Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-26 / 296. szám
lWzö. október 2b. tíÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET —■ ni Kolozsvár város tanácsát, melynek többsége ellenzéki pártok tagjaiból került ki, a kormány feloszlatta azzal az indokolással, hogy a választáson törvénytelenségeket követteík el. A feloszlatás ellen a román ellenzéki pártokon kívül, az erdélyi magyar párt kolozsvári tagozata is tiltakozott. »A magyar párt kolozsvári tagozata — mondja a párt határozata — tárgyalás alá vette a Kolozsvár város tanácsát feloszlató rendeletet. Sajnálattal állapítja meg a tényt, hogy a polgárság törvényesen megválasztott tanácsát a kormány feloszlatta. A feloszlatás alapjaként felhozott indokok olyanok, amelyek, ha helytállók, a kormánynak módjában lett volna a tanácsot felügyeleti jogánál fogva ezekre előzetesen figyelmeztetni, holott ezt nem tette és mindjárt a feloszlatáshoz folyamodott A választmány óvást emel a törvényesen megválasztott tanácsnak — amint erre minden jel mutat — politikai pártszempontokból való feloszlatása ellen, minthogy azt sem a közigazgatás szükséges folyamatossága, sem az önkormányzat elve, sem a polgárok politikai szabadságának tiszteletben tartása meg nem engedi.« * Bethlen György gróf, az erdélyi magyar párt elnöke napok óta Bukarestben tartózkodik, ahol fontos kisebbségi kérdésekben folytat tárgyalásokat a kormánnyal. A tárgyalások eredményéről a pártvezér a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Wilier József képviselő társammal, a magyar parlamenti csoportok titkárával elvégeztük azokat a kötelességeinket, amelyeket mások a mi helyünkben valószínűleg ugyanigy végeztek volna. Eljárásunkat nem akarom a nyilvánosság előtt szellőztetni, közönségünk úgy is jól tudja, hogy kellő komolysággal fejettük ki azokat a szempontokat, amelyeknek honorálásától a magyar kisebbség már nem tekinthet el. Nem volna helyénvaló a mai helyzetben naiv és vérmes reményekkel tetekürtölni a közvéleményt, amikor a közönség úgyis arra vágyik teljes joggal, hogy az eltagadhatatlan jóindulattal megtett ígéretek valóra is váljanak. A magyarság híven teljesítette vállalt kötelességét, most a kormányon a sor, hogy teljesítse ígéreteit. Gyergyószentmiklóson bebizonyosodott, hogy a magyarság szivvel-lélekkel egységesen áll a hátunk mögött; örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyarság méltóságteljes magatartása kellemes hatást keltett a román közvéleményben is. * A szászok vezére, Hans Otto Roth, szintén tárgyalásokat kezdett Bucsan államtitkárral. A Lupta Hans Otto Roth újabb intervenciójából és Bethlen nyilatkozatából azt a következtetést vonja le, hogy a kisebbségek újabb demarsot intéztek a kormányhoz a paktumban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. A Lupta szerint a kisebbségi tárgyalások nem a legkielégitőbb eredménnyel végződtek, legalább is erre lehet következtetni Bethlen és Otto Roth hangulatából. * A szatmári református magyar gimnáziumhoz rendelet érkezett a nagyváradi vezérfelügyelőtől. A rendelet utasítja az intézet igazgatóságát, hogy a zsidóvallásu tanulókat azonnal ki kell zárni az iskolából, tekintet nélkül arra, hogy mióta járnak oda. A rendelet meg is szabja, hogy negyvennyolc óra alatt kell kitiltani a zsidóvallásu növendékeket, akiket kollektiv módon fognak átíratni az állami líceumba. \ # Az aradi szabadságszobor, mely évek óta Arad egyik raktárában fekszik, még mindig nem került át Budapestre, bár a magyar kormány mindent elkövetett, hogy az értékes magyar műemléket megszerezze. A szobor átvitelének dolgát most Vámbéry Rusztem dir., Magyarország legkitűnőbb jogásza vette kezébe, aki elhatározta, hogy Budapest legközelebbi közgyűlésén indítványt terjeszt elő a szabadságszobor Budapestre vitele és felállítása érdekéiben. Az akcióról Vámbéry Rusztem újságírók előtt igy nyilatkozott: — Harminchat éve annak, hogy az aradi szabadságszobrot, Zala mester alkotását leleplezték. A szobrot néhány évvel ezelőtt lebontották. Egy aradi barátomtól arról értesültem, hogy Arad város hajlandó volna a magyar kultúrának ezt a nemes monumentumát kiszolgáltatni, ha eziránt hivatalos formában megkeresik. Igaz, nogy a tizenhárom szobrát haláluk emléke Aradhoz fűzi, de életük az egész országé volt. Ezért jogosult, hogy a szobor az ország szivébe jusson, jelentősegéhez méltó el helyezéséhez. Puccsot terveztek a sanghai-i kommunisták sván magyar miniszterelnök Apponyinak a parlamentben tett kijelentéséről s erre vonatkozólag ezeket mondta: — Apponyi gróf a parlamentben azt állította, hogy mi forradalmi alapon csinálunk reakciót, mig az ellenzék a jogfolytonosság alapján csinál demokráciát. Mi nem állunk forradalmi alapon, ml népies politikát csinálunk. A nép minél nagyobb rétegeit akarjuk a hatalomban részesíteni. A demokratikus gondolkodású politikusnak azonban nevelni kell a tömegeket és elsősorban kötelességeikre figyelmeztetni, amelyek nemzetükkel és hazájukkal szemben fennállnak. Feng-Ju-Síang hetvenezer főnyi hadseregével egyesülni akar a kantoniakkal Londonból jelentik: A Daily Express értesülése szerint Sanghajban kétezer kommunista lázadást kísérelt meg. A kommunisták, akik fel voltak fegyverkezve, megtámadták a rendörfönökség épületét, de több órai heves harc után az európai negyed önkéntes osztagával sikerült őket visszaverni. A nagy nyugtalanságra való tekintettel a városban kihirdették az ostromállapotot. A Times pekingi jelentés alapján azt Írja, hogy Feng-Ju-Siang tábornok hatvanezer főnyi hadseregével elhagyta Kalgant és elindult a déli frontra, hogy egyesüljön a kanton! csapatokkal. A tábornok hadserege igen hiányosan van fölszerelve, de Feng-Ju-Siang remélL hogy a szovjetkormány legrövi debb időn belől muníciót és ágyukat küld a csapatok részére. Reakció forradalmi alapon Apponyi sulyo' vádja a magyar kormány ellen Budapestről jelentik: A magyar politika komoly eseménye az a beszéd, a melyet Apponyi Albert gróf mondott a magyar nemzetgyűlés hétfői ülésén a felsőházi törvényjavaslat vitájában. Túri Béla felszólalása után emelkedett Apponyi szólásra és minden szavát nagy figyelemmel hallgatták végig úgy a képviselők, mint a tömött karzat. Apponyi beszéde elején kijelenti, hogy a javaslatot nem áll módjában megszavazni. Részletes indokolásában kifejti, hogy a javaslatot már csak azért -sem szavazhatja meg, mert a felsőház megszervezését sem tartja helyesnek. Szerinte a két kamarában a nemzeti akarat kifejezését kell tökéletesbiteni azáltal, hogy abban a nemzeti élet kialakulását képviselő testületek legyenek képviselve. Ez azonban nem érhető el akkor, ha a mai törvényhatósági bizottságok fogják megválasztani a felsőház tagjainak egyrészét, mert a tizennyolc éve együttülő törvényhatóságokat nem lehet semmiféleképen kapcsolatba hozni a népképviseleti gondolattal. A felsőházi javaslatot tehát meg kell előznie a törvényhatóságok újjászervezésének. Másik szervi hibája a javaslatnak, hogy nincs benne kiérlelődve az a gondolat, mikép jussanak képviselethez a felsőházban a nagy gazdasági érdekképviseletek. Nagy hibája a javaslatnak, hogy teljesen mellőzi a munkásság szervezetét a feisőházban, holott a munkásság nagy és számaveendö faktor. (Óriási taps és éljenzés a baloldalon). Ha megnyugtatóan bizalmat keltve helyesebb népképviseleti szempontokat átszűrve, alapot akar adni a felsőháznak a nemzetgyűlés, akkor a munkásságnak a felsőháziról való kizárását nem lehet jóváhagyni. Kifogásolja azt is, hogy a két kamara közti viszonyt a javaslat nem tisztázza és nincs szó a javaslatban arról, mi történik abban az esetben, ha a két kamara közt összeütközés támad. Már ezek az ellenvetések is elegendők volnának ahhoz, hogy a javaslat viszszautasitását kérje, de ezeknél még súlyosabbak azok a kifogások, amiket alkotmányjogi szempontból kell támasztani. Részletesen foglalkozik ezután azzal a kérdéssel, hogy az első nemzetgyűlésnek az volt-e a feladata, hogy a régi alkotmány medrébe visszavezesse az országot, vagy pedig egy uj alkotmányt alkosson Az 1920. évi I. törvénycikknek nem volt szándéka az ősi alkotmányt megszüntetni, hanem csak az volt a célja, hogy ideiglenesen gondoskodjék uj hatalmi tényező megteremtéséről mindadig, amig a közvetlen akadályok az ősi alkotmányban gyökerező tényezők működését lehetővé teszik. Ez a törvény, ha nem is vallotta a jogfolytonosságot, azt nem is tagadta meg. A jogfolytonossággal szakítani Magyarországon szerencsétlenséget jelentene és nem szabad szükség nélkül az alkotmányt veszélyeztetni. Részletesen polemizál ezután Apponyi a javaslat előadójával, aki szerinte a jogfolytonosságot elbújtatta. — Lehetnek pillanatok — mondja Apponyi — amikor a jogfolytonossággal szakítani lehet, sőt kell is, de nem lehet azt állítani, hogy a jogfolytonossággal mindenáron való szakítás helyett, keresni kell olyan megoldást, amely végre belső megnyugváshoz vezet. Felkiáltások a baloldalon: Szuronynyal és börtönnel! Apponyi: Szuronyra és börtönre másak is támaszkodtak már, azonban óva intek mindenkit, hogy hatalmát szuronyra és börtönre alapozza, mert a 'helyzet könnyen változhat és nem tudni, kinek a kezében lesz holnap a szurony és börtön. (Úgy van! Úgy van! — felkiáltások az ellenzéken). Ha rajtam állna, a főrendiház átalakításában még radikálisabb volnék, dr én a jogfolytonosság alapján állok. Közbeszólások a jobboldalról: Tessék javaslatot előterjeszteni! Halljuk a javaslatot! Apponyi a kormánypárt felé fordulva, emelt hangon a következőket mondja: Én a jogfolytonosság alapján akarok erősebb demokratikus politikát, önök pedig forradalmi alapon reakciót! Óriási taps fogadja az ellenzéken Apponyi e szavait, a baloldali padsorokban a képviselők felállnak és úgy tapsolnak, a kormánypárt erélyesen tiltakozik. . A zaj megszűntével Apponyi megállapítja, hogy a kormány javaslata szerint az alkotmány egyik tényezőjét, a főrendiházat félreteszik és felsőházat hoznak helyette és ezért nem fogadja el a javaslatot. Apponyi Albert gróf felszólalása olyan mély hatást váltott ki, hogy a következő szónok, Nagy Emil volt igazságügyminiszter is Apponyi beszédével foglalkozott és megállapította, hogy Apponyinak egy közbeszólás következtében történt kifakadása elszomorító. Apponyi temperamentumának tudhatja csak be azt a kijelentést, hogy a jobboldal forradalmi alapon szervezi a reakciót. Ezt a kijelentést olyannak kívánja tekinteni, ami nem tartozott a beszédhez: A maga részéről csak ajt állapítja meg, hogy miután a királyi hatalom elvét előzőleg elvetették, újból a nemzeti szuverénitás alapjára kell helyezkedni. Az ülés ezzel végétért. Bethlen válasza Apponyinak A pilisvörösvári választók tiszteletére rendezett banketten értesült Bethlen Ist-A magyar miniszierelnök a nemzetiségek szabadságáról Budapestről jelentik: Hétfőn délelőtt a pilisvöTösvári kerület választóinak népes küldöttsége jelent meg Budapesten, hogy átadja a kerület újonnan megválasztott képviselőjének, Weichert Miklósnak a mandátumot. A küldöttség előtt Bethlen István miniszterelnök német beszédet mondott, tekintettel, hogy a megjelentek nagyrésze német anyanyelvű. Bethlen beszédében hangoztatta, hogy Magyarországon ősi tradíció, nemcsak azt tekinteni jó magyarnak, aki magyarul beszél, mert az anyanyelv és a hazafias érzés nem mindig azonos. Senkinek sincs megtiltva — folytatta a magyar miniszterelnök, — hogy anyanyelvét használja és amikor a kormány azt kívánja, hogy az államnyelvet tanulják meg, az idegen anyanyelvű polgárok érdekeit is szolgálja. Utal arra, hogy Magyarországon a kormány jóváhagyásával és támogatásával működik a Volksbildungsverein, amely azért alakult, hogv a német állampolgároknak lehetővé tegye anyanyelvűknek, kultúrájuknak és nemzeti sajátosságuknak megőrzését és fejlesztését. Uj nyomozás a Reismann-gyilkosság ügyében Személyesen ismeri Reismann zongoragyáros és Boros bútorgyáros gyilkosait egy névtelen levélíró Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség régen elfeledett bűnügyekben indította meg a nyomozást. A főkapitányságon újból elővették a Reismann Jakab zongoragyáros és Boros István bútorgyáros meggyilkolására vonatkozó aktákat. A két rabl'ógyilkosság tettesei tudvalevőleg még máig sínesének kiderítve. Relsmann meggyilkolásával a három Kovács testvért és egy Molnár János nevű egyént gyanúsítottak, akik hosszabb ideig letartóztatásban is voltak, azonban később szabadlábra helyezték őket. Boros István butorgyáros meggyilkolásával a rendőrség egy különítmény tagjait gyanúsította. akiket annak idején elő is állítottak, de már a rendőrségen szabadlábra helyezték őket. A két rablógyilkossági ügyben most érdekes fordulat történt. A budapesti rendőrkapitányságra levél érkezett, a melynek névtelen írója közli, hogy megdöbbentő adatok állnak rendelkezésére a Reismann- és Borosgyilkosságok ügyében. A névtelen levél Írója bejelenti, hogy személyesen ismeri mindkét gyilkosság elkövetőit, azonban csak akkor lfesz hajlandó részletes vallomást tenni, amikor személyesen fog a rendőrségen jelentkezni. A levél kézhezvétele után újból elővették és áttanulmányozták a két ügyre vonatkozó iratokat és várják a névtelen levélíró jelentését, mert nem tartják lehetetlennek, hogy a lelkiismeretfurdalás rávitte a gyilkosság egyik részesét, hogy beismerő vallomással könnyítsen lelkiismeretén. Az ügy további fejleményeit a budapesti rendőrségen rendkivüii érdeklődéssel várják.
