Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-27 / 297. szám
12 OLDAL « ÁRA I1/, DINAR Postázná n goíovtrm plaéetal “ * i. BACSMEBYE1 NAPLÓ XXVP. évfolyam Szubotica, 1926 SZERDA október 27. 297. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefen: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 H of Izeiéi! ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Érzelmi irredentizmus Italia Irredenta — a meg nem váltott Italia — a neve annak az 1878- ban alakult olasz hazafias egyesületnek, amely az összes olaszul beszélő népek területeinek egyesítését tűzte ki céljául. Déltirolt és Isztriát ugyan nem az Italia Irredenta, hanem a világháborúban való részvétel szerezte meg Olaszországnak, de azért ez az egyesület beírta a nevét a történelembe, mert megajándékozta a politikai világot egy uj fogalommal, az irredentizmussal, amely egy országrész lakosságának a régi államegység helyreállítására irányuló mozgalmát jelenti. Az irredentizmus lehetősége az a pszichológiai alap, amelyre a nemzeti államok faji többségének a kisebbségekkel szemben tanúsított szűkkeblű magatartása támaszkodik. Ám az irredentizmus cselekedetekben nyilvánul, a hűtlenség és hazaárulás^ kritériumait kimerítő összeesküvésben, amely felderíthető, meghiusitható és a törvény teljes szigorával büntethető. Lehetséges-e egy nemzetiséget állandóan az irredentizmus gyanúja alatt tartani, ha ennek a gyanúnak semmiféle ténybeli alapja nincs? Erre a kérdésre ad a faji többségeknek igen célszerű feleletet — nem egy nacionalista \ezer, sem valamelyik fajvédő főkoiompos, hanem — mirabile dicht — a Népszövetség kisebbségi osztályának főtitkára. Erich Colban népszövetségi főtitkár ur most Erdélyt járja Románia genfi ügyvivőjének kíséretében. Az illusztris vendég az erdélyi kisebbségek helyzetét tanulmányozza azzal az objektivitással, amelyet a kísérője iránt tartozó előzékenysége megenged. A magyar újságírók érdeklődését azzal a hangsúlyozott kijelentésével próbálta elhárítani, hogy látogatása pusztán adatgyűjtésre szorítkozik és véleményt sem pro, sem contra nem nyilvánít. Miután pedig az újságírók nem egykönnyen tágítanak a tervbevett interjútól, folytatódott a beszélgetés, miközben Erich Colban ur két jellemző megjegyzést tett. Az egyik az, hogy a román kormány teljes jóindulattal viseltetik a kisebbségek iránt. Ez a megállapítás, tekintettel a népszövetségi főtitkár ur kísérőjére, puszta udvariasságnak is felfogható. Utána azonban azt mondta Erich Colban ur, hogy Erdélyben érzelmi irredentizmus van és ezzel olyan fegyvert adott a román soviniszta türelmetlenség kezébe, mintha Cuzáék és nem a nemzeti kisebbségek érdekeinek képviselete volna a hivatása. Szót sem érdemelne, ha csak a nemzeti intolerancia ragadtatná magát az irredentizmus fogalmának önkényes kiterjesztésére. Találkoztunk már ezen a téren sok logikai képte-' lenséggel és megtanultuk, hogy ezekkel szemben hiábavaló minden érvelés. De Erich Colban úrtól, aki a Népszövetség kisebbségi ügyeinek referense, talán nem fölösleges megkérdezni, hogy szabad-e neki ilyen abszurd állítással olajat önteni a nemzetiségeket égető bizalmatlanság tüzére. Nem pártütés-e a megértés szelleme ellen, amely a népszövetségi gondolatot életre keltettej hogy éppen a Népszövetség égisze alatt állítják lel azt az elméletet, amely szerint a körülmények alapján feltételezhető, de semmiféle cselekedetben alakot nem öltő érzelem is irredentizmusnak minősíthető? Ugyanezzel a módszerrel megkonstruálhatjuk a gyilkossági cselekmény nélküli érzelmi gyilkosság esetét, abból indulva ki, hogy a legtöbb ember ölne, ha féken nem tartaná az iszonyat a vértől és^ a félelem a büntetőjogi következményektől. Milyen megdöbbentő, hogy éppen a kisebbségi kérdés népszövetségi szakértője ad példát arra a fantasztikus Röntgendiagnosztikára, amelynek révén a nemzetiségek minden jogos aspirációja belefullasztható az irredentizmus eszmei vádjába. Nem a kisebbségek hívására, hanem a saját állása fontosságának kidomboritása céljából ment Erdélybe Erich Colban ur, hogy statisztikai tabelláinak még üres rubrikáit kitöltse. Akinek foga fáj, tartsa nyelvét .rajta. Amelyik nemzetiségnek sérelmei vannak, igyekezzék a maga erejéből kieszközölni azok orvoslását és ne számítson előkelő idegenek támogatására. Az erdélyi magyar telepesek genfi pőrének lefolyása és kimenetele nem alkalmas a népszövetségi jogvédelem hatályosságába vetett bizalom öregbítésére. Maradjunk mi csak itthon bajainkkal és azokat próbáljuk meggyőzni igazunkról, akiktől sorsunk függ. Ne dobjuk ki a pénzt útiköltségre és kérvénybélyegre. De maradjon otthon az érzelmi irredentizmusról szóló szörnyszülött teóriájával együtt a főtitkár ur is és ne keserítse a kisebbségeket, ha már segíteni nem tud rajtuk. A munkanélküli parlament A kormány nem készült még el az őszi ülésszakra Ellentétek a két kormányzópárt között az adóegységesltés és a dalmát agrártörvény körül—Vita a parlamentben az ülés kései megnyitása miatt Télen megtartják a tartományi választásokat Beogradból jelentik: A parlament hétfői ülése újabb bizonyítékát nyújtott^ annak, hogy a kormány nem készült elő kellőkép őszi parlament! szezonra. Bár egy egészen kis és politikamentes javaslat volt napirenden, ennek a letárgyalását is a szerdai ülésre halasztották, hogy ezzel is egy újabb munkanapot tölthessenek ki. Kevés munka folyik a parlamenti bizottságokban is, amelyek az uj ülésszakban még össze sem ültek. Egyedül a pénzügyi bizottság az, a mely már szerdán hozzáfog az érdemleges munkához és letárgyalja az utólagos hitelekről szóló törvényjavaslatot. A parlament ülése A parlament keddi ülését, amely tiz órára volt hirdetve, csak féltizenkettőkor nyitotta meg dr. Pasarics alelnök. A késés hosszú vitára adott alkalmat. Grizogono Pribiszláv Pribicsevics-párti képviselő kérdést intézett az' ülést vezető alelnökhöz, hogy miért történt olyan későn a megnyitás, holott a házszabályok 68. szakasza értelmében az ülést a kitűzött időben kell megnyitni. Grizogono annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a napirend tekintetében nem találtak olyan megoldást, amely mindkét kormányzópártot kielégítette volna és ezért késett másfél órával az ülés megnyitása. Simonovics Milán szociálpolitikai miniszter válaszolt Grizogononak és kijelentette, hogy a késésnek pusztán csak formai okai voltak. A miniszter felszólalása nyomán vita támadt, amelyben Grizogono, Lukinics Edo Pribicsevics-pártiak és Nloszkovljevics földmivespárti vettek részt. Majd Simonovics Milán szólalt föl és végül a többség a miniszter válaszát tudomásul vette. Áttértek ezután a katonatisztek költözködési illetményeinek felemeléséről szóló javaslat tárgyalására. Sztojadinovics Péra radikális, mint előadó ismertette a javaslatot és utána Trifunovics Dusán kérte annak elfogadását. Vujics Dimitrije földmivespárti beszéde után, amelyben a fölemelt költözködési illetményeket. " kallotta. az elnök az ülést félegykor berekesztette és folytatását szerda délelőttre tűzte ki. A szerdai ülés napirendjén a javaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Nézeteltérések a két kormányzópárt között Az adóegységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság működése nem rég félbeszakadt a törvény egyes szakaszai körül a két kormányzópárt között támadt nézeteltérések miatt. A kormány igyekszik az ellentéteket kiküszöbölni s evésből az adóegységesítési bizottság kormánypárti tagjai naponta értekezletet tartanak és a függőben hagyott szakaszokat megvitatják. A legérdekesebb a helyzet a dalmáciai agrártörvényt tárgyaló bizottságban. Ennek a törvénynek meghozatalát a Radics-párt és az ellenzék sürgeti, viszont a radikálisoknak nem tetszik Sibenik agrárreformügyi miniszter javaslata, mert a radikális párti választók érdekeinek nem felelnek meg. A javaslat ugyanis a feudális viszonyokból most kikerülő parasztságnak kedvez, mig a radikális párt dalmáciai szervezeteiben a birtokos elem dominál. Ez az érdekellentét arra az érdekes helyzetre vezet, hogy a radikálisok a törvényjavaslatot tárgyaló bizottságnak már a megalakulását is elszabottálják. Kedd délelőttre másodízben volt már kitűzve az alakulóülés, azonban egyetlen radikális párti tag sem jelent meg. így a dalmáciai agrártörvényt tárgyaló bizottság ezúttal sem alakulhatott meg. A pénzügyminiszter cáfolja a lemondásáról szóló híreket Politikai körökben élénken kommentálják Perics Ninkó dr. pénzügyminiszternek azt a kijelentését, hogy nincs megelégedve az egyes minisztériumokban eddig végrehajtott redukcióval. Sokan messzemenő következtetéseket fűztek a pénzügyminiszternek ehhez a nyilatkozatához és elterjedt az a hir, hogy a pénzügyminiszter lemond, ha a kormány kellőképp nem honorálja kívánságait. Ezt a hirt Perics pénzügyminiszter mosolyogva cáfolta meg az újságírók előtt „és utalt arra a korábbi kijelentésére, hogy az egész héten a költségvetés összeállításán dolgozik és azután közli majd az eredményt a sajtó képviselőivel. A szlovén-néppárt a vidovdani alkotmány alapján áll A szlovén néppárt kormánybalépésének kérdése még mindig nem jutott közelebb a megoldáshoz. Köröséé, a párt vezére kedden erről az ügyről a következő nyilatkozatot tette: — Néhány nyilatkozatban, melyeket a Slovertec-ben tettem a szlovén néppárt kormánybalépésére vonatkozólag, hangsúlyoztam, hogy erről konkrét módon még egyáltalán nem tárgyaltam. Ha voltak is ebben az irányban megbeszélések, ezek nem voltak kötelező jellegűek és formális ajánlat egyáltalán nem történt. — Amit néhány beogradi lap ir arról, hogy nekünk deklarációt kell tenni a vidovdáni alkotmány javára, arra nézve kijelentem, hogy erre semmi szükség nincs, mert < mi mindig elismertük de jure és de facto a vidovdáni alkotmányt és ennek alapján vettünk részt 1924-ben a nemzeti megegyezés kormányában. Korosecnek ez a nyilatkozata, különösen az a határozottság, amellyel a vidovdáni alkotmány mellett foglal állást, politikai körökben nagy feltűnést keltett. A minisztertanács elhatározta a tartományi választások kiírását A minisztertanács kedd este ülést tartott, amelyen elsősorban a parlament munkaprogramjáról tárgyalt
