen kijelentem, kilépünk a magyar pártból, csak teljesítsék uraink az Ígéreteiket. Nekünk nem magyar párt kell, csak anyanyelven történő oktatás, földreform, mely nemcsak reformot ad, de földet is, nekünk a Polit Mihály igazsága kell, aki szerint — mint a fíácsmegyei Naplóban olvastuk — Délszerbiában joggal leszúrták volna azt a minisztert, aki nem engedte volna meg, hogy a szerbek kaszinója szerb kaszinó legyen, (— ugyan mit mondana a szent öreg a bezdáni magyar olvasóról? —) nekünk nem külön pártnak a terhe kell, hanem egyenlő közteher, nekünk nem kellenek kisdiák-tragédiák, nem kellenek betört fejek, nem kell sziváci jogrend és vrbászi gyülekezési jog. Nekünk nem az kell, hogy külön párt álljon közénk és az államalkotók bizalma közé, nekünk nem kell pártkeret, ha az elválaszt minket a nemzet tagjaitól, nem kell külön ut, ha az nem az állampolgári jogok teljességéhez vezet. De vezessenek a másik, a szélesebb országúira, ami bennünket a jogok teljességéhez, az állampolgároknak kijáró nyugalomhoz, a kenyérnek, munkának és anyanyelvnek szabadságához visz. Ez nem feltétel, nem kikötés, nem ellenszámla, ez csak nagyon őszintén átérzett, r^gyon mélyről felszakadó sóhajjal felszökő kívánság. A magyar partnak szívesen leszünk dezertőrjei, csak azt ne kívánják, hogy a magyar nyelvnek is hitehagyottjai legyünk. Miért nem hiszik el nekünk, hogy ránk nézve már régen' megszűnt a magyar párt életszükséglet lenni; de nemzeti életszükséglet volt és marad az alkotmány kijelentéseinek megvalósulása, az állampolgári egyenlőség teljessége, a jogrend szilárdsága, az anyanyelv szabad használatának joga s mindaz a mértéke a szabadságnak és egyenlőségnek, ami a sokat idézett »szerb demokrácia« tartalmát és díszét kitette. Minekünk csak az a vágyunk, álmunk, kívánságunk, hogy a »szerb demokrácia« fordítsa felénk is nyájas arcát, derűs tekintetét. Mi nem politizálni akarunk, nem akarunk pártot játszani, frondőrösködni és frakciókra szakadozni. Mi élni akarunk. Békét és nyugalmat akarunk; a sok harc után a béke réve után vágyódunk. Mit adott eddig a magyar párthoz tartozás? Bevert fejeket, házkutatások és letartóztatások izgalmát és gyötrelmét, megtagadott utlevélkérelmeket, lenézést, gyanakvást, testi és lelki kínokat. Mit gondolnak: értelmes ember akarhatja ezt? De becsületes ember megtagadhatja a nyelvét? Tegyék lehetővé, hogy legalább hinni tudjuk: nem egyedül a magyar párt védi meg a magyar anyanyelvű jugoszláv állampolgárok jogait, nem a magyar párt fog egyedül harcot kezdeni az állampolgári egyenlőségért, nem a magyar párt lesz egyedüli letéteményese Miletics Szvetozár nemzetiségi programjának és — zeneszó mellett a legnagyobb készséggel; ujjongó örömmel fogja kimondani feloszlató határozatát a magyar párt. (Prekomurjei.) Csak adóegységesitéssel orvosolható a gazdasági válság A pénzügyminiszter szerint a kormány javaslata igazságosan osztja el az adóterheket — Megkezdte munkáját a pénzügyi bizottság — Miniszteri expozé a közlekedésügyről — Még mindig nincs elég törvényhozási anyag a parlament számára A miniszterelnök bejelentette, hogy tárgyalni fog Koroseccel Beogradból jelentik: A kormánynak továbbra is a parlament foglalkoztatása okozza a legnagyobb gondot, miután nincs elég előkészített törvényhozási anyaga. A parlament legközelebbi ülésére szintén csak egész kis jelentőségű ügyeket tűztek ki, igy a léghajózási nemzetközi konvenciók és bizottság választását egy készülő kisebbrendü jugoszlávromán konvenció letárgyalására. Ilyen körülmények között az a veszély fenyeget, hogy a kormány kénytelen lesz néhány napra ismét elnapolni a parlamentet, mig a bizottságok elkészülnek néhány fontosabb törvényjavaslattal. A kormány mindenképp azon van. hogy ezt a népszerűtlen lépést elkerülje és ezért sietteti a bizottságok munkáját, azalatt pedig a parlamentet kevésbé fontos ügyekkel és a benyújtott interpellációk letárgyalásával foglalkoztatja. A szlovén néppárt kormánybalépésének kérdése továbbra is napirenden van, de Korosec könnyű megbetegedése miatt a szerdai nap folyamán semmivel sem jutott előbbre. Uzunovics miniszterelnök erre vonatkozólag az újságíróknak a következőket mondotta: — A tárgyalások eddig csak a lapokon keresztül folytak. Mihelyt Koroseccel megkezdem a tárgyalásokat, értesíteni fogom önöket. — Megkezdődnek-e rövidesen ezek a tárgyalások? — kérdezték az újságírók. ( — Erre a kérdésre még nem tudok válaszolni — felelte a miniszterelnök. A parlament ülése A parlament szerdai ülését dr. Pasarics alelnök délelőtt féltizenegykor, félórás késéssel nyitotta meg, mert a kormány előzőleg konferenciát tartott. Vilder Pribicsevics-párti a jegyzőkönyvhöz szólt hozzá és követelte annak jegyzőkönyvi megállapítását, hogy dr. Pasarics alelnök a keddi ülésen házszabálysértést követett el, amikor Grizogono indítványa fölött csak sürgősségi vitát engedélyezett. Zagorac Radics-párti felszólalása után a Ház a jegyzőkönyvet változatlanul hitelesítette. Vita az adóegységesitésröl Áttértek ezután Popovics Szvetiszláv Pribicsevics-párti képviselő javaslatának tárgyalására. Popovics Szvetiszláv megindokolta azt a javaslatát, mely szerint utasítsa a parlament az adóegységesítési törvényt tárgyaló bizottságot,, hogy jelentését öt nap alatt terjessze be. Rámutatott arra, hogy öt hónappal ezelőtt a kormány is elfogadta a törvényjavaslat sürgősségét és mindenkinek kötelessége közreműködni az adóegységesitésben, miután ezt az alkotmány is előírja. Ezzel szemben az adóegységesitést tárgyaló bizottság már hosszabb idő óta- nem működik. A gazdasági viszonyok csak úgy javulhatnak meg, ha az adóegységesítési végrehajtják. A pénzügyminiszter javaslata azonban még jobban fel fogja kavarni a gazdasági viszonyokat és még súlyosabban fogja a népet megterhelni. Bingulac radikális képviselő itt közbeszólt, mire heves szóváltás támadt közte és Popovics Szvetiszláy között. Popovics Szvetiszláv: A népnek e hó végéig tudnia kell, hogy milyen adókat kell a jövő évben fizetnie. Az egyik kormányzópárt vezére is megígérte, hogy az adóegységesítési törvényt október 31-ig megszavazzák. Agatonovics demokrata Popovics indítványa mellett szólalt föl. A parasztképviselők — mondotta — jól tudják, milyen súlyos a parasztság helyezte, de nem mernek beszélni, mert félnek, hogy válságba kergetik a kormányt. A Radics-párti képviselők élénken tiltakoztak e kijelentés ellen, nagy lárma támadt, miközben dr. Pasarics alelnök rendreutasitotta Agatonovicsot. Agatonovics polemizált az elnökkel, aki erre újból rendreutasitotta. Ezután Agatonovics rámutatott arra, hogy a nép jövedelmének 70—80, sok helyen 100-nál is több százalékát fizeti adóba. Legfőbb ideje, hogy az adóegységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság befejezze munkáját, még pedig az adók leszállításának és nem fölemelésének szellemében. Pasarics alelnök kijelentette, hogy ugyanazon okból, amiért a múlt ülésen nem engedett vitát Grizogono javaslata fölött, ezúttal sem engedhet meg további vitát, mert a házszabályok értelmében a parlament úgy sem hozhat határozatot. A pénzügyminiszter válasza Perics Ninko dr. pénzügyminiszter emelkedett ezután szólásra és kijelentette, hogy ámbár Popovics Szve_tiszláv javaslata nem helyénvaló, mégis hajlandó a kérdésben felvilágosításokat nyújtani. Az adóegységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság, a községi választások idejét leszámítva, egész nyáron át dolgozott. Éppen az ellenzéki képviselők tudják, hogy a javaslatban milyen sok megvitatandó anyag van. Számos szakasz fölött függőben hagyták a döntést, hogy minél jobb megoldást találjanak. A javaslat bizottsági tárgyalása végéhez közeledik és a javaslat célja nem az adók emelése, hanem azok igazságos elosztása. Popovics Szvetiszláv viszontválasza és Pasarics alelnök rövid felszólalása után a többség Popoviffs javaslatát elvetette. Megszavazták a katonatisztek költözködési illetményeinek felemelését Rátértek ezután a napirendre: a katonatisztek költözködési illetményeinek fölemeléséről szóló javaslat tárgyalására. Az első szónok Setyerov Szlávkó dr. demokrata volt, aki kijelentette, hogy a kormány takarékossági nyi-
