Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-24 / 294. szám

1 1926. október 24. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET —-bs— A Népszövetség kisebbségi osztályá­nak munkájáról érdekes nyilatkozatot adott egy tekintélyes német diplomata a Berliner Tageblatt munkatársának. »A kisebbségi ügyekben hozott bizony­talan döntések — mondotta — sokban hozzájárultak ahhoz, hogy a népeknek a Népszövetségbe vetett rendületlen 'hi­te — kissé megrendült. Ha megfigyelte, láthatta, hogy az utóbbi időben a ki­sebbségek alig nyújtottak be érdemle­ges panaszokat a Népszövetség elé. Ta­lán ez azt jelenti, hogy a népkisebbsé­geknek olyan pompásan megy már a dolgaik, hogy semmi panaszra nincs többé okuk? Szó sincs róla. A Népszö­vetség elveszítette a presztízsét, de a kisebbségi kérdés megvan és a Népszö­vetség fanatikus hívői már hónapok óta azon törik a fejüket, hogy tehetnék a kisebbségek védelmét intenzivebbé, anélkül, hogy a Népszövetségre nézve ennek politikai hátránya lenne. Német­országot az összes nemzeti kisebbségek feltétlenül barátjuknak számíthatják már csak azért is, mert Németország az az állam, melynek minden országban vannak kisebbségi csoportjai. Az is bi­zonyos, hogy Németország nem léphet fel állandóan csupán a német kisebbsé­gek ügyében, hiszen igy könnyen az a vád érheti, hogy nagynéniét' politikát csinál, hanem Németország minden ki­sebbségi kérdést fel fog használni arra, hogy elvi döntést provokáljon az ösz­­szes kisebbségek javára.« * Az erdélyi szászok lapja, ez S. D. Ta­geblatt cikket irt, melyben Bucsan ál­lamtitkár nyilatkozatára válaszol. »A kormánynak semmi oka rá — Írja a lap — hogy tőlünk a bizalom bizonyítékait követelje. Megadtuk a legerősebb bizo­nyítékot, amikor minden előzetes ellen­szolgáltatás nélkül támogattuk a válasz­tásokon. Ha valakinek .joga van köve­telni, csak mi lehetünk azok. Mert az Ígéretek elten, amelyeket a kormány nekünk tett' á választási kartell megkö­tése alkalmával, a román pártok köré­ből hangok hallatszottak, hogy a meg­­igérteiket nem lehet nekünk megadni. A kormány engedett ezeknek a hangok­nak, mert Ígéreteinek teljesítését elha­lasztotta. Ez a bizalom megvonása a kormány részéről. Mi a kormánnyal szemben megmutattuk bizalmunkat, most mi követelhetünk bizalmat azoknak az ígéreteknek beváltásával. amelyeket nekünk a választások előtt adtak.« Az olasz fasizmus a kisebbségektől elvonta az összes szabadságjogokat. Olaszországban ma nincsenek német és szlovén iskolák; az elolaszositás az egész vonalon nagy erővel folyik. A hi­vatalos olasz álláspont az. hogy az an­­nektált területeken élő németek és szlo­vének tulajdonképen elnémetesedett ola­szok, akiket vissza kell szerezni az ólasz nemzet számára. A kisebbségek részéről természetesen kétségbeesett küzdelem folyik a gazdasági elnyomás és az elolaszositás ellen. A kisebbségi küzdelem élén Wilfan József dr., a ró­mai parlament szlovén tagja áll. aki bár szívós harcot folytat, eredményt eddig nem tudott elérni; az olaszországi ki­sebbségek túlságosan gyengék ahhoz, hogy a fasizmust a kisebbségi kérdés­ben álláspontjának revíziójára birják. Az igazságnak megfelelően azonban meg kell állapítani, hogy addig, amíg a né­metek és a szlovének, szinte már tul­­szárnyalhatatlan elnyomás alatt nyög­nek, addig Fiume csekélyszámu ma­gyarsága kisebbségi szempontból igen jó helyzetben van. A fiumei magyar ele­mi és középiskolák zavartalanul tovább működnek és habár, természetesen nagy gondot fordítanak az olasz nyelv, iro­dalom és történelem oktatására, ma­gyar szellemben nevelik növendé­keiket. A kisebbségekkel egyébként a legkérlelhetetlenebb • magatartást tanú­sító Olaszországban van a legjobb dol­ga a magyarságnak az összes utódálla­mok között. * A prágai parlamentben Hilgenreiner nómei keresztényszocialista hosszabb beszédet mondott, melyben a kormány­­nyilatkozatot bírálta. »Az uj kormány — mondotta — együttműködést hirdet az állam lakosai között nemzetiségre és felekezetre való különbség nélkül. Nyolc évig kellett a németeknek várniok, hogy ilyen szavakat hallhassanak a kormány­­elnök szájából. Amikor nyolc évvel ez­előtt először beléptünk ebbe a parla­mentbe, tiltakoztunk az állam alkotmá­nya ellen, amelyet a mi tudtunk és aka­ratunk nélkül hoztak. Ismételten hang­súlyoztuk azóta is sokszor itt a plénum előtt, hogy megsértették az egyenjogú­ság elvét, holott azt bizonyítja a saint­­germaini békeszerződés hatodik szaka­sza is, amely szerint ebben az államban Athénből jelentik: Kondilisz mi­niszterelnök és a törvényszéki birák közt konfliktus tört ki. Az athéni törvényszék törvény­telennek, alkotmányellenesnek és érvénytelennek mondotta ki azt a rendeletet, amellyel Kon­dilisz miniszterelnök megtiltot­ta, hogy Pangalosz volt minisz­terei az u.i választásokon mint kép'ic-/»'"ie(ö!tek lépjenek fel. Ugyanilyen érdemben döntöttek a benyújtott panaszok ügyében a vi-Zürichből jelentik: Mussolini nyílt levelet intéz a Bellinzonában megje­lenő Dovere cimü lap szerkesztőjé­hez, aki régi barátja. A nyílt levél­ben Mussolini hangsúlyozza, hogy mindig lelkesedett Svájcért és egész különös előszeretettel viselkedik az ország iránt és ez nala ritka lelki gyengeség jele. — Svájcnak soha sem kell félnie attól — írja Mussolini — hogy én ellene bármilyen barátságtalan cse­lekedetet fogok elkövetni, még ke­vésbé lehet szó arról, hogy Svájcot Budapestről jelentik: Kodelka Fe­renc hentesmester meggyilkolásának bűnügye szombaton elérkezett utolsó etappjához. A Kúria szombaton dél­előtt hirdette ki az Ítéletet Lederer Gusztávné bűnügyében és életfogy­tiglani fegyházra ítélte Ledéremét. A Kúria a tábla Ítéletével szemben Le­déremét tettestársnak minősítette és ezért, valamint csalás és lopás miatt az iélőtábla tizenöt évi fegyházbün­tetésével szemben életfogytiglani fegyházbüntetést rótt ki az asz­­szonyra. A részletes indokolás során meg­állapította a Kúria a tábla megállapí­tásával ellenkezően, hogy Ledererné rábírta férjét á gyilkosságra. A gyil­kosság oka a férjnél féltékenység lehetett, az asszonynál pedig bosz­­szuvágy. Az okokat azonban a Kú­ria sem tudta pontosan megállapí­tani, mert a tábla ténymegállapítása rendkívül hézagos. Önámitás is le­hetett az egyik oka a gyilkosságnak, mert mint minden gyilkos, Ledere­­rék is azt hitték, hogy teljesen el tudják tüntetni a gyilkosság nyo­mait. A vádlott asszony ténykedése mindenesetre túlmegy az előmozdí­táson és a haszonbiztositáson, ezért a tábla jogi tévedésben volt, amikor csak bünsegédi bűnrészesnek minő­siette. A vádlott asszony tettének minden polgár minden téren egyenlő jogokkal bir. Ezzel pedig kardinálisán ellentétben áll a nemzeti állam elve, a mely a hárommillió németet csak meg­tűrtnek tekintette. Ez ellen mindig váll­vetve küzdöttünk a többi német pártok­kal együtt és a jövőben is küzdeni fo­gunk. Ma, úgy látszik, a külföldi Locar nó után belföldi Locarnó van útban. Mi örömmel üdvözöljük ezt a fejlődést, amennyiben ennek alapja az lesz, hogy teljes egyenjogúságot biztosit minden állampolgár számára. Reméljük, hogy a német miniszterek a német nép javára fognak dolgozni a kormányban s mi Ígérjük, hogy ebben a munkájukban őket támogatni fogjuk.« déki törvényszékek is. Az ügy most a felebbviteli bíróság elé kerül, de Kondilisz nem várta be a felebbviteli bíróság döntését, a pénteki minisztertanácson határoza­tot provokált, amelynek értelmében a kor*~'~v felfüggesztette a bi­rák elmozdithatatlanságáról szó­ló rendeletet és kimondta, hogy nv~den biró elbocsá.itható és nyugdíjazható, ha a kormány alkotmányjogi' felfo­gásával szembehelyezkedik. valaha is megtámadjam. Svájc biz­tos lehet abban, hogy őszinte barát­ja vagyok, ami pedig az olasz lapok­nak a támadásait illeti, amelyek sze­­; rint Svájcban erőszakosan germani­­zálják a lakosságot, kijelentem, hogy I ezektől a támadásoktól a kormány I teljesen távol áll és intézkedni fogok, j hogy ezek a támadások megszünje­­nek. I A nyilt levél végén Mussolini kilá- I tásba helyezi, hogy a Svájc elleni I utlevéltilalmat megszünteti, mihelyt I Olaszország teljesen lábra áll. végrehajtása a gyilkossávnak mint okozatnak egyik döntő feltétele és megvalósító oka volt. Gondos mérlegelés tárgyává tette­­a Kúria Ledererné jellemét is. A vádlott nem az a passzív nő, akit férje vezetett, hanem erős akaratú asszony, aki valósággal irányította férjét. Az asszony volt az aktiv, az örökké nyughatatlan fél. Az őt sze­relmével kínáló Kodelka megtörése, a számitó, mindent előre megfontoló asszonyra vall. Célja elérésére min­den eszköz, jó volt neki. Ezenkívül különös szint vet az asszony furfan­gos és egyúttal erélyes jellemére, körmönfont lelkületére és meg nem törhető szívósságára perbeli szerep­lése is, amely a tényállás tisztázását lehetetlenné tette. A gyilkosság nap­ján összeomlást nem ismerő nyu­godtsággal járult hozzá a tett végre­hajtásához és a nyomok eltüntetésé­hez, ami szintén azt bizonyítja, hogy olyan lelkiereje van, amellyel férjét irányítani tudta. Az asszony bujtotta fel férjét a gyilkosságra. Hangsúlyozza az indokolás, hogy a büntetés kiszabásánál a Kúria megállapította, hogy a vádlott asz­­szonynak nem volt normális az élete. Ledererné az élet látszata után ha­ladt, ősi ösztönét követte, éppen ezért kirobbanásra hajlamos lelküle-A görög kormány konfliktusa a bírósággal A törvényszékek törvényte’ennek minősítik Pangalosz volt minisztereinek az uj választásokból való kizárását Mit akar Mussolini Svájctól ? Az olasz miniszterelnök nyilt levélben tesz szerelmi vallomást Svájcnak Életfogytiglan i f egyházra ítélték. Lé deremét A tábla Ítéletével szemben a knirks tettestársként mondotta ki bűnösnek a vádlott asszonyt ténél fogva olyan egyén, akinél már korlátolt beszámítás határa látszik. Cselekménye azonban kisebbfoku volt, mint férjéé és ezenkívül enyhí­tő körülménynek vette a Kúria azt a gyötrelmet is, amit már egy év halálos ítéletének zenved. Mindeze­ket figyelembevéve a Kúria a leg­méltányosabbnak uz életfogytiglani legyház kimondását találta. Bolseviki vagy milliomos ? A beogradi török követ tiltakozik a török-orosz kereskedelmi tár­saság tagjainak kiutasítása miatt Beogradból jelentik: Törökország beogradi követe, Hikmet bej látogatást tett a külügyminisztériumban és Mar­­kovics Jován külügyminiszter helyettes­nél interveniált az orosz-török keres­kedelmi társaság tagjai érdekében, akik­nek az ország területéről való kiutasí­tását határozta el a beogradi rendőrség. Hikmet bej közölte, hogy személye­sen ismeri a letartóztatott Fethi bejt, aki tudomása szerint Konstantinár>ol'y egyik legvagyonosabb kereskedője, többszörös milliomos és igy már maga ez a körülmény kizárja annak lehető­ségét, hogy Fethi bej bolseviki ügynök, tisztviselői pedig a konstantinápolyi bolseviki központ kémei volnának. Ki­jelentette a török követ, hogy Fethi bej kizárólag üzleti célokból tartózkodott Beogradban és vállalata, bár abban orosz tőke is érdekelve van, tisztára keres­kedelmi vállalat, tehát a beogradi kép­viselet is pusztán kereskedelmi vállal­kozás. A Vreme értesülése szerint a tőrök követ intervenciója folytán az ügyben érdekes fejlemények várhatók. 7réfából agyonlőtte a barátját Három évi fegoházra Ítélték Birimacz basahidl földbirtokost Kikindáról jelentik: A kikindai tör­vényszék most vonta felelősségre Biri­­macz Cséda basahidi földbirtokost, aki két hónappal ezelőtt véletlenül agyon­lőtte Knezsevics M. basahidi gazdát. Birimacz több barátjával órák hosz­­szat borozott egy vendéglőben, majd a borozás után sétálni mentek. Séta közben Knezsevics tréfás megjegyzést tett a földbirtokosra, aki erélyesen visszautasította a baráti alapon tett sértő kijelentést. Knezsevics nem vette komolyan a leintést, tovább »húzta« Brrimaczot, aki végül kijött a sodrából, előkapta a revolverét és dühösen rá­szólt barátjára: — Ha nem fogod be a szád. beléd lö­vök! A jókedvű basahidi gazda még a re­volver láttára sem ijedt meg, hanem ujubb sértő megjegyzést tett Birimacz­­ra. A földbirtokos, hogy barátját meg­ijessze és kedvét elvegye a további tré­fától, elsütötte a revolvert, de oly sze­rencsétlenül, hogy a golyó Knezsevics szivébe furódott, aki holtan esett össze. A tárgyaláson Birimacz azzal véde­kezett, hogy nem volt szándékában ba­rátját agyonlőni, csupán ijeszteni akar­ta. Radolics dr. ügyész szándékos em­berölés bűntettében kérte a bűnösség ki­mondását, míg dr. Belamcs Mirkó védő azt igyekezett kimutatni, hogy csak halált okozó súlyos testi sértésről le­het szó. A bíróság hosszas tanácskozás után Birimacz Csédát háromévi legyházra ítélte. Az ügyész megnyugodott, a vád­lott és védője felebbeztek az ítélet ellen. butorszükség letét legocsóbban szerezheti be 110 Nagy Varjas Rókus sztalosmesterntl, Subotica, VI. Vukoviíeva 13 óta a -törvényszék kimondása óta el:

Next

/
Oldalképek
Tartalom